Kellemes karácsonyi ünnepeket | Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Zalaegerszegiek! | Egy mesés család | Sport-, kaland- és sípálya is létesü |
Kézművesalapokat is tanítanak
Szőnek, fonnak, esztergálnak, kertészkednek, nemezelnek. Hangulatos, náluk az élet. A Rózsa családnál jártunk, ahol a népi hagyományok éltetése elsősorban apáról lányaira száll(t).
– B. K. –
A birtokon legelő birkától a fonalfestéshez használt kerti növényeken át a
nemezelt termékekig, a fonáshoz használt saját készítésű eszközökig minden van a
háznál. Csupán csak jó sok munka, kitartás, kézügyesség és a természetes dolgok
szeretete kellett hozzá, hogy ez az évek alatt napi rutinná vált a Bödén élő
családnál. – Nem kértünk minősítést, ezért gyapjúfeldolgozó házi iparosoknak
nevezném magunkat. Először mindent a saját tapasztalataim rögös, hosszú útján
tanultam meg, később jónéhány tanfolyamon is részt vettem. Fonallá vagy nemezzé
alakítjuk a gyapjút, mely a saját birkáinktól származik. Kézzel mosom, az
általam készített eszközökkel fésülöm vagy kártolom, magam festem, az ehhez
szükséges növényeket közösen termesztjük a kertünkben. A lányok fonják a
fonalat.
– Hogyan kezdődött?
– A nemezelés régi kedvencem. Ez később magával hozta a
gyapjúfeldolgozás tudományát és az ehhez kapcsolódó famunkákat. Az egész
valójában egy balesettel kezdődött, ami miatt itthon kellett tartózkodnom.
Gondoltam, belekezdek valamibe. A gyapjú akkor éppen nem kellett senkinek. Itt
állt zsákszám. Aztán elkezdtem mosni kézzel, próbáltam kifésülni, ami több napos
munka. Szerencsével egy kiló gyapjúból lesz fél kiló fonal, ha kisebb a
szerencse, kevesebb fonal marad. De nekünk csak kis tétel kellett, saját
használati tárgyak elkészítéséhez – mondja Rózsa Péter szerető
családja körében.
– A festés mesterévé hogyan vált?
– Könyvekből tanultam az alapokat. Aztán jött a sok-sok kísérletezgetés.
Valójában ez egy végtelen történet. Minél kevesebb vegyi anyaggal, minél
tartósabb színezés létrehozása, lehetőleg általunk termesztett vagy gyűjtött
növények felhasználásával. Ehhez már kémiai ismeretekre is szert kellett tenni.
Elkezdi az ember, kísérletezget, mindenki azt mondja rá, nem normális, aztán
végül sikerül. Volt olyan mag, amit a Kertészeti Egyetemtől tudtunk csak
beszerezni. Kaptunk húsz magot, elkerítve elültettük, aztán a birka leette. A
másik növényt három évig kellett pátyolgatni, mire lett belőle valami. Arra is
volt példa, hogy a hegyen termesztett, festéshez szánt növényeket jóhiszeműen
lekaszálta a szomszéd. Vagy éppen ráborították a télitüzelő-szállítmányt.
– Szóval nem egyszerű. A lányok hogyan kaptak kedvet?
– Kiskorukban a nemezelést ők is szerették, de aztán annyira nem
érdeklődtek a szövés-fonás iránt. Aztán gondoltam, nehogy az történjen velük,
mint az én generációmmal, hogy elveszik a felmenők tudása érdeklődés hiányában.
Ezért egy kis apai ráhatással odaültettem őket a rokka mellé. A budapesti
mesterségek ünnepét nagyon szerették, amikor nézelődni mentünk. Motiváló volt a
lehetőség, hogy a zalai szövő-fonó szakkör tagjaiként egy hétig ott lehetnek.
Aztán ők is megszerették, és ma már ők is tanítják a kézművesalapokat az
ovisoknak – meséli a középiskolás Veronikáról és Sáráról az apa.
– Ritka szép látvány ahogy egymás mellett szorgoskodnak a lányok a
rokkáknál, amit az apa készített. Az anyuka hogyan kapcsolódik ehhez a körhöz?
– Az én nagypapám kosárfonó volt, tőle láttam, mire képesek az ügyes
kezek. Én szociális területen dolgozom és a munkámban jól tudom használni, hogy
elvégeztem a népi játszóházvezető tanfolyamot. A lányokkal pedig Gébártra
szoktunk járni anya-gyermek kézműves szakkörbe, ahol sokféle technikával
megismerkedtünk. Nekem leginkább a csuhé a kedvencem – mondja Krisztina.
– Nagyon szépek az Önök által készített munkák, alapanyagok, olyan
békés-meghitté teszi az egész házat.
– Lehet anélkül élni, hogy magamnak elkészítsem a finom, meleg sapkát,
zoknit, a biztonságos és tartós edényfogót, az ízületeket is karbantartó
takarót, vagy éppen készítsek vagy megjavítsak egy-egy rokkát. De minden, amit
megtudunk magunk csinálni, függetlenséget ad.
Sport-, kaland- és sípálya is létesül
Az alsóerdei komplexumban kresz-parkot is kialakítanak
Ütemterv szerint halad az Alsóerdei Sport- és Szabadidőközpont építése. A beruházás aktualitásairól sajtóbejárás keretében számoltak be az érintettek.
– pet –
Balaicz
Zoltán polgármester elöljáróban elmondta: az 1970-es években felépült
egykori napközis tábor állaga nagyon leromlott az utóbbi években. Már korábban
is többször felmerült, hogy új funkciót kellene találni az Alsóerdő ezen
szakaszának, ám forráshiány miatt egyik ötlet sem tudott valóra válni. Az
önkormányzat ugyanis önerőből nem tud ekkora beruházást finanszírozni. Most a
Modern Városok Program keretében, TOP-forrásból, bruttó 5,2 milliárd forint
értékben új sport- és szabadidőközpont létesül a területen. Az összegből sor
kerül továbbá a tv-torony fejlesztésére, a búslakpusztai lőtér felújítására, de
közlekedésfejlesztésre is lesz lehetőség. Egy különleges elemekkel tarkított,
attraktív, komplex szabadidőközpont létesül a volt tábor területén. Bíznak
benne, hogy nemcsak a zalaegerszegiek, hanem a turisták is gyakran látogatják
majd az új létesítményt – fogalmazott Vigh László országgyűlési
képviselő. Hozzátette: a tél és a pandémia ellenére az építőipar nem állt le,
jól jelzi ezt a mostani beruházás is, ami a terveknek megfelelően halad. Az
építkezés részleteiről Gecse Péter alpolgármester, a projekt
felelőse tájékoztatta a sajtót. Kiemelte: elkészült a 86 férőhelyes parkoló,
megkezdődött a KRESZ-park kialakítsa. Már körvonalazódik a fogadóépület, illetve
a kaland- és négy évszakos sípálya kiszolgálóépületének sziluettje is. A volt
erdei színpad helyén játszópark létesül, megkezdődött tovább a kalandpálya
kialakítása; ennek tartóoszlopai megépültek. Az egykori füves pálya helyén
készül az új sportpálya, ahol kosárlabdázni, focizni, kerékpározni és futni is
lehet majd az erre a célra kialakított részeken. A térség önkormányzati
képviselője, Szilasi Gábor elmondta: öröm nézni, hogy a júniusi
projektnyitó óta mekkora fejlődés történt a napközis tábor területén. Már látni
az építkezés végét – fogalmazott. Hozzátéve: az új komplexum minden korosztály
számára kínál sportolási lehetőséget. Örömét fejezte ki a beruházás iránt a
kertvárosi körzet másik két önkormányzati képviselője, Orosz Ferencné
és Galbavy Zoltán is. Utóbbi hozzátette: a projekt részeként végre
újra lesz egy színvonalas KRESZ-parkja a városnak. A kialakítás során arra
törekednek, hogy Zalaegerszeg minden közlekedési helyzetét szimulálni tudják. A
későbbiekben megyei és országos KRESZ-versenyeket is szeretnének itt
lebonyolítani. A végső cél pedig az, hogy az általános iskolások tanrendjébe
bekerülhessen a KRESZ-oktatás. Az Alsóerdei Sport- és Szabadidőközpont avatására
2022-ben kerülhet sor.