Tehetséggondozás és helyi irodalom | Átadták a megújult pengefalat | Júniusban indul a nyári színház | Áthelyezés, vagy csak elmozdítás? |
Kocsis Tamás |
Tehetséggondozás és helyi irodalom
Új szerkesztők a deák+kertben
Új felelős szerkesztője van a könyvtár irodalmi és kulturális portáljának, a Deák+kertnek. A váltást Tóth Imre költő, korábbi felelős szerkesztő váratlan halála indokolta.
– pet –
Tóth Renáta, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár
igazgatóhelyettese lapunk érdeklődésére elmondta: a 2018-ban létrejött Deák+kert
portál felelős szerkesztői feladatait ezentúl Kocsis Tamás, az
Apáczai Csere János Tagkönyvtár munkatársa látja el.
Szerkesztőtársai dr. Gyenes Imre író és Szili Erika
könyvtáros lesznek.
– Már az elmúlt három évben is sokat változott, színesedett az oldal. A korábbi
főszerkesztő, Tóth Imre tragikus halálával azonban újra kellett
szervezni a munkát. Kocsis Tamással, az új felelős szerkesztővel
szeretnénk erősíteni a társművészetekre vonatkozó területeket, de nyitnánk a
színház és a bábszínház felé is. Nemcsak kritikákat, tudósításokat, hanem
műhelybeszélgetéseket, portrékat is készítenénk az egyes művészekkel. Várunk
továbbá élménybeszámolókat, tanulmányokat is az eddigieknél nagyobb számban –
fogalmazott. Kiemelte: a Deák+kert jelentős szerepet tölthet be a
tehetséggondozásban. A most beinduló közösségi szolgálat számos tehetséges
fiatalt hozott ugyanis a látókörükbe, akiknek műveit, munkásságát népszerűsíteni
tudják. Terveik között szerepel továbbá az is, hogy szerzői-előadói esteket
tartsanak a Deák+kert rendezvényeként. Az őszi Ünnepi könyvhétre például
műhelybeszélgetéseket és író-olvasó találkozót szerveznek; többek között
irodalmi, helyismereti témákban. Az új felelős szerkesztő, Kocsis Tamás
érdeklődésünkre felidézte: négy éve dolgozik könyvtárosként az Apáczaiban. A
Deák+kerttel pedig a portál egyéves szülinapján, vagyis 2019-ben került
közelebbi kapcsolatba. Ő maga is szívesen ír novellákat, verseket, így néhány
írását elküldte Tóth Imrének, aki szívesen fogadta. Ezzel
párhuzamosan az Apáczai tagkönyvtárban szerveződött egy jórészt
középiskolásokból álló írókör Leírhatatlan(ok) néven, melyet Tamás koordinál
azóta is. A fiatal tehetségek publikációs lehetőséget kaptak a Deák+kert
Műhelymunka rovatában, így össze is értek a szálak…
–
Felelős szerkesztőként továbbra is fontos feladatomnak érzem a tehetséggondozást,
ezért a Műhelymunka rovatot ezentúl is én koordinálom. A portál szerkesztésében
dr. Gyenes Imre (próza/vers rovat) és Szili Erika (helytörténet
rovat) vállalt még szerepet, de természetesen Kiss Gábor igazgató
és Tóth Renáta igazgatóhelyettes is részt vesz a munkában.
Tóth Imre halála után kicsit elárvult a felület, amit szeretnénk újra
élettel megtölteni. Imre nagyon magasra tette a lécet! Nemcsak tudása és
felkészültsége miatt, hanem kapcsolatai révén is. Komoly és elismert írók,
költők is publikáltak itt az elmúlt években. A színvonalból nyilván nem
engedhetünk! Sőt, szeretnénk, ha a korábbi szerzők visszatérnének, illetve
újabbak is érkeznének. Ezért az is feladatom lesz, hogy bővítsem az ismeretségi
kört. Jó hír, hogy hamarosan Turbuly Lilla, Wohner Dóra
és Szálinger Balázs is jelentkezik egy-egy írással. Kocsis
Tamás azt is elárulta: a fiatal szerzőket elsősorban tanáraikon
keresztül próbálják megszólítani. Úgy látják, hogy a Deák+kert portálnak az ő
körükben is van már nívója. Sokan büszkék arra, hogy névvel, fotóval jelenhettek
meg itt írásaik. A szerkesztő ugyanakkor elismerte, hogy sokszor nehéz versenyre
kelniük a Facebookkal és más közösségi portálokkal, ahová a diákok
előszeretettel teszik fel az írásaikat. Ez már azonban afféle publikálásnak
számít, a portál szerkesztőinek pedig az a célja, hogy a tehetséges diákok
versei, novellái náluk jelenjenek meg először. Amiket utána természetesen bárki
megoszthat a különböző social media felületeken. A honlap szellemisége továbbra
is az, ami induláskor volt: a virtuális közösségi „kert” elsősorban a helyi,
zalai irodalmi élet eseményeire, szerzőire és fiatal tehetségeire hívja fel a
figyelmet. Emellett pedig kitekintést ad az országos irodalmi, kulturális élet
híreire is. Az új célok között az is szerepel, hogy félévente egy nyomtatott
kiadvánnyal is megjelenjenek, ami egyfajta válogatás lenne a portálon megjelent
legfrissebb publikációkból.
Folyamatosan szépül a vizslapark
Gyermeknapon adták át hivatalosan a megújult vizslaparki pengefalat. A kosárpálya mögötti, leromlott állapotú fal Bali Zoltán alpolgármester kezdeményezésére kapott új dekorációt. A felújítás a Vizslapark rekonstrukciójának egyik elemeként valósult meg.
A pengefal új dizánjára még márciusban hirdetett rajzpályázatot „Az én Vizslaparkom” címmel az önkormányzat és a Zalaegerszegi Televízió. Az avatóünnepségen Frauenhoffer Márta, a ZTV ügyvezetője elmondta: összesen 62 pályamű érkezett az iskolákból, ebből választottak ki két alkotást, melyek ezentúl a fal két oldalát díszítik. A zsűri Csalló Nárcisz (Ady-iskola) és Mészáros Réka (Mindszenty-iskola) rajzát találta a legjobbnak. A diákok munkáit a budapesti Neopaint Works festette fel a falra az önkormányzat támogatásával. Balaicz Zoltán polgármester az avatáson örömtelinek nevezte a kezdeményezést, és azt is, hogy ilyen sok pályamű érkezett. A diákoknak megköszönte a munkát, remélve, hogy a jövőben lesznek még hasonló akciók a városban. Ezt Bali Zoltán meg is erősítette, hiszen mint elárulta: a szeretnék, ha a vizslaparkihoz hasonló módon több lepusztult tűzfal és házfal is megújulhatna Zalaegerszegen. Bízik benne, hogy a park eddigi újdonságaihoz hasonlóan a most átadott fal is sokak örömét szolgálja majd. A diákok munkájára pedig mindannyian büszkék lehetünk. Hozzátette: a Vizslapark fokozatos fejlesztésével az a cél, hogy egy élő hely legyen, és a lakosság – korosztálytól függetlenül – rendszeresen használja pihenésre, játékra, sportolásra a város egyik legnagyobb zöldfelületét.
Júniusban indul a nyári színház
Kortárs művek, néptánc, koncertek
Tizenötödik évadát kezdi meg hamarosan a Kvártélyház Nyár rendezvénysorozat. A szabadtéri színház idei programjairól a városházán tartottak sajtótájékoztatót az érintettek.
Balaicz Zoltán polgármester bevezetésképpen elmondta: a tizenöt éves belvárosi nyári színház egy érték a város számára, és az idei esztendőben talán az eddigieknél is nagyobb szerepe lesz a minőségi szórakoztatásban. A járvány mindenkit elfárasztott fizikailag és mentálisan is, emiatt sokan vágynak a könnyed kikapcsolódásra, ráadásul emberi kapcsolatainkat és a közösségi életet is újra kell építenünk. A színház ebben is segítséget nyújthat – hangzott el. A polgármester hozzátette: a Kvártélyház Nyár idei előadásaira 20 százalékos kedvezményt kapnak a kórház, a rendőrség, a mentők és a katasztrófavédelem munkatársai, hiszen ők erejüket megsokszorozva dolgoztak az elmúlt egy esztendőben. A nyári színház és a város ezzel az akcióval szeretné megköszönni áldozatos munkájukat. Bízva abban, hogy sikerül hozzájárulniuk a tartalmas szabadidő-eltöltéshez, lelki felfrissüléshez. A sajtótájékoztatón részt vett dr. Gasztonyi Beáta, a megyei kórház intézményvezetője, dr. Molnár József, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság kapitányságvezetője, valamint Vincze Luca megyei vezető mentőtiszt, akik munkatársaik nevében is megköszönték a felajánlást. A nyári színház programjairól Tompagábor Kornél, a Kvártélyház Szabadtéri Színház ügyvezetője számolt be. Mint mondta, szerencsére idén is meg tudják rendezni a Manna produkcióval közösen az immár hagyományos Zalaegerszegi Kortárs Művészeti Fesztivált (ZAKO). Június 21–28. között nemcsak színházi előadásokat, hanem bábelőadást és koncerteket is láthat a közönség. Olyan neves művészek lépnek színpadra, mint Simon Kornél, Horváth Lili, Náray Erika, Kovács Patrícia és Tompos Kátya. Ami a Kvártályház idei évadát illeti, júliustól a Padlás, a Hasonmások és a Pál utcai fiúk kerül színre, de a Zalai Táncegyüttes is jelentkezik egy műsorral. A 15. évforduló kapcsán pedig fotókiállítással és egy kiadvánnyal is készülnek. A nézők kétféle bérletet is vásárolhatnak: az egyik csak a ZAKO-fesztivál előadásaira vonatkozik, a másik pedig a teljes nyári színházi évadra. A szervezők remélik, hogy sok színházbarát szeretné az idei nyárestéket a Kvártélyházban eltölteni. A részletes program a nyári színház honlapján és a Dísz téri jegyirodában is elérhető.
Áthelyezés, vagy csak elmozdítás?
Méltóbb környezet járna az íjásznak
Az eredeti példány 1919-ben készült, amit 1925-ben állítottak fel a budapesti Margitszigeten a Magyar Atlétikai Club sportpályája előtt. Egy dinamikus figurát láthatott a közönség: íját feszítő, izmos, mozgásban lévő férfialakot formált meg a művész. Később ugyanez a szobor Kaliforniába került, mert szemet vetett rá egy New York-i trösztelnök.
– pP –
Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász című szobráról van szó, melyből
több is van a világon. Maga a művész is azt vallotta, hogy ez az egyik
legnépszerűbb, legsikeresebb szobra. A margitszigeti „eset” után a főváros is
rendelt tőle egy újabb bronzöntvényt, amit 1929-ben a Műcsarnok és a jégpálya
közötti területre állítottak fel. Később aztán a Szovjetunióba, Indonéziába és
Svédországba is került egy-egy példány. Egy pedig a zalaegerszegi sportcsarnok
előtti téren található, immár 1984. június 25-e óta. (Ezt megelőzően a köztéri
alkotás egy ideig a Göcseji Múzeum előtt „állomásozott”.) A nemrégiben
napvilágot látott zalaegerszegi kulturális koncepcióban az olvasható, hogy
dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumigazgató javaslatára
felmerült az Íjász áthelyezése. Jelenleg ugyanis nem érvényesül igazán az
alkotás a sportcsarnok előtti (vagy inkább melletti) részen. A koncepció szerint
az új sport- és rendezvénycsarnok megszépült terén kellene elhelyezni úgy, hogy
a szobor összhangba kerüljön a környezetével. A témával kapcsolatban megkerestük
dr. Kostyál Lászlót, aki lapunknak elmondta: Kisfaludi egyik
legigényesebb, legszebb szobráról van szó, amit a mostaninál egy sokkal
frekventáltabb helyszínen tudna elképzelni. Szerinte a tér szélén, a kerékpárút
szomszédságában egyáltalán nem érvényesül a figura, és a környezete is eléggé
kopár. Az új sportcsarnok és az előtte lévő tér látványterve viszont bizakodásra
ad okot. A kép alapján ugyanis az látszik, hogy a tervezők úgy alakították ki a
teret, hogy abban a szobor hangsúlyosabb szerepet kap. A környezet rendezésével
méltóbb közegbe kerülhet, vagyis szervesebb része lesz az újonnan kialakított
térnek. Így az is elképzelhető, hogy az áthelyezés végül csak egy néhány méteres
elmozdítást jelent majd.