Címlap

Misztikum és összetartozás

Székelykapu a rózsák terén

Székelykaput avattak a Rózsák terén a nemzeti összetartozás napjának tiszteletére. A díszes kapu Esztány Zsolt csíkszentléleki népi iparművész munkája. A város új köztéri alkotása a Bethlen Gábor Alap, valamint a zalaegerszegi önkormányzat támogatásával valósult meg.

– pet –

Az avatásra a trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulója alkalmából került sor. A huszonkét karátos aranyfüsttel fóliázott, motívumokkal gazdagon díszített kapu üzenete egyetemes, hiszen mindannyiunknak szól – vallja az alkotó, akinek felesége és nyolc gyermeke is segített a mű megalkotásában. Galbavy Zoltán, a térség önkormányzati képviselője a rendezvényen elmondta: szemet és szívet gyönyörködtető látvány a Rózsák terének új dísze. Örömteli, hogy hamarosan a székelykapuval harmonizáló, szintén erdélyi stílusban épült református templom tornya is megújulhat. De Kisfaludi Strobl Zsigmond szobra és az alatta lévő szökőkút is rekonstrukció előtt áll. A székelykapu ötlete Balaicz Zoltán polgármestertől, valamint Tolvaj Márta főtanácsadótól, a Zalai Polgári Körök Egyesületének alelnökétől származik, így utóbbi szervezet vállalta a szervezőmunka java részét. Jagasics János, az egyesület elnöke az avatáson többek között elmondta: a kapu történelmi hagyományaink és a határon túli magyarok összetartozásának jelképe. A kapuállítás egy ezeréves hagyomány, minden magyar öröksége. Aki átmegy a kapu alatt, az emelt fővel tegye – hangzott el.Az eseményen részt vett Pótápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki úgy fogalmazott: 101 éve írták alá a trianoni békeszerződést, vagyis Magyarország halálos ítéletét. A nagyhatalmak azt gondolták, hogy a magyarság ezt a csapást nem éli túl. Ám a nemzet nemcsak túlélte, hanem meg is erősödött. A haza mi magunk vagyunk, addig él, ameddig mi éltetjük, örökítjük. A székelykapuról, mint szimbólumról elmondta: régen a hétköznapi élet fontos elemei voltak, ám misztikus jelentést is hordoztak. A kapu mindig két világot választ el; az otthon melegét és a kinti világot. Trianon után mindez kicsit átértelmeződött a határokon kívül rekedt magyarok számára. A kapun innen magyarként, azon túl pedig egy idegen országban élték mindennapjaikat. Ám a székelykapu szimbolikája összeköti a nemzetet. A Rózsák terére felállított köztéri alkotásnak van már előtörténete is. Mint az az avatáson kiderült, erdélyi testvérvárosunk, Marosvásárhely egykori polgármestere, Fodor Imre rendelte volna meg a kaput, hogy az a csíksomlyói Csibész Alapítványhoz kerüljön. A polgármester azonban időközben elhunyt, így a hivatalos megrendelés elmaradt. A székelykapu így némileg rögös úton jutott el Zalaegerszegre, hogy végső otthont találjon magának.

vissza az elejére

Börcz Tamás, a Flex Zala Automotive Gyáregység operációs igazgatója, dr. Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke, Vigh László, Péter Ágota, Balaicz Zoltán, Bekk Róbert, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízott és Domján Tibor, a Flex anyaggazdálkodási igazgatója.

Flex-beruházás

Az áru megy az emberhez

A Flex teljesen automatizált raktárt épít Zalaegerszegen, a Zrínyi utcai Zala Automotive Gyáregységében, amely első jelentős lépése a 8,7 milliárd forintos, kormányzati támogatást is tartalmazó beruházása megvalósításának. Az 1800 négyzetméter alapterületű automata raktár 1,2 milliárd forintból létesül, melynek alapkövét május 28-án tették le.

– Antal Lívia –

Péter Ágota, a Flex magyarországi alelnöke felidézte, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel május 4-én jelentették be a 8,7 milliárd forintos beruházást, amellyel 120 új munkahelyet teremtenek, amiből 90 munkakör magasan képzett pozíciót jelent. A befektetés előzményéről elmondta, hogy a Flex európai és közel-keleti működésében a legszámottevőbb operáció Magyarországon valósul meg. Ezt támasztja alá, hogy az elmúlt 25 évben 160 ezer négyzetméterrel bővítették termelőkapacitásukat hazánkban, ahol öt városban 9 ezer munkavállalóval vannak jelen. Az 1994-ben megnyílt zalaegerszegi gyár ma már a vállalatcsoport legjelentősebb autóipari központja és egyúttal a régió legnagyobb munkáltatója a közel 4 ezer alkalmazottal. A Flex nem csupán az ország 10 legnagyobb munkaadójának egyike, hanem a 2,7 milliárd eurós legutolsó auditált pénzügyi eredményével az 5 legnagyobb vállalatának is az egyike. Az elmúlt három évben 42 milliárd forintot fektettek be Magyarországon, melynek több mint felét zalaegerszegi és sárvári üzemükben az autóipari szektorba. A következő három évben ebből 32 százalékos árbevétel-növekedést várnak, ami egyben jelentős adóbevétel-növekedést is jelent a helyi közösségek számára, és biztos megélhetést több ezer család számára. A 8,7 milliárd forintos beruházást is ide hozták, melynek egyik legfontosabb és leglátványosabb eleme lesz a Zalaegerszegen felépülő, 1800 négyzetméter alapterületű, teljesen automatizált raktár az 1,2 milliárd forint értékű logisztikai fejlesztés keretében. Ezáltal olyan magas szintű automatizáltságot valósítanak meg, amely a hatékonyság mellett magas hozzáadott értékű termékek gyártását teszi lehetővé, hangsúlyozta Péter Ágota. Vigh László miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője azt mondta: a Flex nagyon jól kezelte a pandémiával terhelt elmúlt időszakot, ahogy korábban, úgy most is a több lábon állást választotta. A vállalat 8,7 milliárdos beruházására is utalva fontosnak nevezte, hogy a kormányzati támogatás elsősorban a termelőszférát érintse a gazdaság újraindítása érdekében. A produktív munkába való befektetés azt is szolgálja, hogy lehessen utakat, járdákat építeni a településeken, így Zalaegerszegen is. Végül jelentősnek nevezte a Flex beruházását, ami az automatizáció, robotizáció irányába mutat. Balaicz Zoltán polgármester azt hangsúlyozta, hogy a Flex beruházása nemcsak volumene miatt fontos a város számára, hanem mert több ezer zalaegerszegi és környékbeli embernek ad munkát és ezáltal megélhetést a családoknak. A Flex a város legnagyobb adófizetője. A közel 1 milliárd forint évi helyi iparűzési adó befizetésével jelentős mértékben hozzájárul a város gazdasági stabilitásához. Adóforintjai oktatásra, kultúrára, egészségügyre fordítódnak, olyan fejlesztésekre, amelyek hasznát a cég dolgozói is élvezhetik. Az önkormányzatnak a szoros és korrekt kapcsolat ápolása mellett érdeke a viszonzás is, vagyis tegyen lépéséket a folyamatos szakember-utánpótlás érdekében, és e tekintetben igyekezzen a Flex irányába terelni a fiatalokat. A polgármester kiemelte, hogy a város az oktatási és nevelési intézmények fejlesztésére irányuló programja keretében nem csak a bölcsődék, óvodák, iskolák felújítására figyel, de nagy hangsúlyt fektet a szakképzés erősítésére is. Ezt támasztja alá a 640 millió forintos beruházás során felépített duális szakképző központ, és a Ganz Ámbrahám Technikum hamarosan kezdődő több milliárdos fejlesztése. A magasan kvalifikált munkaerő is biztosított lesz a Pannon Egyetem által alapított Zalaegerszegi Egyetemi Központban. Ezt segíti elő az egymilliárdos beruházásban korábban létesített innovációs és tudásközpont, de további fejlesztések is várhatók. A polgármester megemlítette a 600 millió forintos beruházásban korábban elkészült munkáshotelt, ami a Flex nem helyi dolgozóit szolgálja. A gazdaságot támogató infrastrukturális fejlesztésekhez sorolta az M76-os gyorsforgalmi út létesítését, a városon belüli útfejlesztéseket, köztük a Flex autóipari gyáregységéhez vezető kerékpárút építését a Zrínyi úton. Mindezzel meg kívánják köszönni a Flexnek a sok-sok jótékonyságot, amivel segítette az itt élőket, és azt a gazdasági tevékenységet, amellyel közösen tudják fejleszteni a várost. A rendezvény végén Bekk Róbert, a Zala Automotive Gyáregység raktárvezetője ismertette a beruházást. A várhatóan októberre elkészülő új csarnokkal 1512 raklappal valamint 26 ezer dobozos raktárkapacitással bővítik meglévő tárolási kapacitásukat. Az automata raktár azáltal, hogy „az áru megy az emberhez” (és nem fordítva), pontos és teljesen nyomon követhető lehetőséget biztosít az alapanyagok és alkatrészek gyártóhelyekre való mozgatásában.

vissza az elejére