Rossz tendencia a gyakori fűnyírás

Az alkalmazkodó kaszálás lenne a cél

Az Égigérő fű című filmben gyakran elhangzó és már szlogenné vált „szép zöld gyep” kinek mitől és főleg mekkorában szép, és a vadvirágos növényzet kinek mennyire hiányzik, ebben biztosan van köztünk különbség. Megosztó lesz tehát dr. Illyés Zoltán biológus szakmai és emberi véleménye, aki, ha nem is az eget, de mindenképpen gazdagabb élővilágú földi életet ígér a kicsit vadabban hagyott fűben. Az élet fenntarthatósága, a biológiai sokszínűség miatt követendők jó tanácsai.

– Bánfi Kati –

A kérdést bonyolítja, hogy városban élünk-e, ahol csak közterületek vesznek körül bennünket, vagy családi házban, azon belül is van-e művelt kiskert, gyümölcsös? Az előbbi esetben, ha még a zöldterületekért felelős szervek nyitottak is natúrabb megjelenésre, azaz ne legyen állandóan milliméter nagyságú a fű, a lakossági bejelentések nyomást gyakorolhatnak az irányvonalra. A saját kertben pedig szintén különbség van az organikusabb hozzáállásúak illetve kevésbé bio módon gazdálkodók között. Innen indul tehát a „szép zöld gyep” kérdése.
– Negatív tendencia napjainkban a túl gyakori fűnyírás. Ennek következtében sok növényfaj eltűnt. Ezek közül is kiemelkednek a virágos vadnövények, melyek sokszor nemhogy a terméshozásig, de még a virágzási szakaszig sem tudnak eljutni. Ez azért nagy probléma, mert ez magával vonja rengeteg rovar pusztulását is, amelyek nektárral táplálkoznának, illetve a nektárfogyasztó rovarokkal táplálkozó rovarokat is erősen érinti a dolog. Ezek nem léte, pedig a madarak számára jelent koplalást. Csodálkoznak az emberek, hogy szegényedik a madárvilág, viszont az ezzel szorosan összefüggő százezres nagyságrendű rovarpusztulásról nincs fogalmuk – mondja a szakember. – Sajnos a jó szándékkal, meg esztétikából, kedvtelésből ültetett dísznövények nem pótolják ezt a hiányt. Gyakran nemesített növényekről beszélünk, melyek nem termelnek nektárt. Csak úgy néznek ki, úgy tesznek, mintha lenne nektárjuk, de nincs. Ezzel nemcsak becsapják a rovarokat, de a felesleges kereséssel azok sok energiát veszítenek. Csalóka a virágágyás tehát a természet szempontjából. Illetve a kertekben gyakori vegyszeres beavatkozások szintén tovább pusztítják a rovarállományt.
– Mit tanácsol?
– Már az is nagyon sokat számítana, ha az első kaszálással várnánk, legalább májusig, hogy egy generáció vadnövény tudjon virágozni, nektárt és magot termelni. Van az úgynevezett alkalmazkodó kaszálás, amikor a virágzó növényes részeket nem vágják le, kikerülik, olyan mozaikos fűnyirás, ami mindig a legvirágosabb részt hagyja meg. Illetve a kaszálással várjuk meg, amíg újabb vadvirág faj kezd virágozni, hogy mindig legyen valamilyen elérhető nektár a rovaroknak. Külföldön már egyre inkább terjed és talán majd hazánkban is, hogy a kert egy részét, elkerítik, és vadon hagyják. Ez a legjobb módszer a méhek, rovarok, lepkék támogatására.
– Mi a véleménye az erre a célra készült magkeverékekről?
– Utána kell nézni, hogy pontosan milyen magok alkotják ezt a keveréket, mert előfordulhat, hogy invazív (nem őshonos, a honos növények kárára szaporodó növény) növények is belekerülnek, ami hoszszú távon nem jó. A vadon hagyott rész a leveszélytelenebb és legegyszerűbb módszer. Aki pedig nagyüzemben szeretne ilyen sávot létrehozni, kérje szakértők tanácsát. Általában a pillangós virágúak jók, sőt ezek még nitrogénmegkötő tulajdonságukkal javítják a talajt is. Szintén jó a méhek által kedvelt facélia.
– Ami még látványnak sem utolsó. Mi a helyzet a városokban?
– Budapesten van már példa a Duna-parton vadon hagyott területekre. Vidámabb stílusban megírt tájékoztatótáblák hívják fel erre a figyelmet. Zalaegerszegen is tervben van már ilyen részek kialakítása, a városgazdálkodás partner lenne ebben, de a társadalmi elvárás elég eltérő. Ezért a fokozatos bevezetés lehetne a megoldás.

vissza az elejére

Nem jutnak bevételhez

Támogatást kér az állatsimogató

A csácsi Állatkert, Állatsimogató és Állatotthont kereste fel Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos annak okán, amit lapunk március 16-i számában is megírtunk, hogy látogatók hiányában egyre nehezebb a több mint száz állat havi 750 ezer forintba kerülő ellátása.

– AL –

A parlamenti képviselő három zsák búzát és három zsák kukoricát hozott egy mezőgazdasági vállalkozástól. Hangsúlyozta: fontos, hogy megmaradjon Zalaegerszegen az állatsimogató, amelynek valóban elkel a segítség a nehéz időkben. Számít a magánemberek, a vállalkozók jóindulatára, akik felajánlásaikat az állatsimogató Facebook-oldalán tehetik meg. Éppen milyen takarmányra van szükség és hova kell szállítani – ebben az ügyben őt is kereshetik. Kovács Zoltán tulajdonos elmondta, anyagi segítséget is remélnek az egy hektáron elterülő állatkert fenntartásához, amit önerőből igyekeznek finanszírozni. A járványügyi korlátozások miatt nem tudnak látogatókat fogadni, így bevételhez sem jutnak. A közelmúltban eladtak egy telket, továbbá egy pupútevét, egy szamarat, kettő lámát és öt kameruni törpekecskét, amiket „megbízható magánszemélyek” vásároltak meg hivatalosan. Ez azonban nem húzza ki őket bajból, mivel az összes állat takarmányozása a víz- és villanyköltséggel együtt havi 750 ezer forintba kerül. Segítséget kérnek ezen a téren is. Szívesen elfogadnak takarmányt, búzát, kukoricát, almát, répát és szalmát az állatok almozásához. Kovács Zoltán, miután kiöregedett a cirkuszi életből, fogott bele az állatkert kialakításába. Ahogy volt egy kis pénzük, vásároltak egy-egy állatot, sokakat kimentve a rossz körülmények közül. Az árván maradtakat is befogadják. Herema Mónika hozzátette, nincs kedvenc, mindegyiket egyformán szeretik. A két bengáli tigris és az oroszlán az állatkert „fő attrakciója”, amit még nagyon sokféle állat (pupúteve, mosómedve, egerésző ölyv, ara papagáj, őz, strucc, liba, ló, szamár stb.) népesít be.

vissza az elejére

vissza az elejére

Több mint száz alkotás érkezett

Nyugdíjasok irodalmi pályázaton

Az „Életet az Éveknek” Országos Nyugdíjas Szövetség Zala Megyei Szervezete által január 22-én a magyar kultúra napján vers- és versmondás kategóriákban kiírt „Poézis 21” irodalmi pályázat március 15-én, azaz nemzeti ünnepünk napján lezárult. A pályázatot elsősorban zalai nyugdíjas korú alkotóknak hirdettük meg, de kérésre végül arra az ország más részeiről érkezett pályázatokat is befogadtunk.

A vers kategóriát „tavasz” és „élet” témakörökben írtuk ki és e témákban a határidőig 40 alkotótól 108 alkotás érkezett. A 40 alkotóból 28-an zalaiak. Érkeztek pályaművek Zalaegerszegről, Nagykanizsáról, Keszthelyről, Lentiből és Zalaszentgrótról, illetve e városok mellett többek között Lovásziból, Zalabaksáról, Teskándról, Zalaszentlászlóból, Nagykapornakról, Zalaszabarról, Zalabérből is. A 12 nem zalai alkotó között van debreceni, szegedi, bábolnai, tatabányai és még nyáregyházi is. Versmondás kategóriában 19 videófelvétel érkezett 17 szavalótól... Egy szavaló 3 felvételt is beküldött. A 17 szavaló közül 8-an nem zalaiak. A zalai szavalók általában zalaegerszegiek, de van Zalabaksáról és Lentiből érkezett szavalat is. A pályázat elbírálására szakavatott zsűrit, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata Elnökségét, név szerint Szemes Béla elnököt, Kiss Gábor alelnököt és Iványi Ildikó titkárt kértük fel. A pályázat elbírálásának eredménye április 11-én, a költészet napján – amelynek tiszteletére a pályázatot egyébként is meghirdettük – kerül nyilvánosan kihirdetésre. Ez utóbbit terveink szerint a sajtó nyilvánossága előtt tesszük meg (ha ez akkor lehetséges lesz). Dr. Kocsis Gyula, a megyei szervezet elnöke

vissza az elejére