Középkori épületek a város alatt | Gyógyító mesékkel a félelmek ellen | Zalaegerszegi díjazott | A tavasz és a nyár népdalai |
Középkori épületek a város alatt
Régi belváros a régészeti feltárások tükrében
Zalaegerszeg középkori emlékeiről tartott online előadást dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató a Göcseji Múzeum, valamint a Zalaegerszegi Városvédő Egyesület kezdeményezésére. A Youtube-on követhető eseményre a város napja alkalmából került sor, a Múzeumi találkozások rendezvénysorozat részeként.
– pP –
Mint az bevezetésképpen elhangzott: a téma nem egyszerű, hiszen a középkori
emlékek egy hétköznapi járókelő számára láthatatlanok. Zalaegerszeg belvárosában
ugyanis nem maradt fenn középkori épület, a város múltja a földfelszín alatt
található. A Mária Magdolna-plébániatemplom melletti középkori temetőkápolnát
korábban már feltárták a régészek, ennek falai láthatók is. A többi emlék
azonban a mai város alatt helyezkedik el. Néhány peremkerületben (vagyis a
városhoz csatolt egykori faluban) viszont még van középkorból származó templom.
Vándor
László többek között elmondta: összefüggő régészeti kutatás kevés volt a
belváros területén. Ami támpontot ad, az a bő tíz évvel ezelőtti, Kossuth
Lajos utcában elvégzett közműcsere. Az ehhez kapcsolódó régészeti munkák
során világossá vált, hogy a középkori Zalaegerszeg a nagytemplomtól a mai
Petőfi utca vonaláig tartott. Ezután egy elmocsarasodott szakasz következett,
majd a mai Csány tér környékén volt még beépített rész. A régészek szerint a
tárgyalt korszak szempontjából még egy „gyanús” területe van a városnak;
mégpedig a Zrínyi-gimnázium és környéke, ahol szintén egy középkori település
lehetett egykoron. Bár feltárás még nem volt a területen. A kutatásokból (és a
Kossuth utcai leletanyagból) az is látszik, hogy más korabeli városokhoz
hasonlóan Egerszegre is a hosszúkás, mezővárosi szerkezet volt jellemző: egy
főút, néhány kisebb mellékutcával, vagy leágazással. A kereskedelmi útvonal Bak
felől jött be a városba, végigfutott a mai Kossuth utcán, majd a nagytemplomnál
nyugatra fordult Körmend és Szombathely irányába. A 15. századi háztípusokat
körülbelül úgy kell elképzelnünk, mint a Göcseji Múzeumban látható vert falas
vagy boronaházakat zsúp-, illetve nádtetővel. Ám az ablaknyílások még kisebbek
lehettek, mint a skanzen házain – hangzott el. A forrásokból és a kutatásokból
azt is tudjuk, hogy a várost 1247-ben említik először egy oklevélben, amiből
kiolvasható, hogy ekkor már állt a temploma. Hogy ez a középkori templom mikor
épült, egyelőre nem tudni. Maradványai ugyanis a mai nagytemplom alatt vannak.
Ezt a korabeli templomot a 14–15. század fordulóján átépítették egy nagyobb,
gótikus templommá, hiszen a város fejlődött. Egerszeg egyházi tulajdon volt, a
veszprémi püspök pedig új templomot és püspöki udvarházat is építtetett ekkor.
Néhány évvel ezelőtt a Göcseji Múzeum melletti területen, vagyis a leendő
Mindszenty-központnál végzett régészeti feltárás megerősítette mindezt.
Előkerültek ugyanis azok a 14–15. század fordulójáról származó téglaégető
kemencék, amiket a templom és az udvarház építésénél használtak – idézte fel
Vándor László. Hogy ez a gótikus templom milyen lehetett, szintén nem
lehet pontosan tudni, hiszen elődjéhez hasonlóan ez is a mostani templom alatt
van, és egyelőre nem volt lehetőség itt feltárásra. Szintén nem ismerjük a már
említett püspöki udvarház pontos helyét és küllemét sem, mert az valahol a mai
törvényszék épülete alatt található. A más városokban fellelhető, hasonló
funkciójú középkori építmények azonban adnak némi támpontot arról, hogy milyen
is lehetett ez az épület, illetve a gótikus templom. Annyi bizonyos, hogy a
püspöki udvarház megerősítésével jött létre a 16. század közepén az egerszegi
vár; a köztudatban ez a középkori emlék maradt meg leginkább. Annak ellenére,
hogy a felszínen ebből semmi sem látható. A múzeum és a piac környékén lezajlott
régészeti feltárások eredményeképpen azonban ma már tudjuk a kiterjedését és a
szerkezetét is. A templom előtti városmakett pedig modellezi is a korabeli
település képét. Ezenkívül Frimmel Gyula készített a korabeli
városról grafikákat a Zalaegerszeg története című képes albumba.
Hegedüs Barnabás, Tóth Gábor alelnök, Bali
József, dr. med. habil. Gasztonyi Beáta PhD és Rigó Márton. |
Gyógyító mesékkel a félelmek ellen
Könyvadomány a kórház gyermekrészlegeinek
Megnyugtatja a betegségekkel küzdő gyermekeket, és választ ad félelmeikre a Bagoly Barni meséiben szereplő tizenöt kis történet. Szerzője Hegedüs Barnabás, akinek könyvéből és a hozzá tartozó színezőből 100–100 kötetet ajánlott fel a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete a Zala Megyei Szent Rafael Kórház számára. Az 500 ezer forint értékű adományt sajtótájékoztatón adták át.
– AL –
Hegedüs Barnabás elmondta: elsőként a Borz Botond
meséje született meg apai kérésre. Legjobb barátjának kisfia ugyanis cukorbeteg
lett. Mint fogalmazott: a gyerekek nagyon jó képzelőerővel rendelkeznek, mégis
nehéz lekötni figyelmüket. A meséken keresztül viszont lehet. Barátja kisfiának
betegsége azonban csak egy azon problémák közül, amelyek miatt fájdalom és
félelem rögződik belénk gyerekkorunkban. Ezért még írt tizennégy gyógyító mesét,
amelyek a Bagoly Barni meséi című kötetben láttak napvilágot,
amelyhez egy színező is társul. A kötet hangoskönyvként is elérhető, illetve
minden meséhez tartozik egy meditáció is. Dr. med. habil.
Gasztonyi Beáta PhD főigazgató arról beszélt, hogy amikor egy gyermek
kórházba kerül, az a szülőt, gyermeket egyaránt nagyon megviseli. A kötetben
lévő mesék éppen ezért lehetnek nagy segítségükre, hiszen megfeledkezhetnek
félelmeikről. A felajánlott mesekönyvből és színezőből 80 darabot a
gyermekosztály, míg 20-at a pszichiátriai osztály gyermek- és ifjúsági részlege
kap meg. Bali József, az Ispita Alapítvány elnöke azt emelte ki,
hogy a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesülete révén egy új korosztály lépett be a
karitatív tevékenységbe, ami örömteli és követendő. Az egyesület 2017-es
alakulása óta már számos jótékony kezdeményezést karolt fel, tudtuk meg
Rigó Márton elnöktől. Elmondta: a koronavírus-járvány miatt is fontosnak
érezték azt, hogy karitatív megmozdulásuk olyan helyre irányuljon, ahol
leginkább elkél. Így esett a választásuk a kórházra, illetve a Bagoly
Barni meséi kötetre, hiszen bizonyított tény, hogy a gyógyulás lelki
folyamatokon is múlik. A gyerekek erőt meríthetnek a gyógyító mesékből, egy
olyan kötetből, amely zalaegerszegi szerző tollából született.
Weinhoffer Péter Tibor |
Az országos kazinczy-versenyen
A Szép magyar beszéd verseny országos döntőjében Kazinczy-érmet kapott Weinhoffer Péter Tibor, a Zrínyi Miklós Gimnázium 12. B osztályos tanulója (felkészítőtanár Vass Szilvia).
A Kárpát-medence egyik legjelentősebb anyanyelvi versenyéről a fiatal díjazott írt összefoglalót lapunknak. A következőkben Weinhoffer Péter Tibor szövegéből idézünk. A mostani verseny a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium jóvoltából került megrendezésre. A 2021-es rendhagyó online döntőn több mint 100 diák mérhette össze a tudását és felkészültségét a nyelvújítás vezéralakjáról, Kazinczy Ferencről elnevezett versenyen. A megmérettetés kezdeményezése az 1960-as évekbe nyúlik vissza, amikor Péchy Blanka színésznő díjat alapított hivatásos beszélők, színészek, médiaszereplők, pedagógusok és fiatalok számára Kazinczy-díj néven, ezzel elismerve szép kiejtésüket és nyelvhasználatukat. Hasonlóan az általános iskolai fordulókhoz, a középiskolákban is több lépcsős válogató vezet el az országos döntőig. Ahhoz, hogy az indulók eljussanak a győri vetélkedőre, nyerniük kell az iskolájuk és a megyéjük válogatóján. A vírushelyzet okozta akadályok ellenére az 55. Kárpát-medencei döntő sikeresen megrendezésre került, minden érintett egészségének érdekében digitális formában. A lebonyolítás zavartalanul zajlott, habár bizonyosan szokatlan élményben részesültek az indulók. Az idei tanév szűkös keretei nem engedtek teret a személyes jelenlétnek, így az előadók otthoni, illetve lehetőség szerint iskolai környezetben rögzítették a felolvasást. Az ünnepélyes eredményhirdetésre április 14-én került sor a YouTube videómegosztón, élő adásban. A legrégebbi múlttal rendelkező hazai anyanyelvi verseny ösztönzi a fiatalságot a helyes nyelvhasználatra és beszédművelésre. Feltárja a nyelv szépségeit, és igényességre tanít – vallja Weinhoffer Péter Tibor.
Laposa Julcsi |
Megjelent a legújabb dalos foglalkoztatófüzet
Elkészült Laposa Julcsi legújabb dalos kifestőkönyve. A népzenész, zenepedagógus ezúttal a tavaszi-nyári időszak népdalkincsét foglalta össze egy gyerekeknek szóló foglalkoztatófüzetben. A város támogatásával elkészült kötetet a polgármesteri hivatalban mutatták be.
– pet –
A Népi hang-színek kiadványsorozat legújabb elemével az évkör tulajdonképpen
bezárult, hiszen a többi évszakot már feldolgozta a fiatal zenei mediátor (2018
Tél; 2019 Ősz). A kötetet és Laposa Julcsi munkásságát méltató
Balaicz Zoltán polgármester elmondta: örömteli, hogy a pandémiás
helyzet ellenére végül elkészülhetett és bemutatásra is kerülhet az új kiadvány.
A szerzőnek pedig köszönet jár azért, hogy a járvány alatt a népzenei nevelést
az online térbe költöztette, sok szép pillanatot okozva ezzel az érdeklődő
családok számára. Laposa Julcsi a Népi hang-színek tavaszi-nyári
kötetével kapcsolatban elárulta: olyan dalokat próbált összegyűjteni, melyek
eddig nem kaptak nagy népszerűséget. Körülbelül háromszázezerre tehető a hazai
népdalok száma, ami hatalmas mennyiség és hatalmas kincs is. Ebből szerette
volna „kimeríteni” azokat, amik kevéssé ismertek és esetleg Zala megyéhez is
kötődnek. A zalai népdalok egyik legjelesebb gyűjtője id. Horváth Károly
népzenész, népzenekutató volt, az ő munkásságából is került néhány népdal a
kiadványba. A népdalok elsősorban a tavaszi és nyári évszakhoz kötődő ünnepekre
és népszokásokra, valamint a hagyományos paraszti munkákra koncentrálnak, így
többek között a zöldágjárás, a húsvét, a pünkösd, a Szent Iván-éj és az aratás
is fókuszba kerül. Zeneileg, sőt képileg is, hiszen a kották és dalszövegek
mellett – Füle Viktóriának köszönhetően – grafikák illusztrálják a
füzetet, melyeket ki is színezhetnek a gyerekek. Ezenkívül egy memóriajátékot és
egy cédét is rejt a kötet. Utóbbin a híres Kaláka együttes szólaltatja meg a
dalokat, de a Liszt Ferenc-iskola és a Pacsai Általános Iskola diákjai is
közreműködnek. A dalos foglalkoztatófüzet ezer példányban jelent meg és a város
összes óvodájába eljut, de könyvesboltokban is kapható. A kötetbemutatón
Laposa Julcsi elő is adott néhány népdalt: például a „Két szál
pünkösdrózsa” kálócfai változatát. Ezt a variációt id. Horváth Károly
gyűjtötte a településen 1978-ban.