Címlap

Sírkőtörténet, sírkőmásolat

Elszállították a csizmadiamester emlékművét

Másolat készül a város egyik legrégibb sírkövéről, melyet még 1821-ben állítottak Gothard János csizmadiamester emlékére a Kálvária temetőben. A kópiára azért van szükség, mert a Göcseji Múzeum új állandó kiállításában szeretnék azt bemutatni. A feladatot Farkas Ferenc szobrászművész vállalta.

– pP –

Ahhoz, hogy az eredeti sírkőről mintát vegyenek, Gothard János emlékművét el kellett bontani, hiszen eddigi helyén nem volt megoldható az eljárás. Kedd reggel Farkas Ferenc és a Reneszánsz Kőfaragóműhely csapata – a hely szűke miatt kisebb nehézségek árán – elmozdította és elszállította az alkotást. A szobrászművész érdeklődésünkre elmondta: a sírkő először a kőfaragóműhelybe kerül, hogy átvizsgálják és megtisztítsák az emlékművet, majd onnan átszállítják Farkas Ferenc műhelyébe. A képzőművész itt egy mintavétel után készíti el a kópiát, mégpedig vegyes formázási technikával. Szilikont és gipszet is használ a másolathoz, ami végül egy utólagos színezéssel kap az eredetihez hasonló „patinát”. Az ötlet, hogy a néhai csizmadia sírkövének másolata kerüljön a múzeumba, a kiállítás tervezésekor született. Megyeri Anna történész-muzeológus pedig már régóta szeretné megmenteni a szobrot. Annál is inkább, mert a homokkőalkotás nincs jó állapotban, több helyen töredezett. A mostani akció előzményeiről elárulta: a múzeum új állandó kiállításában szeretnék bemutatni a helyi céhes iparosok életmódját, mert annak idején fontos szerepet töltöttek be a város életében. Az installáció egyik szép darabjának szánják a sírkőmásolatot, hiszen a Kálvária dombra a szűr-szabó céh tagjai, illetve más iparosok, városi előkelőségek is temetkeztek. Gothard János és felesége Simonfy Borbála élete amúgy is szép és izgalmas történet. A pár 1795-ben házasodott, az egyik belvárosi tűzvészt követően a Várkörben építették fel otthonukat. Mint mélyen vallásos emberek, fontosnak érezték a jótékonykodást és az adományozást. Ők lettek a „Szentháromság-képalap” (vagyis a mai Mindszenty téren álló Szentháromság-szobor) kezelői. Az adományok révén 1811-ben állították fel a Szentháromság-szobrot, akkor még a nagytemplom délnyugati sarkánál. A szoborcsoportot a keszthelyi Zitterbarth József kőfaragómester készítette el. Tíz évvel később pedig ugyanő lett az alkotója Gothard János sírkövének is, hiszen 1821-ben a csizmadia halálakor Simonfy Borbála őt kereste fel, hogy méltó emléket állíthasson férjének. Gothardot a Kálvária temetőben helyezték nyugalomra, a kápolna szomszédságában. 2001-ben aztán, a kerítésfal felújítása miatt, az emlékművet áthelyezték a kápolna másik oldalára. Érdekes, hogy sírokat már ekkor sem találtak az emlékmű alatt (végrendelete értelmében Simonfy Borbálát is férje mellé kellett, hogy eltemessék). Both István, a temető önkéntes gondnoka, valamint a Kálvária domb történetének lelkes kutatója szerint ennek az lehet az oka, hogy amikor a mai strand területén álló régi temetőt az 1920-as évek elején végleg felszámolták, sok síremlék átkerült a Kálváriára, emiatt pedig több itt lévő régi sírhantot felszámoltak. De legalább Gothard János míves síremléke megmaradt. Az alkotás a szakemberek szerint több szempontból is egyedi és értékes. Azon túl, hogy magán viseli az egykori keszthelyi kőfaragóműhely stílusjegyeit, Napba öltözve és kígyót tiporva ábrázolja Szűz Máriát. A síremlék legfelső részére három angyalfej, a lábazaton pedig a halálra utaló koponya látható. Az egyértelmű, hogy a Farkas Ferenc által készített másolat a múzeum új kiállítóterébe kerül. Hogy az eredeti sírkövet hol állítják fel újra, az viszont még kérdés. Elképzelhető, hogy a tisztítás után visszaviszik a temetőbe, vagy esetleg más, méltó és biztonságos helyszínt keresnek neki.

vissza az elejére

Konténerterminál épül

Zalaegerszeg és a metrans közös vágányon halad előre

Elöl: Lukács Péter tanácsadó, Kaszás Eszter divízióvezető, Oláh Gábor, a Zalaegerszegi Városfejlesztési Zrt. vezérigazgatója, dr. Vadvári Tibor alpolgármester. Hátul: Firbás György tanácsadó, Balaicz Zoltán polgármester, Zahalka Attila kereskedelmi igazgató (Metrans), Nagy Lászó ügyvezető igazgató (Metrans), dr. Palkovics László miniszter és Vigh László országgyűlési képviselő

A Zalaegerszegen felépülő konténerterminál látványterve.

Európa egyik legmodernebb intermodális vasúti-közúti konténerterminálját építi fel Zalaegerszegen a német hátterű Metrans Csoport. A 15,7 milliárd forintos magánerős fejlesztéshez Magyarország kormánya 3,9 milliárd forint beruházás-ösztönzési támogatást nyújt, jelentették be február 19-én előbb Budapesten, majd a város dísztermében tartott tájékoztatón.

– Antal Lívia –

A konténerterminál a nemzetközi vasúti korridor mellett, a járműipari tesztpálya, az északi ipari park és a leendő Rheinmetall-gyár közelében, az önkormányzattól megvásárolt területen épül meg 2023-ig, közölte Balaicz Zoltán polgármester. Az önkormányzat 1 milliárd forintból kiépíti a létesülő logisztikai park területéig az útkapcsolatot és a közműveket. A magyar állam 14 milliárd forintos projekt keretében megépíti a nemzetközi vasúti korridor gyorsabb és közvetlenebb igénybevétele érdekében a zalaszentiváni deltavágányt. Így összességében közel 30 milliárd forintos fejlesztés valósul meg. A beruházás közvetlenül 120 új munkahelyet teremt, a kapcsolódó fejlesztésekkel együtt pedig akár 500 új munkahelyet a térségben. A Rheinmetall, az AVL, a Mould-Tech és más cégek fejlesztéseivel együtt már több mint ezerre nőhet az új álláshelyek száma Zalaegerszegen.
– Szeretnék köszönetet mondani a Metrans óriásvállalatnak, hogy Zalaegerszeget választották! A város önkormányzata, valamenynyi intézménye és teljes közössége mindent elkövet majd annak érdekében, hogy ez a beruházás igazi sikertörténetté váljon, amely meghatározza és újrapozicionálja a zalai megyeszékhely és kicsit talán Magyarország jövőjét is! – szögezte le a polgármester. Kiss Péter, a Metrans Csoport elnök-vezérigazgatója a nemzetközi járványügyi korlátozások miatt nem tudott jelen lenni a bejelentésen, ezért videóüzenetet küldött. Azt mondta: pénzügyi nagyságrendjét tekintve a zalaegerszegi új intermodális konténerterminál lesz Magyarország egyik legjelentősebb magánbefektetése a logisztikai iparágban. Várhatóan még az idén elkezdődő beruházásnak köszönhetően a zalai megyeszékhely nagy jelentőségű logisztikai csomóponttá fejlődhet a jövőben az adriai-tengeri kikötők és az európai piacok között húzódó közlekedési tengelyen. Nemcsak a város és a térség gazdasági növekedését fogja segíteni, de zöld alternatívát is kínál azáltal, hogy az áruforgalom jelentős részét a közutakról a környezetbarát vasútra tereli át.
– Hiszek benne, hogy Zalaegerszeg, Magyarország és a Metrans jövője mostantól közös vágányon halad előre. Azon dolgozunk, hogy ez egy igazi sikertörténet legyen, és együtt növekedjünk, együtt fejlődjünk tovább! – emelte ki Kiss Péter. Dr. Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna kormánybiztosa szintén videóüzenetben gratulált a beruházáshoz, kiemelve: hogy Zalaegerszeg a városvezetésnek köszönhetően az egyik legdinamikusabban fejlődő helyi gazdaság Magyarországon. A rendezvényen dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter úgy fogalmazott, egy térség gazdasági vonzerejét három tényező együttállása határozza meg: a színvonalas közlekedési és digitális infrastruktúra, a minőségi szakemberképzés és az innovációt támogató környezet. Zalaegerszeg ezen képességek birtokában van, ennek is köszönheti, hogy a Metrans Csoport beruházása helyszínéül választotta. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy a 80 százalékos készültségen álló zalaegerszegi járműipari tesztpálya építése az év végére befejeződik, a zalai megyeszékhely és az M7-es autópálya összeköttetését biztosító M76-os gyorsforgalmi út 2023-ra készül el. A tesztpálya szomszédságában létesülő harcjárműgyárnál az épületek alapozásánál tartanak.

vissza az elejére

Adathalászat és félrevezetés

Virtuális kockázatokról a biztonságos internet napján

Már rég nem a számítópépes vírusoktól, hanem a célzott támadásoktól kell tartanunk, amikor internetet használunk. Erre figyelmeztet immár 18 éve minden esztendő februárjának második keddjén a safer internet day – az Európai Bizottság kezdeményezése –, vagyis a biztonságos internet napja.

– Antal Lívia –

– Ma már nincs olyan bűncselekménytípus, amelyekben ne játszana valamilyen szerepet az internet; akár az elkövetés eszközeként, vagy az információgyűjtés történik a globális hálózat segítségével – mondja érdeklődésünkre Tóth László rendőr őrnagy, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Alosztályának vezetője. – A technológia fejlődése mellett a pandémiás helyzetnek is köszönhetjük, hogy életünk szinte teljesen áttolódott a világhálóra. Bár az internetet ma már munkaeszköznek tekinthetjük, a home office-ben való ilyen nagymértékű alkalmazása még pár éve még elképzelhetetlen volt. A járványhelyzet miatt közeli és távoli rokonainkkal, barátainkkal interneten tartjuk a kapcsolatot. Online vásárlásra buzdítanak bennünket, és ma már a szolgáltatók is e-mailben keresnek meg minket. Mindez magával hozta azt, hogy kevésbé vagyunk gyanakvóak.
– Mi a célja a biztonságos internet napnak?
– Éppen az, hogy legyünk sokkal tájékozottabbak és óvatosabbak. Azt gondolom, hogy azok a fiatalok, akik együtt nőttek, nőnek fel az internettel, már tisztában vannak az esetleges veszélyekkel, vagy legalábbis érzékelik azokat. Az aktív illetve az idősebb korosztály viszont sokkal sérülékenyebb. A kevésbé jártasak összetévesztik a személyes beszélgetést az internetes kommunikációval. Azt hiszik, hogy a közölt tartalmat csak az láthatja, akinek szól, miközben bárki visszaélhet vele.
– Komolyabb veszélyei is lehetnek a posztolásoknak.
– Bármit is teszünk közzé a közösségi oldalakon, az kikerül ellenőrzésünk alól, ezért kétszer is gondoljuk át. Még mindig sokan nem számolnak a valós időben közzétett, vagy posztolt fotó mögöttes tartalmával, ami üzeni: nagyon jól érzem magam a Balaton-parton, de azt is, hogy nem vagyok otthon. Ugyanígy a betörést kockáztatjuk a családi eseményekről közölt képpel, amelyen látszik például egy értékes festmény a falon. A digitális fotókhoz társított metaadatokból egy visszafejtő programmal könnyen ki lehet nyerni: mikor és hol készült a kép.
– Mennyire félrevezetők a közösségi oldalak?
– Ha minden feltétel nélkül elfogadjuk tartalmukat, akkor eléggé. Egyes közösségi oldalak ugyanis hamis világot tükröznek. Ilyen az Instagram, ahol mindenki szép és okos. A megtévesztés, a félrevezetés sorába az álhírek is beletartoznak. Az utóbbi években médiafogyasztási szokásaink jelentősen megváltoztak: a tévé, rádió helyett videómegosztokról és közösségi oldalakról szerezzük be az információkat. Nem győződünk meg az itt terjedő hírek valódiságáról. Az álhírek pedig könnyen tévképzetekbe vezethetik az embert.
– Beszéljünk az online vásárlásról!
A járványhelyzet következtében jelentősen növekedett az online áruházak forgalma. De nem árt óvatosnak lenni, mert az internet a csalók számára is kiváló terepet jelent. A bankok nagyon sokat tettek a biztonságért. Érdemes külön számlát és bankkártyát használni, ha online vásárolunk, hogy pénzünk ne tűnjön el egy ilyen tranzakció során. Sokba kerülhet az is, ha nem megbízható webáruházból vásárolunk. Nem jön meg az áru, nem azt kapjuk, hiányosan vagy sérülten érkezik, sorolhatnánk a panaszokat. Mielőtt megrendelnénk egy terméket, nézzünk utána, ki üzemelteti az oldalt. Ebben segítségünkre lehet a Google. Érdemes elolvasni a korábbi vásárlók véleményét is. Továbbá tájékozódjunk árösszehasonlító honlapokon, mert ha egy webáruház a többihez képest túl olcsón kínálja az adott terméket, biztosak lehetünk abban, hogy valami trükk folyik a háttérben.
– Pénzünk és vagyontárgyaink mellett adataink is veszélybe kerülhetnek.
– Pillanatok alatt hozzáférhetnek adatainkhoz, ha nem gondoskodunk számítógépes eszközeink védelméről megfelelő programokkal. Az illetéktelen behatolásokkal, hackertámadásokkal nemcsak banki információinkat szerezhetik meg az elkövetők, de személyes adataink felhasználásával visszaéléseket is végrehajthatnak nevünkben. Az adathalászat veszélye a gazdasági szereplőket sem kíméli: egy ilyen támadás komoly üzleti károkat okozhat egy vállalat számára. Ahogy egyre többet tartózkodunk a világhálón, a bűncselekmények úgy tevődnek át egyre inkább az online térbe. A biztonságos internet nap a veszélyforrások mellett az elővigyázatosságra, a vírus- és adatvédelemre, a biztonságos és tudatos eszközhasználatra is felhívja a figyelmet, amelyeket ne csak ezen egy napon tartsunk szem előtt.

vissza az elejére

Oltópont

A Zala Megyei Szent Rafael Kórház kéri mindazokat, akik az intézményben kapják meg a koronavírus elleni védőoltást, hogy február 19-től a Rendelőintézethez érkezzenek meg!

Itt kapnak útbaigazítást arról, hogy mely oltóhelyiségben kapják meg az előzetesen egyeztetett vakcinát. Kérjük továbbá, hogy az érintettek az előzetesen egyeztetett időpontban érkezzenek!

vissza az elejére