Kiss Gábor az előkészített könyvcsomagokkal.

Ismét kézbe lehet fogni a könyveket

Újra lehet kölcsönözni az online térben

Április 14-től, a könyvtárosok világnapjától ismét igénybe vehető a Könyvtár a küszöbön szolgáltatás a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban, a József Attila Városi Tagkönyvtárban valamint az Apáczai Csere János Tagkönyvtárban. Aznap délig csaknem 450 könyvet kölcsönöztek ki a három bibliotékából, ami igazolja, hogy a járványhelyzet ellenére nem lankadt, inkább erősödött a szolgáltatás iránti érdeklődés. Hogyan biztosították mindezt online térben a pandémiával terhelt, elmúlt több mint egy évben, arról Kiss Gábor igazgatóval beszélgettünk.

– Antal Lívia –

– A tavaly március 13-ával illetve november 11-ével kihirdetett szigorú védelmi intézkedések szerint a kulturális intézményekbe is kizárólag a munkatársak léphetnek be, látogatók nem, kivéve a levéltári kutatószolgálatokat. A rendezvények tekintetében pedig csak az online programok a megengedettek. Tavaly június elején vezettük be először a Könyvtár a küszöbön szolgáltatást, miután enyhítettek a korlátozásokon. Később kinyithattunk: kölcsönözni be lehetett jönni, rendezvényekre is, de csak korlátozott létszámmal. November 11-ével ismét visszatértünk a Könyvtár a küszöbön szolgáltatáshoz. Idén március 8-ával újabb szigorító intézkedések léptek hatályba. Biztonsági okokat figyelembe véve leálltunk, ahogy az egész könyvtári rendszer az országban. Az enyhítés után, április 14-ével, viszont újra el tudtuk indítani a Könyvtár a küszöbön szolgáltatást.
– Hogyan működik?
– Továbbra is előre egyeztetett módon lehet megrendelni az olvasnivalót, amit az érdeklődők a www.dfmk.hu honlapon otthonról is elérhető katalógusból választhatnak ki. Itt előjegyzésre és foglalásra is van lehetősége beiratkozott olvasóinknak. Mindhárom könyvtár telefonos, vagy e-mail-es elérhetőségén (ami szintén megtalálható a honlapon) lehet egyeztetni a kikölcsönözni kívánt könyvekről, CD-kről, DVD-kről, folyóiratokról a kollégákkal, akik ezekből névre szóló csomagokat állítanak össze. Ezeket meghatározott időpontokban lehet átvenni a könyvtárak olvasószolgálatainak bejáratánál. A csomagokat fertőtlenítve adjuk ki, és miután visszaérkeztek, szintén fertőtlenítjük azokat. Olvasóinktól azt kérnénk, hogy előzetesen tájékozódjanak az online kölcsönzés módjáról és feltételeiről, amiről minden információt megkapnak telefonos elérhetőségeinken, honlapunkon és Facebook-oldalainkon. Ebben mobiltelefonos applikáció is segíti őket, amelyen szintén elérhető honlapunk és a katalógusunk. Az aktuális tudnivalók érdekében kiterjesztettük a hírlevélküldést a központi és az Apáczai Tagkönyvtárra, amit eddig csak a József Attila Tagkönyvtár végzett.
– Mire ad, adott még lehetőséget az online tér?
– A könyvkölcsönzés mellett lehet másolatot, születésnapi kiadványt, irodalomkutatást kérni. Az online tér arra is kiváló lehetőség, hogy közelebb hozzuk látogatóinkat. Folyamatosan teszünk ki cikk- és versajánlókat, listát a kötelező olvasmányokról. Vetélkedőket, kvízjátékokat indítunk. Az Internet Fiesta keretében digitális szabadulószoba-játékot tettünk közzé Deák Ferenc ellopott aranyórájával kapcsolatban. Podcast beszélgetést folytattunk Mihály Péter színművésszel. Online térben rendeztük meg novemberben az Ady Endre versmondó versenyt, idén februárban a József Attila Tagkönyvtár Szivárvány versmondó versenyét, amire több mint száz videóprodukció érkezett. A József Attila megyei versmondó verseny első fordulóját április 28-án rendezzük meg. A produkciókat szintén videófelvételben kérjük a gyerekektől. A középiskolásoknak 50 órás közösségi szolgálatot kell teljesíteniük az érettségi vizsgára bocsátás feltételeként. Ehhez kapcsolódva indítjuk el az online közösségi szolgálatot a zalaegerszegi középiskolákkal együttműködve. A diákoknak olyan vers-, film- és irodalomajánlót kell készíteniük önállóan, amelyeket felhasználhatunk majd kultúrapropagáló tevékenységünkhöz. A háromperces videókat kollégáink értékelik, amiért maximum 15 órát lehet kapni. Ennek is az a hozadéka, hogy a gyerekek jártasságot szereznek az internet-használatban, hiszen nem elég egyszerűen rákeresni valamire, szűrni, értékelni is kell a kapott információkat, hogy abból egy hiteles ajánló készülhessen.
– Mikorra várható a nyitás?
– Remélhetőleg május vége felé nyithatunk ki. Egyébként a kormány mostani intézkedését megelőzve mi már tavaly bevezettük a négyzetméter alapú beengedést számozott kosarakkal. Azt gondoljuk, hogy először ez lesz, és a második lépcsőben a helyben olvasás és kutatás, valamint rendezvények tartása is megengedett lesz a nyár folyamán. Többek között helyismereti olvasótáborokat szerveznénk mindhárom könyvtárunkban, amelyre a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán nyertünk támogatást. A munkaszervezésben nem volt egyszerű megoldani az elmúlt időszakot, hiszen el kellett osztani a feladatokat a home office és a könyvtárak között. Az a szerencsénk, hogy egy jól felkészült törzsgárdával, egy igazi derékhaddal rendelkezünk. Munkatársaink egy összedolgozó csapatot alkotnak, amit csak erősített az online tér. Ezt bizonyítja, hogy tavaly novemberben elnyertük a Minősített Könyvtár címet, és a Családbarát Munkahely minősítés bronz fokozatát is.

vissza az elejére

Karáth Anita

<Megkell szeretni>, vagy el kell fogadni?

Elváló igekötők a digitális világban

A címben szereplő kérdés arra vonatkozik, hogy meg kell szeretnünk a helytelenül leírt igekötős igék látványát, vagy elég, ha egyszerűen csak elfogadjuk azt a tényt, hogy bizony létezik ez a jelenség. Hiszen a nyelv és az írásmód is változik, még ha a helytelenség sokszor bántja is a szemünket.

– pP –

A közösségi médiában folyamatosan elénk ugranak az olyan mondatok (legyen az hozzászólás, vagy valamilyen napi életbölcsesség), melyben az illetőnek sürgősen „megkellett csinálnia” dolgokat, netán „elkellett engednie” valamit, vagy valakit (mondjuk a negatív gondolatait, esetleg a gyereket a csajával randizni covid idején). De biztatni is lehet a másikat, hogy „kifogjuk bírni”, bármi is történjen. A sort persze a végtelenségig lehetne sorolni, vagy legalábbis amíg el nem fogy a magyar nyelvben fellelhető igék, igekötők és segédigék kombinálhatóságának száma. A helyesírásra érzékenyebb lelkületű emberek némi dühöngés után aztán elgondolkodnak, hogy vajon miért terjedt el szélsebesen ez a hibás írásmód? Hiszen (elvileg) már általános iskolában megtanuljuk, hogy ha az igekötő és a főige közé más szó (segédige) kerül, akkor az igekötő elválik, tehát külön írjuk a szavakat (nem pedig a segédigéhez kötjük az igekötőt). Vajon csak a digitális kommunikációban vagyunk ilyen figyelmetlenek, vagy iskolai dolgozatokban is megjelenik ez a helyesírási hiba? Egyáltalán baj-e, hogy az online térben zajló írásbeli diskurzus (mely a rövid és tömör üzeneteken alapul) ilyen módon változtatja meg helyesírásunkat? A kérdéssel Karáth Anita magyartanárt, költő-szövegírót kerestük meg, aki éppen ezekben a napokban próbaérettségi dolgozatokat javított. Azt tapasztalta, hogy a gimnazisták körében egyáltalán nem vészes a helyzet, jó eredmények születtek és nem voltak súlyos helyesírási hibák. Ebből az látszik, hogy a diákok azért éles helyzetben tudják, hogy mi a helyes és mi a helytelen írásmód. Ettől függetlenül maga a jelenség nagyon is létezik, leginkább a digitális térben; vagyis ha üzeneteket írunk, kommentelünk. A tanár szerint ugyanis a közösségi média egy egészen más közeg, más az etikett, és nem kötnek minket anynyira a szabályok. Vagyis lehet lazábbnak lenni. Az igekötők helytelen írásmódja persze nem jó dolog, de nem is kell kétségbeesni tőle, ez egy jelenség. Főleg a gyors írásmód és a tömörítési szándék miatt alakulhatott ki, hiszen a digitális térben igyekszünk nagyon röviden kommunikálni, időt spórolni és gyakran lusták vagyunk szóközt alkalmazni, mint ahogyan ékezetet is.
– Tény, hogy kevesebbet foglalkozunk nyelvvel és nyelvműveléssel, aminek vannak látható jelei, ám ez nem feltétlen „betegség”. A változás is a nyelv része. Nádasdy Ádám nyelvésszel, íróval egyetértve azt gondolom, hogy ezek a nyelvi hibák is részei az életünknek, a hétköznapi kommunikációnak. A lényeg az, hogy maga a kommunikáció sikeres legyen a felek között. Az viszont fontos, hogy komoly helyzetekben, komolyabb írásműveknél tudjuk, hogy mi a helyes és mi nem – fogalmazott.  Karáth Anita a tanítványainak egyébként úgy szokta magyarázni az elváló igekötős igéket, hogy az adott szituációban próbálják meg a gyerekek kitalálni, hogy vajon kié (vagyis melyik szóé) lehet az igekötő. A főigéhez, vagy a segédigéhez tartozhat-e inkább? Ez a módszer általában beválik. Hogy vajon egyszer az Akadémia is áldását adja-e a megváltozott „kötési technikára”? A tanár szerint ez nem valószínű, hogy mostanában bekövetkezik. Hiszen egyelőre nem egy vitás kérdésről van szó. Sokkal inkább egy online kommunikációs jelenség, az írásban bekövetkezett „technikai változás” ez. Aminek a létezését el_ kell_fogadnunk.

vissza az elejére