Duális képzésre váltottak | Alkalmazkodni az új kihívásokhoz | Több mint 7 ezer fát ültettek tavaly | Szerencsehozó kéményseprők |
Új együttműködés a gazdálkodási kar és az edelmann között
A Pannon Egyetem Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg (PE GKZ) és az Edelmann Hungary Packaging Zrt. több éves előkészítő munka eredményeként duális együttműködési megállapodást írt alá az elmúlt év decemberében.
– AL –
Az egyetem és a vállalat között eddig is hatékony volt az együttműködés,
amelynek keretében több szakdolgozat született, és amelyek megírását a cég
szakemberei konzulensként segítették. A végzett hallgatóik közül nem egy itt
helyezkedett el. A duális képzésről szóló megállapodással a korábbi kapcsolat új
szintre lép –vezette fel a rendezvény témáját Lambertné Katona Mónika,
a PE GKZ mesteroktatója. Sebrekné Horváth Beáta, az Edelmann
Hungary Packaging Zrt. európai pénzügyi számviteli és bérszámfejtési vezetője
történelmi pillanatnak nevezte a megállapodást. Mint mondta, a duális képzéssel
már kezdetektől fogva be tudják vonni a leendő munkavállalókat a magyar és a
nemzetközi pénzügyi és gazdasági életbe. A duális hallgatók számára ennek
jelentőségét az is adja, hogy az Edelmann cégcsoport pénzügyi és gazdasági
folyamatait irányító európai központja egy éve a zalaegerszegi gyárban működik.
Dr. Németh István, a Pannon Egyetem stratégiai rektorhelyettese, a
zalaegerszegi kar dékánja köszönetét fejezte ki kollégáinak a vállalattal való
kapcsolat kialakításáért, ami a duális képzésről szóló megállapodással még
szorosabbá válik. Kiemelte: a zalaegerszegi kar egyedülálló az országban azáltal,
hogy hallgatóinak több mint húsz százaléka duális képzésben tanul, illetve
dolgozik már az egyetemi képzése alatt. Jelezte, hogy hazánk logisztikai
stratégiaprogramja keretében öt vidéki helyszínen egyetemi tudásháttérre
alapozva digitális logisztikai szolgáltatócentrumokat hoznak létre a régiók
kiszolgálására. A Zala, Veszprém és Somogy megyei központ Zalaegerszegen lesz,
mégpedig a Pannon Egyetem szenátusa által létesített Zalaegerszegi Egyetemi
Központban, január elsejétől. A dékán hangsúlyozta: a cél az, hogy a város és a
térség gazdaságát, a meglévő és a betelepülni szándékozó cégeket minél jobban
kiszolgálják az új kor igényeinek megfelelő humán erőforrással. A Gazdálkodási
Kar Zalaegerszeg jelenleg 38 vállalati partnerrel és 55 hallgató részvételével
valósítja meg a duális képzést. Az Edelmann vállalattal való megállapodás a
meglévő szakmai együttműködést emeli magasabb szintre, melyhez a dékán „sok szép
fiatal és okos hallgatót” kívánt, akik a duális képzés elvégzése után hasznos
munkavállalói lehetnek a cégnek.
Alkalmazkodni az új kihívásokhoz
Elmaradtak a közösségi programok
Márciusban hirtelen a nyakunkba szakadt a pandémiás helyzet, amely
mindent felülírt. Érthető módon a súlypont a koronavírusos helyzet
megoldására fókuszált, így ez a helyzet új kihívásokat és megterhelést
is jelentett a gazdaság és az önkormányzat számára is – fogalmazott
érdeklődésünkre Domján István, az
1-es számú választókerület önkormányzati képviselője.
|
Domján István |
NBár a tervezett rendezvények és közösségi programok
elmaradtak, fejlesztések, kisebb beruházások megvalósultak a városrészben.
– Elkészült a Perlaki utca északi felének útfelülete, annak szegélyezése és az
ivóvízvezeték rekonstrukciója. Befejeződött a Gébárti úton a Hősök kertjének
kialakítása, megújult az andráshidai Zala-híd, az andráshidai templom kerítése.
Kialakításra került a vorhotai temető szeméttárolója. A választókerület több
helyén történt útjavítás, aszfaltozás, közvilágítás-fejlesztés, vízelvezető
árkok karbantartása. Az andráshidai veszélyes vasúti átjárót a környék
rendbetételével beláthatóbbá tettük. Elindult pályázati forrásból, az MLSZ
támogatásával, az andráshidai sportcentrum fejlesztése – sorolja Domján
István és hozzáteszi: Olyan sokfunkciós komplexumot szeretnének
megvalósítani, ahol a sporttevékenységen kívül a jövőben más közösségi programok
is megvalósulhatnak. Komoly eredménynek tartja a képviselő, hogy Vigh
László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán
polgármester segítségével körzetének útjai megújulnak a jövőben a Kovács
Károly Városépítő Program keretében. A kapcsolattartást is nehezítette a
járvány okozta időszak – folytatja a képviselő. – Az utcán találkoztam és
beszélgettem a lakosokkal, a felmerült gondokról, a civil szervezetek vezetőivel
napi kapcsolatban vagyok folyamatosan, minden információ eljut hozzám. Sürgős
esetben a műszaki osztály képviselőjével a helyszínen is meg tudjuk beszélni a
problémát.
– A helyi lakosok a legváltozatosabb problémákkal kapcsolatban kerestek meg,
ahol tudtunk, segítettünk, de az anyagi lehetőségek beszűkülése miatt több
felújítást el kellett halasztani. A gondokat illetően örömmel tapasztaltam az
emberek pozitív, megértő hozzáállását. Ugyancsak örömteli volt a közösségi
rendezvények elmaradásának a hiányolása is. Mindez azt mutatja, hogy a
zalaegerszegi embereknek szüksége van a közösségi, kikapcsolódást jelentő
programokra, ezeket pótolni fogjuk a pandémiás időszakot követően.
Tudtuk tartani a kapcsolatot
Böjte Sándor |
Az év nagyon biztatóan indult, komoly terveim voltak a
választókerületemben. Parkolók építését terveztük Olában és a Berzsenyi út 13.
számú társasház környékén. Szerettünk volna kamerarendszert kiépíteni a
buszmegálló környékére, és járdák megújításán is dolgoztunk – fogalmaz
Böjte Sándor, a 4-es számú választókörzet önkormányzati képviselője.
– A múlt év elején sikerült az olai templom előtti tér megszépítésének második
ütemeként a buszmegálló környékét rendbe hozni, de utána jött a járványidőszak
és sok mindent keresztülhúzott. Szerencsés képviselőnek mondhatom magam, hiszen
a kisebb beruházások mellett szépen halad a munkacsarnok megújítása, épül a
Dózsa-iskola tornaterme, zajlik a Göcseji Múzeum megújítása, zajlik a Centrum
előtti tér teljes megújítása, befejeződött az Art mozi korszerűsítése. Készül a
kézműves piac és a Galamb utcában a közel száz férőhelyes parkoló is.
Böjte Sándor elmondta: mivel a kereskedelemben dolgozik, ezért a
járványhelyzet ellenére is sok emberrel találkozott személyesen, így a
kapcsolattartásban nem volt fennakadás.
– Manapság a választók megtalálnak bennünket a közösségi hálón is, ezen
keresztül is tudunk beszélgetni. Eddig minden év novemberének végén indult
számomra az alapítványi báli szezon. Ezek sajnos a tavalyi év végén és várhatóan
idén is elmaradnak – teszi hozzá. A képviselő elmondja: a belváros egy speciális
városrész, hiszen naponta érkeznek emberek ügyeiket intézni a peremkerületekből
és a városkörnyékről. A kérések és észrevételek is inkább átfogóbbak, melyeket
igyekszik az önkormányzat és a városi cégek kiemelten megoldani, rendezni.
Több mint 7 ezer fát ültettek tavaly
2021-ben folytatódik a zöldítési akció
A páterdombi övezetben ért véget 2020-ban a városi faültetési program. A Kinizsi és a Holub utcák környékére huszonhét új facsemete (gömbjuhar és kőris) került.
Balaicz Zoltán polgármester 2019 nyarán jelentette be, hogy Zalaegerszegen nagyszabású faültetési program indul, melynek célja, hogy a környezet- és a klímavédelem jegyében 2024-ig ötezer új fát ültessenek el. Az akció hivatalosan 2019. szeptember 26-án indult el a Kertvárosban tizenegy fa elültetésével, majd a város számos pontján folytatódott. A programhoz csatlakozási szándékát jelentette be a tankerület, a szakképzési centrum, az egyetemek, a kórház, a rendőrség és sok helyi vállalat is – olvasható a polgármester Facebook-oldalán megjelent összesítésben. Az eredeti cél, vagyis az 5 ezer fa 5 év alatti elültetése nagyon gyorsan teljesült, hiszen már most közel 7200 fánál tartanak, így nem túlzás megcélozni, hogy akár 10 ezer új fát is ültethet a közösség 2024-ig. A szakemberek mindig ügyelnek arra, hogy olyan egyedeket válasszanak, amelyek nem allergének, jól tűrik a városi környezetet, és hogy a megnőtt fák koronája ne érje el a légvezetékeket. A kertvárosi indításkor tizenegy fát ültettek el, majd a következőképpen alakultak a számok: Vizslapark: 176 fa, Arany János utca: 77 fa, Dózsa György utca: 55 fa, sportcsarnok melletti új zöldsáv: 12 fa, Gébárti-tó környéke: 50 fa, Parkerdő: 6700 fa, Gálafej, Széna tér: 64 fa, Landorhegyi út 16–18.: 10 fa, Köztársaság út: 26 fa, Kossuth Lajos utca: 26 fa, Lőrinc barát utca: 20 fa, Hock János út: 73 fa. Összesen: 7342 fa. December végén a Hock János úti telephelyén a Windoor Design Kft. 73 fát ültetett el, ami szép példája annak, hogy a városi faültetési programhoz nem csak a városrészek, nem csak intézmények és civil szervezetek csatlakoztak, hanem magánvállalkozások is.
Újévi köszöntés a városházán
Az idősebb korosztály még hisz abban, hogy szerencsét hoznak, és sokan máig megfogják a ruhájukon a gombot, ha kéményseprőt látnak. A fiatalok közül már kevesebben ismerik ezt a hagyományt, vagy inkább babonát. Ennek ellenére a város és a megye lakossága szinte mindig pozitívan fogadja a házakba becsengető kéményseprőket.
– pet –
A járvány ellenére az idei év is azzal kezdődött, hogy kéményseprők jártak a
városházán. Régi szokás, hogy a polgármesteren keresztül kívánnak szerencsés
esztendőt az itt élőknek. Az újévi koccintáson Balaicz Zoltán
elöljáróban elmondta: a tavalyi év a járvány miatt sajnos nem úgy alakult, ahogy
szerették volna, talán az idei esztendő pozitívabb, örömtelibb lesz. Bár 2021
első fél évét is a járványkezelés és a gazdasági károk enyhítése jellemzi majd.
Azért bíznak abban, hogy az év második fele könnyebb lesz. A kéményseprők
köszöntése és a közös a koccintás ezért most azt is jelképezi, hogy néhány hónap
múlva talán boldogabb és szerencsésebb időszak következik mindannyiunk számára –
fogalmazott a polgármester. Kerkai László kéményseprő, a
katasztrófavédelmi igazgatóság megyei csoportvezető-helyettese elmondta:
munkájukat annyira nem befolyásolta a koronavírus. A tavalyi esztendőben a
társasházak ellenőrzése volt a cél, amit sikerrel teljesítettek. A tervezett
helyszíneket mind végigjárták. Jó ütemben halad a termofor kémények kiváltása
is. A lakosság nagyon együttműködő, pozitívan állnak hozzá a cseréhez. A
csoportvezető-helyettes arról is tájékoztatott, hogy tavaly Zalaegerszegen és
környékén nem történt halálos kimenetelű szén-monoxid-mérgezés. A kéményseprők
továbbra is a katasztrófavédelmi igazgatóság keretein belül látják el
feladataikat. A megyeszékhelyen kilenc fő dolgozik, a megyében pedig összesen
huszonkét kéményseprő munkálkodik. A szakemberek utánpótlása folyamatos; aki
kéményseprő szeretne lenni, annak a fővárosban kell egy szakmunkásképzést
elvégeznie. A lakosság körében ez a szakma pozitívnak számít. Mindenki tudja,
hogy veszélyelhárító, életmentő tevékenységet végeznek, emiatt megbecsülés övezi
a munkájukat – tette hozzá Fodor Sándor kéményseprő. A szakemberek
a polgármesterrel koccintva kívántak boldog új évet, sok szerencsét és – ami
most különösen fontos – jó egészséget a város polgárainak.