Bokrétaünnepség a Dózsa-iskolánál

Célegyenesben a tornacsarnok építése

Sajtóbejárással egybekötött bokrétaünnepet tartottak a Dózsa György Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola készülő tornacsarnokánál, mert az építkezés a közelmúltban elérte a legmagasabb pontot. Az eseményen jelen volt Sárfalvi Péter sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár is.

– pet –

A rendezvényen Kajári Attila tankerületi igazgató elmondta: bár az iskolák fenntartója nem az önkormányzat, szoros az együttműködés a várossal, és nagy megtiszteltetés, hogy a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra-fejlesztési Program keretében megvalósulhat a beruházás. Reméli, hogy a Dózsa-iskola 600 diákja hamarosan birtokba veheti a tornacsarnokot, mely modern sportburkolattal, öltözőkkel, vizesblokkal, elsősegélyhellyel is rendelkezik majd, s akadálymentesen lehet megközelíteni. A bokrétaünnepen felszólalt Balaicz Zoltán polgármester, Vigh László országgyűlési képviselő és Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő is. Elhangzott: az 1,25 milliárd forintból megvalósuló tornacsarnok már régi álom volt, hiszen jelenleg csak egy kisebb tornaszobában mozoghatnak a diákok. Örömteli, hogy 2020 nyarán befejeződött az iskola felújítása, néhány héttel később pedig letehették a tornacsarnok alapkövét. A politikusok felhívták a figyelmet a sport fontosságára is. A felmérések szerint sok gyerek csak az iskolai testnevelésórákon mozog, ezért is volt jó döntés a mindennapos tornaóra bevezetése. Sárfalvi Péter hozzátette: a köznevelés területén országszerte 250 hasonló beruházás zajlik, ami azt jelzi, hogy a járvány ellenére nem álltak le a projektek. Ahhoz, hogy minél több diák elkezdjen versenyszerűen sportolni, szükséges az infrastrukturális háttér. Ennek egyik alapja, hogy az iskolák tornatermeit is fejlesszék. Ha minden a tervek szerint alakul, akkor ősszel már használhatják a dózsás diákok a szabványméretű kosár- és kézilabdapályával is felszerelt, C+ besorolású modern tornacsarnokot.

vissza az elejére

Összetartozásban rejlik az erő

Cseh Gábor

Cseh gáborral marosvásárhely és zalaegerszeg kapcsolatáról

A két város testvéri kapcsolatát erősíti a 2000-ben alakult Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Egyesület. Az elmúlt két évtizedről könyv jelent meg a napokban, mely összefoglalja a civil kapcsolódási pontok történetét. Minderről Cseh Gábor tájékoztatott, aki 16 éve tölti be az elnöki posztot.

– Bánfi Kati –

A monda szerint egykor székelyeket telepítettek az Őrségbe és Göcsejbe, és valóban bizonyos, hogy e három tájegység lakói kölcsönösen jól érzik magukat egymásnál, mintha haza mennének, amikor egymást látogatják. Sőt, a barátságot duplázni is szeretik. A MA-ZA létrejötte után három évvel, 2003-ban, dr. Hóbor Erzsébet alapításával megalakult a Zalaegerszeg–Marosvásárhely Baráti Kör is. Így kétszeresen is kapcsolódott egymáshoz, immár civil szervezetileg is, a két város. A hivatalos kapcsolatfelvétel egyébként 1992-re datálható, amikor is dr. Gyimesi Endre (Zalaegerszeg) és Nagy Győző (Marosvásárhely) polgármesterek megbeszélést folytattak ez ügyben. De ha még korábbra tekintünk, az 1980-as években sportkapcsolatokkal, azon belül is tekével indult a szálak erősítése Józsi Györgynek (ZTE) köszönhetően. Ezt követték a kulturális fonódások. Marosvásárhelyi színművészetis végzős diákok szerepeltek Zala megyében több helyen, dr. Merő Béla (Reflex Színpad) meghívására. Ezek voltak az úttörő lépések.
– A hivatalos testvérkapcsolat 1996-ra nyúlik vissza. De a barátság olyan, mint a haza, írta Kurt Kucholsky német író. Az igazi barátságot, akárcsak a hazát, csak hűséggel, szeretettel lehet ápolni. Ezt vallom én is. A jó testvérkapcsolat is több, mint önkormányzati, intézmények közötti, politikai, kulturális együttműködés vagy sportkapcsolatok. Igazán élővé az emberi érzések, emberi kapcsolatok, a barátság teszik. Talán ezek a gondolatok vezéreltek akkor, amikor Fodor Imre, Marosvásárhely polgármesterének a kezdeményezésére 2000 novemberében összegyűltünk a Bolyai téri Unitárius Egyházközség tanácstermében, és elhatároztuk, hogy megalakítjuk a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Egyesületet – idézi fel Cseh Gábor.
– Megpróbáltunk egy szimbolikus hidat építeni a két város között, a barátság, a szeretet, az összetartozás jegyében. Hidat építeni nehéz, de szép küldetés. Ideiglenesen Fodor Imre kapott elnöki, én meg ügyvezető elnöki megbízást. Többször eltévedve a bürokrácia útvesztőiben, közel másfél évig tartott, amíg megkaptuk a hivatalos törvényszéki végzést. Az egyesületet huszonketten alapítottuk. Ettől kezdve felpörögtek az események. Sorra születtek a különböző hivatalok, közintézmények, iskolák közötti, valamint a kulturális és sportkapcsolatok. 2006. január 8-án a Maros Megyei Tanács és a Zala Megyei Közgyűlés is testvérkapcsolatot kötött. A szerződést a két elnök, Lokodi Edit Emőke (Maros megye) és Kis Bódog Zoltán (Zala megye) írta alá Marosvásárhelyen a Kultúrpalota Tükörtermében. Időközben több település között is testvérkapcsolat alakult még. Megemlíteném Marosszentgyörgy–Zalaszentgyörgy, Kibéd–Zalalövő, Gyulakuta–Tófej kapcsolatait. Megalakulásunk után többször is feltették a kérdést, hogy miért volt szükség a baráti egyesület létrehozására, hisz nagyon jól működik a két város közötti hivatalos kapcsolat. Erre mindenkinek azt a választ adtam, hogy most igen, de a jövőben nem lehet tudni, hogy milyen politikai szelek fognak fújni, ami minket ez nem fog érinteni, mivel civil egyesület vagyunk. A történelem minket igazolt, hiszen ma már mi vagyunk a két város közötti kapcsolat marosvásárhelyi zászlóvivői. A találkozások érzelmi töltetét én nem tudom szavakban leírni. A barátság, a szeretet, a jóság és az összetartozás érzését soha így nem éreztem, minden elválást megkönnyeztünk. A találkozások tele voltak szép tartalommal. Megismerhettük Zala és a szomszédos megyék történelmi és kulturális kincseit. De kirándultunk közösen Szlovéniába, Horvátországba, Ausztriába, ottani magyar közösségekkel találkoztunk, erősítve nemzeti összetartozásunkat. Nemzeti ünnepeink közös ünneplése március 15-én, augusztus 20-án vagy október 23-án felejthetetlen. Bálok, mulatságok és megannyi szép emlék. Büszkék lehetünk a tárgyi emlékeinkre, Zalaegerszegen egy kopjafa a testvérvárosok irányjelző és távolságmutató tábláival, egy székely kapu, amit a magyar forradalom és szabadságharc 50 éves évfodulóján avattunk, Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrászművész alkotása, valamint Wass Albert szobra, amit Bálint Károly marosvásárhelyi szobrászművész ajándékozott Zalaegerszeg városának. De úgyszintén büszkék vagyunk a gyönyörű zalai haranglábra, amelyet Marosvásárhelyen a középkori várban állítottunk fel. Az évek folyamán több képzőművészeti és fotókiállítás volt a két város között. De voltak színházi előadások, egyéni fellépések, klasszikus-, népi és könnyűzenei koncertek. Napjainkig jól működőnek az iskolák közötti kapcsolatok, alkotótáborok, hagyományőrző táborok. Számtalan szép emlék kavarog bennem. Ezek közül kiemelkedik kettő. 2005. november 19-én Marosvásárhelyen a Kultúrpalotában 238 személy vehette át a Zalaegerszeg Tiszteletbeli Polgára címet. 2012. augusztus 24-én Zalaegerszegen 32 társammal magyar állampolgárrá válhattam – mondja büszkén és örömmel Cseh Gábor.
– Külön köszönetet szeretnék mondani Zalaegerszeg polgármestereinek, akik a várost vezették ezen időszakban. Segítségük nélkül nem működhetett volna így ez a kapcsolat. Dr. Gyimesi Endre, Gyutai Csaba és Balaicz Zoltán, mindhármukat úgy jellemezném, hogy Erdély-barát, nemzeti érzelmű, kiváló magyar emberek. Egy húron pendültünk. Bátran kijelentem, Marosvásárhelynek öt magyarországi testvérvárosa van, és földrajzilag a legtávolabbival, Zalaegerszeggel a legjobb. Ehhez egy kicsit mi is hozzájárultunk – mondta Cseh Gábor, aki közösségépítő munkája elismeréseként 2003-ban Zalaegerszegért díjban részesült. A jubiláló egyesület „Összetartozunk” címmel könyvet adott ki, mely a napokban jött ki a nyomdából. A közel 250 oldalas kötetben felelevenedik az elmúlt két évtized, és emléket is állít a húsz évnyi közösségépítő tevékenységnek. A könyvbemutató a közeljövőben várható, ez egyben hiánypótló is, a körülmények miatt elmaradt nagyobb volumenű jubileumi rendezvények helyett.
 

vissza az elejére

Polgármesteri ZEGINFÓ

Adókedvezmény a vendéglátóiparnak, költségvetés, környezetvédelem

Eredetileg február 11-én tartottuk volna a soron következő képviselő-testületi ülésünket, azonban a járványügyi veszélyhelyzet miatti különleges jogrend ideje alatt sem az önkormányzati bizottságok, sem pedig a közgyűlés nem ülésezhetnek. A testületek jogköreit a polgármester gyakorolja, aki kihirdetheti a határozatokat és a rendeleteket, valamint azok módosításait. A döntésekről a veszélyhelyzetre való tekintettel most is csak egy virtuális ZEGINFÓ-val számolok be – fogalmazott a polgármester.

Módosítottuk az előző évi, 2020-as költségvetést, hiszen a legutolsó módosítás (2020. december 16.) és az év utolsó napja (2020. december 31.) között is voltak pénzmozgások, amiket rögzíteni kellett a rendeletben. Elfogadtuk a 2021-es évre vonatkozó városi költségvetést, ami a jelen helyzetben inkább egyfajta „járványügyi” költségvetés, hiszen a koronavírus-világjárvány és a nyomában érkező gazdasági világválság következtében most főleg az önkormányzati alapfeladatokra tudunk és fogunk koncentrálni (intézményrendszer biztonságos működtetése, a közel 1800 dolgozónk bérének biztosítása, városüzemelés stb.). Így az önként vállalt feladatokra, sporttámogatásokra, civil szervezetekre, rendezvényekre most kevesebb lehetőségünk lesz. A legfontosabb a jelen helyzetben az egészség védelme, a családok és a munkahelyek biztonsága, a gazdaság újbóli megerősítése. A költségvetésben – ahogy a korábbi Zeginfókban már jeleztem – az önkormányzati bérlakások lakbére 2021-ben nem emelkedik. 2021-ben sem a vásárokon és piacokon alkalmazott területhasználati díj, sem a helybiztosítási díj, sem a helypénz, sem az óvadék mértéke, sem a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díja nem emelkedik. A köztemetőkkel és a temetkezéssel kapcsolatos díjak 2021-ben nem változnak. A parkolási díjak és a bérletek ára 2021-ben szintén nem emelkedik. Az önkormányzattal, illetve az önkormányzat nevében vagyongazdálkodási feladatokkal megbízott szervek által kötött bérleti szerződések esetében a 2021. évi bérleti díjak összege a 2020. évben alkalmazott bérleti díjak összegét nem haladhatja meg, bérletidíj-emelés és inflációkövetés nem kerülhet érvényesítésre. A vendéglátóipar és egyéb szektorok nehéz helyzetére való tekintettel önkormányzatunk – a megjelent kormányrendelethez igazodva (kiegészítve plusz egy hónappal) egyelőre 2021. június 30-ig (visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-től számítva) teljes mértékben elengedi a városi tulajdonú helyiségekben működő vendéglátóhelyek és a kormányrendeletben felsorolt egyéb szektorok bérleti díját, továbbá szintén erre az időszakra ugyancsak teljes mértékben elengedi a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjakat is. Ezt a védelmi intézkedések alakulásától függően május elején értékeljük, és szükség esetén a mentesség további időpontig is kitolható. Az elmúlt napok szakmai egyeztetései alapján, a kormánypárti és ellenzéki képviselőkkel közös, egyhangú döntést hoztunk további városi segítségnyújtásról is, melynek értelmében a 2021-es évben minden zalaegerszegi vendéglátóipari ingatlan és szálláshely építményadóját csökkentjük az év első öt hónapjának (január 1–május 31.) megfelelő összeggel, hogy ezzel is hozzájáruljunk a túlélésükhöz. Ez összesen 220 ingatlant érint.Bízunk benne, hogy azoknak az ingatlanoknak az esetében, ahol a tulajdonos csak bérbe adja az adott helyet az üzemeltető vendéglátósnak, szállásadónak, ott a kapott adókedvezményt a tulajdonos érvényesíti majd a bérleti díjban is, csökkentve annak összegét. Ez az ingatlantulajdonosok érdeke is, hiszen így tudják a túlélésben segíteni a bérlőiket, hogy azok majd később is tudják bérelni a helyeket. Mindannyian nagyon várjuk, hogy az oltási program következtében lassan visszatérjen a normális, járvány előtti élet, vagy legalább annak legtöbb eleme. A legnehezebb helyzetben most a vendéglátóipar van, márpedig nélkülük nem lehet Zalaegerszeg újra tele élettel. Ezért kell most az állami bértámogatás mellett a kiemelt városi segítség is! A parlament által 2020-ban elfogadott törvény kimondja az avar és a kerti hulladék égetésének tilalmát a levegő minőségének javítása érdekében, így az erre vonatkozó önkormányzati rendeleteket töröltük, hiszen mostantól magasabb, országos jogszabály vonatkozik az égetés tilalmára. Emellett már korábban határoztunk arról, hogy a családok nyugodt pihenését és kikapcsolódását elősegítendő, ezentúl vasárnaponként, újév napján, nagypénteken, húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, mindenszentek napján és karácsonykor is tilos lesz jelentős zajjal járó munkák (pl. fűnyírás, fúrás stb.) végzése. A biztonságos árusítás és a balesetveszély megelőzése érdekében a Deák Ferenc tér Piac térrel határos északi szakaszán minden héten kedd, péntek és szombati napokon 6.00–13.00 óra között tilos lesz a fizetőparkolók igénybevétele. Így az árusok megközelítése biztonságossá válik a vásárlók által, és a gépjárműveket sem érheti esetleges kár. A településfejlesztési döntések kapcsán kiemelten foglalkoztunk a Kovács Károly Városépítő Programmal, melynek keretében 2024-ig a városban közel 100 helyszínen újulnak meg, vagy épülnek utak, járdás, parkolók 15 milliárd forintos állami támogatással. Ezek közül most az első csomagban szereplő helyszínekkel foglalkoztunk:
– A Zala Megyei Szent Rafael Kórház melletti Baross ligetben lévő 52 férőhelyes parkoló mellett további 48 parkolóhely épül, 100 férőhelyesre bővítve azt. – A Vizslaparki út és a Platán sor kereszteződésében 19 új parkolóhely épül. A Várkör utcában, a börtön mögötti parkoló melletti, még meglévő házak tulajdonba vétele után, azok helyén szintén jelentős számú új parkolóhely épül. A Jákum utca északi részén szintén új parkoló épül. (Egyébként a térségben, egy másik beruházás, a Modern Városok Program keretében, a stadion és a Batthyány utca között, a volt Galamb utca helyén épül egy 100 férőhelyes parkoló is.) A Flórián utca déli végében szintén új parkoló épül. A Baross Gábor utcában 50 férőhelyes parkoló megépítésére nyílik lehetőség. Megvalósul a Kikelet utca kikötése a Hosszú-Jánka utcára. Az Azáleás utca szabályozásával megnyílt a lehetőség újabb magánberuházásokra. A Kossuth Lajos utca 43. számú ingatlan szabályozásával megnyílt a lehetőség a rendőrség melletti, eddig üresen álló terület beépítésére. Az Izzó utca szabályozásával lehetőség nyílik gazdaságfejlesztési bővítés megvalósítására. A Csillagvölgyi utca szabályozásával folytatódhat a társasházépítési folyamat. A Rozmaring utca szabályozásával újabb otthonteremtési projektek valósulhatnak meg. A Barka utca szabályozása lehetővé teszi az iparcsarnok bővítését.
 

vissza az elejére