Restaurálás és tavaszi nagytakarítás a Skanzenben

Nemcsak egymásért, az állatokért is felelnek

Az elmúlt egy évben csak néhány hónapig fogadhatott látogatókat a Göcseji Falumúzeum. Tavaly nyáron főleg a bakancsos turisták találták meg a skanzent. A zárvatartás ellenére az élet és a munka nem állt meg. Május 15-étől pedig újra megnyílhatnak a kapuk; egyelőre a védettségi igazolvánnyal rendelkezők és a velük érkező kiskorúak léphetnek be az intézmény területére.

– pánczélPetra –

„Az elmúlt időszak egyik legnagyobb félelme az volt, hogy ha lebetegszünk, vagy ha karanténba kerül a teljes csapat, akkor ki látja el az állatokat?” Ezt már Varju András, a Göcseji Múzeum falumúzeumi és műszaki osztályának vezetője mesélte lapunknak, akit arra kértünk, hogy foglalja össze az elmúlt egy év nehézségeit, történéseit.
– Tavaly május végén néhány hónapra kinyithattunk ugyan, és a bakancsos turisták száma növekedett is valamelyest, ám összességében nem nevezném kedvező időszaknak a mögöttünk lévő hónapokat. Végig bennünk volt az az érzés, hogy nagyon kell vigyázni magunkra, mert nemcsak önmagunkért és egymásért vagyunk felelősek, hanem a falumúzeumban lakó állatokért is – mondta az osztályvezető. Megtudtuk: a skanzenben jelenleg kecskék, birkák, szamár, tyúkok, libák és kacsák várják a napi szintű ellátást. Sőt, a Zala folyó holtágában él két teknős is. Persze ők nem a skanzen „állományába” tartoznak, de rendszeresen látják őket napozni a malom közelében, így a stáb szívéhez nőttek. Varju András azt is megemlítette, hogy amióta nincsenek rendezvények és az árusok nem állítják fel standjaikat, a pitypang látványosan nagyobb életteret talált magának. Idő pedig bőven akadt a fűszerkert és az őshonos gyümölcsfák gondozására is.
– A zárvatartás ellenére folyamatos volt a munka, hiszen az éves állományvédelmi feladatokat, karbantartásokat ugyanúgy el kellett végezni. Mindig szükség van kisebb restaurálásokra, állagmegóvásokra. Ezek főleg a házak falait, vagy fedelét érintik. Befejeztük az ilyenkor esedékes tavaszi nagytakarítást is, úgyhogy most már tényleg jöhetnek a látogatók! Nem álltak le a nagyobb projektek sem. A falumúzeumban zajlik egy osztrák–magyar képzési program, melynek során azokat az oktatókat képzik ki, akik majd a későbbiekben tanítják azt, hogy hogyan lehet a néprajzi értéket képviselő portákat kezelni, fenntartani. Az elméleti képzés online zajlott, ám a gyakorlati elemeket csak a helyszínen tudják elsajátítani a tanulók.
– Nagyon fontos, hogy legyen utánpótlás, vagyis hogy képezzünk olyan szakembereket, akik tudják, hogyan kell a skanzenek házait felújítani, falazni, zsúpolni, és ezt a tudást ők is át tudják majd adni. Az oktatásnak három fő eleme van: a hagyományos kerítésépítés, az épületek külső falainak óvása, újjáépítése és a tetőhéjalás. Szerencsére Zala megyéből és Vas megyéből is voltak jelentkezők a tanfolyamra. Egy több ütemből álló TOP-pályázatnak köszönhetően folyamatban van a Göcseji Falumúzeum fejlesztése is. Ennek első állomása a Hencz-malom felújítása volt. Az átadásra egy szűkebb rendezvény keretében, tavaly augusztus 20-án került sor. Ugyanennek az ütemtervnek a részeként (a skanzen új elemeként) felépült a rámi kápolna és a mellette lévő temetődomb. A pályázat további részeként új fogadóépület létesül, áthelyezik a kástut, és az eredeti alapján megépítik a rámi iskolát.
– Nagyon várjuk már azt is, hogy felépüljön az a két „olajosház”, ami egy átmenetet, vagy hidat képez a skanzen és a velünk szomszédos Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum között. Mindez a 20. század történelmi és életmódbeli változásait is jól jelzi majd. Ezek a fejlesztések nagy előrelépést jelentenek a falumúzeum jövője szempontjából – fogalmazott az osztályvezető. A közelgő nyitással kapcsolatban Varju András elmondta: a jelenleg érvényes szabályok betartásával és a védettségi igazolványok felmutatásával lehet látogatni az intézményt. A fogadóépületben, vagyis a jegypénztárnál kötelező lesz maszkot viselni. Meghirdették továbbá a nyári táboraikat, remélik, hogy kedvezően alakul a járványügyi helyzet, és minden tervezett program megvalósul.

vissza az elejére

Konferencia anyagát tartalmazza

Online kötetbemutató

A zalaegerszegi Ady-iskolában működő Izsák Imre Alapítvány a koronavírus világjárvány miatt rendhagyó módon, az online térben mutatta be az általa szervezett megyei középiskolai történelmi konferencia kiadványát.

Az 1996-ban létrejött alapítvány hatodik alkalommal szervezte meg a középiskolai megyei konferenciasorozatot, melynek során történelmi témában tartottak előadásokat a diákok a 2019/2020-as tanévben. A zalaegerszegi Ady Endre Általános Iskola és Gimnáziumban, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnáziumban és keszthelyi Közgazdasági Szakgimnázium épületeiben összesen hét előadással, 13 előadó közreműködésével zajlott a program. A konferenciát tartalmazó kiadvány elkészítése a pandémia miatt csúszott az idei évre, hangzott el Dúcz Mihály, az Ady-iskola pedagógusa, az alapítvány munkatársa köszöntőjében. A kiadványt Nemes Erika, az alapítvány kuratóriumi elnöke mutatta be az online hallgatóságnak. A kötetben egyebek közt olyan témákat dolgoztak fel a diákok, mint Zalalövő római múltja, a felvidéki magyarok kálváriája, de olvashatunk a szív emberéről, Krátky Istvánról, illetve eltemetett hősnőkről is. A fiatalok a pedagógusok segítségével előreléptek a prezentációkészítésben és a projektek közönség előtti bemutatásában is. Az online bemutatón köszöntőt mondott Balaicz Zoltán polgármester is, aki 1985–1997 között az Ady-iskola diákja volt, valamint az Izsák Imre Önképzőkör 1991-es megalakulása után ellátta annak diáktitkári feladatait is.

vissza az elejére

Adomány a landorhegyi gyermekotthonnak

Átadták a húsvétitojás-aukcióból befolyt összeget

Egymillió 50 ezer forint adományt és további 155 ezer forint értékű ajándékcsomagot kapott a landorhegyi gyermekotthon. Tóth Tamás Gábor, a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat intézményvezetője a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben vehette át az adományokat.

– pet –

Mint arról már többször hírt adtunk, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem kezdeményezésére, a húsvéti időszakban öt zalaegerszegi képzőművész készített nagyméretű, színes tojásokat. A kortárs művészeti alkotások a belvárosban volt láthatóak, majd egy licit során értékesítették őket. A befolyt összeg pedig a landorhegyi gyermekotthonhoz került. A Zalaegerszeg Barátai Egyesület mindezt kiegészítette egy 155 ezer forint értékű ajándékcsomaggal, melyet Bali Zoltán alpolgármester, az egyesület elnöke adott át. A hangversenyteremben rendezett eseményen részt vett Vigh László országgyűlési képviselő, Balaicz Zoltán polgármester, valamint Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető is. Többek között elhangzott: Zalaegerszeg mindig élen járt az adakozásban és a jótékonysági akciók szervezésében, az pedig különösen fontos, hogy rászoruló gyermekek részére is adományozzanak. Régi álom volt az is, hogy ne csak az adventi időszakban öltözzön díszbe a város, hanem húsvét alkalmával is. A kortárs művészeti tojásaukció, vagyis az utcákon látható festett tojások sikeresen hozzájárultak az ünnepi hangulat megteremtéséhez. Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója elmondta: azt tapasztalták, hogy a kezdeményes elnyerte a lakosság és a járókelők tetszését. Müller Imre ötletgazda, a hangversenyterem művészeti tanácsosa hozzátette: céljuk az, hogy jövőre az amatőr alkotókat és a testvérvárosok képzőművészeit is bevonják a programba. Így akár ki is lehetne cserélni egy-egy város művészi tojásait. A landorhegyi gyermekotthon részéről Tóth Gábor Tamás intézményvezető köszönte meg a felajánlásokat. Az összegből különböző méretű hintákat vásárolnak majd az otthon lakói számára. Viszonzásképpen pedig átadta azokat a bekeretezett rajzokat, melyeket a gyerekek készítettek a szervezőknek és a tojásokat festő művészeknek.

vissza az elejére