A kutya társ, de felelősség is!

Nőtt a kutyatartók és a tapasztalatlan gazdik száma

A járvány egy éve alatt mintha jelentősen nőtt volna a városban a kutyatulajdonosok száma. Valóban több az új gazdi és négylábú, vagy csupán érzéki csalódás, hogy szinte mindenhol kutyasétáltató embereket látni?

– pP –

Pontos adat persze nincs a városban lévő kutyák számáról, azért a szakembereket megkérdezve próbáltunk utánajárni annak, hogy tényleg megfigyelhető-e valamiféle növekvő tendencia? Dr. Gombos László állatorvost, a Göcsej Kutyaklub elnökét, és Abai Erikát, a Bogáncs Állatvédő Egyesület telephelyvezetőjét kérdeztük. Gombos László úgy látja, hogy tényleg jelentős mértékben nőtt az elmúlt egy évben a kutyatulajdonosok száma, ezzel együtt azoknak száma is, akik életükben először most váltak gazdivá. Ez egy új problémát is felvet, mégpedig azt, hogy több a képzetlen kutyatulajdonos. Márpedig az állattartás komoly felelősség, a szépségei mellett nehézségei és bizony költségei is vannak. Utóbbiakra sokszor nem is gondolnak az emberek. A szakember szerint már a járvány előtt is megfigyelhető volt az a tendencia, hogy nőtt a kutyatartók száma. Ez összefüggésben áll a digitális korral: részben az elmagányosodással (hiszen a kutya társ, és nem beszél vissza), de azzal is, hogy a közösségi oldalakon népszerűek a kutyás posztok, amiktől sokan kedvet kapnak. A covid minderre csak ráerősített! Kevesebb helyre lehet menni, jobban be vagyunk zárva, csökkentek a társas kapcsolataink, így nem csoda, hogy a családok, vagy az egyedülállók úgy érezték, hogy jó volna egy kutya. Ebben a helyzetben viszont különösen fontos felhívni a figyelmet a felelős állattartásra, annál is inkább, mert a kérdés eléggé összetett – mondta Gombos László.
– Nagyon nem mindegy, hogy milyen kutyafajtát választunk. E téren is mindig vannak „divathullámok”, de egyáltalán nem biztos, hogy az aktuálisan népszerű fajták minden lakókörnyezetbe, vagy minden családhoz passzolnak. Az Interneten léteznek fajtaválasztó oldalak, ahol néhány kérdésre válaszolva „kidobja” a rendszer, hogy hozzánk vajon milyen kutya illik, de ezek nagy része sajnos humbug! Nem javaslom, hogy bárki is ezek alapján döntsön. Inkább kérjük a szakemberek, tenyésztők véleményét. Ők pontosabban meg tudják állapítani, hogy egy ember vagy család habitusához, életformájához milyen fajta kutya illik. Hozzátette: sajnos a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarok zöme nem számol a kutyatartás költségeivel, és csak később szembesül azzal, hogy ez bizony drága dolog. A kutyatáp nem olcsó, mint ahogy a különféle állategészségügyi ellátások sem. Oltásokra, féreghajtókra, bolhairtásra márpedig szükség van, fajtától függően pedig akár kozmetikára is. Ezek mind növelik a havi kiadásokat.
– Az egyik legfontosabb dolog pedig a nevelés, hiszen a kutyával már egészen pici korától kezdve foglalkozni kell. És ez egy életen át tartó dolog. Sokan hiszik azt tévesen, hogy a kutya olyan, mint az ember, és úgy is kell bánni vele, de ez nem igaz. A kutya, az kutya! Harmonikus kapcsolatunk akkor lesz vele, ha neveljük, ehhez pedig a gazdának is tanulnia kell. Célszerű legalább egy alapszintű kutyaiskolát elvégezni. A viselkedésnek nemcsak otthon vannak szabályai, hanem a közterületen is, amikor a kutya (és a gazda) más emberekkel és más kutyasétáltatókkal találkozik. Tanulással sok konfliktus elkerülhető – fogalmazott. A zalaegerszegi Bogáncs Állatvédő Egyesület telephelyén egyelőre nem érzik azt, hogy nagyobb lenne az érdeklődés az örökbefogás iránt, mint ahogyan azt sem, hogy látványosan nőtt volna a bekerülő ebek száma. Abai Erika érdeklődésünkre elmondta: a menhelyi kutyák kevésbé népszerűek, persze azért bőven akad arra példa, hogy örökbe fogadnak tőlük kutyákat. E téren viszont nem tapasztaltak növekedést az elmúlt egy évben. Azt is elárulta, hogy azokat, akik „hirtelen felindultságból” szeretnének kutyát hazavinni, inkább lebeszélik erről. Sajnos hazánkban a menhelyről választott kutyák jó része egy-két éven belül vissza is kerül oda. Kivételek és pozitív példák szerencsére azért mindig vannak.
– Tartok attól, hogy ha a járvány miatt tényleg nőtt a kutyatulajdonosok száma, akkor az néhány éven belül majd a menhelyeken csapódik le. A pandémia elmúltával ugyanis kevesebb idejük lesz az embereknek a kutyával foglalkozni, mint a bezártság idején. Most többet vagyunk otthon, többet járunk kirándulni, de ha egyszer visszatérnek a normális hétköznapok, akkor az erre fordított idő lecsökken. Félő, hogy ez az állatok elhanyagolásához vezet. A telephelyvezető szerint az hogy ténylegesen mennyivel nőtt az új tulajdonosok száma és mennyi kutyasétáltatót látunk városszerte, egy relatív dolog. Amiatt is érezhetjük úgy, hogy több a négylábú, mert most a kutyások gyakrabban és hosszabb ideig sétáltatják kedvencüket, így koncentráltabban vannak jelen a köztereken, parkokban.

vissza az elejére

Győrvári Attila

Vadmalacszezon az erdőkben

Érintett terület az alsóerdő is

Javában tart a vaddisznók ellési időszaka, s mivel ebben a sokak által látogatott Alsóerdő is érintett, megkérdeztük Győrvári Attila megyei fővadászt a témával kapcsolatban.

– B. K. –

– Bár az időjárás nem mindenben tartja magát a megszokotthoz, és ez módosíthatja az élőlények élettevékenységét, a vaddisznók párzási időszaka novemberben kezdődik és akár januárig is eltarthat. Majd 115 nap múlva következik be az ellés. Tehát márciustól kora nyárig várható a kis csíkos hátú malacok megjelenése. Jellemző, hogy két-három koca, melyek rokoni kapcsolatban állnak egymással, a kicsinyekkel együtt kondát alkotva járja az erdőt.
– Mire ügyeljünk, ha szeretnénk elkerülni a találkozást?
– Az erdőkben maradjunk a kijelölt utakon, tanösvényeken. Kicsit hangosabban járhatunk, mint szokásos. Az anyakoca ugyanis szintén tart az embertől, és inkább eltereli a malacokat ezekről a helyekről. Viszont a kutyákra kifejezetten veszélyes. Akár a koca által épített vackot fedezi fel a kutya, akár szembetalálkoznak, biztos, hogy az anyadisznó megvédi a malacait. Ezért a kutyát pórázon vezessük az erdőben, illetve kontaktot tartva.
– Az Alsóerdőn számos, vaddisznók jelenlétére utaló nyom látható, illetve a közelmúltban vadászatra figyelmeztető tábla is volt az Azáleás részen. Vadászható területről van szó?
– Bár sokan úgy gondolják, hogy közösségi terület, de valójában az Alsóerdő is vadászterület. Bár a nagy látogatottság miatt puskahasználat itt nem jellemző. A tél végi terelő vadászat során is innét kifelé terelték a vadakat. Valóban szép számmal vannak Zalában vaddisznók, főként az elhagyottabb zártkerti ingatlanok környékén érzik magukat biztonságban. Azonban dr. Bognár Lajos főállatorvos utasítására (afrikai sertéspestis mentesítési terv) nagyon erős állománycsökkentést kell végrehajtani az afrikai sertéspestis miatt. A tavalyi vadászati évben ezért 19.000 vaddisznó egyedet kellett Zala megyében terítékre hozni. E betegség évek óta jelen van Magyarországon, néhány nap alatt a vaddisznó elhullását okozza. Zala megye még nem fertőzött területű, de a megelőzés miatt közepes kockázatú területté nyilvánították 2020. év elején, ami miatt állományapasztást írt elő a szakhatóság. A kilövési előírás 2025-ig 200 hektáronként 1(!) vaddisznót hagyna meg, viszonyításként az Alsóerdő közel 300 hektár nagyságú. (Miközben tavaly szeptember 30-ig az elhullott állatok vizsgálata negatív! eredményt adott a sertéspestissel kapcsolatban.) Ez nagy érvágás a vadásztársaságoknak is (Zalában 57 ilyen van), mert itt az egyik főprofil a vaddisznóvadászat.
– Ha túl nagy az állomány, miért drága a vadhús?
– A vadászatra jogosultak nincsenek felkészülve a személyes értékesítésre, a nagyüzemi feldolgozás és a kereskedelem pedig ráteszi a maga felárát. De a természet mindig megoldja a problémákat, a túlszaporodást is, például egy betegség megjelenésével, ami sűrűbb állományban nagyobb elhullást okoz.
– Tavasszal van a rókavakcinázás ideje is. Akkor is kerülni kell a területet?
– Már két éve nem szórtak ki a megyében veszettség elleni vakcinát, ami valójában kisebb granulátum formájú, ugyanis eltűnt ez a betegség.
– Egyéb anyaállatok jelenthetnek-e gondot a természetbe látogatóknak?
– Nyár elején születnek a szarvasfélék kicsinyei, az anyaállat nem támadó – mondta Győrvári Attila, aki 2014 óta látja el a fővadászi és kamarai titkári feladatokat.
– Mi az, amire még felhívná a figyelmet?
– A hullott agancs felszedése bűncselekménynek számít.

vissza az elejére

Családi vállalkozásban.

Amikor két sárgája van

A tojásról, mint legősibb táplálékunkról

A tojás számtalan kultúrában jelenik meg szimbólumként, amellett, hogy az emberiség ősi tápláléka. A tojás életet rejt magában, annálfogva is, hogy majdnem minden tápanyagot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Tud olyan furcsaságot is produkálni, hogy egyszerre két tojássárgája van benne. Mennyire lehet a véletlen műve, hogy egy zalaegerszegi boltban vásárolt dobozban tízből nyolcnak dupla sárgája volt.

– A. L. –

– A tojás, attól függően, hogy mennyi tojássárgáját tartalmaz, lehet egyszikű, kétszikű és nagyon ritkán többszikű. A vevő tehát kétszikű tojással találkozott – mondja Dormán István vasboldogaszszonyi termelő a szóban forgó tojások előállítója. A magyarázat egyszerű. Dupla tojássárgája akkor jön létre, amikor a fiatal tojónál egyidejűleg két peteérés következik be. Egyébiránt nem mindennapos jelenség a kétszikűség, ami inkább a nagyobb, az L-es méretű tojások jellemzője. A tojásokat tömegük és méretük szerint osztályozzuk. Ennek megfelelően kerülnek bele a dobozokba is. A zalaegerszegi boltba a vevői igények alapján a nagyobb, az L-es méretű tojásokat szállítjuk. De az már teljesen véletlen, hogy a tízből nyolc volt kétszikű a dobozban, ami ugyanúgy felhasználható, mint az egysárgájú tojás.
– Még milyen méretekről beszélhetünk?
– Az M jelölésű tojások a legkelendőbbek, de vásárolnak S-es méretűeket is, ami a legkisebb. Az XL-es tojások a legnagyobbak. A tojáshéjon piros tintával egy betűkből és számokból álló karaktersorozat a tojás származására utal. Amit érdemes ebből megjegyezni, hogy a második és a harmadik karakter az ország kódja. A magyar tojás esetében értelemszerűen a HU.
– Mennyi tojást állítanak elő gazdaságukban?
– 2018-ban kezdtünk bele a tojástermelésbe, 1700 jércével indultunk, melyek számát két év alatt 4800-ra növeltük. Naponta 4400–4500 tojást adnak. Többek között alma-, burgonya- és szántóföldi növények termesztésével is foglalkozunk. Az utóbbiból adódóan mi magunk állítjuk elő a takarmányt, ami garancia a tojás minőségre. A növénytermesztés idényjellegű munka, a bevétel is eszerint alakul. Tulajdonképpen a folyamatos árbevétel érdekében fogtunk bele a tojástermelésbe.
– Mi jellemző az értékesítésre?
– A járványhelyzet az értékesítést is visszavetette. A vendéglők kevesebbet kérnek, de szerencsére a magánemberek többet vesznek. A tojás a legolcsóbb élelmiszer, ennek ellenére az ára még mindig a legfontosabb szempontnak tűnik az emberek körében. Bár egyre többen veszik figyelembe a tojás származási helyét is, amit a HU felirat jelez, még mindig nem elegen. Azt szeretnénk, hogy a vásárlók tudatosabb döntést hoznának, és magyar, illetve helyi terméket vásárolnának magyar termelőktől.
– Miért fogyasszunk tojást?
– A tojás a legolcsóbb teljes értékű élelmiszer. Rengeteg hasznos tápanyagot tartalmaz, kiváló fehérjeforrás, ennélfogva biológiai értéke az anyatejjel vetekszik. Nem mellesleg a legkisebb környezeti terhelés mellett állítható elő.
– A tojásra egy évben kétszer is nagyobb figyelem hárul. Októberben van a világnapja, húsvétkor pedig szimbólumként jelenik meg.
– A tojás világnapja október második péntekje, amit a Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdetett meg először. Talán éppen amiatt, hogy kiváló élelmiszer. A tojás (még ha két tojássárgája is van benne) sokféle étel alapanyaga, így a családunk által nagyon kedvelt palacsintának és madártejnek. A tojás húsvéti szimbólum is, az új élet születésének, a természet újraéledésének a jelképe.

vissza az elejére