Könnyedség, drámaiság, pofátlanság | Elkeltek a művészi tojások |
![]() |
Orsós László Jakab |
Könnyedség, drámaiság, pofátlanság
Finisszázs a 8.01 galériában orsós lászló jakabbal
Mindenki életével együtt jár a képzőművészet, hiszen folyamatosan képezzük magunkat. A művészet pedig egy olyan felület, ami fel tud szívni bármit – hangzott el a ZAZEE Kulturális Egyesület 8.01 online galériájának finisszázsán.
– pP –
A finearthotel.hu képzőművészeti katalógusoldalhoz tartozó művészek virtuális
kiállításán ezúttal Orsós László Jakab író, kritikus,
forgatókönyvíró, a New York-i Brooklyn Public Library művészeti igazgatója
tartott tárlatvezetést. Az online találkozó egyúttal a kiállítás záróeseménye is
volt; de nem a 8.01 galériáé, hiszen hamarosan Frimmel Gyula
grafikusművésznek nyílik ugyanitt tárlata. A csoportos kiállítás utolsó
vezetésén Orsós László Jakab nemcsak a művekről, hanem
gyermekkoráról és édesapjáról is mesélt. A zalaegerszegi születésű, ám évek óta
New Yorkban élő író többek között elmondta: cigány családban nőtt fel, apukája
Orsós Jakab fafaragó volt, így ő is korán érdeklődni kezdett a
művészetek iránt. A fa, mint anyag, ma is nagyon fontos számára, és különös
érdeklődéssel fordul a fából készült szobrok felé, de szinte minden olyan tárgy
iránt vonzódik, aminek ez a zseniális anyag az alapja. Most is ott van vele New
Yorkban két olyan afrikai figurát ábrázoló szobrocska, melyet apukája faragott.
A fafaragó édesapa amúgy nemcsak közismert, hanem elismert iparművésznek
számított Zala megyében, sőt országosan is. Ráadásul nemcsak szobrászattal,
hanem írással is foglalkozott: novelláit rendszeresen publikálták a szépirodalmi
lapok, antológiák, és két önálló novelláskötete is megjelent. Részt vett a
Pannon Tükör folyóirat megalapításában, valamint a Zalai Írók Egyesületének
munkájában, melynek elnöke is volt. Minden bizonnyal édesapja érdeklődési köre
és munkássága is inspirációt adott Orsós László Jakabnak, hogy a
Zrínyi-gimnázium után elvégezze az ELTE magyar–történelem– esztétika szakát.
Később aztán dolgozott különféle irodalmi és kulturális lapoknál, tévéműsoroknál,
majd a Színház és Filmművészeti Egyetem adjunktusa, kreatív írás, irodalom- és
dramaturgiatanára lett. Ahogy mesélte, szinte folyamatosan jelen voltak a
művészek és a különféle művészeti ágak az életében, és rengeteget tanult tőlük.
A tárlatvezetésen azt is bevallotta, hogy első ránézésre nem találta érdekesnek
az online galéria kiállítását. Ám miután már volt ideje lelassulni, és alaposan
szemrevételezni a műveket, rájött, hogy nagyon sok érték lakozik a virtuális
szobákban. Főleg azok az alkotások ragadták meg, melyek egyszerre hordoznak
könnyedséget és drámaiságot, törékenységet és humort, vagy némi pofátlanságot.
Hosszabban elidőzött például Borbás Helga Decadence I–II. című „vörös”
képeinél, melyet zaklatónak, érzékinek talált. A virtuális közönséget arra kérte,
hogy kommentben adjanak más címet a képnek, mert szerinte az átcímezés nagyon jó
lehetőség arra, hogy belépjünk egy művészi alkotásba. Kiemelte Nagy
Szilvia tűzzománc képeit is, mondván: jó, hogy az alkotó meg merte
bontani a hagyományos zománctechnikát, ami maga a kéj. Varga Bálint Tamás
aktjairól pedig az volt a véleménye, hogy a grafikák azért gyönyörűek, mert a
képeknek nem az erotizáltsága az elsődleges, hanem a törékenységük. Gazdag
Ágnes „furcsa ékszerei”, miniatűr állatfejei pedig levetkőzik
édességüket: nem esik jól látni őket, de a munkákban mégis ott van a humor és a
pofátlanság. Persze egy virtuális galériának megvannak a hiányosságai is.
Például, hogy nem lehet közvetlenül szemügyre venni az anyagot, a textúrát és
nincs lehetőség arra sem, hogy körbejárjuk a szobrokat. A kritikus szerint néha
gyorsan bele lehet látni egy művész fejébe, munkáinak szellemiségébe – elég akár
egy-két alkotását megnézni valakitől. Összességében viszont a kiállításokra is
igaz lehet az a mondás, ami a színpad világára érvényes: az 1 az semmi, a 2 fél,
és a 3 az egy. Vagyis legalább három alkotást érdemes megnézni minden alkotótól,
hogy megfelelően kirajzolódjanak a művészeti törekvések, irányvonalak.
Lezárult a húsvéti licit
Sikeres volt a Húsvéti Tojás Aukció, közel 1 millió forint gyűlt össze a Zalaegerszegi Gyermekotthon számára. Mint ismert, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kezdeményezésére a húsvéti időszakban öt zalaegerszegi képzőművész készített nagyméretű, színes tojásokat, melyek a belvárosban voltak láthatók.
– pet –
A projekthez Kiss Ágnes Katinka, Nagy Kálmán, Nemes László
festőművészek, Szabolcs Péter szobrászművész, valamint
Bánfalvi Rita–Müller Roxána ékszerészeken túl menet közben Horváth
Ottó alkotó (Zalabaksa polgármestere) is csatlakozott. Így összesen hat
művészi tojásra licitálhattak a cégek és a vállalkozókedvű magánszemélyek. Az
aukciót követően Müller Imre, a hangversenyterem művészeti
tanácsosa érdeklődésünkre elmondta: a Húsvéti Tojás Aukció célkitűzései
megvalósultak, hiszen sikerült kivinni a műalkotásokat az emberek közé,
támogatni tudták a helyi alkotókat, a befolyt pénzösszeg túlnyomó részét pedig a
Zalaegerszegi Gyermekotthon kapta adományként. Az sem elhanyagolható kérdés,
hogy a vállalkozások körében is sikerült népszerűsíteni a kortárs művészetet,
ami talán később is kedvet ad a mecenatúrához.
A
mostani járványhelyzetben, mikor a galériák, kiállítóterek zárva vannak,
különösen fontos volt, hogy a művészetet kivigyék az utcára. A visszajelzések
szerint a járókelők örömmel fogadták a színes tojásokat, annál is inkább, mert
minden alkotó belevitte saját stílusát, egyéniségét. Sokan „szelfiztek” az egyes
művekkel, amik aztán a közösségi oldalakra is felkerültek, feldobva, ünnepibbé
téve ezzel a pandémiás húsvéti időszakot – folytatta Müller Imre.
A tárgyak bemutatását az aukció, vagyis a licitálás követte, mely a Facebookon
zajlott. A legtöbben Szabolcs Péter művészi tojására licitáltak,
ami 500 ezer forintért talált gazdára. Szintén a kikiáltási ár (120 ezer forint)
felett kelt el Kiss Ágnes Katinka, Bánfalvi Rita– Müller Roxána,
valamint Horváth Ottó alkotása is. Nemes László és
Nagy Kálmán művére pedig egy kicsit késve, már a licit után
mutatkozott érdeklődés, így a napokban ezeket a tojásokat is értékesítik.
Örömteli, hogy a művészek többsége lemondott a befolyt összeg ráeső részéről,
így közel 1 millió forint adomány gyűlt össze a Zalaegerszegi Gyermekotthon
javára. A művészeti tanácsos az aukció jövőjével kapcsolatban elmondta:
szeretnék jövőre is hasonló módon, sőt bővebb változatban megrendezni a licitet
és előtte a szabadtéri bemutatót. Sőt – miután Horváth Ottó is
csatlakozott a kezdeményezéshez – az is felmerült a szervezőkben, hogy nemcsak
művészektől, hanem amatőr alkotóktól is fogadnak pályaműveket.