Hogyan készül a ropogós libasült?

Nem csak márton-napra ajánlják

Aki Márton-napon nem eszik libát, egész évben éhezik – egyike a Szent Mártonhoz fűződő népszokásoknak és hiedelmeknek. A jó libasült titka pedig nem más, mint a pácolás, a lassú sütés és csak a végén a pirítás. Köretként hagyományosan párolt lilakáposzta dukál hozzá.

– A. L. –

A Márton-napi hagyományok megtartása korábban inkább a falvakra volt jellemző, hiszen a falusi közösségek évszázadokon keresztül őrizték a népszokásokat – mondja érdeklődésünkre Kerekesné Ildikó, az Erdőgyöngye Étterem és Panzió üzletvezetője. – Többek között azt, hogy november
11-én, Márton napján illik libát enni. Tehát ekkor mindig került libasült az asztalra a falvakban. A városokban nem, az éttermekben is mintegy tíz éve terjedt el a hagyomány megünneplése egy ízletes libamenüvel. A libacomb van, ahol igen, de nálunk nem szerepel egész évben a kínálatban. A jóval olcsóbb kacsacomb viszont igen. A libacomb drágább, de tapasztalataink azt mutatják, hogy egy évben egyszer szívesen megengedik maguknak vendégeink. Egyébiránt régen is inkább csak Márton napján volt szokás libaféleségeket enni. A negyvennapos adventi böjtöt megelőző utolsó napon rendszeresek voltak a vásárok és a bálok. Különféle libaételekből nagy lakomát rendeztek, hogy a következő esztendőben is bőségesen legyen mit enni. Ekkor a libasült mellől az újbor sem hiányozhatott az asztalról, amellyel az őszi munkák végét ünnepelték. Szívesen fogyasztották a régiek, mert úgy tartották, aki nem iszik bort Márton-napon, az egész évben szomjazik. Aki pedig libasültet nem eszik, egész évben éhezik.
– Persze ma már nem csak Márton-napon lehet libát fogyasztani. Hogyan készítik el az étteremben, és mit tanácsolnak a háziasszonyoknak?
– Libacombot és libamellet szoktunk Márton-napra sütni vendégeinknek, mégpedig hagyományosan, ahogy szüleink, nagyszüleink tették – vette át a szót Takács Anikó főszakács. – Mint minden húsételt, a libacombokat sem árt a sütés előtt néhány óráig pácolni, hogy igazán omlós legyen. Libazsírral érdemes bekenni, hogy a hús megőrizze nedvességtartalmát. De megtűzdelhetjük szalonnával is. Az íze kedvéért gazdagon megrakhatjuk hagymával, rozmaringgal, naranccsal, citrommal, almával, de még sárgarépával is. Külön nem sózunk, a sót a fűszerekkel együtt a páclébe tesszük. Mikor úgy látjuk, hogy a libacombok jól megszívták magukat, mindenestől a tepsibe, majd a sütőbe tehetjük. A libasütés titka a hosszú párolás, ezért lassú tűzön fél, háromnegyed óráig fóliával lefedve sütöm 170 fokon. Közben zsírjával meglocsolgatom, illetve megszurkálom, ellenőrizve a hús puhulását. A fólia levételét követően még úgy 20 percig sütöm, ezzel a végére hagyom a pirítást, aminek szép ropogós bőrét köszönheti. Igazán finom libasültet akkor kapunk, amit a háziasszonyoknak is javasok, ha nem a pecsenyének valóból, hanem jóval kövérebb hízott libából, vagy libacombból készítjük el. Éttermünkben a klasszikus párolt lilakáposztával kínáljuk, amit lehet gazdagítani aszalt szilvával, naranccsal vagy gesztenyével. A libasülthöz hagyományosan burgonya illik. Mi sült krumplit adunk hozzá, de lehet tört krumpli, vagy krumplipüré, ki, amit szeret. A libasült mellé száraz vörösbor paszszol. Mivel a libasült és az újbor fogyasztása a hagyomány szerint összefonódik, villányi bogyólét kínálunk hozzá, amit frissessége és gyümölcsös ízvilága miatt kifejezetten a Márton-napi finomságokhoz ajánljanak.
* * *
Az Erdőgyöngye Étteremben vasárnapig tervezték a libanapokat, ami a járványhelyzet miatt csak egy napra, november 10-re szorítkozott. Ekkor készült az interjú is. Aznap sokan tértek be egy jó libasültre. Talán az éttermi hangulat megélése miatt is, hiszen a rendelkezéseknek megfelelően a vendéglátóegységeket november 11-től ismét be kellett zárni.

vissza az elejére

Mécseseket helyeztek el

Motoros szezonzárás és koszorúzás

Közlekedési balesetben elhunyt társaikra emlékeztek a zalai motorosok. Az emléküket szolgáló, 2008-ban állított kopjafát az idén nyáron helyezték át a Zrínyi útról a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum területére. Így a zalai motorosok mellett a múzeum dolgozói és a baleset-megelőzésben érintett rendőrök és polgárőrök is résztvevők voltak a megemlékező rendezvényen.

– b. k. –

A program a balesetmentes közlekedést és a múzeumot egyaránt hivatott volna népszerűsíteni. A jelen helyzetben azonban korlátozottak voltak a lehetőségek az eredeti tervekhez képest. A rendező Zalai '76-os Motoros Egyesület tagjai elmondták, a körülmények ellenére mégis méltó módon tudtak megemlékezni a balesetet szenvedett társaikról. Köszönet ezért a résztvevő motorosoknak és baráti köröknek, valamint a helyszínt és a felvonulást biztosító polgáröröknek és a rendőrségnek. A kopjafánál koszorúkat és mécseseket helyeztek el. Majd a motorosok mentek egy látványos kört a városban. Lehet, ez volt az idei utolsó nagyobb közös gurulás, hiszen az egyre ősziesebb időben megváltoznak az út- és látási viszonyok, hideggé és ezzel veszélyessé válik a motorosok számára az aszfalt. Bár, tette hozzá Horváth László rendőr alezredes, számukra is létezik téli gumi, nem jellemző ezek tömeges használata. Inkább garázsba kerülnek tavaszig a járművek Péntek Károly, a MOGIM igazgatója elmondta, nem tud róla, hogy egyéb múzeumban lenne példa kopjafa-elhelyezésre. De megjegyezte, a zalai motorosoké jól illeszthető a MOGIM emlékhelyéhez, hiszen a közlekedés és az olajipar kapcsolódik egymáshoz. Egyben sajnálta, hogy szűkíteni kellett az eredetileg tervezett programkínálatot.

vissza az elejére