Göcseji ősz kiszínezve A novelláknak reneszánsza van Vidám állatmese emberi problémákról Sose halunk meg

Göcseji ősz kiszínezve

Mesés kifestő- és foglalkoztatófüzet

A Zala Múltja Hagyományőrző Egyesület kiadásában és ötlete alapján jelent meg a Göcseji ősz című kifestő- és foglalkoztatófüzet, mely a Göcseji Falumúzeumot mutatja be játékos formában.

– pet –

A néphagyományokra, a tárgyi kultúrára és a hagyományos paraszti gazdálkodásra koncentráló új kiadvány egy történeten keresztül mesél a hajdan élt emberekről, miközben a füzet lapjait is színezheti az olvasó. A szöveget Balaton László, a falumúzeum munkatársa írta, akinek korábban már jelentek meg hasonló művei. A könyv illusztrátora Rózsás Melinda volt. A kötetet a városházán mutatták be a sajtó képviselőinek, akiket Balaicz Zoltán köszöntött. A polgármester bevezetésképpen elmondta: leginkább a gyermekes családok számára nyújthat izgalmas olvasnivalót az új kiadvány, mely a színezőnek és a feladatoknak hála, egy komplex elfoglaltságot is ad. Ugyanakkor cél az is, hogy magát az intézményt népszerűsítsék hasonló kiadványokkal. Reméli, hogy a címben szereplő „ősz” azt jelzi, hogy lesz folytatás, és a többi évszakhoz is kapcsolódik majd valamilyen füzet. Dr. Kostyál László múzeumigazgató hozzátette: jelenleg komoly fejlesztések zajlanak mind a Göcseji Múzeumban, mind pedig a skanzenben. Utóbbi területe majdnem duplájára nő majd a következő években. Az új színtereket meg kell tölteni tartalommal és élettel. Fontos, hogy a legfiatalabb korosztályokat is meg tudják szólítani, játékosan ismertetve meg őket a zalai/göcseji hagyományokkal. Ezt a célt szolgálja a mostani kiadvány, mely a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesülettel együttműködve valósulhatott meg.
A kifestő- és foglalkoztatófüzetet kiadó egyesület részéről Papp Tamás elnök elmondta: már régóta együttműködnek a skanzennel. Örül, hogy támogatásra talált az ötletük, és megvalósulhatott a kiadvány. Egy olyan füzetet szerettek volna, ami egyrészt bemutatja a néphagyományokat, másrészt viszont nemcsak a falumúzeumban lehet lapozgatni, hanem haza is lehet vinni, és otthon további játékos feladatokat ad a gyerekeknek. A kötet szerzője, Balaton László hozzátette: a füzet nívóját Rózsás Melinda grafikái adják. Ezeket színezhetik, festhetik ki a gyerekek. Ezenkívül különféle fejtörők és feladatok is bekerültek a kötetbe a szöveges történetek mellé, így egy tanulságos és komplex kiadvány kerülhet a családok kezébe.
A Göcseji ősz abban különbözik a hagyományos múzeumi foglalkoztatófüzetektől, hogy egy mesébe ágyazza mindazt, amit be szeretnének mutatni a látogatóknak – fogalmazott Havasi Bálint, a Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese a sajtótájékoztatón. Mint mondta, a kötet az egész családnak szól, hiszen a legkisebb gyerekeknek a szülők, nagyszülők felolvashatják a mesét, aztán együtt megoldhatják a feladatokat és kiszínezhetik a képeket. A kiadvány ezenkívül Göcsejnek és magának a skanzennek is hírét viszi. Az intézmény számára kiemelten fontos, hogy a múzeum egy közösségi hely legyen, erre pedig nagyon jó példa a mostani együttműködés a Zala Múltja Hagyományőrző Egyesülettel, hiszen a civil szervezet és a múzeum közösen tett valamit egy helyi ügyért. A kifestőkönyv ezer példányban jelent meg. A tervek szerint a múzeumban és a Tourinform-irodában megvásárolható lesz, de szeretnék majd az iskolákban is elérhetővé tenni a kiadványt.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


A novelláknak reneszánsza van

Szerelem, elmúlás, város-vidék turbuly lilla kötetében

Az októberi országos könyvtári napok zalaegerszegi eseményeinek nyitányaként mutatták a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Turbuly Lilla író, költő legújabb kötetét.

– pP –

A színikritikusként is ismert (amúgy jogász és bölcsész végzettségű) szerző ezúttal novellákkal jelentkezik. Az „Alaszkai-öböl” című könyv egy NKA-s szerzői pályázatnak köszönhetően készült el. Turbuly Lillával Gyenes Imre könyvtáros beszélgetett az új kötetről, és többek között arról, hogy négy regény után miért írt most novellákat, illetve milyen érzés állandóan ingázni Budapest és Zala megye között? A szerző úgy érzi, hogy a novellának, mint műfajnak napjainkban van egy kis reneszánsza, és ezek a rövidebb szövegek jobban alkalmazkodnak a mostani – főleg online térben zajló – olvasási szokásokhoz. A kötet anyagát jórészt a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban írta, kicsit „kényszerítve” magát az írásra. Abban a közegben – nyitástól zárásig – nem terelte el más a figyelmét. Ugyanakkor néhány korábbi szöveg is bekerült a könyvbe. Az első ciklusban lévő novellák főleg szerelmi, kapcsolati problémákat tárnak fel (labilis, nem jól működő párkapcsolatok elevenednek meg), de az elmúlás és a halál is fontos téma nála. Mint meséli, valamiért érzékeny az ezt ábrázoló, megjelenítő történetekre. A halálcikluson túl azért optimistább és humorosabb szövegek is kerültek a kötetbe, illetve fővárosi és vidéki helyszínek – és az ezekhez kötődő történetek, figurák – is megelevenednek. Jelezve a szerző kétlakiságát, hiszen hosszú évek óta ingázik Budapest és Gutorfölde (vagyis Náprádfa) között. Mint azt a kötetbemutatón Turbuly Lilla elmesélte, mindkét helyszín nagyon fontos az életében, és éppúgy otthon érzi magát a fővárosban (ahol már nagyjából egyetemista kora óta lakik), mint Zalában. Ez a kettős identitás örök írnivalót ad számára. Főleg, mert azt tapasztalja, hogy a két világ – melyben ő otthonosan mozog – csupa előítélettel van egymás iránt. A falu és a nagyváros nem tud kapcsolódni, mint ahogy a novellákban szereplő emberek sem tudnak mindig kapcsolódni egymáshoz. Ezért is lett a kötet címe az Alaszkai-öböl, ami szimbolikus jelentéssel bír. A köztudatban ugyanis az öbölnél két óceán (valójában a gleccserekből lefolyó jeges víz és az óceán vize) találkozik, de a vizek nem tudnak keveredni egymással. Színük eltérő, és éles határ választja el őket egymástól. Pont, mint a könyvben szereplő helyszíneket és szereplőket. Számára viszont nagyon fontosak ezek a helyek. Közülük is kiemelkedik a budapesti Károlyi-kert, melyhez közel lakik. Ez a kert már más műveiben is megjelent (például a Nyúl Karcsi a Károlyi-kertben című színdarabban, ami a zalaegerszegi átiratban Vizslaparkká „változott”), hiszen egyetemista kora óta kötődik hozzá. Sokat olvasott és dolgozott is itt. A novellákban szereplő helyszíneket érintve egy fővárosi városnéző séta is tervben van – hangzott el. Turbuly Lilla jelenleg további novellákon dolgozik, ezenkívül gyerekszíndarabot ír. Év elején pedig elkészült egy önálló ifjúsági regénye, illetve egy másik, melyet három szerzőtársával közösen jegyez. Mint mondja, amíg a vírushelyzet megengedi, eljár színi előadásokra is, hiszen ez a műfaj szintén közel áll a szívéhez. A karantén egyébként lelkileg nem kedvezett neki az íráshoz. Jobban szeret olyan közegben dolgozni (könyvtárak, kávéházak), ahol körbenézve azt látja, hogy mások is ügyködnek valamin.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

Vidám állatmese emberi problémákról

Pim, a földimalac a bábszínházban

Szombaton újabb bemutatóval várta közönségét a Griff Bábszínház. Ezúttal az óvodás korosztály láthatott egy tanulságos és kacagtató bábelőadást a népszerű író, Jill Tomlinson műve alapján.

– pet –

A „Pim, a földimalac, aki semmiben sem volt biztos” című darab a szombathelyi Mesebolt Bábszínházzal közös produkcióban valósult meg. Mindkét helyszínen Bartal Kiss Rita, a zalaegerszegi bábszínház művészeti vezetője rendezte az előadást. A premiert megelőző sajtótájékoztatón a rendező elmondta: Jill Tomlinson egy kultikus meseíró, és mindig valami olyan történetet dolgoz fel és olyan problémakört mutat be, ami a 3-5 éves gyerekek számára érdekes, izgalmas, tanulságos lehet. Például azért, mert a mesékben felvetődő kérdések a gyerekek fejében is megfogalmazódnak. Az állatmesékre pedig különösen igaz, hogy metaforikus nyelven, emberi problémákkal foglalkoznak. Ilyen Pim, a földimalac sztorija is, ami tulajdonképpen egy felnövéstörténet. Az újszülöttkortól egészen a fiatal felnőttkorig követhetik végig a gyerekek Pim kalandjait. Közben olyan témák és kérdések merülnek fel, mint, hogy hol élek, ki vagyok én, kik laknak körülöttem és nekik milyen szokásaik vannak: mit esznek és milyen a viszonyuk az édesanyjukkal. Kiből lesz barát, vagy éppen ellenség. A kíváncsi Pim, sok más állattal és „állatgyerekkel” találkozik útja során, ezekből a hol furcsa, hol veszélyes, hol humoros találkozásokból bontakozik ki a történet. Ami viccesen, gyermeki nyelven van megfogalmazva – tette hozzá Bartal Kiss Rita. A szerepeket Csepregi-Kovács Napsugár, Lajhó Máté és Szolnok Ágnes játsszák. A dramaturg Veres András, a díszlettervező pedig Hanga Ágnes volt. Az előadást az óvodásbérlet keretében láthatják a gyerekek az ősz folyamán. Szűcs István, a Griff Bábszínház igazgatója sajtótájékoztatón elmondta: a járványhelyzet ellenére is folyamatosan dolgoznak, készülnek az újabb előadások. Örömre ad okot, hogy a kezdeti nehézségek után a legtöbb óvodából elhozzák a gyerekeket a bábszínházba, és a hétvégi családi előadások is sikeresnek bizonyultak az előző hetekben. Jelenleg kilenc óvodával van kapcsolatuk, decemberig az erre a félévre tervezett előadásaikat igyekeznek is „kijátszani” a kicsiknek. Az iskolák egyelőre csoportosan nem jönnek a bábszínházba, így a nagyobb gyerekeknek arra van lehetőségük, hogy szüleikkel szombaton vagy vasárnap nézzék meg az előadásokat. Remélik, hogy hamarosan az iskolákban is elindulhat a csoportos színházlátogatás. Az igazgató hozzátette: a bábszínház biztonságos hely. Fertőtlenítenek, szellőztetnek, maszkot hordanak, használják az ózongenerátort az előadások között, és a gyerekek is csak kézfertőtlenítés után léphetnek be a nézőtérre.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Sose halunk meg

Premier a hevesiben

Tavalyi évadról elmaradt premiernek örülhet most a zalaegerszegi közönöség. Koltai Róbert Jászai-díjas, érdemes művész rendezésében és főszereplésével (megosztva Hertelendy Attilával) a „Sose halunk meg” című zenés játékot vitték színre a Hevesi Sándor Színházban.

A társulat tagjai nagy számban vonultak fel az 1993-ban óriási sikerrel játszott film alapján íródott színpadi változatban. Nagy utazás néhány napban, amíg Imiből, a 17 éves esetlen fiúból férfi lesz, az életművész Gyuszi bácsi vonata pedig az égbe megy. S hogy egy győzelem hány vereséget ér, az is sejthető. Erős (vagy nem) vállfák a vállon, trükkök, tippek, szerelmek, remények, a kisemberek világa közelről, jellegzetes karakterek, játékfüggők, jó zenék, mozgalmas koreográfia. „Apukám, tuti tipp”, aki erre vesz jegyet.

 

 

 

 

 

vissza az elejére