Jelentős beruházások a ZÁÉV kivitelezésében

A cégcsoport számít az építőipar fellendülésére

A zalaegerszegi Göcseji Múzeum felújítása, a Mind-szentyneum, az új városi uszoda építése vagy a nagykanizsai multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok kivitelezése mind olyan specifikus feladat, amely tovább növeli a ZÁÉV Építőipari Zrt. rangját a magyar magasépítésben. Valamennyi beruházás ütemterv szerint halad a koronavírus-járvány okozta nehézségek ellenére, bár a pandémia miatt az ország egyik legjelentősebb építőipari nagyvállalatának is módosítania kellett a 2020-as esztendőre meghatározott üzleti terveit.

– Antal Lívia –

Dormán József vezérigazgatóval beszélgettünk, akit május elsejével neveztek ki a zalaegerszegi székhelyű vállalat élére. A posztra tapasztalt felsővezetőként került, hiszen ezt megelőzően vállalkozási igazgatóként dolgozott. Tudása mögött a cégnél eltöltött hosszú évek is állnak.
– Valóban, lassan 25 éve vagyok már itt. Saját nevelésű munkatársaként végigjártam a ranglétrát, előkészítő mérnökként, művezetőként kezdtem, majd jutottam egyre feljebb. A ZÁÉV Zrt. egyik értéke éppen a humán erőforrásra irányuló belső szervezetfejlesztésben rejlik. Az idősebb kollégák átadják tapasztalataikat a fiatalabbnak, így felnő egy új generáció, amely tovább viszi a céget. Peresztegi Imre korábbi elnök-vezérigazgató a továbbiakban a vállalat elnöki feladatait látja el. Vezérigazgatóként bizalmát élvezve, ezen cégkultúra mentén szeretném folytatni az elődök által megkezdett munkát, és még magasabb szintre emelni a ZÁÉV nívóját. Ehhez rendelkezésre áll egy jó szakembergárda, amellyel továbbra is növekedési pályán tarthatjuk a vállalatot.
– Ez az év azonban nem várt kihívást hozott a koronavírus-járvánnyal, befolyással bírva az építőiparra is. Mit jelentett ez a ZÁÉV életében?
– Az idei esztendő a pandémia miatt felemásra sikeredett. Menet közben ugyanis korrigálni kellett üzleti tervünket, ami az év végére a nehézségek ellenére is teljesülni látszik. A beruházások élénkülését tapasztalva a jövő azonban bizakodással tölt el bennünket. Az állam is élen jár a beruházások serkentésében, mely által ismét több munkalehetőség kínálkozik a piacon. A járvány ideje alatt nagyprojektjeink nem álltak le, viszont a megrendelői döntések elhalasztódtak ősz végére. Ezzel párhuzamosan a magánmegrendelők is megtorpantak, mindenki kivárásra rendezkedett be. Mindez együttesen hatott ki az építési piacra.
– Ahogy mondta, a nagyprojekteken folyamatosan tudtak dolgozni idén. Hol tartanak most ezek a beruházások a zalai megyeszékhelyen?
– Zalaegerszegen három nagy tendert nyertünk el. Az év elején kezdtük meg a Göcseji Múzeum neobarokk épületének felújítását, ami a környezetrendezéssel együtt 2021 végére készül el. Júliusban alapkőletétellel indult a Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont, vagyis a Mindszentyneum kivitelezése, amelynek befejezési határideje 2022 tavasza. A Göcseji Múzeum rekonstrukciója eredeti építészeti jegyeinek megtartása miatt különleges feladat, a Mindszentyneum pedig a pinceszint földkiemelése és víztelenítése során alkalmazott egyedi technológia miatt jelentett kihívást. A megyeszékhelyen az új verseny- és tanuszoda építése is az ütemterv szerint halad. Igazán látványos szakaszához érkeztünk, hiszen már a homlokzati paneleket emelik be munkatársaink. A maga nemében szintén különleges a nagykanizsai multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok. A szerkezetkész épület bokrétaünnepét november 22-én tartották. A beruházás a jövő év végére készül el.
– Ha kitekintünk a megyéből, milyen munkákat említene meg?
– Szombathelyen idén fejeztük be a Nyugat-magyarországi Utánpótlás-nevelési Centrum építését. A fővárosban nemrég kezdtük el a Nemzeti Atlétikai Központ kivitelezését a Magyar Építő Zrt.-vel közösen konzorciumban. A létesítmény a 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságra készül. Szintén konzorciumban épül az Új Néprajzi Múzeum és Látogatóközpont a Városligetben. Laki-telken a népfőiskola részére létesítünk egy új hotelt. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának új oktatási és kutatási épületének kivitelezésével már a befejezéshez közeledünk. Budapesten a rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnázium felújításával és épületbővítésével elkészültünk. A beruházást Orbán Viktor miniszterelnök október közepén adta át. Ez évben került átadásra a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részére a műemléki védelem alatt álló Ludovika szárnyépülete is.
– Növekedhet az építőipari termelés volumene jövőre?
– Mind az állami, mind pedig a magánrendelések tekintetében újra élénkült a piac, ami biztató, hogy jövőre is hasonló nagyságrendű projektekben vehetünk részt. A ZÁÉV Zrt. mögött immár több mint hetvenéves tapasztalat áll, ezt bizonyítja számos nagy volumenű beruházás országszerte cégünk kivitelezésében. A humánerő-fejlesztés, a szakképzés, a digitalizáció irányába tett lépéseink, az integrált vállalatirányítási rendszerünk folyamatos fejlesztése együttesen olyan erőforrást és stabilitást képvisel, ami miatt cégcsoportunk továbbra is meghatározó szereplője lehet a magyar magasépítési piacnak – zárta a beszélgetést Dormán József vezérigazgató.

Dél-Amerikától Európán át Ázsiáig

Három kontinensen dolgozott idén a 3B Hungária Kft.

A 3B Hungária Kft. anyagmozgató és szállítórendszereit idén is világszerte exportálta, Ecuadoron át a Moszkvától kétezer kilométerre található acélműig. A termékfejlesztésben és innovációban jártas zalaegerszegi cég idén is teljesítette üzleti terveit, ami nem volt egyszerű a koronavírus-járvány miatt.

– A. L. –

– Ha felszínesen nézzük, mondhatnánk nem, de ha a dolgok mögé tekintünk, cégünket is komolyan érintette a járvány. A korábbi évekhez képest ugyanis idén sokkal többet kellett dolgoznunk azért, hogy eredményeinket elérjük – vezette fel a beszélgetést Nagy Zoltán, a 3B Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. – Ezt a következő példával érzékeltetném. Egy német vállalatnak évente egymilliárd forint értékben szállítunk berendezéseket. Idén a vírushelyzet miatt felére csökkentette megrendelését, ami cégünknek 500 millió forintos bevételkiesést jelentett. Nagy fejtörést okozott, hogy az „elveszett” félmilliárd forintot honnan, milyen munkákkal tudjuk pótolni. Mindezek ellenére teljesíteni tudtuk exporttervünket, termékeink 80 százaléka idén is külföldre ment. A járvány árnyékában mindazonáltal nem volt egyszerű élni, de szerencsésnek nevezhetjük magunkat: nem volt annyi fertőzött, ami akadályozta volna a termelést. Viszont több munkanap kiesett.
– Milyen érdekes feladatok kísérték az évet?
– Belgiumba úszó szállítószalagokat vittünk egy épülő hatalmas kavicsfeldolgozó üzembe, melynek összeszerelését éppen a járvány első hullámában kellett volna befejeznünk, illetve átadnunk. Mivel lezárták a határokat, nem tudtunk kiutazni. A megrendelő cég segítségével kellett keresnünk Belgiumban embereket, akikre rá lehetett bízni a munka befejezését. Ez is a járványhelyzet kellemetlenségei közé tartozott, mindazonáltal nagyon szép és izgalmas feladat volt. Már jó néhány úszószalagot építettünk külföldön és hazánkban is, de a belgiumi teljesítményében sokkal nagyobb volt a korábbiaknál. Az év elején Moszkvától mintegy kétezer kilométerre keletre fekvő acélműben is dolgoztunk, ahol csőszalagot szereltünk. Itt is okozott problémát a vírus. A szerelést helyben irányító kollégánk utaztatásának megszervezése ugyanis nem bizonyult egyszerűnek, mert sorra mondták le azokat a repülőgépjáratokat, amelyekre helyet foglaltunk. Három hétbe is tellett, hogy haza tudjon jönni. Ecuadorba anyagmozgató berendezéseket szállítottunk idén egy svájci cég ottani finomkőliszt-gyártó üzemébe, amit a gyógyszer- illetve a kozmetikai ipar számára állítanak elő. Az anyagmozgató berendezések mellett nagyon sok osztályozóberendezést is készítünk. Ezen a területen is volt egy rendkívüli munkánk, minden eddigi méretet meghaladó szitát gyártottunk egy német építőipari cégnek.
– Milyen munkák ígérkeznek jövőre?
– A járvány ellenére jók a kilátásaink, mert kapacitáslekötésünk több hónapra biztosított 2021-ben. Persze, ha nem változik a helyzet, a munkák megvalósításába sokkal több energiát kell majd fektetnünk. Mindenesetre megnyugtató, hogy nem kell üzemünk bezárásától tartanunk, mert van megrendelésünk.
– A gyártás mellett fejlesztésekkel is foglalkoznak. Melyek ezek?
– Hulladékfeldolgozó technológiánk fejlesztésében újabb mérföldkőhöz érkeztünk, miután megkezdtük a hulladék energetikai hasznosítására kifejlesztett berendezés tesztelését üzemünkben. Reméljük, hogy jövőre már élesben is megtehetjük. A világ a körkörös gazdaság és lokális energiatermelés megvalósítása felé mozdult el. Az általunk kifejlesztett technológia ezt szolgálja, amellyel a kommunális hulladék 45 százalékát tudjuk eltéríteni a lerakástól. A hatékonyság növelése érdekében alkalmazzuk az alkatrészek azonosítását szolgáló rádiófrekvenciás rendszert (idegen nevén az RFID), amivel nyomon követhetőek a felcímkézett alkatrészek helyük szerint. Üzemünkben majdnem 12 ezer négyzetméter területen történik a gyártás és a szerelés. A technológia abban segít, hogy valamennyi szükséges alkatrész egyszerre legyen ott az adott termék gyártásánál. A minőség-ellenőrzés terén 3D szkennelési technika alkalmazásával olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyekkel ki lehet szűrni a hibás alkatrészeket, termékeket. Belső anyagmozgató rendszerünk továbbfejlesztésén is dolgozunk, amelyhez szintén szükséges, hogy az azonosítás is magasabb szintű legyen. A termelékenység növelését szolgálja az adatvezérelt vállalatirányítás bevezetése is, amivel az ösztönös vezetést váltjuk fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy valamennyi munkatársunk képernyőjén megjelenik, hogy műszakjában aznap milyen feladatokat kell elvégeznie. Ez nagy kihívás, mert a feladatokat a fölé- és alárendeltségek szerint a termelés minden egyes munkahelyére lebontva kell meghatározni – mondta végül Nagy Zoltán.

Bővíti telephelyét a Mouldtech Systems

A repülőgépipar és az egészségügyi ipar felé nyit

A vállalat a repülőgép- és egészségügyi ipar felé nyit, ezért bővíti meglévő üzemét, és egy új gyártócsarnokot is épít a zalaegerszegi északi ipari parkban lévő telephelyén. A MouldTech Systems egy olyan mérnöki és gyártókapacitást értékesítő megoldási ökoszisztéma, amely a mérnöki szolgáltatáson túl a prototipizálást és késztermék-sorozatgyártását is kínálja megrendelői számára. Társadalmi felelősségvállalása jegyében kutatás-fejlesztési projekteket is futtat. A kapacitásbővítésnek köszönhetően olyan infrastruktúrát alakít ki, amely hozzásegíti az Ipar 4.0-val kapcsolatos automatizáció és digitalizáció kiterjesztéséhez. Molnár Gábort, a cég egyik tulajdonosát és stratégiai vezetőjét kérdeztük az idei évükről és a jövőre vonatkozó terveikről.

Antal Lívia

– Ezt az évet a cégek és a magánemberek életében egyaránt meghatározza a koronavírus-járvány. Mindjárt az első hetekben példás társadalmi felelősségvállalásról adtak tanúbizonyságot.
– Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert nem kellett leállnunk a járvány miatt, ezért azonnal tudtunk reagálni a tavasszal kialakult helyzetre. Kihasználva a modern technológia, a 3D fémnyomtatás adta lehetőséget, egészségvédelmi pajzsok fejlesztésébe és gyártásába fogtunk, ezzel együtt megszereztük az ehhez szükséges egészségügyi és hatósági engedélyeket. A segíteni akarás vezérelt bennünket, azzal a szándékkal, hogy mi is kivegyük a részünket a koronavírus-járvány elleni küzdelemből.
– Térjünk rá beruházásokra. Milyen céllal kezdtek bele az építkezésbe és a bővítésbe?
– A 600 négyzetméterrel bővülő meglévő csarnok a prototípus-összeszereléseknek lesz a helyszíne. A másik új gyártócsarnok 3000 négyzetméteren létesül, ahol már valóban az Ipar 4.0 technológiákkal folyik majd a termelés. A régi üzem gépparkját áttelepítjük az új csarnokba, a felszabaduló helyet pedig a saját gyártás megerősítése érdekében tavaly létrehozott 10-fős fejlesztői csoport foglalja el. Mindegyikük tudományos fokozatokkal rendelkező kutatómérnök: az elektronika, a gépészet, a mechatronika és a természettudomány területén jártas és kiemelkedő tudással bíró szakember. Januártól fejlesztői csapatunkat négy fővel bővítjük. Ezáltal a MouldTech Systems székház, egy prototípus-kutató és -fejlesztő laborrá válik. Az új 3000 négyzetméteres csarnokkal a megnövekedett vevői igényekre kívánunk reagálni. Ez egy olyan modern gyár lesz, ahol a csúcstechnológia és a magas hozzáadott értékű termékek fejlesztése és gyártása kap helyet.
– Tervezik a tavaly ősszel átadott ZalaZone Kutatási és Technológiai Központ bővítését is?
– Igen. A csonka piramist formáló épület és a hozzá tartozó műhelyépület mondhatni azonnal betelt. Kutatók, mérnökök, technológusok, felsőfokú tanulmányaikat végző hallgatók dolgoznak benne. Feladatuk a kutatás-fejlesztés projektek prototípusainak és késztermékeinek validálása és tesztelése. A K+F laborépület bővítését a cégcsoportunkhoz tartozó Z-One Park Kft. fogja elvégezni, melynek a SmartField-komplexum ad majd helyet, megközelítőleg 700 négyzetméternyi területen.
– A termékfejlesztésekkel milyen új területekre koncentrálnak?
– Azok a termékeink, amelyeket tavaly és tavalyelőtt fejlesztettünk, már túlestek a validálás és a szabványosítás hosszú folyamatán. Izgalmas mérföldkőhöz érkeztünk ezáltal, hiszen 2021-ben megkezdődhet a szabadpiaci forgalmazásuk. Ezek egyike a permeteződrónokhoz kifejlesztett – saját szabadalmon alapuló – CDA technológiát használó szórófej. Amellett, hogy a vizsgálati eredmények visszaigazolták: alkalmas a növényvédő szerek pontos és szakszerű légi kijuttatására, még jóval hatékonyabb is, mint az eddig használt műszaki megoldások. Fontosnak tartom kiemelni az egyetemi együttműködések jelentőségét, hiszen kutatócsoportok nélkül nehéz lenne megvalósítani termékfejlesztéseinket. Ehhez kapcsolódóan az év elején üzembe állított 3D fémnyomtató további lehetőségeket nyújt számunkra a K+F terén. A 2021-es esztendő legfontosabb célkitűzése, hogy a repülőgépiparban és az egészségügyi iparban egyaránt pontos és megbízható beszállítóként azonosítsanak minket, amelynek érdekében új minőségbiztosítási sztenderdeket vezettünk be idén – zárta a beszélgetést Molnár Gábor.

A természet védelme munkáikban

A szabadics zrt. jövőbe mutató értékrendje

A Szabadics Közmű- és Mélyépítő Zrt. tavaly ünnepelte fennállásának 30 éves jubileumát. A közműépítéstől a magasépítésig számtalan jelentős projektet megvalósító vállalat idén májusban költözött be Zalakarosról új nagykanizsai székházába. Egyúttal nevet is változtatott: Szabadics Építőipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság – utalva ezzel tevékenységének sokszínűségére.

– A. L. –

– Háromgenerációs családi vállalkozásként milyen jövőképet fogalmaztak meg?
– Babits Mihály tollából származik az idézet, miszerint „Múlt nélkül nincs jövő, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsz a jövőbe.” – válaszolt Kovács Tamás, a Szabadics Építőipari Zrt. elnöke. – Társaságunk teljes mértékben azonosulni tud ezzel a kijelentéssel, mert egyik oldalról büszkék vagyunk azokra az értékekre, amelyek egy családi vállalkozás bázisán indulva megteremtették a jelenlegi társaság alapjait, és reményeink szerint letették a jövő építésének alappilléreit. Önmagában az a tény, hogy három évtizede tevékenykedünk ezen a piacon, átélve az évtizedek folyamatosan változó kihívásait, azt üzeni, hogy olyan alapokra építkezünk, ami szilárd hátteret jelent. Ez magában foglalja egyrészt az értékrendet, ami kötőelemként ott van a vállalat kultúrájában, meghatározza mindennapi cselekedeteinket és másrészt a folyamatos megújulásra való törekvést, annak a keresését, mi különböztet meg bennünket, mit tudunk jobban másként csinálni, mint a versenytársaink.
A Nagykanizsára költözés fontos lépés volt a társaság életében, mivel szerencsére az elmúlt években egyre több és több munkatársra volt szükségünk céljaink eléréséhez, így számukra most minden igényt kielégítő munkafeltételeket tudtunk teremteni, bízva abban, hogy a hely szelleme, megjelenése inspiráló környezetet jelent, és alkotó munkára ösztönöz.
– Milyen kihívások elé állította a járványhelyzet a társaságot?
– Maga a pandémia szerencsére közvetlenül nem akadályozta a munkánkat. A tavaszi időszakban teljesen elkerült bennünket a vírus, mára már sajnos pár kollégánkat érinti. Természetesen azonnal bevezettük a megelőző intézkedéseket a távolságtartásra és maszkviselésre vonatkozóan, és figyelünk arra, hogy a szükségesnél több személyes egyeztetésre ne kerüljön sor. Az anyagellátás folyamatos volt, így emiatt nem kényszerültünk leállásra. Rövid megtorpanást jelentett a horvátországi munka esetében a határzár bevezetése, de köszönhetően a gyors kormányzati intézkedéseknek, ez pár héten belül megoldódott, így kollégáink zavartalanul tudnak a Mura menti projekten dolgozni.
Árbevételünk sajnos nem éri el a tervezett szintet, ami elsősorban annak a következménye, hogy az új projektek később kerültek szerződéses állományba, így ebben a tekintetben éreztük a járvány hatását. Viszont 2021 egészére látjuk előre feladatainkat, így nem kell aggódnunk, hogyan tudunk munkát biztosítani kollégáinknak.
– Mindezek tükrében hogyan értékeli az évet?
– 2020-ra úgy emlékezhetünk majd vissza, hogy sok szép projekten dolgoztunk, amelyek az emberek életét tették biztonságosabbá, komfortosabbá és kényelmesebbé. Büszkék vagyunk mindegyikre! A teljesség igénye nélkül csak párat megemlítve, részt vettünk a dozmati tározó építésében, ami Szombathely árvízvédelmét biztosítja, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság gondozóházainak megújításában, ami hátrányos helyzetű felnőttek mindennapi életét teszi szebbé, a zánkai Erzsébet-tábor felújításában, ahol évente több ezer anyaországbeli és határon túli gyerek találkozhat talán életében először a Balatonnal. Megépítettük a fenékpusztai látogatóközpontot, ahol a Balaton élővilágával ismerkedhetnek az érdeklődők. Ivóvízminőség-javító programokat végeztünk Baranya, Somogy és Tolna megyékben, hogy az egészséges ivóvíz ott is a mindennapi élet természetes velejárója legyen. Szennyvízvezetéket építettünk Vas és Zala megyében, hogy a komfort ezen a szinten is megjelenjen, a kisebb településeken is. Szerencsére még sokáig sorolhatnám a jó példákat!
De amire talán a legbüszkébbek vagyunk, hogy nyertünk egy projektet a debreceni BMW-gyár építésének keretében, illetve Romániában, Kolozsvár környékén fogunk a következő két évben 170 km hoszszúságú ivóvízvezetéket megépíteni, szinte teljes egészében magyar honfitársaink által lakott településeken.
– Hogyan készülnek a következő évre?
– 2021 sem lesz egyszerűbb, mint a többi év! Egy vállalkozásnak mindig meg kell újulnia, mindig új célokat kell kitűznie, mindig a jobb működésre kell törekednie. Mi hiszszük, hogy az innováció, a technológiai fejlesztés nélkül nincs előrelépés, ezért beadtunk egy kutatási pályázatot, aminek keretében a Pannon Egyetemmel karöltve a balatoni iszap építőipari felhasználásának lehetőségeit akarjuk kutatni. Másrészt vásároltunk egy olyan kanadai technológiát, aminek segítségével a jövőben feltárás nélkül fogjuk tudni vizsgálni az azbeszt ivóvízvezetékek állapotát, ennek segítségével pedig támpontot tudunk adni az üzemeltetőknek a cserére vonatkozó döntéseik megalapozásában.
– Zárásként beszéljünk a vállalat társadalmi szerepvállalásáról, ami a Szabadics a Gyermekekért Alapítvány valamint a Holnapocska tábor működtetésében nyilvánul meg, illetve a Szabadics Ride-ban.
– Hisszük, hogy ha kapunk a társadalomtól, akkor abból vissza is kell adnunk! Ezek a kezdeményezések ezt a célt szolgálják. Az alapítványon keresztül immár negyedik éve ismertetjük meg a digitalizáció nemzedékét a természettel és hiszünk benne, hogy amit ismernek, azt becsülni, védeni is fogják! Emellett át tudják élni az építőtáborok hangulatát, ami nekünk, ötvenes korosztálynak az ifjúság fontos részét jelentette. A Ride pedig egy nagy szerelem! Büszkék vagyunk rá, hogy a Tour de Zalakaros elemeként részesei vagyunk az ország egyik legnagyobb kerékpáros rendezvényének, és egy hétvégére 1500 embert tudunk megmozdítani, aki kerékpárra ül és teker ezeken a csodálatos zalai tájakon! Találkozzunk jövőre minél több olvasóval!