Emlékév

Lehár antal ezredes tiszteletére

Zalaegerszeg is bekapcsolódott az idei, Lehár Antal ezredes tiszteletére meghirdetett emlékév programsorozatába. A zalai megyeszékhelyen hősök napi megemlékezést szerveztek ennek keretében, melyen a Szent György Lovagrend, a Grádics Egyesület és az ausztriai Fekete Kereszt Hadisírgondozó Szervezet, az emlékév egyik osztrák támogató partnere képviseltette magát.

– b. k. –

Nemcsak az Október 6. téri első világháborús emlékműnél koszorúztak, hanem az Olasz Hadifogolytemetőben is főt hajtottak a névtelen vagy nevesített sírok előtt. A programon megemlékezőbeszédet mondott Wolfgang Wildberger ezredes, a Fekete Kereszt Egyesület burgenlandi tartományi vezetője. A rendezvényt koordinálta Fülöp András hadszíntérkutató, az emlékévet támogató Grádics Egyesület elnöke. A megemlékezésen részt vett Gecse Péter alpolgármester is. A 145 évvel ezelőtt született Lehár Antal ezredes az I. világháborúban harcolt. Az azt követő zavaros években igyekezett fenntartani a rendet csapataival a történelmi Moson, Sopron, Vas és Zala vármegyékben, védve a nyugati országhatárt is. Csapataiban több zalai, 6. huszárezredbeli fiatal is szolgált. A szombathelyi hadosztály volt a jogelődje az ausztriai XIX. vadász zászlóaljnak, melynek parancsnoki tisztét töltötte be egykor Wolfgang Wildberger nyugállományú ezredes.

vissza az elejére

Gecse Péter emlékezett a hősökre.

Emlékezés a hősökre

Büszke kegyeletadás

A város vezetői, kormányzati, katonai és rendvédelmi szervek képviselői, valamint civilek rótták le tiszteletüket május utolsó vasárnapján, a magyar hősök emléknapján. 1917 óta, a II. világháború utáni éveket leszámítva, amikor is tiltott volt a nyilvános tiszteletadás, a tavasz utolsó vasárnapja a hazáért áldozatot hozó hősök emlékünnepe.

– b. k. –

A Hősök Kertjében tartott ünnepségen Gecse Péter alpolgármester mondott megemlékezőbeszédet. Úgy fogalmazott, tisztelet és hála azoknak, akik a legdrágábbat, az életüket áldozták a hazájukért és a családjukért. De szót emelt nemcsak a hősi halottakért, akik névsorát 1917-ben született törvény alapján minden községben kőbe vésve őrzik, hanem a hadifogolytáborban szenvedőkért és azokért a családtagokért, akik testi-lelki nélkülözések közepette várták haza szeretteiket.
– A Kárpát-medence magyarságának folyamatosan küzdeni kellett, és ez a küzdelem nem volt hiábavaló. Példaértékűek ezek az emberek, őszinte tisztelet jár nekik. Hősnek lenni azt jelenti, vállalni kell a bizonytalanságot, a küzdelmeket, gyötrelmeket, vállalni a hitet, akkor is, amikor azért rosszabb beosztás, kevesebb kereset jár. A mostani megemlékezés nem gyászünnep, hanem büszke kegyeletadás. Szükségünk van hősökre, nélkülük nem létezne a nemzet sem. Napjainkban fegyver nélküli küzdelem van a láthatatlan támadók ellen, melyek a bizonytalanság és a keserűség miatt okoznak súlyos, maradandó sebet. Napjainkban is vannak hősök, akiknek nem meghalni kell a hazáért, hanem élni érte.  A megemlékezés koszorúzással zárult. Az ünnepségen közreműködött Urházy Gábor László színművész és H. Horváth Gyula.

vissza az elejére