vissza az elejére

Használd a VÉSZ-t!

Tájékozódás váratlan helyzetekről

A VÉSZ-t, azaz a veszélyhelyzeti értesítési szolgáltatást hét éve indította el a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Az Android és iOS operációs rendszerekre kifejlesztett, okostelefonokra, táblagépekre ingyenesen letölthető applikáció nemrég új funkciókkal bővült.

A VÉSZ használata jelentősen megkönnyíti a felhasználók tájékozódását a váratlan helyzetekről, hívja fel figyelmet a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az applikációban megjelenő hírek, felhívások a lakóhelyről, az úti cél által érintett területekről, útvonalakról, megyékről, vagy akár az egész ország aktuális helyzetéről: tűzesetekről, balesetekről, áramkimaradásról vagy a meteorológia által kiadott figyelmeztető és riasztási jelzésekről közölnek friss információkat. Az alkalmazás nemrég frissítésen esett át, ezért érdemes letölteni, ugyanis új funkciókkal bővült a szolgáltatás! Praktikus például a GPS-alapú helymeghatározás, a gyengénlátók számára kifejlesztett nagykontrasztos mód, illetve a felolvasó funkció, ami a vakok és autóvezetők számára jelent nagy segítséget. A katasztrófavédelem így olyan információkat juttat el nap mint nap, amelyekkel elkerülhetőek például a balesetek, növekszik a felhasználók biztonságérzete, mert gyorsan és hiteles forrásból tájékozódhatnak a nap 24 órájában.

vissza az elejére

vissza az elejére

Lut(h)erem fiatal evangélikusoknak

Lut(h)erem elnevezéssel közösségi helyiséget kaptak a Zalaegerszegi Evangélikus Egyházközség fiataljai, amit a Zárda utcai parókia alagsorában alakítottak ki kormányzati, önkormányzati és egyházkerületi támogatásból, összesen 6,2 millió forintból.

– AL –

Az átadási ünnepség istentisztelettel kezdődött október 4-én az evangélikus templomban, melyet Zsugyel Kornél lelkész és Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott. A beruházásról Kiss Bódog Zoltán, a gyülekezet felügyelője számolt be. Mint mondta, az ifjúság számára kialakítandó helyiség felújítása egymilliós pályázati forrásból indult. A kivitelezés előtti felmérésből azonban kiderült, hogy az alagsori rész a szigetelés hiánya miatt sok kívánnivalót hagy maga után, nem beszélve költségéről. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez, egyházi ügyekért felelős tárca nélküli miniszterhez fordultak, akinek segítségével négymillió forint kormányzati támogatást kaptak. Az önkormányzat 700 ezer forinttal, míg az egyházkerület 500 ezer forinttal támogatta a beruházást, melynek végösszege 6,2 millió forintra növekedett. A gyülekezet felügyelője megköszönte a szervezetek támogatását. Köszönetét fejezte ki Simon Zoltánnak is. A gyülekezet műszaki gondnoka vállalkozóként is hozzájárult ahhoz, hogy a Lut(h)erem kialakítása kiemelkedő minőségben és rendkívül méltányos áron valósuljon meg. Az önkormányzat képviseletében jelen volt Balaicz Zoltán városvezető és dr. Káldi Dávid, a városrész önkormányzati képviselője. A városvezető azt hangsúlyozta, hogy az önkormányzat örömmel támogatta az evangélikus közösség beruházását, hiszen az ifjúságnál, a fiatalokra való odafigyelésnél nincs fontosabb. Az ünnepség a Zárda utcai parókia udvarán folytatódott, ahol a külön bejáratú Lut(h)erem kulcsait Zsugyel Kornél vette át Simon Zoltántól. Szemerei János áldotta meg a létesítményt, amit a hívek is megtekintettek. A háromszáz lelket számláló evangélikus közösség saját készítésű ünnepi ebéddel zárta a programot.

vissza az elejére

Látványos szakmai lendület

Élő népművészet, regionális kiállítás

A XVII. „Élő népművészet” országos kiállítás regionális tárlata és díjátadó helyszíne volt a Keresztury VMK. Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéből, illetve Szlovéniából érkező alkotók mutatták be pályázati anyagaikat, melyeket szakmai zsűri értékelt.

– b. k. –

A Népművészeti Egyesületek Országos Szövetsége és a Zala Megyei Népművészeti Egyesület rendezésében került sor a regionális kiállításra, ahol számos kategóriában csodálatos alkotások születtek. Lelket gyönyörködtető munkák, melyek a régi korok emelkedettségét hozták vissza. Amikor semmi sem volt silány, gyorsan lecserélendő, felületes, műanyag, hamar-gyorsan-majd kidobjuk és lesz új. A legkisebbre is adtak, figyeltek, időt szántak. Láthatóan tisztelete volt a párnahuzatnak csakúgy, mint a bögrének, megbecsült volt az ünnep és a hétköznap egyaránt. A saját készítésű, míves használati tárgyak, a készítő kezét-lelkét-szívét fejezték ki ahányszor csak ránéztek, használták azt. S a tárgyak többsége nemegyszer túlélte alkotóját, s ezzel az utódok körében maradt nap mint nap. Ezen gyönyörű múltidézés mellett ámulatba ejtettek a megújulás szellemében készült, hetési motívumokkal díszített modern ruhák, melyek bármely, igényes ruhaszalonban megállnák a helyük. A megnyitón rövid köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester, aki méltatta, hogy a nehézségek ellenére a helyi népművészeknél aktív élet zajlik. Beszprémy Katalin, az országos pályázat és kiállítás kurátora pedig a rendezvény 1973. évi kezdetéig/elődjéig nyúlt vissza. Akkoriban két tábor alkotott, a háziipari szövetkezetek tagjai, és az azon kívüli úgynevezett amatőrök. Az előbbi a tájegységekre fókuszált, az utóbbiak az archaikus és határon túli népművészetre. A rendszerváltozás után Budapestre került a kiállítás.
– Ma már a hagyományos paraszti kultúra, mely mindent elő tudott magának állítani, nem létezik. Nem öröklődik apáról fiúra, anyáról leányra a tudás sem. De vannak alkotóközösségek, kézművesműhelyek, népművészeti egyesületek, ahol a mesterektől lehet tanulni. A mesterségbeli alapok után jöhet az alkotói egyéniség, az új tárgyak, a saját alkotói véna. Ezek bemutatására jött létre az országos kiállítás. Ennek hátterét sokáig a megyei művelődési intézetek adták, majd ezek megszüntével a népművészeti egyesületek vették át a feladatot. Ezek között is zászlós hajó a zalai. Az itteni pályázatok, feladatok, az országos és határon átnyúló pályázatok kiemelkedők. Motiváló erő ez az óriási szakmai lendület, ami meglátszik a kiállítási anyagon is – monda Beszprémy Katalin, majd kategóriánként méltatta az alkotásokat.

vissza az elejére