Megújulhat a régi városháza épülete is Főzés nélkül, csakis nyersen Ismét adómentes a pálinkafőzés  

Megújulhat a régi városháza épülete is

Az idén elkészülhetnek a tervek, 2022-ben indulhat a munka

A 18. században Zalaegerszeg város vezetői még magánházban béreltek hivatali helyiséget. Az első, már emeletes zalaegerszegi városházát a Fő téren (a mai Kazinczy téren) építették fel 1787-ben, a Mária Magdolna- plébániatemplommal szemben. Ezt az akkori jegyzőkönyv is megörökítette egy kis rajzon. A régi városháza történetéről Balaicz Zoltán polgármester számolt be Facebook-oldalán.

1862-ben Jangl András tervei szerint bővítették, és pártázatos oromfallal tették tekintélyesebbé. A dualizmus kori közigazgatás fejlődésével a Botfy Lajos polgármester (1895–1900) vezette képviselő-testület 1898. január 22-i ülésen elhatározta, hogy a városháza szűkössé vált épületét „a modern igényeknek megfelelően újból felépítteti, illetőleg átalakíttatja.” Morandini Románt és Morandini Tamást bízták meg a tervek elkészítésével, s az ő kivitelezésükben épült fel a ma is álló, barokkos elemeket felhasználó eklektikus, kétemeletes épület. A földszinten jutott hely a városi levéltárnak. Az első emeleten volt a polgármester és a főjegyző irodája, az iktató és kiadói hivatal, a katonai ügyosztály, az adóhivatal és a pénztár, valamint az adóosztály helyisége, a közgyűlési teremben az összes képviselő kényelmesen elfért. Falán Ferenc József huszártábornoki egyenruhát viselő életnagyságú arcképe függött. A második emeleten az anyakönyvi hivatal, a tanácsterem, az árvaszéki előadó, a kataszteri nyilvántartó hivatala és a tárgyalási helyisége kapott helyet. Az épület 1950-ben az akkor alakuló múzeum székháza lett, a múzeum évek alatt foglalta el a felső két szintet. 1970 után, amikor a múzeumot a volt takarékpénztári, illetve akkor városháza épületébe költöztették, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, majd a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság székháza volt, 1990 után különböző pártok használták helyiségeit. A földszinten lévő üzleteket kezdetben a város jeles iparosai bérelték, majd a kisebb üzleteket a 20. század közepén egy nagy illatszerbolttá nyitották össze. Az 1960-as évektől fokozatosan átformálták, földszintjének eredeti nyílásait is megváltoztatták. A tervek szerint a volt városháza magántulajdonban lévő földszinti részén a tavasz folyamán újra egy modern bisztró fog megnyitni, a teljes épület (az első és második emelet állami tulajdonban van) megújulására pedig jó esély van, 2021-ben a tervek készülhetnek el, 2022-ben pedig a munkálatokra is sor kerülhet.

A régi városháza épületének nem csak kívülről kell megújulnia. Az állami tulajdonban lévő emeleti helyiségek, és terek is leromlott, használhatatlan állapotban vannak. S hogy milyen funkciót kap a régi városháza? Az országos lapokban megjelent hírek szerint az egykori városháza emeleti helyiségei a Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonába kerültek. A szervezet több hazai és határon túli városban bővítené képzéseit, így Zalaegerszegen is. Az épület tehát a felújítást követően oktatási célokat szolgál majd. Az oktatási hálózat a hagyományos iskolarendszeren túlmutató, több tudományágban is magas szintű képzést nyújtó műhely. Nemcsak szakirányú képzéseket indítanak több korosztály számára, hanem bentlakásos kollégiumokat is létrehoztak.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Főzés nélkül, csakis nyersen

Miért választja valaki ezt a táplálkozási módot?

A sokféle egészséges táplálkozási trend egyike a nyers vegán, melynek követői gyümölcs-, zöldség- és olajosmag-alapú ételeket fogyasztanak. Főzés nélkül, csakis nyersen, ahogy előfordulnak a természetben. Beszélgetőpartnerem egy hölgy, aki három és fél éve táplálkozik már így. Végzettségei feljogosítják arra, hogy segítse a hozzá fordulókat testi, lelki egészségük megőrzésében. Egyszerre terapeuta, anya, társ, barát: Sebestyén Edit így tartja magát egésznek.

Sebestyén Edit

– Antal Lívia –

– Milyen késztetésből lettél nyers vegán?
– Mindenkinek a saját útját kell megtalálnia, észrevenni, megérteni a szervezetének jelzéseit. A változást, a változni akarást mindenkinél más váltja ki. Van amikor, mint az én esetemben is, az ember saját maga jut el odáig, hogy ebből elég, ezt nem folytatom tovább, mert egy jobb minőségű életet szeretnék. Elhatározásomban betegségem játszott szerepet: mivel tudom még segíteni egészségemet a nyugati orvoslás mellett. Ekkor kaptam barátnőmtől egy könyvet, amely a táplálkozás és az egészség nagyon szoros összefüggéseiről szólt, amiből választ kaptam sok kérdésemre.
– Milyen volt az indulás?
– Azzal kezdeném, hogy a húsevők királynője voltam. Imádtam a jó magyaros ételeket finom tejföllel, sajttal és még sorolhatnám. Viszont éreztem magamon, hogy valami egészen más irányt kell bevezetnem étkezésemben. Ezért – és mert közben sokat olvastam, tájékozódtam ebben a témában – döntöttem úgy, hogy megválok mindenféle állati eredetű élelmiszertől, a finomított cukortól és a gabonától. Ez először nehézségeket okozott, de az elérni kívánt cél felülírta a kezdeti problémákat. De már a nyers vegán étkezés negyedik napján szemmel látható volt, hogy a szervezetemben felhalmozódott víz jelentősen csökkent. Később folyamatosan enyhültek az ízületi gyulladással járó panaszaim.
– Hova teszi környezeted azt, hogy valaki egyáltalán nem eszik állati eredetű élelmiszert. Milyen kérdéseket vet fel ez?
– Sokan az évtizedeken, évszázadokon át kialakult étkezési szokásokra hivatkoznak, de ez nem jelenti azt, hogy azok jók is. Eljött az az idő, amikor nekem ezen változtatni kellett. Másik meggyőződésem a betegségekre való hajlammal kapcsolatos, hogy azok jelentős részénél nem az adott betegségre való hajlamot, hanem a kialakulásához vezető étkezési és életmódbeli szokásokat örököljük. Azt gondolom, érdemes ezekkel a berögződésekkel felhagyni, hogy egy egészen más minőségű életet élhessünk. A „meddig csinálom?” kérdésre éppen ezért szoktam azt válaszolni: nincs okom abbahagyni. Amióta nyers vegán étkezést folytatok, sokkal energikusabb, nyugodtabb vagyok, és elfogadóbb másokkal szemben, ami korábban sem állt messze tőlem. Családomban is megfigyelhetem ezt. Férjem és két felnőtt fiam mindenféle nyomásgyakorlás nélkül szép lassan beszivárogtak mellém vegánnak, nem nyers vegánnak, „csak” vegánnak. Ők is hasonló tapasztalásokról számolnak be.
– A főtt ételeket fogyasztók mennyire hiányolják a hagyományos ízeket a nyers vegán ételekben?
– A hozzávalók nyers felhasználása nem jelenti azt, hogy el kell búcsúznunk a megszokott, finom ízektől. Az alapanyagok változatos társítása igazán finom ízeket garantál. Az egyik kedvencem a cukkinifőzelék. Egyes ételek készítéséhez aszalót is használok. A nyers vegán ételkészítésben alapszabály, hogy a nyersanyagokat nem hevítjük 42 oC fölé, amelynek köszönhetően megőrzik értékes vitaminjaikat, tápanyagaikat és ízüket is. Küldetésemnek tartom azt is, hogy a családom által kedvelt magyaros ételek vegán változatát úgy készítsem el, hogy az teljes értékű és ízletes legyen.
– Mivel helyettesíthetők az állati eredetű élelmiszerek? Például a nyers vegán cukkini főzelék sűrűségét mi adja meg?
– A „tejfölt” általában kesudióból készítem, ezzel tudom a krémlevesek, főzelékek sűrűségét befolyásolni. A kesudió nem olcsó, ezért többször használok napraforgómagot is. A tejet szintén magokból, például mandulából készítem. A zöldséges pite tésztáját lenmagból állítom össze, a süteményeknél mandulát, datolyát, kókuszt adok a tésztaalaphoz.
– Nem vesz ez sok időt igénybe?
– Nem, mert nem kell arra várni, hogy az étel megfőjön. A turmixolás, aprítás pár perc, az aszalás az, ami hosszabb folyamat. Imádok nyersvegán-ételeket készíteni, nem ragaszkodok receptekhez, mert magam is szívesen kísérletezek. Egy nyersvegán étkezőnek sokszor nem is marad más, hiszen éttermek szintjén még nem elterjedt ez a táplálkozás. Itt Zalaegerszegen, az Élelem Étterem kínál nyersvegán-ételeket, ahonnét én is tudok rendelni, ha nincs időm készíteni.
– Mit kívánsz üzenni ezzel az életvitellel?
A zöldségek és a gyümölcsök, mind élő tápanyagforrások. Például már négy szem datolyában annyi tápanyag van, ami megoldást jelenthet, ha időszűkében vagyunk. Senkit sem buzdítok a nyersvegán-étkezésre, mindenki döntse el maga, mit eszik és mit nem. De bármilyen étkezést, életmódot válasszon, azzal csak támogatni tudja magát, ha tányérjának nagy részét nyers zöldségek, gyümölcsök teszik ki.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Ismét adómentes a pálinkafőzés

Idén több szempontból is változtak a pálinkafőzés szabályai. Míg a főzés adminisztrációs teendői szinte alig változtak, a párlat-előállítás bizonyos mennyiségig adómentessé vált a magánfőzőknek és a bérfőzőknek egyaránt.

A 2021-es változások nem befolyásolják a párlatkészítés két eddig is megszokott módját, tehát pálinkát továbbra is magánfőzéssel vagy bérfőzetéssel lehet előállítani. A magánfőző személyes fogyasztásra maga állítja elő a párlatot saját gyümölcsből, és legfeljebb 100 liter űrtartalmú, saját pálinkafőzőt használhat. Újdonság idén, hogy a magánfőzés adómentessé vált, de a főzhető mennyiség – 86 liter – nem változott. Ez a mennyiség, ahogyan korábban is, csak a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, vagy kizárólag adóraktár részére értékesíthető. Az adómentességgel megszűnik a párlatadójegy is. Mostantól a magánfőzőnek a pálinkafőzés előtt a NAV J49-es nyomtatványt kell elküldeni a NAV-hoz akár elektronikusan, akár papíron. Meg kell adnia a nevét, a lakcímét, az adóazonosító jelét, a főzni tervezett pálinka mennyiségét literben, és nyilatkoznia kell, hogy a magánfőzés feltételeinek megfelel. A bejelentés alapján a NAV magánfőzöttpárlat-származási igazolást készít, amit elküld a magánfőzőnek. Ha valaki most kezdene otthoni főzésbe, vagy már főz, de adatai megváltoztak, a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés megszerzését, valamint a változásokat 15 napon belül kell bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Az ellenőrzéseket az önkormányzati adóhatóság munkatársai végzik. Valótlan adatok megadása, vagy a főzés bejelentésének hiánya miatt a desztillálóberendezést és az azon előállított párlatot le is foglalhatják. A bérfőzetéssel szeszfőzdében előállított pálinka után a bérfőzetőnek 2021-től évente 50 liter menynyiségig nem kell adót fizetnie, az 50 litert meghaladó vagy a nem adóraktárnak értékesítésre szánt mennyiségre az adó hektoliterenként 333.385 forint. Az 50 literes mennyiség alatt 43 hektoliterfok alkoholterméket kell érteni, amely például 86 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatnak feleltethető meg. A jövedéki ügyeket elektronikusan kell intézni. Ez alól magánfőzőnél csak a bejelentési kötelezettség és a származás igazolása, a kizárólag bérfőzést végző adóraktárnál pedig az adóraktári nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatása jelent kivételt.

 

 

 

 

 

vissza az elejére