Göcseji ősz kiszínezve | A novelláknak reneszánsza van | Vidám állatmese emberi problémákról | Sose halunk meg |
Mesés kifestő- és foglalkoztatófüzet
A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület kiadásában és ötlete alapján jelent meg a Göcseji ősz című kifestő- és foglalkoztatófüzet, mely a Göcseji Falumúzeumot mutatja be játékos formában.
– pet –
A néphagyományokra, a tárgyi kultúrára és a hagyományos paraszti gazdálkodásra
koncentráló új kiadvány egy történeten keresztül mesél a hajdan élt emberekről,
miközben a füzet lapjait is színezheti az olvasó. A szöveget Balaton
László, a falumúzeum munkatársa írta, akinek korábban már jelentek meg
hasonló művei. A könyv illusztrátora Rózsás Melinda volt. A
kötetet a városházán mutatták be a sajtó képviselőinek, akiket Balaicz
Zoltán köszöntött. A polgármester bevezetésképpen elmondta: leginkább a
gyermekes családok számára nyújthat izgalmas olvasnivalót az új kiadvány, mely a
színezőnek és a feladatoknak hála, egy komplex elfoglaltságot is ad. Ugyanakkor
cél az is, hogy magát az intézményt népszerűsítsék hasonló kiadványokkal. Reméli,
hogy a címben szereplő „ősz” azt jelzi, hogy lesz folytatás, és a többi
évszakhoz is kapcsolódik majd valamilyen füzet. Dr. Kostyál László
múzeumigazgató hozzátette: jelenleg komoly fejlesztések zajlanak mind a
Göcseji Múzeumban, mind pedig a skanzenben. Utóbbi területe majdnem duplájára nő
majd a következő években. Az új színtereket meg kell tölteni tartalommal és
élettel. Fontos, hogy a legfiatalabb korosztályokat is meg tudják szólítani,
játékosan ismertetve meg őket a zalai/göcseji hagyományokkal. Ezt a célt
szolgálja a mostani kiadvány, mely a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesülettel
együttműködve valósulhatott meg.
A kifestő- és foglalkoztatófüzetet kiadó egyesület részéről Papp Tamás
elnök elmondta: már régóta együttműködnek a skanzennel. Örül, hogy támogatásra
talált az ötletük, és megvalósulhatott a kiadvány. Egy olyan füzetet szerettek
volna, ami egyrészt bemutatja a néphagyományokat, másrészt viszont nemcsak a
falumúzeumban lehet lapozgatni, hanem haza is lehet vinni, és otthon további
játékos feladatokat ad a gyerekeknek. A kötet szerzője, Balaton László
hozzátette: a füzet nívóját Rózsás Melinda grafikái adják. Ezeket
színezhetik, festhetik ki a gyerekek. Ezenkívül különféle fejtörők és feladatok
is bekerültek a kötetbe a szöveges történetek mellé, így egy tanulságos és
komplex kiadvány kerülhet a családok kezébe.
A Göcseji ősz abban különbözik a hagyományos múzeumi foglalkoztatófüzetektől,
hogy egy mesébe ágyazza mindazt, amit be szeretnének mutatni a látogatóknak –
fogalmazott Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese a
sajtótájékoztatón. Mint mondta, a kötet az egész családnak szól, hiszen a
legkisebb gyerekeknek a szülők, nagyszülők felolvashatják a mesét, aztán együtt
megoldhatják a feladatokat és kiszínezhetik a képeket. A kiadvány ezenkívül
Göcsejnek és magának a skanzennek is hírét viszi. Az intézmény számára kiemelten
fontos, hogy a múzeum egy közösségi hely legyen, erre pedig nagyon jó példa a
mostani együttműködés a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesülettel, hiszen a civil
szervezet és a múzeum közösen tett valamit egy helyi ügyért. A kifestőkönyv ezer
példányban jelent meg. A tervek szerint a múzeumban és a Tourinform-irodában
megvásárolható lesz, de szeretnék majd az iskolákban is elérhetővé tenni a
kiadványt.
Szerelem, elmúlás, város-vidék turbuly lilla kötetében
Az októberi országos könyvtári napok zalaegerszegi eseményeinek nyitányaként mutatták a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Turbuly Lilla író, költő legújabb kötetét.
– pP –
A
színikritikusként is ismert (amúgy jogász és bölcsész végzettségű) szerző
ezúttal novellákkal jelentkezik. Az „Alaszkai-öböl” című könyv egy NKA-s szerzői
pályázatnak köszönhetően készült el. Turbuly Lillával Gyenes Imre
könyvtáros beszélgetett az új kötetről, és többek között arról, hogy négy regény
után miért írt most novellákat, illetve milyen érzés állandóan ingázni Budapest
és Zala megye között? A szerző úgy érzi, hogy a novellának, mint műfajnak
napjainkban van egy kis reneszánsza, és ezek a rövidebb szövegek jobban
alkalmazkodnak a mostani – főleg online térben zajló – olvasási szokásokhoz. A
kötet anyagát jórészt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban írta,
kicsit „kényszerítve” magát az írásra. Abban a közegben – nyitástól zárásig –
nem terelte el más a figyelmét. Ugyanakkor néhány korábbi szöveg is bekerült a
könyvbe. Az első ciklusban lévő novellák főleg szerelmi, kapcsolati problémákat
tárnak fel (labilis, nem jól működő párkapcsolatok elevenednek meg), de az
elmúlás és a halál is fontos téma nála. Mint meséli, valamiért érzékeny az ezt
ábrázoló, megjelenítő történetekre. A halálcikluson túl azért optimistább és
humorosabb szövegek is kerültek a kötetbe, illetve fővárosi és vidéki helyszínek
– és az ezekhez kötődő történetek, figurák – is megelevenednek. Jelezve a szerző
kétlakiságát, hiszen hosszú évek óta ingázik Budapest és Gutorfölde (vagyis
Náprádfa) között. Mint azt a kötetbemutatón Turbuly Lilla
elmesélte, mindkét helyszín nagyon fontos az életében, és éppúgy otthon érzi
magát a fővárosban (ahol már nagyjából egyetemista kora óta lakik), mint Zalában.
Ez a kettős identitás örök írnivalót ad számára. Főleg, mert azt tapasztalja,
hogy a két világ – melyben ő otthonosan mozog – csupa előítélettel van egymás
iránt. A falu és a nagyváros nem tud kapcsolódni, mint ahogy a novellákban
szereplő emberek sem tudnak mindig kapcsolódni egymáshoz. Ezért is lett a kötet
címe az Alaszkai-öböl, ami szimbolikus jelentéssel bír. A köztudatban ugyanis az
öbölnél két óceán (valójában a gleccserekből lefolyó jeges víz és az óceán vize)
találkozik, de a vizek nem tudnak keveredni egymással. Színük eltérő, és éles
határ választja el őket egymástól. Pont, mint a könyvben szereplő helyszíneket
és szereplőket. Számára viszont nagyon fontosak ezek a helyek. Közülük is
kiemelkedik a budapesti Károlyi-kert, melyhez közel lakik. Ez a kert már más
műveiben is megjelent (például a Nyúl Karcsi a Károlyi-kertben című színdarabban,
ami a zalaegerszegi átiratban Vizslaparkká „változott”), hiszen egyetemista kora
óta kötődik hozzá. Sokat olvasott és dolgozott is itt. A novellákban szereplő
helyszíneket érintve egy fővárosi városnéző séta is tervben van – hangzott el.
Turbuly Lilla jelenleg további novellákon dolgozik, ezenkívül
gyerekszíndarabot ír. Év elején pedig elkészült egy önálló ifjúsági regénye,
illetve egy másik, melyet három szerzőtársával közösen jegyez. Mint mondja, amíg
a vírushelyzet megengedi, eljár színi előadásokra is, hiszen ez a műfaj szintén
közel áll a szívéhez. A karantén egyébként lelkileg nem kedvezett neki az
íráshoz. Jobban szeret olyan közegben dolgozni (könyvtárak, kávéházak), ahol
körbenézve azt látja, hogy mások is ügyködnek valamin.
Vidám állatmese emberi problémákról
Pim, a földimalac a bábszínházban
Szombaton újabb bemutatóval várta közönségét a Griff Bábszínház. Ezúttal az óvodás korosztály láthatott egy tanulságos és kacagtató bábelőadást a népszerű író, Jill Tomlinson műve alapján.
– pet –
A „Pim, a földimalac, aki semmiben sem volt biztos” című darab a szombathelyi
Mesebolt Bábszínházzal közös produkcióban valósult meg. Mindkét helyszínen
Bartal Kiss Rita, a zalaegerszegi bábszínház művészeti vezetője
rendezte az előadást. A premiert megelőző sajtótájékoztatón a rendező elmondta:
Jill Tomlinson egy kultikus meseíró, és mindig valami olyan
történetet dolgoz fel és olyan problémakört mutat be, ami a 3-5 éves gyerekek
számára érdekes, izgalmas, tanulságos lehet. Például azért, mert a mesékben
felvetődő kérdések a gyerekek fejében is megfogalmazódnak. Az állatmesékre pedig
különösen igaz, hogy metaforikus nyelven, emberi problémákkal foglalkoznak.
Ilyen Pim, a földimalac sztorija is, ami tulajdonképpen egy felnövéstörténet. Az
újszülöttkortól egészen a fiatal felnőttkorig követhetik végig a gyerekek Pim
kalandjait. Közben olyan témák és kérdések merülnek fel, mint, hogy hol élek, ki
vagyok én, kik laknak körülöttem és nekik milyen szokásaik vannak: mit esznek és
milyen a viszonyuk az édesanyjukkal. Kiből lesz barát, vagy éppen ellenség. A
kíváncsi Pim, sok más állattal és „állatgyerekkel” találkozik útja során,
ezekből a hol furcsa, hol veszélyes, hol humoros találkozásokból bontakozik ki a
történet. Ami viccesen, gyermeki nyelven van megfogalmazva – tette hozzá
Bartal Kiss Rita. A szerepeket Csepregi-Kovács Napsugár, Lajhó
Máté és Szolnok Ágnes játsszák. A dramaturg Veres
András, a díszlettervező pedig Hanga Ágnes volt. Az
előadást az óvodásbérlet keretében láthatják a gyerekek az ősz folyamán.
Szűcs István, a Griff Bábszínház igazgatója sajtótájékoztatón elmondta:
a járványhelyzet ellenére is folyamatosan dolgoznak, készülnek az újabb
előadások. Örömre ad okot, hogy a kezdeti nehézségek után a legtöbb óvodából
elhozzák a gyerekeket a bábszínházba, és a hétvégi családi előadások is
sikeresnek bizonyultak az előző hetekben. Jelenleg kilenc óvodával van
kapcsolatuk, decemberig az erre a félévre tervezett előadásaikat igyekeznek is „kijátszani”
a kicsiknek. Az iskolák egyelőre csoportosan nem jönnek a bábszínházba, így a
nagyobb gyerekeknek arra van lehetőségük, hogy szüleikkel szombaton vagy
vasárnap nézzék meg az előadásokat. Remélik, hogy hamarosan az iskolákban is
elindulhat a csoportos színházlátogatás. Az igazgató hozzátette: a bábszínház
biztonságos hely. Fertőtlenítenek, szellőztetnek, maszkot hordanak, használják
az ózongenerátort az előadások között, és a gyerekek is csak kézfertőtlenítés
után léphetnek be a nézőtérre.
Premier a hevesiben Tavalyi évadról elmaradt premiernek örülhet most a zalaegerszegi közönöség. Koltai Róbert Jászai-díjas, érdemes művész rendezésében és főszereplésével (megosztva Hertelendy Attilával) a „Sose halunk meg” című zenés játékot vitték színre a Hevesi Sándor Színházban. A társulat tagjai nagy számban vonultak fel az 1993-ban óriási sikerrel játszott film alapján íródott színpadi változatban. Nagy utazás néhány napban, amíg Imiből, a 17 éves esetlen fiúból férfi lesz, az életművész Gyuszi bácsi vonata pedig az égbe megy. S hogy egy győzelem hány vereséget ér, az is sejthető. Erős (vagy nem) vállfák a vállon, trükkök, tippek, szerelmek, remények, a kisemberek világa közelről, jellegzetes karakterek, játékfüggők, jó zenék, mozgalmas koreográfia. „Apukám, tuti tipp”, aki erre vesz jegyet. |