Mintaprojekt és online múzeumi lehetőségek | Égig érő fa a bábszínházban |
Mintaprojekt és online múzeumi lehetőségek
Tanácskozás és képzés a digitális térben
Miképp hozható össze a pályaválasztás a népszerű városi sétákkal és a turizmussal? Hogyan lehet hatékonyan otthonról dolgozni, illetve az online térben rejlő lehetőségek jobb kihasználása hogyan segítheti a múzeumi munkát?
–
pet –
A fenti témák az „Online képzés online térben” című megyei szakmai napon
kerültek szóba. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum–Múzeumi és Módszertani Oktatási
Központ (MOKK) és a Göcseji Múzeum által szervezett esemény stílusosan (és a
járvány miatt) az online térben került megrendezésre. Havasi Bálint,
a zalaegerszegi múzeum igazgatóhelyettese a rendezvény után lapunknak elmondta:
évi egy-két alkalommal szoktak a vidéki múzeumok a MOKK-kal közös szakmai napot
szervezni. A mostani apropóját egy EFOP-pályázat (a Múzeumi és könyvtári
fejlesztések mindenkinek című) adta, melynek keretében a jövő évi képzésekről és
egy már bevált mintaprojektről is beszámoltak egymásnak a kollégák. Az említett
pályázat égisze alatt 2018-ban a keszthelyi Balatoni Múzeum dolgozott ki egy
olyan mintaprojektet, melyet más múzeumok is hatékonyan tudnak alkalmazni. A
programba akkor a nagykanizsai Thúry György Múzeum is partnerük
volt – mondta Havasi Bálint, aki még mint a keszthelyi intézmény
igazgatója vett részt a munkában. „A mi városunk másképp” című mintaprojekt
lényege, hogy a fiatalok pályaválasztását összekapcsolja a helytörténettel, a
városi sétákkal illetve a turizmussal. Vagyis a pályázat időtartama alatt, a
résztvevő diákok olyan – különböző tematikájú, de az adott település
történetéhez kapcsolódó – városi sétákat állítottak össze Keszthelyen és
Nagykanizsán, amik akár idegenforgalmi szempontból is „eladhatók”.
– A diákok a képzés idején nemcsak levéltári és múzeumi kutatómunkát végeztek,
hanem hasznos ismeretekre tettek szert az online marketing és online
kommunikáció terén, de a turizmus, mint üzletág is szóba került. Többen közülük
a pályaválasztásnál, továbbtanulásnál is tudták kamatoztatni az itt megszerzett
tudást. Cél volt az is, hogy a mintaprojektet úgy alakítsuk ki, hogy azt más
múzeumok is át tudják venni, függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb
településen vannak-e – fogalmazott. Az igazgatóhelyettes azt tapasztalta, hogy a
nagyobb városokban, ahol intenzívebb a turizmus, akár egy rendszeresen
meghirdetett, „fizetős” városi séta is lehet a dologból. A kisebb településeken
pedig a helyi lakosságot bevonva közösségépítő szerepe lehet a projektnek. Az
elképzelések között szerepel, hogy a pandémia elmúltával, helyi iskolák
részvételével Zalaegerszegen is megvalósuljon a program. Addig is az online
térben és egy blog segítségével tartják az oktatási intézményekkel a
kapcsolatot. A szakmai nap további részében Havasi Bálint, és
Hajós Bálint, a Göcseji Múzeum gyűjteményi informatikusa egy rövid
képzést tartott „Dolgozz otthonról, dolgozz bárkivel” címmel. A múzeumi
kollégáknak szánt kurzus azt mutatta meg, hogy Google-alkalmazások segítségével
a járvány idején hogyan lehet hatékonyan és másokkal együttműködve otthonról is
dolgozni. Ezek a technikák persze a vírushelyzet elmúltával is használhatók.
– Nemcsak a szoftver és hardver tekintetében, hanem immár tudásban is felkészült
a múzeum a rendkívüli helyzetekre. Ha úgy adódik, akkor a kollégák távolról,
otthoni környezetben, a laptopjuk vagy számítógépük előtt ülve, egymással
kommunikálva is el tudják látni feladataikat. Sokan félnek az „elidegenedéstől”,
de természetesen nem az a cél, hogy a munkahelyi közösség megszűnjön. Épp
ellenkezőleg: az online térben való kapcsolattartás egymástól távol élő/dolgozó
kollégákat is összehozhat, ha a helyzet úgy kívánja – válaszolta kérdésünkre
Havasi Bálint. A digitális térben zajló szakmai tanácskozáson –
melyen a zalaegerszegi, nagykanizsai és keszthelyi múzeumok illetve könyvtárak
munkatársai vettek részt – a MOKK részéről Zádor Viktória oktatási
csoportvezető számolt be a 2021-ben induló képzéseikről.
Modern mese népi motívumokkal
Ostoros király udvarában vendégeskedhettek mindazok, akik szombaton ellátogattak a Griff Bábszínháza. A zalaegerszegi társulat újabb bemutatóval várta a közönséget: Az égig érő fa című népmesét Szabó Attila dramaturg írta át színpadra, a darabot Halasi Dániel rendezte.
– pet –
A premier előtti sajtótájékoztatón a rendező többek között elmondta: nagyon sok
feldolgozása ismert a mesének, ezekből „csipegetve” született egy új változat.
Az előadás sokat megőriz a népi motívumokból, de alapvetően az volt a cél, hogy
egy modern, mai mese szülessen. Elsősorban az általános iskolásoknak ajánlják,
de óvodások is megnézhetik. A sztori szövevényes – mint egy sorsfonál –, melyet
a mesélők gördítenek tovább. A bábmozgatásnak és a mozgásnak kiemelt szerepe
van. Már az alcím (Égi kalauz útra kelőknek) is jelzi, hogy el kell indulni
valamilyen úton (mondjuk egy fán fölfelé), annál is inkább, mert a baj mindig
csőstől jön. A királylányt meg minden mesében meg kell menteni…Az előadás
érdekessége, hogy a népi és geometrikus elemeket tartalmazó díszletet egy
zalaegerszegi tervező, Varjas Zsófia álmodta meg és készítette el
a bábszínház számára. Ő most először dolgozik a helyi társulattal. A zene
Csernák Zoltán Samu, a mozgás pedig Fosztó András munkáját dicséri, ők
már korábban is erősítették a Griff csapatát. A főbb szerepekben Duna
Orsolyát, Matola Norbertet, Szilinyi Arnoldot, valamint két
vendégművészt, Kiss Anna Veronikát és Hrisztov Tomát
láthatja a közönség. A stáb azt vallja, a munka során fontos a személyes
jelenlét, ezért a próbákon a zeneszerző, a koreográfus és a díszlettervező is
folyamatosan részt vett. Az égig érő fa a következő hónapokban kerül műsorra.
Mint azt Szűcs István igazgató megjegyezte: most elsősorban
hétvégente várják a családokat, hiszen az iskolák a járvány miatt nem viszik
csoportos előadásra a gyerekeket.