Elhunyt Siklósi Vilmos Lapzártánkkor érkezett a hír, hogy 73 éves korában elhunyt Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke, a MAZSIHISZ elnökségének tagja, a Béke-Shalom Baráti Társaság helyi szervezetének ügyvezető elnöke. Megannyi kulturális esemény, illetve a Hevesi Sándor Színház egyik fő támogatója. Nevéhez kötődik többek között a helyi zsidó közösség újjászervezése: 1995-ben, 31 fő részvételével alakították meg a hitközséget. A szervezet számos kulturális és közéleti esemény megálmodója, szervezője volt az elmúlt évtizedekben. Céljuk többek között a zsidó hagyományok és kortárs zsidó/izraeli kultúra megismertetése. Ennek érdekében – saját ünnepeiken túl – kiállításokat, filmheteket, koncerteket és könyvbemutatókat is rendszeresen szerveztek a nagyközönség számára. 2003-ban pedig a hitközség a Remény Közalapítvánnyal közösen létrehozta a Másokért díjat, melyet minden évben olyan személyeknek adományoznak, akik sokat tesznek az emberi kapcsolatok ápolásáért, mások tiszteletéért. Siklósi Vilmos temetéséről később intézkednek.

vissza az elejére

Elismerés a Zrínyis magyartanárnak

Bajnóczy zoltán az első kalliopé-díjas

Kalliopé-díjat kapott a Zrínyi-gimnázium magyar–angol szakos tanára, Bajnóczy Zoltán. Az elismerést a közelmúltban alapította a Párizsban élő Jutteau-Csősz Katalin, mégpedig édesapja, Csősz József (1938–2019) magyar–történelem szakos tanár emlékére.

– pet –

A díj létrehozásában, a zsűrizésben és a szervezésben a helyi nyugdíjas pedagógus klub, illetve egy általuk létrehozott kuratórium volt a segítségére. Ennek tagjai Bubits Tünde, Gerencsér Katalin és Iványi Ildikó lettek, ők döntöttek az idei díjazottról is. Az átadási ceremónián – melyet a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendeztek – az online lehetőségeknek köszönhetően jelen volt Jutteau-Csősz Katalin is. Mint bevezetésképpen elmondta: hagyományteremtő szándékkal hozta létre a díjat, melyet a tervek szerint minden évben átadnak majd egy helyi magyartanárnak. Édesapja, Csősz József erdélyi származású volt, a szülei települtek át a Dunántúlra, majd édesapja számára Zala megye és Zalaegerszeg lett a végleges otthon. 1961–72 között az akkori Ságvári Endre Gimnáziumban, majd azt követően a Munkácsy-szakközépiskolában tanított egészen nyugdíjazásáig (1994). A Kalliopé-díjat (Kalliopé a görög mitológiában az epikus költészet múzsája) azoknak a pedagógusoknak szeretnék átadni, akik magas szakmai színvonalon, kreatív módon tanítják a magyar nyelv és irodalmat. Gerencsér Katalin mestertanár (Kölcsey-gimnázium), a kuratórium tagja elárulta: több jelölt is volt a frissen alapított elismerésre, melyet végül Bajnóczy Zoltánnak ítéltek oda. A Zrínyi-gimnázium tanára több mint tíz éve vezeti az iskola színjátszó klubját, vagyis a Szépirodalmi Műhelyt, ahol komoly nagyszínpadi előadások születnek. Munkája nemcsak oktatás, hanem művészi és kulturális jellegű identitásnevelés is – fogalmazott. Mindemellett már gimnazista kora óta rendszeresen publikál; versei, prózái helyi és országos lapokban, irodalmi folyóiratokban jelennek meg. De műfordítását is díjazták már.
Mivel az átadón Jutteau-Csősz Katalin személyesen nem, csak az online térben volt jelen, ezért Bajnóczy Zoltán az alapító édesanyjától vehette át (fizikailag) az elismerést.

vissza az elejére

Végtisztesség

A feltárt temető halottainak

A régi zalaegerszegi uszoda és strand helyén közel 100 évig római katolikus temető működött. Az új uszodakomplexum építését megelőző régészeti feltárás során halottak maradványaira bukkantak, akik tiszteletére a város önkormányzata emlékoszlopot állított a Kiserdei úti Új köztemetőben.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester a helyszínen elmondta, hogy az egykori városi strand és fedett fürdő helyén 1826-ban nyílt meg a római katolikus temető, ami 1920-ig üzemelt. A sírkertet 1951-ben számolták fel. Ezt követően 1954 és 1956 között épült meg a városi strand, majd 1959-ben a fedett uszoda. Előtte folytak feltárások a kinti nagymedence területén, de az akkori viszonyok közepette csak félmunkát végeztek. Ez kiderült az új tanuszoda és városi strand építését megelőző régészeti feltáráskor, ugyanis sírok és nem exhumált holtestek kerültek elő. Miközben felettük évtizedeken át üzemelt a strand. A város önkormányzata ezért úgy döntött, megadja a méltó végtisztességet számukra a temetőfenntartásért is felelős Városgazdálkodási Kft. bevonásával. A megtalált rózsafüzéreket és egyéb tárgyakat a Göcseji Múzeum leltárba vette. Az emberi maradványokat elhamvasztották. A mindenki keresztje szomszédságában megszentelt földbe helyezték, föléje pedig egy emlékművet állítottak. A mindenszentekre és a halottak napjára érkezők már találkozhattak az emlékoszloppal, amit Stróber László apátplébános szentelt fel október 27-én. A rendezvényen részt vett dr. Molnár József rendőr ezredes, a Zalaegerszegi Rendőrkapitányság vezetője valamint Horváth István, a Városgazdálkodási Kft. ügyvezetője. Ők a megemlékezés ünnepével kapcsolatos tudnivalókat osztották meg.

vissza az elejére