vissza az elejére

Az átszervezést nem javasolják

Kitüntetésekről döntött a testület:
Posztumusz díszpolgári cím fischer györgynek
pro urbe: dr. bérczes editnek és kiss gábornak

Április 8-án tartotta volna soron következő ülését a zalaegerszegi önkormányzat, azonban a járványügyi veszélyhelyzet miatt továbbra is a virtuális Zeginfó keretében számol be a polgármester az aktuális döntésekről.

Balaicz Zoltán közleményéből többek között kiderül: a város nem támogatta az Ady Endre Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola, valamint a Pálóczi Horváth Ádám Alapfokú Művészetoktatási Intézmény tervezett átszervezését. Az iskolák már több mint 8 éve, 2013. január 1-je óta nem a városi önkormányzathoz, hanem az állami tankerülethez tartoznak, így az átszervezésekkel kapcsolatban mindössze véleményezési joguk van. A művészeti oktatás jövője kapcsán a tankerület véleményt kért az önkormányzattól. Az átszervezést nem javasolja a képviselő-testület.
* * *
A törvényi és egyéb jogszabályi változások miatt újra kellett alkotni a közterületek használatáról szóló helyi rendeletet. Mostantól már nem szerződéses jogviszony lesz a közterület-foglalás, hanem hatósági ügy. Így a díjtételek áfatartalma is megszűnik, ami érzékelhető árcsökkenést jelent a használatba vevők számára. A kérelmet 15 nap helyett elég lesz a használat előtt 8 nappal benyújtani. Szigorodnak az utcai zenélés feltételei. Az új rendelet kezeli a fesztiválok és városi rendezvények keretében történő közterület- használatot. A dokumentumban feltüntettük a koronavírus-világjárványhoz kapcsolódóan a vendéglátósoknak és a taxisoknak ideiglenesen biztosított kedvezményeket is. A 2021-es költségvetés első negyedévi módosítására is sor került. A 2021-es költségvetés a jelen helyzetben inkább egyfajta „járványügyi” költségvetés, hiszen a koronavírus-világjárvány és a nyomában érkező gazdasági világválság következtében most főleg az önkormányzati alapfeladatokra koncentrálnak (intézményrendszer biztonságos működtetése, a közel 1800 dolgozó bérének biztosítása, városüzemelés stb.). Így az önként vállalt feladatokra, sporttámogatásokra, civil szervezetekre, rendezvényekre most kevesebb lehetőség van. A legfontosabb a jelen helyzetben az egészség védelme, a családok és a munkahelyek biztonsága, a gazdaság újbóli megerősítése. A mostani módosítás minimális, mindössze 95 millió forint a változás az időközben érkezett működési és felhalmozási célú támogatások beérkezése miatt.
* * *
718 millió forintos beruházással épül a helyi termelői és kézműves piac. Ezen a területen korábban szintén lehetett árusítani, ez a lehetőség az építkezéssel megszűnt, melyet a Jákum Ferenc utcában pótoltunk. Ezt a vásárokról és piacokról szóló rendeletben is át kellett vezetni. Az önkormányzat könyvvizsgálói feladataival továbbra is (2024. május 31-ig) Szijártóné Gorza Klárát bízták meg. Ismét új közterülettel gazdagodott a város, a helyi lakók kérésére az eddig csak helyrajzi számmal szereplő út nevet kapott, így van már a gálafeji városrészben Arany akác utca.
* * *
Bár a helyi felsőoktatási intézmények soha nem tartoztak az önkormányzathoz és most sem tartoznak, egy magára valamit is adó megyei jogú városnak, megyeszékhelynek kiemelten fontos az egyetemi karok és képzések működése és minősége. A támogatást az önkormányzat részben közvetlenül, részben pedig a Zalaegerszeg Felsőfokú Oktatásáért Közalapítványon keresztül biztosítja. Az együttműködési megállapodást módosítani kellett, hiszen annak kedvezményezettje eddig a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) volt, de a zalaegerszegi Gazdálkodási Kar tavaly a Pannon Egyetemhez (PE) került át, amely létrehozta a Zalaegerszegi Egyetemi Központot, így ezt a szerződésben is át kellett vezetni.
* * *
Nyugdíjba ment a II. számú háziorvosi körzet háziorvosa, dr. Madarász Zsuzsanna, helyettesítéséről dr. Orbán Zoltán gondoskodik. Pályázatot írtak ki a háziorvosi poszt 2021. július 1-től való betöltésére. Pályázatot adtak be a Cseperedő Bölcsőde melegítőkonyhájának 2022-es felújítására. Elfogadták a víziközművagyonra vonatkozó 2021-es felújítási és pótlási terv megvalósításához szükséges szerződéseket, melyet a Zalavíz Zrt.-vel kívánnak elvégeztetni. Az ivóvízágazatban ez 2021-ben közel 197,4 millió forintos beruházást, a szennyvízágazatban pedig 465,9 millió forintos beruházást jelent. Elfogadták a tájékoztatót a kistérségi ügyeleti rendszer 2020. évi működéséről. A számok azt mutatják, hogy az elmúlt 10 évben jelentősen csökkent az ügyeleti ellátást igénybe vevők száma, melynek okai között van az orvoshoz való fordulás gyakorlatának átalakulása, a Zala Megyei Szent Rafael Kórház sürgősségi ellátási szerepének jelentős felértékelődése, valamint a koronavírus-világjárvány hatása.
Felnőttügyelet (ambuláns ellátás és hívás):
2011: 15.355 eset
2020: 5.766 eset
Gyermekügyelet (ambuláns ellátás és hívás):
2011: 7.858 eset
2020: 3.402 eset
Az ügyeleti ellátást Zalaegerszegen hétköznapokon 16.00 óra és 22.00 óra között 2 háziorvos és 1 házi gyermekorvos, 22.00 órától másnap reggel 8.00 óráig 1 háziorvos és 1 vegyes praxist ellátó háziorvos biztosítja. A felnőttügyeleti ellátást hétvégén és ünnepnapokon 8.00 órától 20.00 óráig 3 háziorvos, 20.00 órától másnap reggel 8.00 óráig 2 háziorvos biztosítja. A gyermekügyeleti ellátást hétvégén és ünnepnapokon 8.00 óra és 22.00 óra között 1 házi gyermekorvos, 22.00 óra és másnap reggel 8.00 óra között pedig 1 vegyes praxist ellátó háziorvos biztosítja.
* * *
Minden év május 13-án ünneplik Zalaegerszeg város napját, hiszen 1885. május 13-án lett rendezett tanácsú város Zalaegerszeg és megválasztották első polgármesterünket, Kovács Károlyt (1885-1895). A május 13-hez legközelebb eső pénteken szokták tartani az ünnepi közgyűlést, ahol a legmagasabb városi kitüntetések kerülnek átadásra. A koronavírus-világjárvány miatt 2020-ban sem tudták megtartani a rendezvényt, a díjakat csak több hónap csúszással és szerényebb keretek között adták át. Ugyancsak elmaradt decemberben a Zalaegerszegért díjak átadása is, a tervek szerint június hónapban pótolni tudják a programot.
 

vissza az elejére

Lakóhellyé váltak a zártkertek

Belakták a várost körülölelő hegyeket

Zalaegerszeget nemcsak domborzati viszonyai teszik különlegessé, de az is, hogy ezeket a változatos hajlatokat, dombokat pincék, házak sokasága uralja, ami már messziről feltűnik a városba érkezőknek. Szinte minden irányban zártkerti területek veszik körül a várost, amelyek már túlnőttek egykori funkciójukon, mert a lakosság lakóhelyként is birtokba vette.

– Antal Lívia –

– Zalaegerszeget keleti és északi irányban nagy kiterjedésű, domborzatilag különösen szabdalt zártkerti területek határolják. Egyedülálló táji különlegessége ez a városnak, ami a délnyugat irányba elterülő Göcsej sajátossága is – mondja érdeklődésünkre Kustányné László Noémi, a polgármesteri hivatal főépítészi osztályának vezetője. – Régen ezek a zártkertek a város és később a hozzácsatolt községek lakóinak szőlő- és gyümölcsös területei voltak. A rendszerváltás előtti időszakban a város lakosságának a zártkerti területek adtak lehetőséget a pihenésre, illetve a jövedelmek természetbeni kiegészítésére. Ez felértékelte a területeket, melynek következtében a telkek jelentős része beépítetté vált. Miután az idős szülők, nagyszülők kihaltak, az utódok lassan felhagytak az eredeti műveléssel, így szép lassan bekúszott a lakófunkció a zártkertekbe, hiszen már voltak épületek. Nagyot lendített a kiköltözésen, hogy a 2000-es években a szennyvízcsatorna is kiépült, és a tulajdonosok rá tudtak csatlakozni a hálózatra. Olyan tendencia is elindult, hogy a szülők kiköltöztek a hegyre, a gyerekeiknek pedig odaadták a társasházi lakásaikat, hogy ott kezdhessék meg felnőtt életüket.
– Mindez magával hozta, hogy lakóövezetekké váltak egyes zártkertek.
– Az önkormányzat először a városközpont és a csatolt települések (Ebergény, Szenterzsébethegy, Bazita) összekötő útjai mellett lévő telkeket vonta be a lakóövezetbe 2000 körül, amit aztán kiterjesztett a köztes zártkerti részekre. 2007-ben az önkormányzat rendezési tervet alkotott. Ebben állami főépítészi engedéllyel az akkori országos szabályozástól eltérően háromról tíz százalékra tudtuk megemelni a telkek beépíthetőségét, éppen arra hivatkozva, hogy már milyen sokan élnek a zártkertekben.
– Sorrendiségről lehet beszélni a kiköltözést illetően?
– Becsali, Egerszeghegy, Ebergény és a Jánkahegy északi oldala vált először belakottá. Később egyre többen költöztek Szenterzsébethegyre, az Öreghegyre és az Újhegyre is. Ezek a lakóövezetekké vált területek nagyon beépültek az elmúlt évtizedekben. Kimaradt ebből a Bozsoki-hegy, a Boftai-hegy, a Pipahegy és a Csácsi-hegy egy része, amiben a domborzati viszonyok, az elaprózott parcellák és a szűk utak is szerepet játszanak. Kedveltebbek a viszonylag vízszintes területek; Gálafej emiatt épült ki ennyire. A szűk utakkal rendelkező Jánkahegy népszerűségét pedig a városhoz való közelsége adta.
– Mennyire építhetőek be a zártkerti besorolásban maradt telkek?
– E tekintetben a gondot az jelenti, hogy a kialakult telekviszonyokon, a keskeny parcellák méretein nagyon nehéz változtatni, ezért a zártkerti övezetben maradt telkeken igen korlátozottan lehet lakóépületet építeni – kapcsolódott be a beszélgetésbe Nagyváradi Róbert osztályvezető-helyettes. Könnyítést jelentett ebben korábban, hogy ki lehetett venni az egész területet a zártkerti művelés alól, ami már két éve nem lehetséges. Tehát ahol megmaradt a kertes mezőgazdasági övezet, ott valóban sokkal nehezebb a lakásépítés. Ehelyett az a tendencia, hogy a tulajdonosok a régi gazdasági céllal használt épületeiket szeretnék átminősíttetni lakóépületté, kihasználva a lakásfelújítási pályázatok és lakáscélú hitelek lehetőségeit. CSOK-ot (családi otthonteremtési kedvezmény) viszont csak olyan új zárkerti ingatlan vásárlásakor lehet felvenni, ami már lakásként van nyilvántartva.
– A zártkertek ilyen mértékű beépülése egyedi arculatot kölcsönöz a városnak. Milyen előnyökről beszélhetünk még?
– Mindenképpen pozitívumnak tekinthetjük azt, hogy a régi-új tulajdonosok, ha fel is hagytak a hagyományos szőlőműveléssel, gondozzák a földjeiket. Egyre kevesebb az elhanyagolt terület. A kiköltözés egyébiránt bevett gyakorlattá vált a lakásgondok megoldására, hiszen építkezni akkor tudnak a legtöbben, ha van már telkük. Egy házépítés költségének finanszírozását nagyon megnehezítheti az, ha a telek vásárlására 10 millió forintot kell költeni. Mindazonáltal a zártkertekben is felmentek a telekárak, mert rendezettek a területek. Nagy részükben teljes az infrastruktúra, mivel az önkormányzat kiépítette a közműveket. Az utakat is rendbe tette, hogy közlekedni tudjanak a tűzoltó- és a mentőautók. Az önkormányzat a szemétszállításról és a hóeltakarításról is gondoskodik. A lakóövezetekké minősített zártkertek szerves részeivé váltak Zalaegerszegnek az elmúlt évek alatt, ami valóban még különlegesebbé teszi a város megjelenését.
 

vissza az elejére