A megújult színházépület látványterve.

Hangversenyterem képtár szerepben

Évfordulók, szobrok, megújuló intézmények

A következő öt évben számos köztéri alkotással bővül a város, kiemelt figyelmet kap a Göcseji Múzeum, a skanzen, a Hevesi Sándor Színház, a volt Korona Szálló, a Gébárti Kézműves Alkotóház és a könyvtár fejlesztése. Mindezeken túl, a helyi identitás erősítésére, valamint a szellemi és tárgyi hagyatékok gondozására helyeződik a hangsúly.

Szabolcs Péter két új szobrával bővül a Vizslapark.

– pP –

Elkészült, és a nyilvánosság számára is elérhető (letölthető) a város új kulturális koncepciója, mely a 2021–2026 közötti, bő ötéves időszakra határozza meg a cselekvési irányelveket. A dolgozatot a polgármester mellett Horváth Gábor közművelődési szakreferens, valamint a főbb kulturális intézmények (színház, bábszínház, könyvtár, múzeum, Keresztury VMK) vezetői jegyzik. De azok az intézmények is beszámolnak jövőbeni terveikről, melyeknek nem az önkormányzat a fenntartója, ám a kulturális élet szempontjából nélkülözhetetlen feladatokat látnak el. A dolgozat az elmúlt időszak értékelésével indul, melyből természetesen nem hiányozhat a koronavírus-járvány hatásainak elemzése sem. Minden intézmény számára jelentős bevételkiesést okozott az elmúlt egy év, ráadásul új fogyasztói szokások is kialakultak. Megnőtt az online térben eltöltött idő, ami például nagymértékben átalakította a filmnézési szokásainkat. A moziknak így a jövőben valamilyen választ kell adniuk erre a helyzetre, de a többi kulturális intézményt is kihívások elé állítja a pandémia, illetve annak hatásai. Az érintett 2021–26-os időszakban több évfordulóra is sor kerül a városban. Idén például negyvenéves lesz a VMK, és szintén ugyanezt az évfordulót ünnepli 2022-ben a Hevesi Sándor Színház, 2023-ban pedig a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem. Éppen 600 évvel ezelőtt említették először Egerszeget egy oklevélben mezővárosként, így most ennek évfordulójára készülünk. 2022-ben a város első írásos említésének (1247) 775., 2025-ben pedig a rendezett tanácsú várossá válás (1885) 140. évfordulójára emlékezünk. A következő években tucatnál is több köztéri alkotással gyarapszik Zalaegerszeg, azon belül is a belváros. Az említett 600. évforduló kapcsán elkészül az első ismert városbíró, Mihály deák szobra melyet a múzeum szomszédságában állítanak fel (alkotó Farkas Ferenc). A Vizslaparkba Szabolcs Péter készít két új szobrot (egy vizsla kutyát és egy játszó gyermeket ábrázoló művet), a Rózsák terére pedig egy székelykapu épül. A megújult alsóerdei szabadidőparkba, valamint a csácsi arborétum bejáratához egy-egy szarvasábrázolás kerül, a polgármesteri hivatal előtti térre pedig egy új városmakett készül. Utóbbi nem a múltat, hanem a jelenkort örökíti meg; afféle 3 dimenziós belvárosi térképként funkcionálva. 2025-ben, a rendezett tanácsú várossá válás évfordulóján Czobor Mátyás szobrát avatják fel. Még idén emléktáblát kap Morandini Tamás építészmérnök is, aki a város 20. század eleji fejlesztéseinek egyik meghatározó alakja volt. Mivel 2021-ben Zalaegerszeg posztumusz díszpolgára Fischer György szobrászművész lett, a tervek között szerepel az is, hogy egy általa készített kisplasztikából köztéri szobor készüljön. A város ezzel kapcsolatban az örökösökkel folytat tárgyalásokat. A cselekvési terv az épített örökség megőrzésére (például a Korona szálló és HEMO épületének megújítása, Mérlegház visszaépítése), és a város számára meghatározó személyiségek (Keresztury Dezső, Pais Dezső, Ruszt József, Fekete György) hagyatékának ápolására is kiemelt figyelmet fordít a jövőben. Állami szerepvállalás mellett új funkciót találhat a Mártírok úti volt leánykollégium épülete is, ahová a tervek szerint a levéltár és annak raktárai költöznének egy felújítást követően. A kulturális koncepcióból az is kiolvasható, hogy – sajnálatos módon – a város egyelőre letett arról a tervről, hogy önálló képtár létesüljön Zalaegerszegen. A téma már évtizedek óta napirenden volt, a helyszínt illetően több elképzelés is született. De vita tárgya volt az is, hogy milyen korszakból származó alkotásokat fogadjon be az intézmény és milyen tematika – vagy egyéb koncepció – mentén mutassák be a műveket. Annál is inkább, mert nemcsak számos képzőművész kötődik Zalaegerszeghez, hanem a GébArt-i művésztelep alkotásai is a város tulajdonát képezik, amiket szintén jó volna intézményesített keretek között bemutatni, őrizni. Ugyanakkor – mint az a dolgozatból kiderül – a szükséges anyagi forrás hiánya és a nagyobb prioritást élvező kulturális célkitűzések miatt a képtár nem valósult meg. Egyfajta kompromisszumos megoldásként most az a javaslat született, hogy a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (saját programjain túl) évente egy-két alkalommal töltse be a képtár funkciót, és mutassa be a zalaegerszegi képzőművészek munkáit, illetve a művésztelepek anyagát. A képtári feladatok ellátására és a bemutatandó művek kiválasztására egy háromtagú kuratórium felállítását javasolják. Ennek tagja dr. Kostyál László művészettörténész, Müller Imre, a hangversenyterem művészeti tanácsosa és Prokné Tirner Gyöngyi, a Gébárti Regionális és Népi Kézműves Alkotóház vezetője lenne. A következő öt év legfontosabb célkitűzései között szerepel többek között a színház épületének teljes megújítása (erre az időre a társulat a moziba költözne), valamint a Mindszentyneum és a vele párhuzamosan megújuló Göcseji Múzeum rentábilis működtetése, illetve országos és határokon átnyúló népszerűsítése. De a kultúra, a turizmus és a gazdaság kapcsolatának elmélyítése is kiemelt feladatként szerepel.

vissza az elejére

A fiatalok hamarosan visszatérnek

Megújul a vizslaparki szobor és medence

Bali Zoltán alpolgármester	Amikor még állt a szobor – 2019.

A figuráktól az alattuk lévő medencéig teljesen megújul a vizslaparki Fiatalok szobra. Rózsa Péter szobrászművész alkotása 1969 májusa óta áll a parkban. A szobrot az akkor még Ifjúságparknak nevezett terület avatásával egy időben leplezték le.

– pet –

A kompozíció – mely egy fiatal párt ábrázoló szoborból és egy alattuk lévő medencéből áll – az elmúlt évtizedekben kissé megkopott, az időjárás erodálta a mészkő figurákat és a medence burkolatát is. Egy ideje pedig a vízvezetékrendszer és a szigetelés sem tölti be eredeti funkcióját. Megérett tehát az idő a teljes rekonstrukcióra. A város a Vizslapark megújítása során az infrastrukturális, valamint a zöldfelületet érintő fejlesztések mellett a környék köztéri alkotásainak rendbetételét is célul tűzte ki – fogalmazott Bali Zoltán alpolgármester a helyszínen rendezett sajtótájékoztatón. A járókelők néhány hete tapasztalhatták, hogy a Fiatalok „eltűntek” a parkból. Jelenleg a Reneszánsz kőfaragó műhelyében tisztítják őket, majd a medence korszerűsítése következik. Utóbbi új vízzáró szigetelést és burkolatot kap, valamint gépházat, illetve elektromos és vízforgató berendezéseket is építenek az oldalfali szerkezethez. Az alpolgármester bízik benne, hogy a felújítás után szökőkútként tud majd funkcionálni a kompozíció, és hogy a ’70-es évekhez hasonlóan ismét egy ikonikus találkozási és kikapcsolódási pontja lesz a parknak. A beruházás bruttó 5,7 millió forint, melynek felét az önkormányzat állja, fele pedig állami forrás. Várhatóan július végére végeznek a felújítással.
Rózsa Péter népszerű szobrász volt az érintett időszakban. Kezdetben inkább realista (munkás) figurákat készített, a hatvanas-hetvenes évektől azonban stilizáltabb, modernebb, geometrikus formákból építkező műveket alkotott. Ez jellemző a Fiatalok szobrára is. (Szintén ő az alkotója a békeligeti irodaház bejáratát díszítő Gondolkodó-szobornak is.) Bali Zoltán a Vizslapark fejlesztésével kapcsolatban többek között elmondta: 2014-ben egy élhető belvárosi zöld szigetet álmodtak meg. Ennek alapján növénytelepítésekre került sor és új pihenőövezeteket is kialakítottak. Elkészült továbbá a kutyafuttató, a sportpálya és a gyalogos sétány. A bejárati oldalon megújultak az „Ifjúságpark 1969” feliratú kőtömbök. Kicserélték a közműveket is, a közvilágítást pedig tovább szeretnék bővíteni, korszerűsíteni. A kis-Vizslaparkban hamarosan egy pavilon épül kávézóval és vizesblokkal, a park Platán sor felőli oldalán (a volt Lenin-szobor előtti részen) pedig további köztéri alkotások és térelemek létesülnek.


 

vissza az elejére

A lehetséges és lehetetlen találkozása

Tárlatzárás az online frimmel-kiállításon

A „frimmelizmusról” és a különböző sokszorosító technikák együttműködéséről is szó esett a 8.01 online galéria legutóbbi tárlatának finisszázsán. Frimmel Gyula „A rézborzoló” című kiállítását ezúttal Szurcsik József festőművész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem grafika tanszékének vezetője mutatta be.

– pP –

Szurcsik neve nem teljesen ismeretlen a helyi kiállításra járó közönség körében, hiszen korábban résztvevője volt a GébArt Zalaegerszegi Nemzetközi Művésztelepnek. Majd Kopasz Tamás és Gaál József festőművészekkel közösen néhány éve tárlata nyílt a Gönczi Galériában. De mint zenész is bemutatkozott: a képzőművészekből álló Tapasztalt Ecsetek formáció tagjaként lépett fel a VMK-ban. Ezúttal a ZAZEE Kulturális Egyesület által létrehozott 8.01 online galéria Frimmel-kiállításán vállalta a tárlatzáró „vezetést”. A digitális térben zajló eseményen jelen volt Frimmel Gyula, valamint Tóth Norbert képzőművész is (utóbbi mint házigazda), így egy többszörösen interaktív programot láthattak a nézők. Annál is inkább, mert a chat-fal lehetőséget adott arra, hogy a közönség is kérdéseket tegyen fel az alkotóknak. Szurcsik József bevezetésképpen elmondta: az ehhez hasonló, online térben zajló művészeti programok óriási segítséget jelentettek az elmúlt időszakban. Talán lassan csillapodik a járványhelyzet és véget ér a „combos, társadalmi szintű szobafogság”. Frimmel Gyulával még a főiskoláról ismerik egymást, aztán a GébArt-i művésztelep alatt elevenítették fel a régi barátságot. A tárlatvezetésen Szurcsik leginkább a grafikáról, mint műfajról, a borzolásról, vagyis a mezzotinto technikáról, illetve a Frimmel Gyulát foglalkoztató alkotói szándékról és tematikai sokszínűségről beszélt az egyes képek kapcsán. Szóba kerültek a vonalak és foltok, a szándékos borzolás, a rézlemez sérülékenysége és az ember személyes élete a társadalmi jelenségek viszonylatában. A tárlatvezető szerint minden művészet grafika, de nem minden grafika művészet. Gyula előtt azonban megemeli kalapját: Szurcsik a tárlatvezetést kalapban kezdte, ám ezen a ponton jelképesen levette a fejéről. A Frimmel által alkalmazott mezzotinto technika alkalmazása szerinte úgy is megfogalmazható, hogy egy látszólagos szöszmötölésből indul útjára az igaz gyönyör; vagyis születnek meg a rá jellemző különös hangulatú és stílusú grafikák. Nemcsak a borzolásnak verhetetlen mestere, hanem a rézmetszésnek, a fametszésnek és a linóleummetszésnek is. A felborzolt felület sebeinek mélyéből jön létre a „frimmelizmus”. Hiszen egy önálló, saját világot hoz létre azáltal, hogy együttműködésre készteti a különböző grafikai és sokszorosító eljárásokat. Így egy-egy képen a lehetséges és a lehetetlen dolgok épülnek össze. Munkásságának lényege, hogy minden alkotása egy korábbi tanulság révén születik meg, ami újabb kérdéseket vet fel, majd az újabb és újabb műveket szül. A tárlatvezetés a ZAZEE egyesület Youtube-csatornáján nézhető vissza.

vissza az elejére