Nívós versenyben nívós hazai helyezés

Zalai kamaratánc-fesztivál – beszélgetés kósa rubennel

Városunkhoz kapcsolódik, az immár XXIX. alkalommal megrendezett Zalai Kamaratánc-fesztivál, mely az ország egyik legrangosabb néptáncos megmérettetése. Az idén nem szokványos módon, kétszeres elhalasztás után, és végül is online formában zajlott a verseny. A minden rosszban van valami jó törvényszerűség pedig új kategóriát szült, a táncfilmet, melyet az országban először itt és most bírált a Mihályi Gábor (Magyar Állami Népi Együttes) vezette zsűri.

– b. k. –

– A szakma színe-java vesz részt ezen a versenyen – mondta Kósa Ruben, a Zalai Táncegyüttes koreográfusa, aki büszke rá, hogy a hivatásos táncosok mellett is jól megállta a helyét csapata, melynek több tagja életkorukból adódóan, most vett részt először ilyen színvonalú versenyen. Az eredménnyel pedig elégedettek lehetnek, hiszen az együttesi nívódíj megosztott második fokozatában részesültek. Rubent pedig először díjazta koreográfusként ilyen magas szakmai szintű zsűri, őt koreográfusi díj III. fokozattal ismerték el.
– Remélted ezt?
– Bíztam a dobogós helyben. De azért volt bennem drukk is, hiszen bár az autentikus kategóriában indultunk, azért annak feszegettük a határait. Sőt, újdonsággal álltunk színpadra, mert nemcsak a nyárádselyei néptáncot mutattuk be, hanem az ott hagyományos szénégető foglalkozást is. A kettő ötvözéséből született meg a koreográfia. És minden újdonságnál ott a veszély, hogy esetleg nem jól fogadják. Az autentikus néptánc kategóriában egyébként 11 induló volt, táncszínházban öt és az újdonság táncfilmben szintén öt.
– Neked hogy tetszik ez az új kategória?
– Jó, izgalmas, eddig ilyen még nem volt. Abban különbözik a táncszínháztól, hogy kifejezetten azokra az eszközökre épít, amit csak filmben lehet megoldani, például vágással. Jól sültek el az első próbálkozások, és ez már marad állandó kategória a továbbiakban. Mivel a versenyt kétévente rendezik, a jubileumi, XXX. fesztiválra 2022-ben kerül sor. Reméljük, az már a megszokott körülmények között lehet majd.
– Miért pont a nyárádselyei táncokat választottátok?
– Személyes kötődések vannak az ottani idős táncosokkal. Évek óta tart a jó kapcsolat, gyakran van ott táborunk is. Sajnos az adatközlők egy részét már elvesztettük.
– Akkor ezzel meg is őrzitek idős barátaitok hagyatékát.
– Ez a feladatunk. Megőrizni, továbbadni. Sajnos a hagyomány továbbfejlődni már nem fog. Annak a korszaknak már vége. Viszont a „sima” autentikus produkció is lassan ingerszegénynek számít, ezért is a táncszínházak kora, amit most már a táncfilm is kiegészít.
– Hogyan született meg a „Szenészek” koreográfia ötlete?
– Mindenképpen nyárádselyei táncokat szerettünk volna bemutatni. Aztán kezdődött a kutatás, hogy mit tegyünk még hozzá. Nagy segítség volt Orbán Balázs néprajzi gyűjtése, melyet a saját gyűjtésünk egészített ki. De mint minden autentikus tánc, ez is mulatsággal végződik. A lányoknak kevesebb volt most a szerepük, az ő felkészítésükben Kemes Laura működött közre. A XXIX. Zalai Kamaratánc-fesztiválon a koreográfusi fődíjat és nívódíjas koreográfus címet érdemelt ki Módos Máté (MÁNE Kamara Társulat). Táncszínház kategóriában a koreográfusi nívódíj I. fokozatot kapott Gellén Péter (Önsorsrontó, Sáros Kompánia előadásában). A táncfilm kategóriában alkotói díj I. fokozatát Sára Ferenc (Ursaru című film) érdemelte ki. Autentikus kategóriában koreográfus nívódíj I. fokozatot kapott Oláh Márkó (Tessedik Táncegyüttes). Az együttesi nívódíj I. fokozatában a Jászság Népi Együttes (Jászberény) részesült.

vissza az elejére

vissza az elejére

Ápolók napja

Az idei évben szűk körben tartották meg az ápolók napi ünnepséget. A Zala Megyei Szent Rafael Kórház ebből az alkalomból évente három szakdolgozót részesít Kossuth Zsuzsanna-emléklap elismerésben.

„Ha visszagondolunk az elmúlt egy évre, akkor azt látjuk, hogy a láthatatlan »ellenséggel« vívott csatában a mai kor ápolói, aszszisztensei az elődhöz méltó módon álltak helyt” – mondta az ünnepségen dr. med.habil Gasztonyi Beáta PhD főigazgató. Hozzátette, valamennyi dolgozónak dupla köszönet jár a munkájáért, hiszen a koronavírusos betegek ellátása fizikai és lelki megterhelést is jelentett. Kossuth Zsuzsanna-emléklapot vehetett át Meiszter Jánosné (fül-orr-gégészet szakápoló), Ferencsov Veronika, a központi műtő vezető műtős szakasszisztense és Laki Árpádné, a szemészet nyugállományba vonuló vezető ápolója. A díjazottaknak a MESZK Zala Megyei Területi Szervezete nevében tárgyjutalmat nyújtott át Tóthné Födő Gyöngyi elnök. A Magyar Ápolási Egyesület Díszoklevelét Gombos Juditnak, a pszichiátriai osztály pszichiátriai és mentálhigiénés szakápolójának adta át Boros Károlyné, a MAE megyei vezetője.

vissza az elejére

Elkészült a klímastratégia

A cél, hogy zöld város legyünk

Az önkormányzat évek óta kiemelt feladatként kezeli a klímavédelemmel és a környezetvédelemmel kapcsolatos célok megvalósítását. A legfontosabb teendőket 2018 nyarán egy 18 pontos cselekvési tervben foglalták össze.

– pet –

Az azóta eltelt bő két évben elkészült a város klímastratégiája, mely nyomtatott és elektronikus változatban is hozzáférhető. A részletekről a városházán tartott sajtótájékoztatót Balaicz Zoltán polgármester és Bali Zoltán alpolgármester. A polgármester kiemelte: már a 2018-as nyilatkozatban is szerepelt az a célkitűzés, hogy az önkormányzat a klímaváltozás káros hatásainak kivédésére klímastratégiát dolgoz ki. Erre 20 millió forintos támogatást nyertek. A projektnek több eleme is van, ennek egyik része a most elkészült 170 oldalas tanulmány, melyre 2 millió forintot költöttek el a rendelkezésre álló keretből. A dokumentum nemcsak a terveket tartalmazza, hanem egyfajta számvetés is – fogalmazott Bali Zoltán projektfelelős. A tanulmány a klímaváltozás hatásaival éppúgy foglalkozik, mint a város adottságaival; különös tekintettel az éghajlatra, a talaj tulajdonságaira, valamint a levegő és a víz minőségére. Az éghajlatváltozás okozta problémák közül kiemelte a csapadék egyre változó és néha kiszámíthatatlan mennyiségét. Az elmúlt években többször fordultak elő heves nyári esőzések, melyek során 70–80 milliméter csapadék is lezúdult, megterhelve ezzel a csatornahálózatot. A stratégia kidolgozásának egyik célja volt az is, hogy feltárják a város – fentiekhez hasonló – sérülékeny pontjait, továbbá, hogy meghatározzák a lehetséges fejlesztési irányokat. Ezek közül az erdő- és hulladékgazdálkodást, az intézmények energiatakarékosságának növelését, a fásítási program folytatását, az ivóvízbázisok gondozását említette az alpolgármester. A sajtótájékoztatón elhangzott: a célok között szerepel, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentsék az üvegházhatást okozó szén-dioxid-kibocsátást. Az önkormányzat ugyanis – a Megyei Jogú Városok Szövetségének tagjaként – csatlakozott a Nemzetközi Klímavédelmi Under2 Koalícióhoz, a tagok pedig vállalták, hogy a karbonsemlegességgel próbálják előmozdítani a klímavédelem ügyét. A tanulmány elkészítésén túl – a klímastratégiához kapcsolódó 20 millió forintos projekt további részeként – workshopokat, városi gyermeknapot és más, környezetvédelemmel kapcsolatos programokat is szerveznek majd. Ezenkívül további ismeretterjesztő kiadványokkal, vetélkedőkkel népszerűsítenék a klímavédelmet. A cél az, hogy Zalaegerszeg 2030-ra egy energiahatékony és zöld várossá váljon, mely élhető és fenntartható.

vissza az elejére