122 éves ebbárca Bécsből

Egy ausztriai aukción árulták

 Egy régi, Zalaegerszegről származó apró tárgy, mégpedig egy ebbárca került elő Bécsben. A szerencsés hazatérést követően a bilétát ezentúl a Göcseji Múzeum őrzi. Mátyás István zalaegerszegi születésű, évek óta Bécsben élő orgonaművész egy ausztriai aukción bukkant rá az „elszármazott” emléktárgyra, majd postára adta, s karácsonyi meglepetésként elküldte azt a Göcseji Múzeumnak.

Az ebbárcán egy vizslaportré látható, a hátoldalán pedig a következő felirat: „Zalaegerszegi ebbárca az 1899–1900. évre”. Megyeri Anna történész a Göcseji Múzeum Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben azt írja, hogy a most hozzájuk került ovális, szép állapotú biléta a történeti gyűjtemény idei első darabja lett. Hogy pontosan milyen kutya nyakában lóghatott a medál, és miként került Ausztriába ez a 122 esztendős tárgy, valószínűleg már örökké titok marad. Nemrégiben az MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa, Simon Beáta is foglalkozott a Zala megyei ebtartás 19–20. századi szabályozásával. A kutatásból többek között kiderül: az ebtartási szabályrendeletet 1886 októberében alkották meg, bevezetve az ebadót, melynek legfőbb állategészség- és járványügyi célja az volt, hogy a kutyák számának csökkenésével a veszettség (ebdüh) terjedését megfékezzék. A kutyák nyakörvére kötelező volt kitenni az ebadójegyet (ebvédjegyet, ebbárcát), melyért külön kellett fizetni. A biléta alakja évről évre változott. Oltási bizonyítvány felmutatása nélkül az ebbárcát nem adhatták ki a kutyatulajdonosoknak. A Göcseji Múzeum ezúton is köszöni, hogy Mátyás István elküldte nekik az emléktárgyat.

vissza az elejére

Kényszerpihenő este nyolc után

Koncertek helyett dalszerzés, zenehallgatás

Kránitz Tóni, Takács Eszter és Németh Ernő

Aki a könnyűzenei életben tevékenykedik és a rock and rollt nemcsak egy zenei műfajnak, hanem életformának is tekinti, valószínűleg nem viseli túl jól az este 8 óra utáni kijárási tilalmat. Normális esetben számára ilyenkor kezdődne az élet, vagy maga a munka.

– pánczélPetra –

Vajon mit csinálnak a jelenlegi helyzetben a zenei élet egyes szereplői? Annál is inkább, mert a klubkoncertek és a családiasabb jellegű könnyűzenei események épp az őszi/téli, illetve tavaszi időszakra esnek. Az elmúlt közel egy esztendőben viszont alig volt lehetőség koncertezésre és a közönséggel való találkozásra. Hogy hogyan telnek az esték a korlátozások alatt? – erről kérdeztük Kránitz Tónit, a Shabby Blues Band frontemberét, Takáts Eszter dalszerző-énekest és Németh Ernő (Mazsi) koncert- és rendezvényszervezőt.
– Örömteli is lehetne az idei év, hiszen 2021-ben ünnepeljük a Shabby Blues Band 30. születésnapját. A tervek szerint a szeptemberi vadpörköltfesztiválon lesz a jubileumi koncertünk. Reméljük, addig javul a helyzet és megszervezhetjük az eseményt – kezdte Kránitz Tóni. – A környezetemben azt tapasztalom, hogy a bezártság és kilátástalanság miatt sokan letargikus, depressziós hangulatban vannak. Szerencsére a zenekarnál azért nem állt meg teljesen az élet. A karanténidőszakot arra használtuk, hogy összerakjuk az új lemezünket. Mindig ötévente jelenünk meg egy-egy újabb albummal, ez most amúgy is esedékes volt. A bezártság talán segítette picit az elmélyültebb munkát. A zenész hozzátette: a próbák kicsit nehézkesebbé váltak a kijárási tilalom miatt. Mostanában péntek délutántól este fél nyolcig tudnak találkozni, gyakorolni. Már az új lemez anyagát próbálják. A „Szomorú boldogság” című album – mely nyilván egyfajta utalás is a mostani vírushelyzetre – tizennégy új, saját szerzeményt tartalmaz. A zenét és a szöveget Gedeon Attila írta, illetve két dalnak Gál Szabolcs a szerzője. Az együttes tagjai remélik, hogy idén decemberben sor kerülhet a lemezbemutató koncertre.
Takáts Eszter énekest kevésbé viseli meg a kijárási tilalom. Mióta Szentkozmadombjára költözött, kicsit átalakult az élete és a napirendje. Persze a koncertezés nagyon hiányzik neki, ám igyekszik kreatívan eltölteni a felszabadult órákat, este pedig inkább pihen.
– Az igazság az, hogy este 8 óra után már alvással töltöm az időt, mivel mindennap 5 órakor kelek, hogy el tudjam végezni a feladataimat, és ötletelni is tudjak újfajta zenei megoldásokon – meséli Eszter. – A zene mellett új munkám is van: a szentkozmadombjai önkormányzat programszervezőjeként, közművelődési asszisztenseként tevékenykedem. Emiatt most épp képzésre járok, ugyanakkor a pandémia alatt az alkotói vénám is „beindult”. Erre is muszáj időt szakítani!
Mint mondja, úgy érzi, hogy hirtelen nagyon sok teendője lett, aminek örül, de még szoknia kell az új helyzetet.
– Igyekszem kialakítani egy konstruktív munkarendet, hogy jól tudjak működni szabadúszóként is és alkalmazottként is. Még friss az egész, így bízom benne, hogy gyorsan beletanulok, és hasznos tudok lenni hosszú távon a környezetemben.
Érdekes helyzet ez, mert egyrészt az ember próbálja ugyanúgy élni az életét, tenni a dolgát, mint normálisan, aztán persze folyamatosan érzi, hogy sok minden mégsem úgy van – válaszolta kérdésünkre Németh Ernő.
– Szerencsére alapból is szeretek olvasni, zenéket hallgatni, ez most felértékelődött az utóbbi időben. Főleg a történelmi témájú könyveket és a zenéről, zenészekről szóló olvasmányokat kedvelem. Utóbbi kiegészül a társművészetekkel is; képzőművészek, írók, költők életrajzát is szívesen olvasom. Programszervezőként is és zenekedvelő magánemberként is nagyon hiányoznak a koncertek, fesztiválok és ezek miliője. Vagyis maga a társasági élet. Kicsit nehezen is viselem ezt a helyzetet, sokkal hullámzóbb a kedélyállapotom, mint normális esetben – mesélte. Azért ebben az „extrém szomorú” helyzetben is próbálja hasznosan eltölteni az esti órákat. Sokkal jobban figyeli például az online eseményeket, közvetítéseket, mint eddig. Úgy érzi, hogy sikerült ezzel a világgal jobban megismerkednie. Ezenkívül – sokak meglepetésére – megtanult főzni is, egyre nagyobb örömét leli benne. Közben reméli, hogy pár hónap múlva egy kicsit normálisabb irányba terelődik az életünk, és újra lehet különféle rendezvényeket látogatni.

vissza az elejére

Az idei Ex Umbra díjas

Tóth sándor operatőr

A ZAZEE Kulturális Egyesület idén Tóth Sándor operatőrt tüntette ki az Ex Umbra díjjal. A civil szervezet immár harmadik éve adja át a jelképes elismerést azoknak a személyeknek, akik a kultúra területén önzetlenül, magas színvonalon tevékenykednek, példaértékű eredményeket érnek el, ám munkájukat általában szerényen, sokszor széles közönség bevonása nélkül, vagy a háttérben végzik.

Tóth Sándor operatőrként az elmúlt évtizedekben rengeteg kulturális és társadalmi eseményen jelen volt kamerájával. Rendszeresen megörökítette a kiállításokat, koncerteket, színházi eseményeket, de a rendszerváltás emlékezetes pillanataiban is jelen volt. Az első szabad március 15-én éppúgy, mint a taxisblokád helyi történésein. Munkáját mindig nagy precizitással és odaadással végzi, ám csendesen. Kamerája mögül a közös életünkről készít lenyomatot, így ezer szállal kötődik a város kulturális, közösségi életéhez; mindennapjainkhoz. Az egyesület tagjai, egy a munkásságát tréfásan bemutató videóval díjazták a szakembert. A járvány miatt ezúttal csak egy kisebb köszöntésre kerülhetett sor. A ZAZEE egyesület 2018-ban hozta létre az Ex Ubra díjat, melyet mindig december 21-én adnak át. Az első évben Monok Balázs képzőművész-tanár, tavaly pedig Nagy Csaba, a Díszművelődés összművészeti fesztivál alapítója, szervezője vehette át a jelképes díjat.
 

vissza az elejére

Fejlesztés és elismerés a Tourinformnál

Megújul az iroda ügyféltere

A padlótól a plafonig megújul, valamint modern digitális eszközökkel bővül a zalaegerszegi Tourinform-iroda. A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Kisfaludy 2030 Nonprofit Zrt. által kiírt fejlesztési projektre az önkormányzat – mint az iroda fenntartója – nyújtott be pályázatot.

– pet –

Az országos program célja, hogy a Tourinform-hálózat irodáinak vendégfogadó terei új, egységes arculatot kapjanak. Továbbá, hogy a 21. század kívánalmainak megfelelően, digitális eszközökkel szereljék fel őket. A város 20 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a zalaegerszegi iroda felújítására – mondta Balaicz Zoltán polgármester a helyszíni sajtóbejáráson. Az eseményen – melyen részt vett többek között Böjte Sándor önkormányzati képviselő és Varga Csaba, a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület elnöke is – elhangzott: 1998-ban nyílt meg a zalaegerszegi Tourinform-iroda, akkor még a polgármesteri hivatal egyik szűkös helyiségében. 2002-ben költöztek át a mozi épületébe, a Széchenyi tér 4–6. szám alá. Az iroda az azóta eltelt időben szakmailag magas színvonalon szolgálta a város idegenforgalmát, és évről évre innovatív megoldásokkal tudott előállni. Munkájukat segíti a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület is. Az elmúlt években számos kiadványt jelentettek meg és sok olyan programot szerveztek, melyek nemcsak az idelátogató turistáknak, hanem az itt élő lokálpatriótáknak is hasznos információkkal szolgáltak. A polgármester hozzátette: bár a 2020-as év nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, hiszen a járvány miatt sok veszteség érte a turizmusban dolgozókat is. Ennek ellenére készülni kell a covid utáni időszakra; a mostani fejlesztés pedig ezt szolgálja. A felújítással kapcsolatban Tuboly Andrea irodavezető elmondta: a Tourinform-hálózatra jellemző egységes arculati követelményeknek kell megfelelniük a felújítás során, ám rajtuk múlik, hogy hogyan teszik zalaegerszegivé az irodát. Helyi termékekkel, kézműves portékákkal és a városról szóló érdekességgel szolgálnak majd a betérőknek a megújult fogadótérben. Teljesen átalakul az iroda padlóburkolata: a plafon álmennyezetet kap, korszerűbbé válik a világítás és kicserélik a húszéves bútorokat is. Emellett forgalomszámláló, LCD-monitor, digitális e-plakát, modern információs felületek is segítik a munkát, illetve az interaktív információszerzést. A bejárati ajtó és a nyílászáró cseréjével továbbra is akadálymentes lesz a megközelítés. A kivitelezési munkák február 28-ig tartanak, a tervek szerint március elsején nyit ki újra az iroda. A munkatársak addig telefonon és az online felületeteken állnak az ügyfelek rendelkezésére. A sajtótájékoztatón arról is beszámoltak, hogy az iroda Városmarketing gyémántdíjban részesült. A kitüntetést a Magyar Marketing Szövetség alapította azzal a céllal, hogy több kategóriában ismerhessék el a pályázó települések marketingprojektjeit. A helyi iroda a „Járj nyitott szemmel Zalaegerszegen!” című kampányával pályázott, és nyert. A három korosztályt megszólító projekt játékos módon, rendhagyó eszközökkel (foglalkoztatófüzet, városfelfedező játék) hívja fel a figyelmet a megyeszékhely értékeire.

vissza az elejére

Adomány a hagyományőrző egyesületnek

Nagyméretű terepasztalt adományozott a Budakeszi Katonai Hagyományőrző Egyesület a Zalaegerszegért díjjal kitüntetett Zalai 47. Honvédzászlóalj Hagyományőrző Egyesületnek.

A makett az 1848/49-es forradalom és szabadságharc fontos eseményét, a budai vár 1849. május 21-i visszafoglalását ábrázolja. A harcok során az első sorokban küzdöttek a zalai honvédek, és Püspöky Grácián tűzte ki először a nemzeti lobogót a vár falára, akinek nevét utca is őrzi Zalaegerszegen. A fővárosi társszervezet először a székelyföldi őszi hadjárat felidézésekor találkozott a zalaegerszegi csapattal, az elmúlt hat évben számtalan rendezvényen idézték fel együtt a történelmi csatákat. A jó kapcsolat bizonyítéka a mostani, nyolcvanszor nyolcvan centiméteres, Than Mór festménye alapján készült makett, amit Berlinger Gábor hagyományőrző százados adott át a zalaegerszegi városházán. Balaicz Zoltán polgármester az átadáson emlékeztetett, hogy a zalai egyesület állandó résztvevője a helyi rendezvényeknek, a zászlóalj történetét pedig könyvben is megörökítették. A mostani adomány is a hazafiasságot hirdeti, a makettet a tervek szerint a felújított Kvártélyházban mutatják be a közönségnek. A hagyományőrzők remélik, hogy a budai csata történetét minél több fiatal megismeri, a makett köré interaktív bemutatóteret alakítanának ki.

vissza az elejére