Dokumentarista utcaképek idilli hangulatban

A korabeli zalaegerszeg rédey istván festményein

Azt már megszokhattuk, hogy Kummer Gyula mérnök-tanár a közösségi oldalán rendszeresen megörvendezteti ismerőseit egy-egy korabeli városképpel, hiszen hosszú évek óta gyűjti a Zalaegerszegről készült fotókat, képeslapokat. Néhány évvel ezelőtt a Lokálpatrióta Klub vendégeként be is számolt gyűjteményének legbecsesebb darabjairól. Sőt, a kollekció digitális változatát a múzeumnak adományozta.

– pánczélPetra –

Néhány hete azonban a képeslapok és fotográfiák helyett egy ma már kevéssé ismert zalaegerszegi festőművész, Rédey István (1946–2004) alkotásait osztja meg a Facebookon. Rédey jobbára utcaképeket örökített meg a maga sajátos stílusában. Képei akár fejtörőként is szolgálhatnak: vajon melyik utcarészletet vagy épületet látjuk. Annál is inkább, mert a régi házak helyére a legtöbb esetben már újak épültek. Hogy miért kerültek most a figyelem középpontjába Rédey képei? Kummer Gyula érdeklődésünkre azt mesélte, 2005-ben a Móricz Galériában nyílt egy Rédey-emlékkiállítás, ahol lehetőséget kapott arra, hogy lefotózza (és ezzel digitalizálja) a festő műveit. Akkor megígérte, hogy egy ideig nem teszi közzé ezeket a felvételeket, ám azóta eltelt tizenöt év…
– Úgy érzem, hogy elérkezett az idő, hogy Rédey képei, illetve az azokon szereplő utcaképek, egykori épületek közkinccsé váljanak. Nagyon sok – becslésem szerint száznál is több – festményt készített Zalaegerszegről. Egy részüket képeslapok alapján festette meg, de a saját sétái, élményei is megihlették. Munkái attól érdekesek, hogy a dokumentarizmus keveredik a fikcióval. Az adott helyszínábrázolás, utcakép reális, ám néha feltűnnek olyan alakok a festményeken, akik ruházatuk alapján mintha sokkal régebben éltek volna. A századelő divatját látjuk 1950-es, '60-as évekbeli vagy még későbbi környezetben. Kummer Gyula szerint várostörténeti jelentősége van ezeknek a festményeknek, az ábrázolások pedig gondolkodásra késztetnek: vajon melyik korabeli utcát látjuk az adott képen? De óhatatlanul nosztalgiát is ébresztenek mindazokban, akik fiatal korukban még jártak ezeken a tereken, vagy házakban.
– Azzal, hogy a Facebookon közzéteszem a festményekről készült fotókat, a pandémia szülte bezártságban szeretnék egy kis játékosságot, élményt vinni a hétköznapokba. De ismeretterjesztő funkciója is van a bejegyzéseknek, hiszen egy tehetséges, ám visszahúzódó és emiatt kevéssé ismert helyi alkotó munkássága kerül fókuszba. Telefonon utolértük Friss Zoltánnét is, aki hosszú évekig a Móricz Galéria vezetője volt, és rendszeresen szervezett kiállításokat Rédeynek. Korábban pedig iskolatársak voltak a Ságvári Endre Gimnáziumban. Megtudtuk: a művész már fiatalon rokkantnyugdíjas lett, édesapjával élt nagyon szerény körülmények között. Egy ideig pedig címfestőként dolgozott, például az Ady moziban. Művészként jobbára Zalaegerszeget vagy a Zala-partot örökítette meg, hiszen nagyon szeretett kerékpározni, kirándulni. Ezekből a rövid túrákból sok inspirációt nyert, de Kisgyörgy Erzsébet képeslapgyűjteményéből is választott néha egy-egy témát. A festészetet – betegsége miatt – afféle terápiának is tekintette.
– Soha nem akart a középpontba kerülni, nem élt társadalmai életet és elég rossz anyagi körülmények között teltek a napjai. Emiatt sokan próbáltunk segíteni neki, hiszen a tehetségét nagyra tartottuk. Ezért is szerveztem neki kiállításokat, melyek után szerencsére vásároltak is tőle festményeket. Persze mint amatőr alkotó, nyilván nem tudott – és nem is szeretett volna – magas árat szabni a képeinek. Alkotásainak zöme jelenleg magántulajdonban van. Érdekes, hogy megfestette a Móricz Galéria épületét is; a kép máig kint van a lépcsőházban – tette hozzá.
Rédey István szerepel a közelmúltban megjelent „Képzőművészet Zalaegerszegen” című albumban is. Dr. Kostyál László művészettörténész, a kötet szerkesztője kérdésünkre elmondta: viszonylag keveset tudunk a művészről, hiszen nem sok emberrel állt szoros kapcsolatban. Bár felsőfokú tanulmányokat nem folytatott, Dús László szakkörében (ami akár afféle helyi akadémiának is felfogható) kiváló alapokat szerzett. Tehetséges alkotó volt, aki főleg településképeket festett és rajzolt. Emberábrázolásra nem törekedett. Munkásságát pályatársa, Bedő Sándor festőművész is sokra tartotta, neki pedig kiváló értékítélete volt.
– Rédey egy elsüllyedőben lévő világot örökített meg, ami egyfajta lokálpatrióta beállítódást tükröz. Dokumentálta a város egy bizonyos időszakát, ugyanakkor mintha szándékosan archaizált volna. Vagyis hangulatában viszszavetítette az aktuális állapotokat fél évszázaddal korábbra, ezért is láthatunk néha századfordulós miliőt a képein. Talán ez is volt a célja: egy kisvárosi idill ábrázolása. Nem nagyon látunk romokat, vagy piszkot az általa megfestett helyszíneken. A művészettörténész szerint az alkotó sajátos stílusát a geometrizáló hajlam és az erőteljes színhasználat adja. Egy tömbszerű térszemlélet figyelhető meg a képein. Nincsenek ferde utcák, szabálytalanság, vagy aszimmetria. Nagyon hangsúlyos a színvilága is, kedvelte a sötét tónusokat. Úgy dokumentálta a várost, hogy közben át is formálta azt, kiemelve a számára kedves részleteket. Munkássága azért is fontos, mert a festményein megjelenő Zalaegerszeg mára szinte teljesen eltűnt a szemünk elöl.

vissza az elejére

Teljes felújítás és modern belső terek

Sajtóbejárás a göcseji múzeumban

Teljes homlokzatfelújítás, tetőjavítás, nyílászárócsere, szigetelési és gépészeti munkálatok. Többek között ezekből az elemekből tevődik össze a „Göcseji Múzeum felújítása és kiállítótereinek fejlesztése” projekt. Mint azt az elnevezés is jelzi, az építészeti munkákat követően új belső tereket is létrehoznak, ahol modern, 21. századi kiállításokat alakítanak ki.

– pet –

A kivitelezési munkák jó ütemben haladnak, melyet sajtóbejárás keretében tekintett meg Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán polgármester, dr. Kostyál László múzeumigazgató, Böjte Sándor Zsolt, a térség önkormányzati képviselője és dr. Kovács Gábor főjegyző, projektfelelős.
A polgármester elmondta: a városnak kevés műemléki épülete van, a meglévőket próbálják megőrizni és felújítani az utókor számára. A Göcseji Múzeum épülete 1890-ben épült, rehabilitációja már régóta esedékes. A projekt célja az, hogy az épített örökség felújítása, a kiállítások modernizálása révén a város turisztikai vonzereje növekedjen. Kiszolgálva a 21. századi látogatói igényeket. Az összesen 1 milliárd 850 millió forintos beruházás túlnyomó többségét egy TOP-pályázatból fedezik, ám az állam is támogatja a fejlesztést a Modern Városok Program keretében.
A projekt révén sor kerül a Göcseji Múzeum épületének állagmegóvására, a homlokzat rekonstrukciójára, fűtéskorszerűsítésre, szigetelésre és a gombásodás megszüntetésére. A belső térhasználat ésszerűsítésével átláthatóbb látogatói útvonalak jönnek létre. A megújult kiállítások bemutatják majd a megye és a város történetét, de Németh János, Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Fekete György munkássága is a közönség elé kerül. Az új múzeumi szárny megépítése pedig lehetőséget ad arra, hogy Mindszenty József életét és munkásságát is jobban megismerhesse a látogató. A Göcseji Múzeumban multifunkcionális közösségi terek is kialakításra kerülnek, ahol időszaki kiállítások, vándorkiállítások, előadások, civil- és magánrendezvények szervezésére, lebonyolítására is lesz lehetőség. Az idei év második felében az építészeti munkákat befejezik, ezt követően kerül sor a belső terek kialakítására, a kiállítások berendezésére. A múzeum 2022-ben nyílhat meg a látogatók számára. Nincs Zalaegerszegen olyan régi épület, melyet le kellene bontani. A városvezetésnek az a szándéka, hogy minél több várostörténeti értéket felújítson – fogalmazott Vigh László. Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő az elhangzottakhoz hozzátette: örül, hogy a belvárosban nagyon sok beruházás zajlik, hiszen így megújulhatnak a régi, impozáns épületek. Ezek mind hozzájárulnak a városkép javításához, és kulturális vonzerőt jelentenek. Dr. Kostyál László elmondta: Zalaegerszeg történetében nem volt még ilyen intenzív városfejlesztés, öröm, hogy a Göcseji Múzeum is részese lehet a modernizációnak. A pandémia és az építkezés miatt most csak virtuálisan tartják a kapcsolatot a múzeumbarátokkal, remélik azonban, hogy az év második felétől már tarthatnak néhány rendezvényt. Mire pedig megnyílik a múzeum, talán a járvány is véget ér, és nem lesz semmi akadálya annak, hogy a megszépült intézményben folyamatosan fogadják a látogatókat.

vissza az elejére