| Göcseji termékek és tudásközpont | Csendes gáz, vagy perzselő láng | Miniszteri látogatás | Segítség a vendéglátóhelyeknek | 

Göcseji termékek és tudásközpont
 Bokrétaünnepség 
a kézművespiacnál
Bokrétaünnepség 
a kézművespiacnál
Látványos szakaszba érkezett a Helyi Termelői és Kézművespiac – Göcseji Tudásközpont kivitelezése. A zalaegerszegi Piac téren 718 millió forintból megvalósuló beruházáshoz két TOP-pályázat biztosít forrást. Az építkezés a közelmúltban elérte a legmagasabb pontot, ez alkalomból a hagyományoknak megfelelően bokrétaünnepséget rendeztek.
– pet –
A sajtóbejárással egybekötött eseményen Balaicz Zoltán 
polgármester elmondta: jelenleg 35 százalékos készültségi fokon áll az építkezés, 
a falak állnak, és a födémet is elhelyezték. A kézművespiac létrejötte azért 
fontos a város számára, mert napjainkban felértékelődik az egészség, az 
egészségtudatos életmód, és ehhez kapcsolódóan a friss, helyi alapanyagokból 
készült élelmiszerek szerepe a táplálkozásban. Az épület tervezésekor arra 
figyeltek, hogy egy helyen lehessen helyi terményeket és termékeket vásárolni, 
kóstolni, sőt az ezek megtermeléséhez vagy előállításához szükséges tudást is 
meg lehessen itt szerezni. 
 Vigh 
László országgyűlési képviselő hozzátette: a friss alapanyagokon és 
egészséges ételeken túl az is lényeges, hogy az előállító az arcát adja a 
termékekhez. Vagyis a vásárló találkozhat a termelővel. Tudja, hogy kitől és mit 
vesz, ami a nagyobb üzletekben nem valósulhat meg. A belvárosi választókörzet 
önkormányzati képviselője, Böjte Sándor Zsolt úgy látja, hogy az 
új kézművespiac nemcsak a kereslet-kínálat találkozási helye lesz, hanem egy új 
közösségi tér is kialakul itt. Az emberek vásárolhatnak, foglalkozásokon 
vehetnek részt, vagy a nézelődés, kóstolás mellett egyszerűen csak 
beszélgethetnek egymással. Hogy pontosan mi kerül a Helyi Termelői és 
Kézművespiac – Göcseji Tudásközpont épületébe, arról Tolvaj Márta 
projektfelelős, polgármesteri tanácsadó tájékoztatta a sajtót. Elhangzott: a 
földszinten helyi termékeket árusító boltok, valamint 50 új termelői placc kerül 
kialakításra. Létesül továbbá egy szövetkezeti bolt, mely mindennap nyitva lesz 
a vásárlók előtt; nemcsak a piac nyitvatartási ideje alatt, hanem azon túl is. 
Mindezeken kívül egy göcseji étkeket kínáló étterem és egy tudásközpont is kerül 
az épületbe. Utóbbi már az emeleten kap helyet. Itt kialakításra kerül egy 60 
férőhelyes előadóterem, ahol továbbképzéseket tartanak majd, de népi játszóház 
és több kézművesműhely is lesz a házban. A tetőtérbe pedig a zalai gyógynövények 
tudástárát rendezik be.Ha minden a terveknek megfelelően halad, akkor az idei 
adventi szezonban már birtokba vehetik a vásárlók a piactér új egységét. Az 
ünnepségen a szalagokkal feldíszített jelképes bokrétát a kivitelező cég egyik 
munkatársa helyezte el a tetőn.
Vigh 
László országgyűlési képviselő hozzátette: a friss alapanyagokon és 
egészséges ételeken túl az is lényeges, hogy az előállító az arcát adja a 
termékekhez. Vagyis a vásárló találkozhat a termelővel. Tudja, hogy kitől és mit 
vesz, ami a nagyobb üzletekben nem valósulhat meg. A belvárosi választókörzet 
önkormányzati képviselője, Böjte Sándor Zsolt úgy látja, hogy az 
új kézművespiac nemcsak a kereslet-kínálat találkozási helye lesz, hanem egy új 
közösségi tér is kialakul itt. Az emberek vásárolhatnak, foglalkozásokon 
vehetnek részt, vagy a nézelődés, kóstolás mellett egyszerűen csak 
beszélgethetnek egymással. Hogy pontosan mi kerül a Helyi Termelői és 
Kézművespiac – Göcseji Tudásközpont épületébe, arról Tolvaj Márta 
projektfelelős, polgármesteri tanácsadó tájékoztatta a sajtót. Elhangzott: a 
földszinten helyi termékeket árusító boltok, valamint 50 új termelői placc kerül 
kialakításra. Létesül továbbá egy szövetkezeti bolt, mely mindennap nyitva lesz 
a vásárlók előtt; nemcsak a piac nyitvatartási ideje alatt, hanem azon túl is. 
Mindezeken kívül egy göcseji étkeket kínáló étterem és egy tudásközpont is kerül 
az épületbe. Utóbbi már az emeleten kap helyet. Itt kialakításra kerül egy 60 
férőhelyes előadóterem, ahol továbbképzéseket tartanak majd, de népi játszóház 
és több kézművesműhely is lesz a házban. A tetőtérbe pedig a zalai gyógynövények 
tudástárát rendezik be.Ha minden a terveknek megfelelően halad, akkor az idei 
adventi szezonban már birtokba vehetik a vásárlók a piactér új egységét. Az 
ünnepségen a szalagokkal feldíszített jelképes bokrétát a kivitelező cég egyik 
munkatársa helyezte el a tetőn.
 
|  | 
| Kósi Zsolt | 
Csendes gáz, vagy perzselő láng
A szén-monoxid-mérgezés és a kéménytűz elkerülhető
2020-ban mintegy negyven százalékkal emelkedett azon szén-monoxiddal összefüggő beavatkozások száma Zala megyében, ahol az adott helyszínre kiérkező tűzoltók ki tudták mutatni a mérgező gáz jelenlétét. Az új év első húsz napjában nyolc kéménytűz is adott munkát a lánglovagoknak, amelyek, hasonlóan a szén-monoxid-mérgezésekhez, komoly veszélyt jelentenek a lakók számára.
– Antal Lívia –
– Általánosságban elmondható, hogy a kiváltó okok az érintett készülékek (fürdőszobai, 
nyílt égésterű gázüzemű vízmelegítők, fali fűtők, szagelszívó és tüzelő-fűtő 
berendezések) többségénél rossz műszaki állapotukra, karbantartásuk és 
energiaellátásuk hiányára vezethetők vissza – mondta érdeklődésünkre Kósi 
Zsolt, tűzoltó hadnagy, a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 
szóvivője. – Épp ezért jutott nem egyszer nagy mennyiségű szén-monoxid az 
ingatlanok légterébe, ami miatt legalább tíz embert kórházba kellett szállítani 
az elmúlt évben. Az emelkedő esetszámok mögött azt is véljük, hogy a 
katasztrófavédelmi igazgatóság és a kéményseprők által végzett prevenciós munka 
hatására egyre több lakásban alkalmaznak szén-monoxid-érzékelőt, amely 
szerencsére több helyszínen is figyelmeztetett a veszélyre. A készülék idén 
januárban is életet mentett Zalaegerszegen, bár a család egyik tagját kórházba 
kellett szállítani, de a veszély időbeni észlelésének köszönhetően nem történt 
tragédia!
– S még nincs vége a fűtési szezonnak…
– Valóban. Mindazonáltal tévhit, hogy csak a téli fűtési időszakban van 
szükség a szén-monoxid-érzékelőre. A zalai tűzoltók tavaly a tavaszi-nyári 
időszakban közel húsz helyszínen mutatták ki a mérgező gáz jelenlétét, 
jellemzően zalaegerszegi és nagykanizsai lakásokban. Emiatt továbbra is azt 
kérjük a lakosságtól, hogy ingatlanjaikat – nyílt égésterű gázkészülék 
alkalmazása esetén – lássák el szén-monoxid-érzékelővel! Az eszköz hangos 
akusztikus jellel és fényjelzéssel már nagyon hamar figyelmeztet a halálos 
veszélyre. A katasztrófavédelem honlapján elérhető a bevizsgált, jó minőségű 
érzékelők listája, egyúttal azok is, amelyek megbuktak az ellenőrzéseken. A 
figyelemfelhíváson túl igazgatóságunk tavaly összesen 32 füst- és 
szén-monoxid-érzékelőt juttatott el rászoruló családokhoz az Országos 
Tűzmegelőzési Bizottság jóvoltából. 
– Nem kevésbé veszélyes jelenség a kéménytűz.
– Ahogy a szén-monoxid-mérgezés, úgy a kéménytűz is gyakori oka a 
tűzoltói vonulásoknak. 2021-ből alig telt el húsz nap, a megyei 
katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletére már nyolc riasztás 
érkezett. Gyors beavatkozásuknak köszönhetően egyik helyszínen sem történt 
komolyabb probléma. Hét alkalommal azt is javasolták az ingatlan tulajdonosának, 
hogy ne használja az égéstermék-elvezetőt addig, amíg egy szakember át nem 
vizsgálta. 
– Hogyan keletkezik a kéménytűz?
– Kéménytűzzel leginkább a szilárd tüzelést használó háztartásokban kell 
számolni. Kétféle módon alakulhat ki: vagy a kémény belső felületén lerakódott 
korom izzik, vagy a kátrány gyullad meg. Mindkét eset komoly károkkal járhat. 
Sőt egy későn észlelt kéménytűz akár a teljes épület leégéséhez is vezethet.
– Hogyan előzhetők meg ezek a problémák?
– A korom a tökéletlen égés mellékterméke, ami leginkább az égéshez 
szükséges levegő elégtelen utánpótlására vezethető vissza. Lényeges tehát, hogy 
a tüzelőanyag égetésének időtartama alatt mindvégig biztosított legyen a 
megfelelő oxigéntartalmú – azaz „friss” – levegő folyamatos utánpótlása. A 
koromlerakódás kátrányosodásához – azaz még komolyabb tűzveszélyhez – vezet, ha 
nem kellően száraz, illetve, ha nem megfelelő tüzelőanyaggal fűtünk. A kályhát, 
a kandallót, a tüzelő-fűtő berendezéseket ezért soha ne tekintsük szemetesnek!
– Az okok között mennyire játszik szerepet a kéményseprői felülvizsgálat 
elmulasztása?
– A számok árulkodóak, hiszen tavaly a magánháztartások mindössze 10–15 
százaléka igényelte a kéményseprői szolgáltatást a megyében. Ehhez nyilván 
hozzájárult a pandémiás helyzet. A kéménytüzek elkerülése érdekében viszont 
elengedhetetlen a kémények rendszeres – indokolt esetben a jogszabályban 
előírtaknál is gyakoribb – felülvizsgáltatása és tisztíttatása. Ahogy 
szén-monoxid-érzékelőt beszerezni, úgy sohasem késő a kéményseprői szolgáltatást 
igénybe venni. Elérhető a http://kemenysepres.katasztrofavedelem.hu/ weboldalon 
és a 1818-as telefonszámon a 9.1-es menüben. Társasházak esetében a munkavégzés 
előtt, kiértesítéssel közölt időpontban érkeznek a kéményseprők. Amennyiben bajt 
észlelnek, azonnal hívják a 112-es számot, és kérjék a tűzoltók segítségét!
Változtak a piaci körülmények
A francia családi tulajdonban lévő Savencia Fromage & Dairy Magyarország Zrt. átszervezés előtt álló zalaegerszegi sajtgyárában tett látogatást a közelmúltban prof. dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Vigh László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán polgármester.
Sajnos az elmúlt években jelentősen megváltoztak a piaci körülmények, az 
ementáli típusú sajtok iránti kereslet drasztikusan lecsökkent, ezzel együtt az 
eladások és a gyártási volumenek is számottevően visszaestek, így a 
zalaegerszegi gyártás tartósan veszteségessé vált. A gyár jelenleg túlméretezett 
energetikai rendszerrel üzemel, ráadásul az elavult gyártási technológia és a 
géppark fejlesztéséhez, modernizálásához irreális nagyságú befektetésre lenne 
szükség, amely nem térülne meg. Ezt a folyamatosan veszteséges üzemelést a 
francia magántulajdonos már nem kívánta tovább finanszírozni, ezért jelentették 
be az átszervezés szándékát. Ugyanakkor Magyarország Kormányának kiemelten 
fontos a hazai élelmiszeripar folyamatos működése és fejlesztése, Zalaegerszeg 
Megyei Jogú Város Önkormányzata pedig érzelmileg is szorosan kötődik az egykori 
Zalatej üzeméhez, a vállalattal egyetértésben fontosnak tartja a jelenlegi 83 
alkalmazott, valamint a beszállítói termelői kör sorsát. Ez volt a mai látogatás 
és tárgyalás legfőbb indoka. A kormányzat, a város és a vállalat is pozitívan 
áll az együttműködéshez, így a következő hetekben több egyeztetés is várható az 
üzem sorsát, esetleges átvételét illetően. A miniszter jelezte, hogy ha sikeres 
lesz ez a folyamat, úgy a kormány kész energetikai fejlesztés, illetve innovatív 
eszközfejlesztés terén segítséget nyújtani a további működéshez és a szakmailag 
magas színvonalú dolgozói állomány egyben tartásához. Bízunk benne, hogy sikeres 
lesz a folyamat! Zalaegerszegen jelenleg 3 százalék a regisztrált álláskeresők 
aránya. A következő években ezres nagyságrendben jönnek létre újabb munkahelyek 
(pl. Rheinmetall gyár, tesztpálya körüli cégek, beszállítók, északi és déli 
ipari park, logisztikai vállalatok stb.). 
 
Segítség a vendéglátóhelyeknek
Azzal a javaslattal élek és ez rendelettervezet formájában is készül már, hogy a vendéglátóipar nehéz helyzetére való tekintettel önkormányzatunk egyelőre 2021. május 31-ig (visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-től számítva) teljes mértékben engedje el a városi tulajdonú helyiségekben működő vendéglátóhelyek bérleti díját, továbbá szintén erre az időszakra ugyancsak teljes mértékben engedje el a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület használati díjakat is – olvasható Balaicz Zoltán Facebook-bejegyzésében.
Ezt a védelmi intézkedések alakulásától függően május elején értékeljük és szükség esetén a mentesség további időpontig is kitolható. Emellett továbbra is folytatjuk azt a kampányt, hogy a helyi polgárok a zalaegerszegi vendéglátósoktól, eladóktól, vállalkozóktól vásároljanak, rendeljenek. Erre már korábban létrejött egy külön Facebook-oldal is (Zalaegerszeg: Segítsd a helyit!)