| A közlekedők már birtokba is vették | Akiknél minden van | 

A közlekedők már birtokba is vették
Átadták 
az m76-os autóút első szakaszát
Átadták a Zalaegerszeget az M7-es autópályával összekötő M76-os autóút Balatonszentgyörgy és az M7-es autópálya holládi csomópontja között megépült első, 5,6 kilométeres, kétszer kétsávos szakaszát október 22-én. Másnap megnyitották a forgalmat az új útszakaszon, amelyen 110 kilométer/órás maximális sebességgel haladhatnak a személygépkocsik.
– Antal Lívia –
Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 
európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kifejtette, a kormány 
2016-ban 3200 milliárd forintos útprogramot indított. Ennek részeként a 
gazdasági növekedés ösztönzése, a versenyképesség további erősítése, valamint az 
új munkahelyeket teremtő beruházások előkészítése érdekében valamennyi 
megyeszékhelyet bekötik a gyorsforgalmi úthálózatba, az autóutakat pedig minél 
előbb és minél nagyobb számban elvezetik az országhatárokig. Mint mondta, az 
M76-os Balatonszentgyörgy, Zalaegerszeg és Körmend összeköttettetését biztosító 
autóút kiépítése ezen célkitűzések teljesítéséhez járul hozzá. Elkészült a 
Balatonszentgyörgy és az M7-es autópálya holládi csomópontja közötti első, 5,6 
kilométeres szakasza, ami az M9-es gyorsforgalmi körgyűrű része is lesz. Egy 
hónappal ezelőtt a 76-os számú főút zalaegerszegi másfél kilométeres bevezető 
szakaszát adták át. Külön kiemelte: az M76-os a hazai kutatás-fejlesztés és 
innováció egyik legjelentősebb beruházásához, a 45 milliárdból épülő 
zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya még jobb hasznosításához is 
hozzájárul. Az új autóút egy része ugyanis „okosútként” épül meg, ami közúti 
tesztkörnyezetet biztosít majd az elektromos és önvezető járművek számára. Az 
ITM államtitkára jelezte továbbá, hogy az útprogram négy évvel ezelőtti 
indításakor 14 megyei jogú város volt elérhető négysávos úton. Azóta Salgótarján, 
Szombathely, Veszprém és Eger bekötésével már 18-ra emelkedett számuk. 
Kivitelezés zajlik Zalaegerszegen kívül Sopron, Békéscsaba, Kaposvár és Szolnok 
irányába, melynek eredményeként mind a 23 megyei jogú város elérhetővé válik 
gyorsforgalmi úton 2025-ig. A folyamatban és az előkészületben lévő 
fejlesztésekkel valóra válik az a kormányzati cél is, miszerint az ország 
bármely településéről 30 percen belül legyen elérhető négysávos főútvonal. Ez a 
program indításának idején, 2016-ban még csak a települések felénél teljesült, 
de 2025-re már háromnegyedükre lesz igaz, hogy 30 perces távolságra fekszenek a 
gyorsforgalmi úthálózatoktól. Vigh László Zalaegerszeg és térsége 
országgyűlési képviselője, miniszteri biztos egyebek mellett azt mondta, hogy az 
M76-os tesztútja a beépítendő technológiáknak köszönhetően számtalan mérési 
lehetőséget biztosít majd a tesztpályáról kijövő autóknak. Kiemelte, az M76-os 
megépítésével a megyeszékhely országos gyorsforgalmi úthálózatba bekötése is 
teljesül. Manninger Jenő Keszthely és térsége parlamenti 
képviselője nagy előrelépésnek nevezte a gyorsforgalmi út megépülését, amellyel 
Zalaegerszeg és Keszthely végre közúti közlekedési csomóponttá válhat, ami a 
gazdaságfejlesztésre is kedvezően hat majd. Balaicz Zoltán 
Zalaegerszeg polgármestere azt emelte ki, hogy Keszthely és a sármelléki 
nemzetközi repülőtér bekötésével valóban térségben gondolkodva létesül az M76-os 
autóút a Modern városok program keretében. A megyeszékhely és a főváros közötti 
gyorsforgalmi összeköttetéssel eleget tesznek a befektetői elvárásoknak, amivel 
tovább erősödik a város gazdasága. Nagy Róbert, a beruházó, 
Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. (NIF) vezérigazgatója elmondta, a most 
átadott szakasz legjelentősebb műtárgya a 365 méter hosszúságú híd, ami alatt 
két önálló vasútvonal, egy mellékút és egy kerékpárút fut. A híd fő funkcióját a 
Fenékpusztáig megépítendő 3 kilométeres szakasz elkészültével nyeri el 2022 
januárjára. A további kivitelezési feladatokat a NIF egy ütemben, de két építési 
szakaszban valósítja meg. Az építési közbeszerzési eljárásokat várhatóan 2021 
tavaszán indítják meg, de az előkészítési munkák már jelenleg is zajlanak. Az 
M76-os autóút építése a Fenékpuszta és Sármellék közötti 11 kilométeres 
szakasszal folytatódik. Ennek részeként kötik be a sármelléki repülőteret, 6,5 
kilométeres kerékpárutat, valamint egy pihenőhelyet létesítenek. A 71-es számú 
főút négysávosításával Keszthely bekötése is megtörténik. A következő szakasz 
Sármelléktől Zalaegerszeg keleti részéig vezető 23,5 kilométer lesz. Ezen belül 
épül meg az önvezető és elektromos autók közúti vizsgálatához a 11 kilométeres 
speciális tesztszakasz 5G mobilhálózattal, mozgatható terelőfalakkal, továbbá az 
úttest automatikus jégtelenítését szolgáló rendszerrel. Az innovatív elemek 
fejlesztésében együtt dolgoznak az Autóipari Próbapálya Zala Kft.-vel. Ezen a 
szakaszon autópálya-mérnökséget is létesítenek Nemesrádónál. Az M76-os 
zalaegerszegi keleti bekötésétől északra halad majd 9,2 kilométeren, közvetlen 
gyorsforgalmi kapcsolatot biztosítva a tesztpályához, valamint a leendő 
kamionterminálhoz és logisztikai központhoz. A projekt utolsó szakaszával 
tehermentesítik Zalaegerszeget az északi ipari parkból induló forgalomtól.
 
Színen a színpadi kellékesek
		![]()  | 
		
		![]()  | 
	
| Gombos Sándor kelléktárvezető | Kósi Gábor | 
Van a mindent kidobáló típus, és van az ez még jó lesz valamire gyűjtögető. A kellékesek az utóbbiak táborát erősítik, méghozzá raktárszám. A Hevesi Sándor Színház kelléktárában jártunk.
– Bánfi Kati –
Gombos Sándor kelléktárvezető nagy tálca sütivel érkezik. Sajnos 
nem nekem lesz, hanem a Sosem halunk meg darab cukrászdájába. 
– Újsághirdetésben láttuk 1984-ben, hogy díszítőket keresnek. Barátommal 
jelentkeztünk, azt sem tudtuk mire. A barátomat felvették, engem nem. De aztán 
nem hagytam magam és bebizonyítottam, hogy jó kondiban vagyok, jól tudom vinni a 
falat. Amikor kellékes akartam lenni, nem is akartak elengedni, fel kellett 
mondanom és újra jelentkezni – mondja az építőiparból érkező szakember, aki 30 
éve vezeti a kelléktárat.
– Ezek szerint bejött ez a munkakör.
– Sokat kell bent lenni, meg mozgás is van. Változatos. Néha stresszes, 
kreativitást igényel. Szervezőkészség kell hozzá, jó memória, egyszerre többfelé 
figyelés. Az olvasópróbák alatt már jegyzeteljük, hogy milyen kellékre lesz 
szükség. Nagy segítség az internet, a bolhapiacok. Korábban csak Pestről 
lehetett mindent beszerezni. Nekünk kellett gyártani még a fáklyákat meg a 
füstölőket is. Ma már sok minden kapható. Vagy legyártjuk ami kell, vagy 
körülnézünk az ismerős családoknál. Vagy otthonról hozzuk. Én már az első 
próbákon fejből tudom a kellékeket, hogy mikor mi és hova kell. 
– Van kedvenc korszaka?
– Az '50-es, '60-as évek. Akkor még nem volt ilyen mű- és előregyártott 
a világ. Szép tárgyak voltak. 
– Hobbi?
– Lemezeket gyűjtök 1979 óta és könyveket. Meg filmeket nézek. 
Foglalkozási ártalom, hogy a filmekben is a berendezést figyelem.
Kollégája, Kósi Gábor 1996 óta dolgozik kellékesként 
Zalaegerszegen. Ő is elkötelezettje a zenének és a tárgyaknak. A színház 
világába is úgy került, hogy anno Pécsen felajánlották, ingyen megnézheti 
Cseh Tamás koncertjét, ha szerződik. 
– A két véglet a jó a munkánkban. Amikor a rendező mindent előír, akkor nem kell 
agyalni, vagy amikor mindent ránk hagy. Azért néha vannak olyan elképzelések, 
amit nem nagyon lehet megvalósítani, de azért meg kell. 
– Mint az Apolló 13-ban?
– Igen, szeretem azt a filmet és valóban előfordul, hogy ez meg ez van 
hozzá és ebből kell egy olyan. A szerencsén is múlik rátalálni a szükséges 
tárgyakra. Sok mindent nyomtattatunk, öntetünk, vagy mi fabrikáljuk, akár 
közösen a műhelyházzal. Például olyan kakukkos órát, amelyben a madárnak mozogni 
kell. Három raktárban tároljuk a kellékeket, nagy odafigyelést igényel, hogy itt 
se keveredjenek el a dolgok. És az egész előadás egy stressz, állandóan megyek 
körbe, hogy minden a helyén van-e, pedig többen is ellenőrizzük. A baj akkor 
szokott lenni, ha rutinból csinálok valamit. Tudni kell, ki mit mikor és hova 
visz be az előadásra. A színészt nagyon megzavarja, ha valami nem úgy van, ahogy 
a próbákon megszokta. 
– Tárgymániás vagy?
– Igen, semmit nem dobunk ki. Ami másnak szemét, nekem még jól jöhet. A 
bolhapiacra járás nekem nemcsak munka. A lomtalanításokon is körül szoktam nézni. 
A színházban a tárgyak gyorsabban amortizálódnak, mint a való világban, mert a 
színész kevésbé tud rájuk figyelni. Azért én szoktam szólni, hogy óvatosan 
bánjanak velük – közben kalauzol a raktárakban. – Rengeteg nem tudom mi ez, de 
még jó lesz valamire. Vagy az egyik része jó lesz valamire. Sok kornak meg kell 
felelni, ezért a sokféle óra, hamutartó, gyertyatartó, tálca bőrönd, pohár, 
plüss, hogy csak a kisebb dolgokat mondjam. Manapság a retró holmikat könnyebb 
beszerezni, mert annak van divatja. A karakterekhez igazítom a kellékeket vagy 
kedveskedek a színészeknek egy-egy beszerzéssel.
– Könnyű velük?
– Igen, néha van egyedi kívánság. Például Balogh Tamás 
egyik jelenetben köménymaglevest evett. Ő híresen jó szakács volt és 
megtanította, hogyan főzzem a levest, amit feltálaltunk neki. De minden kérés 
egy kihívás. El kezd járni az ember agya. Szerencsés ember vagyok, a hobbim a 
munkám. Szeretek munkába járni.