Megszépült a nagytemplom

Befejeződött a homlokzati rekonstrukció

A Modern Városok Program keretében, 172 millió forintos ráfordítással megújult a Mária Magdolna-plébániatemplom. A város egyik szimbólumának számító „nagytemplomot” Padányi Bíró Márton építtette 1747–69 között.

– pet –

A felújítást követő ünnepélyes helyszíni szemlén Balaicz Zoltán polgármester elmondta: az elmúlt évtizedekben több próbálkozás is volt már a templom felújítására, ám csak részeredményeket értek el, mert 2002 után sokáig nem érkezett állami támogatás. Emiatt a mostani rekonstrukció a korábbi munkák folytatásának tekinthető. De sor került az időközbeni meghibásodások javítására is. A homlokzati felújítás részeként festést, vakolatjavítást, lábazati felújítást végeztek a szakemberek, de részleges nyílászárócserék és az épületszobrászati elemek felújítása is szerepelt az elvégzendő munkák között. Ezenkívül járda- és támfaljavításra is sor került, sőt kertépítési munkák is zajlottak. A polgármester hozzátette: további 162 millió forintból az eddigi digitális orgona helyett egy igazi orgona kerül majd a templomba. A hangszert várhatóan 2022 tavaszán avatják fel. Vigh László országgyűlési képviselő szerint mivel Isten háza az idők végezetéig áll, ezért mindig gondot kell fordítani a templomok felújítására. A Mária Magdolna- plébániatemplom nemcsak Zalaegerszeg egyik szimbóluma, hanem a város legmagasabb épülete is: a torony 50,5 méteres magasságban van. A szakszerű felújítási munkáért Stróber László apátplébános mondott köszöntet, aki még 1998-ban kezdeményezte a templom felújítását. Hálás, hogy végül sikerült befejezni a rekonstrukciót. Dr. Kovács Gábor főjegyző, a projekt felelőse hozzátette: mindig öröm, amikor a város emblematikus épületei újulhatnak meg. A templom a város szíve-lelke, aminek az állapota sokat elárul az ott élőkről. Jó, hogy a plébániatemplom újra a régi fényében tündökölhet.

vissza az elejére

Balaicz Zoltán, dr. Németh István és dr. Vadvári Tibor

Kampuszbővítés és új képzések

Várja hallgatóit a zalaegerszegi egyetemi központ

A január elsejével megalakult Zalaegerszegi Egyetemi Központban (ZEK) olyan komplex fejlesztési program indul, amely a kampuszbővítés mellett új képzések bevezetését is tartalmazza. A cél az, hogy minél több hallgatója legyen a Pannon Egyetem (PE) által fenntartott karoknak, amelynek érdekében már az okleveles technikusképzésekre jelentkező 14 éveseket is be kívánják vonni. A részletekről sajtótájékoztatón számoltak be.

– A. L. –

Dr. Németh István, a PE rektorhelyettese, a ZEK dékánja úgy vélekedett, a Zalaegerszegi Egyetemi Központ országos képzési centrummá válhat. Ezt segíti elő egy amerikai típusú kampusz megépítése, valamint a távoktatási program kiterjesztése a digitális fejlesztések által. Mint fogalmazott, a koronavírus adta helyzetből erényt kovácsolnak a virtuális térben történő képzések elindításával, amelyekre bárki jelentkezhet az országból. A gyakorlati képzés Zalaegerszegen lesz, amelynek a járműipari tesztpálya, a létesülő hadiipari gyár és a helyi cégek adnak helyet. A gazdálkodási karon megújult portfólióval jelentkeznek, amellyel a digitális gazdaság kiszolgálását célozzák meg. Olyan hallgatókat kívánnak képezni, akik mesterséges intelligenciarendszereket tudnak fejleszteni és működtetni. Az egyetemi központon belül országos logisztikai centrumot is létesítenek. A kereskedelmi logisztikai képzés bevezetésével Zala, Veszprém és Somogy megyékben vállalnak regionális szerepkört. A műszaki karon gépészmérnökképzést is indítanak a mechatronika mellett. A leendő hallgatók olyan gépészeti, mechatronikai és infokommunikációs csúcstechnológiákkal foglalkozhatnak majd, amelyeket már a hadiiparban alkalmaznak, és amelyek csak néhány év elteltével épülnek be az autógyártásba. A kampuszfejlesztés és a képzési portfólió bővítése azt szolgálja, hogy minél több hallgatója legyen a Zalaegerszegi Egyetemi Központnak, emelte ki a dékán. Ennek érdekében az okleveles technikusképzéseken tanuló 14 éves diákokat is be kívánják vonni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a 10. évfolyamtól kezdve az egyetem tanárai is részt vesznek oktatásukban. Az utolsó év tantárgyi eredményeit egy az egyben elfogadják; a kiválóan teljesítő diákok oklevelük megszerzése után felvételi nélkül tanulhatnak tovább az egyetemen. De már ezt megelőzően is biztosítanak számukra kollégiumi elhelyezést. Az egyetem országosan egyedülálló programjában műszaki területen a Munkácsy- és a Ganz-technikumokkal, a gazdálkodási kar tekintetében pedig a Csány-technikummal működik együtt. Balaicz Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, hogy a Zalaegerszegi Egyetemi Központ olyan tudományos és innovációs hátteret, felsőoktatási bázist tud biztosítani, amely képes kellő számú szakemberrel kiszolgálni a meglévő és a betelepülni szándékozó vállalatok jelentős beruházásait. Az ehhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtése érdekében egy modern, az új képzéseknek is megfelelő kampuszt kívánnak létrehozni. A közgyűlés által tavaly elfogadott „Zalaegerszeg 2030 gazdaságfejlesztési stratégiának” ez az egyik célja, melynek megvalósításához, ahogy az egész terv végrehajtásához, kormányzati forrást várnak. Vadvári Tibor alpolgármester azt emelte ki, hogy a 2014-től elindult gazdaságfejlesztésnek köszönhetően vannak munkahelyek a városban. A meglévő cégek és az újonnan érkező vállalatok fejlesztéseihez ugyanakkor a szakképzésnek és a felsőoktatásnak is biztosítania kell a szakember-utánpótlást. A Zalaegerszegi Egyetemi Központ és a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum együttműködése a szakképzésben tanulók számára egyértelmű előnyt jelent, hiszen „egyenesen tudják folytatni” tanulmányaikat az egyetemen. Ez az együttműködés hozzásegíti az egyetemet a kellő létszámú hallgatóhoz is.

vissza az elejére

Átszervezés miatt bezár a sajtüzem

Veszprémben fejleszt a savencia tejipari vállalat

Átszervezi tevékenységét a Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. – a korábbi Veszprémtej –, amely bezárja zalaegerszegi sajtüzemét, illetve továbbfejleszti veszprémi gyáregységét – közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Az üzletvitel folytonossága, valamint az ellátási lánc biztonsága és fenntarthatósága érdekében döntött a francia tulajdonú társaság magyarországi tevékenységének átszervezéséről, így a vállalat veszprémi üzemének további fejlesztéséről, továbbá a zalaegerszegi egység idei bezárásáról. A zalai megyeszékhelyen 83 fős létszámot érintő döntés kapcsán a Savencia alternatív lehetőségeket is vizsgál, „hogy az átszervezés negatív szociális hatásait a lehető legnagyobb mértékben csökkenthesse”. A társaság jelezte, hogy a cég két másik üzemében, Veszprémben és Répcelakon lehetősége van néhány dolgozónak, hogy ott folytassa a munkát, illetve az öregségi nyugdíjkorhatár elérését, továbbá a szolgálati idő letöltését szintén segíteni kívánják az egyéni egyeztetéseket követően. A közlemény szerint az elmúlt években a Savencia minden lehetőséget megvizsgált annak érdekében, hogy az üzletvitel fenntarthatóságát biztosítsa: javított a hatékonyságon, csökkentette a költségeket, és megszilárdította, sőt tovább növelte márkái piaci erejét. Veszprém mára a Savencia-csoport egyik legfontosabb és legnagyobb európai innovációs és fejlesztési központjává vált, ezért döntöttek – az anyavállalat hosszú távú globális stratégiájával összhangban – az üzem további fejlesztéséről, valamint az évek óta „alulhasznosított” zalaegerszegi sajtgyártó egység bezárásáról. Kajdon Attila, a Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt. vezérigazgatója a közleményben úgy fogalmazott: a zalaegerszegi gyártás megszűnése egy hosszú folyamat vége, amelynek során minden lehetőséget megvizsgáltak azért, hogy tovább növelhessék a hatékonyságot. Az elmúlt években jelentősen megváltoztak a piaci körülmények, az ementáli típusú sajtok iránti kereslet drasztikusan lecsökkent, így a zalaegerszegi gyártás tartósan veszteségessé vált.

vissza az elejére