Orsós László Jakab

Könnyedség, drámaiság, pofátlanság

Finisszázs a 8.01 galériában orsós lászló jakabbal

Mindenki életével együtt jár a képzőművészet, hiszen folyamatosan képezzük magunkat. A művészet pedig egy olyan felület, ami fel tud szívni bármit – hangzott el a ZAZEE Kulturális Egyesület 8.01 online galériájának finisszázsán.

– pP –

A finearthotel.hu képzőművészeti katalógusoldalhoz tartozó művészek virtuális kiállításán ezúttal Orsós László Jakab író, kritikus, forgatókönyvíró, a New York-i Brooklyn Public Library művészeti igazgatója tartott tárlatvezetést. Az online találkozó egyúttal a kiállítás záróeseménye is volt; de nem a 8.01 galériáé, hiszen hamarosan Frimmel Gyula grafikusművésznek nyílik ugyanitt tárlata. A csoportos kiállítás utolsó vezetésén Orsós László Jakab nemcsak a művekről, hanem gyermekkoráról és édesapjáról is mesélt. A zalaegerszegi születésű, ám évek óta New Yorkban élő író többek között elmondta: cigány családban nőtt fel, apukája Orsós Jakab fafaragó volt, így ő is korán érdeklődni kezdett a művészetek iránt. A fa, mint anyag, ma is nagyon fontos számára, és különös érdeklődéssel fordul a fából készült szobrok felé, de szinte minden olyan tárgy iránt vonzódik, aminek ez a zseniális anyag az alapja. Most is ott van vele New Yorkban két olyan afrikai figurát ábrázoló szobrocska, melyet apukája faragott. A fafaragó édesapa amúgy nemcsak közismert, hanem elismert iparművésznek számított Zala megyében, sőt országosan is. Ráadásul nemcsak szobrászattal, hanem írással is foglalkozott: novelláit rendszeresen publikálták a szépirodalmi lapok, antológiák, és két önálló novelláskötete is megjelent. Részt vett a Pannon Tükör folyóirat megalapításában, valamint a Zalai Írók Egyesületének munkájában, melynek elnöke is volt. Minden bizonnyal édesapja érdeklődési köre és munkássága is inspirációt adott Orsós László Jakabnak, hogy a Zrínyi-gimnázium után elvégezze az ELTE magyar–történelem– esztétika szakát. Később aztán dolgozott különféle irodalmi és kulturális lapoknál, tévéműsoroknál, majd a Színház és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, kreatív írás, irodalom- és dramaturgiatanára lett. Ahogy mesélte, szinte folyamatosan jelen voltak a művészek és a különféle művészeti ágak az életében, és rengeteget tanult tőlük. A tárlatvezetésen azt is bevallotta, hogy első ránézésre nem találta érdekesnek az online galéria kiállítását. Ám miután már volt ideje lelassulni, és alaposan szemrevételezni a műveket, rájött, hogy nagyon sok érték lakozik a virtuális szobákban. Főleg azok az alkotások ragadták meg, melyek egyszerre hordoznak könnyedséget és drámaiságot, törékenységet és humort, vagy némi pofátlanságot. Hosszabban elidőzött például Borbás Helga Decadence I–II. című „vörös” képeinél, melyet zaklatónak, érzékinek talált. A virtuális közönséget arra kérte, hogy kommentben adjanak más címet a képnek, mert szerinte az átcímezés nagyon jó lehetőség arra, hogy belépjünk egy művészi alkotásba. Kiemelte Nagy Szilvia tűzzománc képeit is, mondván: jó, hogy az alkotó meg merte bontani a hagyományos zománctechnikát, ami maga a kéj. Varga Bálint Tamás aktjairól pedig az volt a véleménye, hogy a grafikák azért gyönyörűek, mert a képeknek nem az erotizáltsága az elsődleges, hanem a törékenységük. Gazdag Ágnes „furcsa ékszerei”, miniatűr állatfejei pedig levetkőzik édességüket: nem esik jól látni őket, de a munkákban mégis ott van a humor és a pofátlanság. Persze egy virtuális galériának megvannak a hiányosságai is. Például, hogy nem lehet közvetlenül szemügyre venni az anyagot, a textúrát és nincs lehetőség arra sem, hogy körbejárjuk a szobrokat. A kritikus szerint néha gyorsan bele lehet látni egy művész fejébe, munkáinak szellemiségébe – elég akár egy-két alkotását megnézni valakitől. Összességében viszont a kiállításokra is igaz lehet az a mondás, ami a színpad világára érvényes: az 1 az semmi, a 2 fél, és a 3 az egy. Vagyis legalább három alkotást érdemes megnézni minden alkotótól, hogy megfelelően kirajzolódjanak a művészeti törekvések, irányvonalak.

vissza az elejére

Elkeltek a művészi tojások

Lezárult a húsvéti licit

Sikeres volt a Húsvéti Tojás Aukció, közel 1 millió forint gyűlt össze a Zalaegerszegi Gyermekotthon számára. Mint ismert, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kezdeményezésére a húsvéti időszakban öt zalaegerszegi képzőművész készített nagyméretű, színes tojásokat, melyek a belvárosban voltak láthatók.

– pet –

A projekthez Kiss Ágnes Katinka, Nagy Kálmán, Nemes László festőművészek, Szabolcs Péter szobrászművész, valamint Bánfalvi Rita–Müller Roxána ékszerészeken túl menet közben Horváth Ottó alkotó (Zalabaksa polgármestere) is csatlakozott. Így összesen hat művészi tojásra licitálhattak a cégek és a vállalkozókedvű magánszemélyek. Az aukciót követően Müller Imre, a hangversenyterem művészeti tanácsosa érdeklődésünkre elmondta: a Húsvéti Tojás Aukció célkitűzései megvalósultak, hiszen sikerült kivinni a műalkotásokat az emberek közé, támogatni tudták a helyi alkotókat, a befolyt pénzösszeg túlnyomó részét pedig a Zalaegerszegi Gyermekotthon kapta adományként. Az sem elhanyagolható kérdés, hogy a vállalkozások körében is sikerült népszerűsíteni a kortárs művészetet, ami talán később is kedvet ad a mecenatúrához.
A mostani járványhelyzetben, mikor a galériák, kiállítóterek zárva vannak, különösen fontos volt, hogy a művészetet kivigyék az utcára. A visszajelzések szerint a járókelők örömmel fogadták a színes tojásokat, annál is inkább, mert minden alkotó belevitte saját stílusát, egyéniségét. Sokan „szelfiztek” az egyes művekkel, amik aztán a közösségi oldalakra is felkerültek, feldobva, ünnepibbé téve ezzel a pandémiás húsvéti időszakot – folytatta Müller Imre. A tárgyak bemutatását az aukció, vagyis a licitálás követte, mely a Facebookon zajlott. A legtöbben Szabolcs Péter művészi tojására licitáltak, ami 500 ezer forintért talált gazdára. Szintén a kikiáltási ár (120 ezer forint) felett kelt el Kiss Ágnes Katinka, Bánfalvi Rita– Müller Roxána, valamint Horváth Ottó alkotása is. Nemes László és Nagy Kálmán művére pedig egy kicsit késve, már a licit után mutatkozott érdeklődés, így a napokban ezeket a tojásokat is értékesítik. Örömteli, hogy a művészek többsége lemondott a befolyt összeg ráeső részéről, így közel 1 millió forint adomány gyűlt össze a Zalaegerszegi Gyermekotthon javára. A művészeti tanácsos az aukció jövőjével kapcsolatban elmondta: szeretnék jövőre is hasonló módon, sőt bővebb változatban megrendezni a licitet és előtte a szabadtéri bemutatót. Sőt – miután Horváth Ottó is csatlakozott a kezdeményezéshez – az is felmerült a szervezőkben, hogy nemcsak művészektől, hanem amatőr alkotóktól is fogadnak pályaműveket.

vissza az elejére