| Zalaegerszeg büszke történelmére | Virtuális harc a török ellen | Trianon-konferencia |
Zalaegerszeg büszke történelmére
Díszpolgári és pro urbe kitüntető címet adtak át
Idén a koronavírus-járvány miatt elmaradt a hagyományos május 13-i ceremónia. A Város Napja tiszteletére rendezett ünnepi közgyűlést így az október 23-a előtti munkanapon rendezték meg. Az eseményen részt vevőket – köztük Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkárt, Vigh László országgyűlési képviselőt, miniszteri biztost valamint a város jelen lévő díszpolgárait – Balaicz Zoltán polgármester köszöntötte.
 |
 |
| Dr. Gyimesi Endre és Balaicz Zoltán | Dr. Hóbor Erzsébet adta át a polgármesteri láncot. |
Zalaegerszeg történetének egyik legfontosabb dátuma 1247. A veszprémi káptalan
oklevelében 773 évvel ezelőtt először említik a város nevét „Egurscug” formában.
Az idei jubileumi év méltó arra, hogy ezt az oklevelet Zalaegerszeg dísztermében,
egy külön vitrinben helyezzék el. Az oklevelet dr. Gyimesi Endre
volt polgármester, a Zala Megyei Levéltár nyugalmazott címzetes igazgatója adta
át Balaicz Zoltánnak, aki a végleges helyére tette a város első
írásos említését tartalmazó dokumentumot. Ezt követően dr. Hóbor Erzsébet,
a város díszpolgára másik három javaslattevő díszpolgár nevében (dr.
Németh József, dr. Gyimesi Endre, Németh János) átnyújtotta a
polgármesteri láncot Balaicz Zoltánnak. Európa legtöbb városában
és számos magyarországi településen is több éves hagyomány, hogy a mindenkori
városbíró vagy polgármester a fontosabb események idején városvezetői
szimbólumot visel a nyakában. A polgármesteri lánc nem egyszerű dísz, hanem
jelképe a város közösségének. A láncot Böjte Katalin ékszerész
készítette, fő motívuma a zalai megyeszékhely címere és neve, oldalt pedig
Magyarország és Zala megye címerei, jelképnek számító épületeinek képei,
valamint a kiemelkedő dátumok, 1247 és 1885 láthatók.
–
Nekünk, zalaegerszegieknek örökre emlékezetes marad, amikor 135 évvel ezelőtt,
1885-ben rendezett tanácsú várossá vált településünk és hivatalba lépett első
polgármesterünk, Kovács Károly, akinek előrelátását és kitartó
szorgalmát nagyra tartom. Meglátta a lehetőséget és hozzáértéssel, türelemmel,
lépésről lépésre megvalósította az új elképzeléseket – fogalmazott ünnepi
beszédében Balaicz Zoltán. Mint mondta, Zalaegerszeg olyan
település, melynek nagy és dicső múltja van, büszke történelmére, és amely a
vármegyeháza 1732-es megépítése óta hivatalosan is Zala megye székhelye. A
tradíció és a jövő építése, a hagyományok megőrzése és az értékteremtés a
kezdetektől jelen voltak elődeink tetteiben. Az idő igazolta őket. A
polgármester szerint Zalaegerszeg polgárainak négy dolog kiemelten fontos: a
család, az egészség, a munka és a biztonság.
– Ezekért az értékekért valamennyien közösen dolgozunk, és köszönet illeti a
város minden polgárát, hiszen valamennyien őrizzük és erősítjük ezeket az
értékeket – fogalmazott. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium
önkormányzati államtitkára köszöntőjében arról is beszélt, hogy a klasszikus
emberi értékekre, közösségekre továbbra is szükség van, ez az alapja annak, hogy
továbbra is alkotni lehessen.Zalaegerszegen komoly fejlesztések történnek, de a
sikerért dolgozni kell. Hozzátette: a közösségben való gondolkodás, mely idáig
eljuttatott bennünket, ebben is segíthet.
A köszöntők után került sor az elismerések átadására. Zalaegerszeg Város
Díszpolgára kitüntető címet kapott Mányoki Attila hosszútávúszó. A
világon csak 18 olyan ember van, köztük egyetlen magyar (Mányoki Attila),
aki eddig teljesítette a nyílt vízi úszók legkeményebb sorozatát, a hét kultikus
tengerszoros átúszását. Pro Urbe Zalaegerszeg kitüntető címet adományoztak
Horváth Attilának, a Zrínyi-gimnázium volt igazgatójának, aki 1981
óta az intézmény tanára, 1993-tól az idei esztendőig, 27 éven át az igazgatója
volt. Ezen idő alatt a nagy múltú iskola kiemelkedő helyet foglalt el a magyar
köznevelési struktúrában, elért eredményeivel és sikereivel pedig rendre az
ország legjobb iskolái között szerepelt. Ugyancsak Pro Urbe díjban részesült a
Zala Megyei Rendőr-főkapitányság. Zalaegerszeg önkormányzata mindig szoros és
korrekt kapcsolatot ápolt a rendőrséggel. A város az egyik legbiztonságosabb
település az országban, és ez nagymértékben köszönhető a rendvédelmi szervek, a
megyében és a városban dolgozó rendőröknek. A polgármester megköszönte a
hamarosan nyugdíjba vonuló dr. Sipos Gyula megyei rendőrfőkapitány
munkáját, a leendő, új főkapitánynak, dr. Vereckei Csabának pedig
sok sikert kívánt. A Sport mecénása díjat a zalaegerszegi Szerszámsziget Kft.
kapta, az elismerést Papp Gábor ügyvezető vette át. A társaság
mindig fontosnak tartotta a helyi kulturális és sportélet támogatását. Több
sportegyesületet és sportversenyt is szponzorálnak, ezek közül kiemelkedik a
Szív Kupa, melyet az elhunyt zalai sportolók emlékére rendeznek meg minden
esztendőben. Az ünnepi közgyűlésen a közigazgatásban végzett kiemelkedő szakmai
munkát végzők is elismerésben részesültek: Farkasné Baki Márta (közgazdasági
osztály) szakmai tanácsadó címet, Hutnik Eszter (humánigazgatási
osztály) szakmai tanácsadói címet, Simonné Tomori Bernadett (műszaki
osztály) szakmai tanácsadói címet, Nagyné Borda Katalin (adóosztály)
címzetes főtanácsos címet, Vizsi Kornélia (szociális és igazgatási
osztály) címzetes főtanácsos címet, Varga Miklós (önkormányzati
osztály) címzetes főmunkatárs címet kaptak.
Bemutatták a várostörténeti szimulációs játékot
Amit néhány évtizeddel ezelőtt még csak sci-fi filmekben láthattunk, az mára befurakodott a városmarketing (sőt, az idegenforgalom és a helytörténeti kutatások) szférájába. Elég csak felvennünk egy speciális szemüveget, és néhány száz évet máris visszarepülünk az időben, hogy a korabeli városban tegyünk egy sétát. Ha meg már éppen ott vagyunk, a törököktől is megvédhetjük a várat.
– pP –
Zalaegerszeg idén ünnepli rendezett tanácsú várossá válásának 135. évfordulóját.
A jubileum apropóján született az az ötlet, hogy a 21. századi technika
jóvoltából életre keljen a középkori vár és annak közvetlen környezete. A 17.
századi Zalaegerszeget szimuláló virtuális valóság programot szerdán mutatták be
a sportcsarnokban a sajtó képviselőinek. Balaicz Zoltán
polgármester az eseményen elmondta: sajnos a város kevés középkori építménnyel
rendelkezik, és hiába volt a középkorban várunk – más településekkel ellentétben
– nem tudjuk megmutatni az idelátogatóknak. Pedig a végvárnak fontos szerepe
volt, hiszen amikor a törökök 1600-ban elfoglalták Kanizsa várát, Egerszeg lett
a megye és a környező védelmi vonalak központja. A várról készült már animációs
kisfilm, városmakett és egy kiadvány is. A mostani évfordulóra pedig a virtuális
játék, melyhez az érdeklődőknek elég csak felvenni egy VR-szemüveget. A
szimulációnak egyelőre a sportcsarnok ad otthont, mert ennek küzdőtere alkalmas
a valós idejű és méretű projekt lebonyolítására, ám a játék végleges helyszíne a
tesztpályán felépülő digitális élményközpont lesz – hangzott el.
Persze,
míg a játékos kedvűeknek, vagy a város története iránt érdeklődőknek elég csak
felcsatolniuk a szemüveget, a virtuális valóság program összeállítása és
fejlesztése komoly munkát igényelt. A csapatot Háry Ádám fogta
össze, aki többek között arról számolt be, hogy a képi világ megalkotásában az
volt a legnehezebb, hogy csak kevés információ állt rendelkezésükre.
A meglévő régészeti emlékekre tudtak támaszkodni, ezeket kellett aztán
kiegészíteni olyan elemekkel (kellékekkel), melyek passzolnak az 1600-as évekhez.
A játék körülbelül egyórás, és interaktív. Csoportosan vagy egyedül is
jelentkezhetünk, sőt akár csapatépítő tréningnek is jó lehet. Az egyik szinten
ugyanis bekapcsolódhatunk a török elleni küzdelembe. Persze a fejlesztésnél
szükség volt egy olyan személyre is, aki a történeti hitelességre figyel.
Dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató vállalta a
szakértői feladatokat, annál is inkább, mert az elmúlt évtizedekben aktív
szereplője volt a végvárhoz kötődő régészeti feltárásoknak. Mint mondta: érdekes
és új kihívás volt a virtuális program összeállítása. Mindent nem sikerült
belesűríteni, és kompromisszumokra is szükség volt, hiszen mégiscsak egy (hadi)
játékról van szó. A cél a hitelességen túl az, hogy egyszerre sokan tudják
játszani. A képi világ megalkotásánál azt a történelmi tényt vették alapul, hogy
Johannes Ledentu bécsi udvari hadmérnök 1640-ben megalkotta a vár
első ábrázolását. A szimulációban (az Úr 1641. évében járunk) megjelenik a Mária
Magdolnának szentelt egytornyú gótikus templom (a mai nagytemplom elődje),
szemben az Arany Bárányhoz címzett fogadó, aztán a belső vár és a püspöki
udvarház is. Utóbbiról volt a legkevesebb információ, hiszen – mivel a
törvényszék épülete alatt vannak a maradványai – még nem került a felszínre. A
játék során betérhetünk a templomba, a várba, az udvarházba és találkozhatunk a
várkapitánnyal is. Az ő eligazítása után vehetjük fel a küzdelmet a török ellen.
A cél, hogy sikeresen megvédjük Egerszeg várát. Mindehhez ágyúkat, puskákat,
kardokat, nyilakat is használhatunk. Aki a VR-szemüveg segítségével belép a
szimulált világba, valóban úgy érezheti magát, mint aki a középkorban sétál (közben
csak a sportcsarnok küzdőterén fel és alá). A játékosok a valóságban nem, ám a
virtuális térben látják egymást (kis páncélos figurák segítségével), így nem
kell attól félni, hogy összeütköznek. Ugyanakkor a játék alatt tudják segíteni
egymást.
Magyarország
és zala megye útja trianonig
A trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából rendeztek tudományos konferenciát a város dísztermében. A rendezvény – melyre az ország különböző pontjairól érkeztek előadók – egy TOP-pályázatnak köszönhetően valósult meg.
– pP –
Az ülésen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt, kiemelve:
eredetileg egy nagyszabású programsorozattal készültek a száz évvel ezelőtti
esemény évfordulójára, ám a járvány miatt a rendezvények többsége elmaradt. A
mostani – Magyarország útja a trianoni békeszerződéshez című – konferencia
megrendezésével viszont mégiscsak szerették volna körbejárni a témát, illetve
beszélni azokról a folyamatokról, melyek a békediktátum aláírásáig elvezettek. A
Trianon név a magyarság számára a balsors, a gyász, a megalázás jelképe. Az
igazságtalan döntés 1920. június 4-én váratlanul és felkészületlenül érte a
magyar társadalmat. A sokk a mai napig érezteti hatását, hiszen szétszórt nemzet
lettünk. De a környező országok népeinek életére, gondolkodására, identitására
is kihatott a sajnálatos esemény. Mindezek ellenére sikerült megmaradunk egy
nemzetnek az elmúlt száz évben – fogalmazott a polgármester. A tudományos ülésen
– melyen Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei és Városi
Könyvtár igazgatója elnökölt – hét előadás hangzott el a témában (volt, aki a
vírushelyzet miatt az online térben volt jelen). Szarka László
történész a cseh és szlovák államalapításról (1914–18) beszélt, dr.
Hornyák Árpád történész (Pécsi Tudományegyetem) a jugoszláv egység
kialakulásáról, dr. Murber Ibolya történész (ELTE) a
békeszerződést megelőző osztrák–magyar határvitákról és Burgenland
elcsatolásáról szólt. L. Balogh Béni történész (Magyar Nemzeti
Levéltár Országos Levéltára) Erdély vonatkozásában vizsgálta meg az Osztrák–Magyar
Monarchia szétesése, és a trianoni békeszerződés aláírása közti időszakot.
Gál Vilmos történész (Magyar Nemzeti Múzeum) az antantmisszió
budapesti működéséről értekezett, dr. Újváry Gábor történész (Veritas
Történetkutató Intézet és Levéltár) pedig „Az ország feldarabolása a magyar
történetírásban, 1918–20” címmel tartott előadást. A korszak Zala megyei
eseményeit dr. Paksy Zoltán főlevéltáros (MNL Zala Megyei
Levéltára) ismertette, „Zala megye útja Trianonhoz” címmel. Többek között
elmondta: a tizenhárom járásból álló Zala a legnagyobb területű vármegye volt. A
békekötést követően három járás és két történeti tájegység (Muraköz és Muravidék)
került a határ túlsó oldalára. A vármegye területe 5995 négyzetkilométerről
4866-ra csökkent. A Muraköz, a Perlaki és a Csáktornyai járással teljesen, míg a
muravidéki Alsólendvai járásnak a nagyobbik része került a túloldalra. A
vármegye népességének nagyjából a 28 százaléka vált határontúlivá. A történész
felhívta a figyelmet a döntés egyik legnagyobb igazságtalanságára is, míg
ugyanis a Muraköz túlnyomó részét horvátok lakták, addig az alsólendvai társég
60 százaléka magyar volt, 40 százalékát pedig vendek (magyarországi szlovénok)
alkották. Lendva pedig majdhogynem színtiszta magyar település volt. Az 1920-as
döntéssel ők is a határon túlra kerültek. Elhangzott: ebben a térségben 1918
előtt semmilyen szeparatista törekvés, nemzetiségi elszakadási kísérlet nem
volt. A délszláv propaganda, majd a drámai események (például a szerb hadsereg
egységeiből álló reguláris csapatok csáktornyai bevonulása) ezt követően
történtek. A trianoni békekötésig vezető események ismertetésén túl az előadók
szóltak arról is, hogy az új államhatárok véglegesítése nem ment egyik napról a
másikra. Így sokáig élt a remény, hogy a döntést majd valamilyen módon lehet
korrigálni. Ám – ahogy Murber Ibolya fogalmazott – ez csak a
vesztes országok illúziója maradt.
