Mintaprojekt és online múzeumi lehetőségek Égig érő fa a bábszínházban    

Mintaprojekt és online múzeumi lehetőségek

Tanácskozás és képzés a digitális térben

Miképp hozható össze a pályaválasztás a népszerű városi sétákkal és a turizmussal? Hogyan lehet hatékonyan otthonról dolgozni, illetve az online térben rejlő lehetőségek jobb kihasználása hogyan segítheti a múzeumi munkát?

– pet –

A fenti témák az „Online képzés online térben” című megyei szakmai napon kerültek szóba. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum–Múzeumi és Módszertani Oktatási Központ (MOKK) és a Göcseji Múzeum által szervezett esemény stílusosan (és a járvány miatt) az online térben került megrendezésre. Havasi Bálint, a zalaegerszegi múzeum igazgatóhelyettese a rendezvény után lapunknak elmondta: évi egy-két alkalommal szoktak a vidéki múzeumok a MOKK-kal közös szakmai napot szervezni. A mostani apropóját egy EFOP-pályázat (a Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek című) adta, melynek keretében a jövő évi képzésekről és egy már bevált mintaprojektről is beszámoltak egymásnak a kollégák. Az említett pályázat égisze alatt 2018-ban a keszthelyi Balatoni Múzeum dolgozott ki egy olyan mintaprojektet, melyet más múzeumok is hatékonyan tudnak alkalmazni. A programba akkor a nagykanizsai Thúry György Múzeum is partnerük volt – mondta Havasi Bálint, aki még mint a keszthelyi intézmény igazgatója vett részt a munkában. „A mi városunk másképp” című mintaprojekt lényege, hogy a fiatalok pályaválasztását összekapcsolja a helytörténettel, a városi sétákkal illetve a turizmussal. Vagyis a pályázat időtartama alatt, a résztvevő diákok olyan – különböző tematikájú, de az adott település történetéhez kapcsolódó – városi sétákat állítottak össze Keszthelyen és Nagykanizsán, amik akár idegenforgalmi szempontból is „eladhatók”.
– A diákok a képzés idején nemcsak levéltári és múzeumi kutatómunkát végeztek, hanem hasznos ismeretekre tettek szert az online marketing és online kommunikáció terén, de a turizmus, mint üzletág is szóba került. Többen közülük a pályaválasztásnál, továbbtanulásnál is tudták kamatoztatni az itt megszerzett tudást. Cél volt az is, hogy a mintaprojektet úgy alakítsuk ki, hogy azt más múzeumok is át tudják venni, függetlenül attól, hogy kisebb vagy nagyobb településen vannak-e – fogalmazott. Az igazgatóhelyettes azt tapasztalta, hogy a nagyobb városokban, ahol intenzívebb a turizmus, akár egy rendszeresen meghirdetett, „fizetős” városi séta is lehet a dologból. A kisebb településeken pedig a helyi lakosságot bevonva közösségépítő szerepe lehet a projektnek. Az elképzelések között szerepel, hogy a pandémia elmúltával, helyi iskolák részvételével Zalaegerszegen is megvalósuljon a program. Addig is az online térben és egy blog segítségével tartják az oktatási intézményekkel a kapcsolatot. A szakmai nap további részében Havasi Bálint, és Hajós Bálint, a Göcseji Múzeum gyűjteményi informatikusa egy rövid képzést tartott „Dolgozz otthonról, dolgozz bárkivel” címmel. A múzeumi kollégáknak szánt kurzus azt mutatta meg, hogy Google-alkalmazások segítségével a járvány idején hogyan lehet hatékonyan és másokkal együttműködve otthonról is dolgozni. Ezek a technikák persze a vírushelyzet elmúltával is használhatók.
– Nemcsak a szoftver és hardver tekintetében, hanem immár tudásban is felkészült a múzeum a rendkívüli helyzetekre. Ha úgy adódik, akkor a kollégák távolról, otthoni környezetben, a laptopjuk vagy számítógépük előtt ülve, egymással kommunikálva is el tudják látni feladataikat. Sokan félnek az „elidegenedéstől”, de természetesen nem az a cél, hogy a munkahelyi közösség megszűnjön. Épp ellenkezőleg: az online térben való kapcsolattartás egymástól távol élő/dolgozó kollégákat is összehozhat, ha a helyzet úgy kívánja – válaszolta kérdésünkre Havasi Bálint. A digitális térben zajló szakmai tanácskozáson – melyen a zalaegerszegi, nagykanizsai és keszthelyi múzeumok illetve könyvtárak munkatársai vettek részt – a MOKK részéről Zádor Viktória oktatási csoportvezető számolt be a 2021-ben induló képzéseikről.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Égig érő fa a bábszínházban

Modern mese népi motívumokkal

Ostoros király udvarában vendégeskedhettek mindazok, akik szombaton ellátogattak a Griff Bábszínháza. A zalaegerszegi társulat újabb bemutatóval várta a közönséget: Az égig érő fa című népmesét Szabó Attila dramaturg írta át színpadra, a darabot Halasi Dániel rendezte.

– pet –

A premier előtti sajtótájékoztatón a rendező többek között elmondta: nagyon sok feldolgozása ismert a mesének, ezekből „csipegetve” született egy új változat. Az előadás sokat megőriz a népi motívumokból, de alapvetően az volt a cél, hogy egy modern, mai mese szülessen. Elsősorban az általános iskolásoknak ajánlják, de óvodások is megnézhetik. A sztori szövevényes – mint egy sorsfonál –, melyet a mesélők gördítenek tovább. A bábmozgatásnak és a mozgásnak kiemelt szerepe van. Már az alcím (Égi kalauz útra kelőknek) is jelzi, hogy el kell indulni valamilyen úton (mondjuk egy fán fölfelé), annál is inkább, mert a baj mindig csőstől jön. A királylányt meg minden mesében meg kell menteni…Az előadás érdekessége, hogy a népi és geometrikus elemeket tartalmazó díszletet egy zalaegerszegi tervező, Varjas Zsófia álmodta meg és készítette el a bábszínház számára. Ő most először dolgozik a helyi társulattal. A zene Csernák Zoltán Samu, a mozgás pedig Fosztó András munkáját dicséri, ők már korábban is erősítették a Griff csapatát. A főbb szerepekben Duna Orsolyát, Matola Norbertet, Szilinyi Arnoldot, valamint két vendégművészt, Kiss Anna Veronikát és Hrisztov Tomát láthatja a közönség. A stáb azt vallja, a munka során fontos a személyes jelenlét, ezért a próbákon a zeneszerző, a koreográfus és a díszlettervező is folyamatosan részt vett. Az égig érő fa a következő hónapokban kerül műsorra. Mint azt Szűcs István igazgató megjegyezte: most elsősorban hétvégente várják a családokat, hiszen az iskolák a járvány miatt nem viszik csoportos előadásra a gyerekeket.

 

 

 

 

 

vissza az elejére