Amikor kormány sem lesz az autókban

Az asszisztált vezetéstől a teljesen önvezetőig

Jelenleg a kettes szintű asszisztált vezetésről beszélhetünk, a fejlesztők és gyártók tíz és ötven év közé saccolják azt, amikor már kormány sem lesz autókban, azok teljesen autonóm módon közlekednek majd. Milyen igény hívta életre az önvezető járművek fejlesztését, és hol tartanak ebben, arról Hamar Zoltánnal, az Autóipari Próbapálya Zala Kft. cégvezetőjével és a zalaegerszegi járműipari tesztpályát üzemeltető cég ügyvezetőjével beszélgettünk.

Hamar Zoltán

– Antal Lívia –

– Az autonóm közlekedés egyik fő motivációja a közlekedésbiztonság az EU-s célkitűzés okán is, miszerint nullára, de legalábbis jelentősen csökkenjen a közúti balesetben elhunytak száma. A másik a környezetvédelem. A környezeti terhelés csökkentése érdekében – legyen szó elektromos vagy belsőégésű motorral rendelkezőről – a járművek mozgását intelligensen össze kell hangolni. Ez pedig nem lehetséges úgy, hogy egymástól teljesen független, és egymással kevésbé kooperáló sofőrök haladnak az utakon. Az önvezető járművek fejlesztésében a harmadik motiváció az időskori mobilitás megteremtése, mivel elöregszenek a nyugati társadalmak.
– Hol tart jelenleg fejlesztésük?
– Az önvezetés automatizáltsági besorolásában öt szintről beszélünk, ami jelenleg a kettes szinten áll. Ez tulajdonképpen az aszszisztált vezetés, ami a járművezetőt olyan funkciókkal segíti, mint a követési távolságra odafigyelő adaptív radaros tempomat, a sávváltó vagy a parkolási asszisztens. Fontos hangsúlyozni, hogy a kettes szint nem önvezetés. Annál inkább sem, mert ezen a szinten a sofőré a teljes felelősség a történtekért. Azt is fontos tisztázni, hogy a Tesla bármennyire is forradalmi, csak a kettes szintnél tart jelenleg autopilot rendszerével. A harmadik szinten részleges önvezetésről beszélhetünk, amely már technikailag rendelkezésre áll. A jármű automatikusan képes egyes manőverekre, a vezetőnek nem szükséges minden pillanatban kontrollálni a jármű mozgását A hármas szint megjelenése leginkább az autópályákon valószínű, ahol mindenki egy irányban halad, és nincsenek szintbeli kereszteződések. Ebben a környezetben a teljes kontrollt át tudja adni a sofőr a járműnek, azaz a sávváltást, az előzést is a már meglévő funkciók (például távolságtartás) mellett úgy, hogy a felelősség is átkerül. A négyes szinten pedig már teljesen át tudja venni az irányítást az autó a legtöbb közlekedési szituációban.
– Mikorra várható a teljesen automatizált járművek megjelenése?
– Ennek megítélése változó. Az iparági becslések minimum 10 évtől 50 évig, vagy még tovább terjednek. Az ötös szint, a teljes önvezetés azért is van még nagyon messze, mert elméletileg nem lesz semmilyen beavatkozási lehetőség; a hagyományos kezelőszervek (kormány, pedál) nélküli járműnek minden közlekedési szituációt meg kell oldania. A hármas szint néhány éven belül elérhető lesz, a négyes szint 5–10 éven belül talán.
– Elsőként a tömegközlekedés alakul át?
– A tömegközlekedésben nagyon nagy jelentősége lenne az önvezető funkcióknak, ami a villamosnál, a metrónál már megoldott. De az még nagyon távoli, hogy az autóbuszok is önvezető módon közlekedjenek egy városban, habár például Londonban már tesztelnek kisméretű, kisebb sebességű buszokkal zárt zónákban.
– Az árufuvarozás, a szállítmányozás területén előbb lehet haszna az önvezető járműveknek, illetve funkcióknak?
– Már most valódi vevői igény a szállítmányozás hatékonyságának növelése. Az ágazat egész Európában munkaerőhiánnyal küzd, és mivel korlátozott a napi vezetési idő, a szállítási kapacitás is korlátozott. Ezen például az automata telephelyi manőverezés segíthet, amelynek tesztelésére tesztpályánkon is van lehetőség. A nagyobb logisztikai cégeknél akár több óra is lehet egy kamion le- és felpakolása, amit, ha átvesz egy automata rendszer, akkor az az idő nem számít bele a sofőr nettó vezetési idejébe. A másik lehetőség a konvojban haladást segítő rendszer, ami azt támogatja, hogy az első, sofőrrel vezetett járművet a mögötte lévők önvezető módban kísérik, viszonylag kis követési távolsággal. Várhatóan ezzel is ki lehet tolni majd a vezetési időt. Sok még a technikai kérdés, így alkalmazása várat magára. A szállítmányozási cégeknek azonban megéri ezekre a fejlesztésekre költeni, amelyektől jelentős bevételnövekedést remélnek.
– Mennyire terjedhet el az önvezetés a privát közlekedésben, és hogyan változtathatja meg azt?
– A privát használatban a kérdés az, vajon hajlandóak-e pluszpénzt fizetni az emberek az önvezető funkciókért. Ameddig nincs előírva törvényileg kötelező használatuk, az önvezető személygépjárművek széles körű elterjedésének komoly gátja lehet ez. A még nagyon messze lévő ötös szintű önvezetés gyökeresen át fogja alakítani az egyéni közlekedést. A mobilitás szolgáltatássá válik, hiszen a teljesen önvezető autó odamegy, ahova kérik. Ez a saját tulajdonú járművek számának jelentős csökkenését is magával hozza. Egyébként már most trend, hogy a fiatalabb generáció Nyugat-Európában, de hazánkban is, nem akar feltétlenül saját járművet birtokolni – az autógyártók nagy szomorúságára –, ami még 30 évvel ezelőtt fontos életcél volt. Persze vannak és lesznek olyanok, és nem csak fiatalok, akik saját járművel kívánják megoldani a közlekedést. A komfort, az egyediség miatt, és hogy egy márkával kifejezzék magukat.
– Mit hangsúlyozna a zalaegerszegi tesztpályával kapcsolatban?
– A zalaegerszegi tesztpálya egyedisége, hogy a hagyományos tesztek mellett a legújabb technológiák, az asszisztens és önvezető funkciók vizsgálatát is végezzük. Tesztpályák már 50–100 éve is léteztek Európában, olyan vizsgálatokkal, amelyek egyrészt a járművek fizikai képességére fókuszálnak. Vagyis hol van a borulási határuk, milyen rövid fékúton tudnak megállni, milyen sebességgel tudnak bekanyarodni. A másik klasszikus tesztfajta az élettartamteszt, amikor azt vizsgáljuk, hogy egy mesterségen kialakított rossz minőségű útfelületen mikor törik el például a futómű. Az ilyen feladatokat végző tesztpályákból a mi méretünkben 4–5 van Európában, de az önvezető járművek tesztelésében jelenleg egyedüliek vagyunk. Ez egy egészen más megközelítés, mert a járművet kész egészként kezeljük, és nem a fizikai képességét és élettartamát nézzük. Az önvezető teszt során azt vizsgáljuk, hogy az önvezető jármű mennyire tudja a sofőrt helyettesíteni, hogyan tud együttműködni környezetével, illetve reagálni a külső környezeti ingerekre. Zavarja-e, hogy sáros lesz egy szenzora, vagy ha szembesüt a nap. Észreveszi-e a takarásból érkező járművet, érzékeli-e, ha három irányból közelednek feléje, meg tud-e állni, ha hirtelen lefékez előtte egy jármű, vagy váratlanul lelép előtte egy gyalogos. A szimulált közlekedési szituációkban távirányítóval vezérelt mozgó bábukat és műjárműveket használunk.
– Az épülő M76-os gyorsforgalmi út a közúti tesztre is ad majd lehetőséget.
– Azzal kezdeném, hogy a tesztpálya létesítésének ötlete a 2000-es évek elején merült fel, mert a Magyarországon fejlesztést végző autóipari cégeknek itt nem volt erre lehetősége. Az első szintű rendszerbeszállítók, mint például a Bosch, a Knorr-Bremse, a Thyssenkrupp és a Continental munkacsoportba álltak és meghatározták, milyen infrastruktúrára van igényük, és akkor a közúti tesztelésre is megfogalmazták igényüket. Tehát az M76-os leendő tíz kilométeres szakaszába minden olyan támogató és kommunikációs technológia be lesz építve, amelyek a jövő önvezető mobilitását jellemezhetik. Ezáltal továbbra is fenn tudja tartani egyediségét, előnyét a zalaegerszegi ZalaZONE Járműipari Tesztpálya.

vissza az elejére

Hagyatékgondozás, emlékház-felújítás

Huszonöt éve hunyt el keresztury dezső

Köztér, kulturális intézmény, sőt szavalóverseny is viseli a nevét Zalaegerszegen. Huszonöt évvel ezelőtt hunyt el a város díszpolgára, Keresztury Dezső író, költő, akadémikus, akit szerteágazó tevékenysége miatt máig az utolsó polihisztorok egyikeként tartunk számon.

– pP –

A legtöbbször mint költőt és Arany János életművének kutatóját emlegetjük, ám műfordító, lapszerkesztő, egyetemi tanár, az Eötvös József Collegium igazgatója, sőt vallás- és közoktatásügyi miniszter is volt. Majd az MTA főkönyvtárosa, később pedig az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főosztályvezetője lett. Keresztury Dezső Zalaegerszegen született 1904-ben, tizennégy éves koráig itt is élt, s bár tanulmányai, majd munkája és hivatása hosszú időre elszólította, a hetvenes évek elejétől ismét szorosabbra fűzte kapcsolatát szülővárosával. Jó viszonyt ápolt egykori iskolájával, a Zrínyi Miklós Gimnáziummal, de a város kulturális és közéletének szereplőivel is. Többször tett látogatást például Németh János keramikusművész műhelyében. Támogatta a kimagasló teljesítményt nyújtó diákokat, a család egykori jánkahegyi pihenőházát pedig a városnak adományozta. Ekkor jött létre a Keresztury Ház Kuratórium. Utoljára 1996 februárjában járt Zalaegerszegen, két hónappal később, április 30-án – 92. életévében – Budapesten elhunyt. Halála után nem sokkal a kuratórium Keresztury Emlékbizottsággá alakult. A mostani évforduló kapcsán Szemes Bélával, a bizottság titkárával beszélgettünk a szervezet munkájáról, elképzeléseiről. Az emlékbizottság (melynek elnöke dr. Gyimesi Endre) talán az utolsó olyan végvár, ami Keresztury Dezső szellemiségét és emlékét őrzi – fogalmazott. Az utóbbi évtizedekben sok előrelépés történt a város támogatásával. A belvárosi „Centrum tér” felvette Keresztury Dezső nevét, és ugyanitt egy szobor is felidézi jellegzetes vonásait (mely Szórádi Zsigmond alkotása). A VMK szintén Keresztury nevét viseli, de a megyei könyvtár is évente megrendezi a költőről elnevezett szavalógálát – mondta Szemes Béla. Az egyik legfontosabb feladat a hagyaték őrzése és gondozása. Annál is inkább, mert az emlékek két helyszín köré csoportosíthatók, és mind a kettő modernizálására, hasznosítására vannak elképzelések.
– Az egyik helyszín, a már említett jánkahegyi pihenőház, melyet a költő még életében a városnak adományozott, továbbá könyveit, levelezéseit és más tárgyi emlékeit helyezte el itt. Halála után a budapesti otthonában lévő hagyatékának egy része is ide került. Ezek még feldolgozásra várnak. Nyakasné Túri Klára évtizedekig gondját viselte az itt található gyűjteménynek, ám sajnos néhány éve ő is elhunyt. A jánkahegyi emlékház szakmai felügyeletét most a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár látja el. Jó volna, ha minél előbb lenne lehetőség a ház felújítására, mert állaga egyre romlik – folytatta. Hozzátéve: azt szeretnék, ha a rekonstrukció után, mint működő és nyitott alkotóház, bekerülhetne az országos köztudatba és a szakmai vérkeringésbe. Ha a terei is megújulnának, akkor rendszeresen fogadhatna látogatókat, kutatókat, iskolás csoportokat vagy pihenni, alkotni vágyó írókat, művészeket. Egy remek házról és egy ihletet, inspirációt adó helyszínről van szó. Az itt őrzött anyag pedig gazdagon illusztrálja a költő-tudós egész életművét, szellemiségét.
– A másik fontos elem Keresztury Dezső egykori szülőháza, ami a Mártírok út elején áll. Emeleti részein jelenleg szociális lakások és egy nyelviskola is található. Ezek kiváltásával egy komplex kulturális centrumot lehetne itt létrehozni, ami már régi álma az emlékbizottságnak. Ide kerülhetne a Keresztury-hagyaték egy része, a többi teremben pedig Ruszt Józsefnek és Gábor Miklósnak nyílhatna emlékszobája, hiszen az ő hagyatékuk is feldolgozásra, bemutatásra vár. Ennek a belvárosi háznak van egy kis udvara is, ami némi felújítás után szintén nagyon hangulatossá tehető. Az átalakított szülőház egy új színfoltja lehetne Zalaegerszeg egész kulturális életének, de a belvárosnak is. Annál is inkább, mert a szomszédságában már megújult a volt Zóna épülete, de a régi HEMO és az egykori Korona Szálló is rekonstrukció előtt áll. Keresztury szülőháza szintén fontos része ennek a régi belvárosképnek. Az emlékbizottság titkára bízik benne, hogy a járványhelyzet elmúltával ismét előtérbe kerülhet mind a két említett ház jövője. Hiszen mindkettőre nagyon ráfér a megújulás, és az is, hogy élő, látogatható helyszínné alakuljanak. Keresztury halálának 25. évfordulója alkalmából április 29-én egy delegáció utazott Zalaegerszegről Budapestre, hogy megkoszorúzzák az akadémikus sírját a Farkasréti temetőben. Szintén az emlékezést szolgája az a napokban elkészült, néhány perces videó is, mely Keresztury életét foglalja össze képekben: kisgyermekkorától egészen az utolsó zalaegerszegi látogatásig. A képeken feltűnik édesapja, Keresztury József, a város egykori polgármestere is, de a családi fotókon túl korabeli utcaképeket és régi kulturális helyszíneket is láthatunk. (A kisfilm a könyvtár Facebook-oldalán elérhető.) Szemes Béla azt is elmondta, hogy a város és a bizottság a könyvtárral és a Zrínyi-gimnáziummal együtt eddig példamutató módon ápolta a költő emlékét. Reméli, hogy ez a jövőben is így marad. Ehhez azonban szükség lesz némi fiatalításra, hiszen az emlékbizottság tagságának jó része már hatvanon túli. Bíznak benne, hogy évek, évtizedek múlva is lesz folytatása a munkájuknak.

vissza az elejére

Járdafelújítás

Zalaegerszeg belvárosának nyugati része: az Arany János utcától a Gárdonyi utcáig található kertvárosias lakóövezet városunk egyik legszebb és legdinamikusabban fejlődő területe.

Az elmúlt időszakban rengeteg családi ház újult meg, sorra szépülnek a kertek, és számos új fasor is díszíti az utcaképeket. A fejlődéssel lépést tartva 2014-től 2019-ig, tehát az előző önkormányzati ciklusban megújult a Mikes Kelemen, a Batsányi János és a teljes Arany János utca. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata, a korábbi ciklusban kimaradt helyszín: a Püspöki Grácián utca teljes felújítása lesz. Az idei évben megkezdjük a közművek szakaszos cseréjét, az út- és járdaburkolatokra vonatkozó kiviteli tervek előkészítése pedig már zajlik. Az utak megújítása mellett kiemelten fontos, hogy az épületek előtt húzódó járdákat is fokozatosan, az önkormányzati ciklus végéig teljesen rendbe tegyük.Ez a program most a Batsányi utcában indult el, de az elkövetkező időszakban a környék valamenynyi rossz állapotú közterületét szeretnénk hasonló módon és minőségben megújítani. A jelenlegi járdafelújítás során 118 méter hosszan épül új kertiszegély, valamint a vízelvezetési viszonyokat is figyelembe véve teljes szélességben AC 8-as aszfalt kopóréteg kerül beépítésre.
További fejlesztések 2021-ben:
– Nyáron elindul a Püspöki Grácián utca közműveinek felújítása a Gárdonyi és Dózsa György utcák között. A teljes utca útburkolatának és járdáinak megújítására a Kovács Károly Városépítő Program keretében tervezési közbeszerzést írunk ki az idei évben.
– Befejezzük az Arany János utca nyugati szakaszán a járdák felújítását.
– Megújul a Jókai utca déli oldalának balesetveszélyes járdája.
– Zajlik az engedélyes és kiviteli terv készítése a Mikes utca 10 előtti parkoló rendbetételéhez, a kivitelezés várhatóan ősszel indul el.
– Több szakaszban felújítjuk a Gárdonyi utca töredezett járdáit, itt új fasor telepítését is tervezzük.
– A Vizslaparki út 1–5. melletti parkoló bővítéséhez és felújításához már rendelkezésre állnak az engedélyes és kiviteli tervek, az építkezés a közbeszerzési eljárás lefolytatása után, várhatóan ősszel indulhat. A felsorolt fejlesztések részben önkormányzati, nagyobb részben pedig állami, a Kovács Károly Városépítő Program keretében finanszírozott beruházások lesznek. A 2021-es évben a felsorolt fejlesztésekhez a fedezet rendelkezésre áll.
 

vissza az elejére