Fogyassz ivóvizet!

Hogy kevesebb legyen a műanyag hulladék

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány PET-palackmentes középiskola programja keretében két ivókutat helyeztek üzembe az elmúlt év decemberében a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Munkácsy Mihály Technikumában. Átadásukra a járványügyi helyzet miatt június 2-án került sor.

– AL –

A rendezvényen Németh Dezső igazgató és Vörösné Grünvald Anna igazgatóhelyettes ismertette a pályázatot, melynek célja az ivóvízfogyasztási szokások megváltoztatása, illetve a PET-palack hulladéktermelés csökkentése az iskolákban. Az automata kutakból a diákok és a tanárok szabadon vételezhetnek ivóvizet a pályázat részeként a következő tanévben kijuttatandó kulacsokból, ami egyúttal ösztönzés arra, hogy mérsékeljék a PET-palackos édesített italok fogyasztását. A projekt éppen ezért a tanulók egészség- és környezettudatos életmódra nevelését is szolgálja. Másrészről egy olyan jó gyakorlatot mutat be, ami tovább terjedhet a diákok és tanárok családja körében. Nemcsak az ivóvíz fogyasztása kerülhet előtérbe, hanem környezetbarát megoldásként a műanyag hulladék mennyiségének csökkentése is az iskolában és a háztartásokban. Ez világszerte fontos törekvés, de egyelőre csak a szomorú tények vannak. A Csendes-óceánban 15 millió négyzetkilométert kitevő műanyag hulladék úszik, ami majdnem 5 millió négyzetkilométerrel nagyobb Európa területénél. Krakkó Ákos, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kommunikációs vezetője osztotta meg ezt az elképesztő adatot. Mint mondta, nem kell messzire menni, hiszen ugyanezt láthatjuk, persze arányaiban kisebben a Tiszán, ahol az összefüggő hulladéksziget 95 százaléka műanyag. Hangsúlyozta, alapítványuk az ivókutak létesítésével a műanyagmentességre és az ivóvíz védelemére kívánja felhívni a figyelmet. Nem hiszi azt, hogy az ivóvíz miatt a diákok végleg lemondanak az üdítőkről, de már az is eredmény lesz, ha kevesebbet vásárolnak, és emiatt kevesebb hulladék termelődik a PET-palackokból az iskolában. A rendezvényen dr. Vadvári Tibor alpolgármester méltatta a Munkácsy Mihály Technikum szakmai programját, amelyben kiemelt figyelmet fordít a fenntarthatóságra, a környezettudatosság kialakítására. Köszöntőt mondott továbbá Szabó Károly és Vizlendvai László, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum kancellárja, illetve főigazgatója.

vissza az elejére

Lelki megnyugvást adni

Beszélgetés fülöp andrás hadszíntérkutatóval

Időutazós hobbija van, bár a hobbinál valami méltóbb szó kellene erre. Szabadidejében az I. Világháború harctereit, az egykori katonasírokat, és az ezzel kapcsolatos emlékműveket kutatja. Ha kell, részt vesz az exhumálásban, felújításról gondoskodik, emléktáblát helyez el, könyvet ad ki, dokumentumfilmet készít. Visszahozza a múltat, a rokonoknak a lelki békét. Fülöp Andrással beszélgettünk.

– Bánfi Kati –

A Vas megyei származású egykori honvéd altiszt egy ideje zalaegerszegi lakos. Ám nemcsak a Nyugat-Dunántúlt, hanem az egész országot, sőt Nagy-Magyarországot is jól ismeri hadtörténeti szempontból. Fülöp András a 2016-ban alapított Grádics Egyesület elnöke, amely határontúli kapcsolatépítéssel, ifjúságneveléssel foglalkozik többek között, és karitatív tevékenységet folytat. András ötlete nyomán, a nevezett egyesület támogatásával valósul meg az idén a Lehár Antal-emlékév, a 145 évvel ezelőtt született ezredes tiszteletére, aki a császári és királyi 106. gyalogezred parancsnoka volt. Közel 100 kisebb-nagyobb programot szerveznek ezzel kapcsolatban, több megyében és határon túl.
– Melyek lesznek a kiemelt események?
– Lehár Regiment 106 címmel Lehár Antal német nyelven írt könyvét adjuk ki magyar, német és olasz nyelven, eddig publikálatlan fényképekkel.
Szeptemberben színdarab kerül bemutatásra Kovács Dániel drámaíró tollából, amely a témához kapcsolódik. Sopronban, Szombathelyen és Zalaegerszegen lesz majd bemutató. Valamint emléktáblákat helyezünk el számos településen Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett, az I. világháborúban szolgált vitéz katonáknak emléket állítva. Most ezen személyek kutatása is folyik. Zalaegerszegen is van három érintett vitéz, akik a zalaegerszegi magyar királyi 6. honvéd huszárezred kötelékében harcoltak. Sokszor a leszármazottak sincsenek tisztában a felmenők hőstetteivel, pedig nagyon nagy elismerésnek számított ez a kitüntetés. Csak a legénységi állományúak, vagy tiszthelyettesek kaphatták ezen kitüntetést. A 3 millió besorozott magyar katonából mindössze 1568 kapta meg az Arany Vitézségi Érmet. Zalaegerszegen terveink szerint július 2-án kerülnek ünnepélyes átadásra vitéz Erdélyi József, vitéz Papp Ferenc és vitéz Kárpáti József emléktáblái.
– Hogyan lehet mindezt kutatni?
– 1938-ban jelent meg a Vitézek Albuma, amely az egyik kiindulópont. Majd következik az egyházi és állami anyakönyvekben, illetve a levéltárakban a kutatás, valamint igyekszünk eljutni a vitézek jelenkori utódaihoz. Kutatások során mindig előkerülnek újabb információk, mivel mi kimegyünk a „terepre” az emberek közé. Kutatunk és megemlékezünk. Az embereket az őszinte szó, igaz történetek és az igazi hősök érdeklik. A megemlékezésekkel egyes közösségek összetartozása is erősödik. Az emléktábla-átadások közösségi események – az emberek elbeszélgetnek, elgondolkodnak. Jelenleg 120–130 ember segíti a kutató-, emlékmegőrző munkát. Nem mindegyikük egyesületi tag, de beleteszi mindenki a magáét, segít, ahogy tud. Volt a történelmünkben egy bő 50 év, amikor a háborús hősökről nem lehetett beszélni, róluk nyilvánosan megemlékezni. Át kell hidalni ezt a szakadékot. Mi is ennek a hídnak a részei vagyunk – mondja Fülöp András, hosszasan sorolva értékmentő munkájukat, mely már a II. világháborút is érinti, bár nem ez a fő kutatási területük. – Márványtáblára nekünk nem telik, mert akkor nem tudnánk megemlékezni a hősökről, ám az általuk megvalósított emléktábla-sorozattal mégis tudunk adni. Kutatóutakat is szervezünk, átmegyünk a határon túl is. Leginkább Ukrajnában (Kelet-Galícia), vannak méltatlan állapotok. Ott kutatjuk az egykori katonatemetőket, hadszíntereket. A helyiek emlékeznek, apáról fiúra szállnak a régi történetek, hogy hol vannak az egykori hadszínterek temetői. Ezen helyeken nem szántanak, nem építkeznek, tiszteletben tartják más nemzetek halott katonáit. Gyakran visznek virágot, mondanak a pópák imát a lassan eltünedező sírhantok felett. Hadijelentések után találtunk már meg 100 éves frontvonalakat, katonatemetőinket, sírjeleket, vagy diófaültetvényen szobrászművész alkotását Olaszországban Fossalta Maggioréban, amely azóta már teljesen fel lett újítva összefogással. Keressük az emlékhelyeket, a sírokat, a hősöket, visszük a településekre az emléktáblákat.
– A családjában volt elesett. Innen indult az érdeklődés?
– Tudom, hogy volt az én családomban is olyan, aki nem jött haza sohasem a II. világháborúból. A párja pedig nem ment férjhez, mert mindig hazavárta, később mindent megadott volna a végtisztességért. Az utolsó halvány remény azonban mindig megvolt, hogy talán hazajön. Sokan így voltak ezzel. Tragédiák, fájdalmak kísérték a két világégést. Azonban fel kellett állni, újjá kellett építeni az országot. Kötelességemnek érzem társaimmal együtt, hogy múltunk tragédiákkal terhelt éveiről, valamint a háborúkban hősiesen küzdő, esküjéhez hű magyar katonáról emlékezzünk és emlékeztessünk. Fontosnak érezzük, hogy a fiatalabb generációkhoz is eljusson a múltunk üzenete, ahogy Széchenyi István is szépen megfogalmazta: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent és munkálkodhass a jövőn!” A tiszteletadás még 100 év után is fontos. Ma is kerülnek elő újabb információk. Megemlékezünk olyan helyeken, ahol 100 éve nem járt magyar ember – aztán sorolja a sok érdekes történetet, melyek közül számomra az a legmeghatóbb, amikor egy 86 éves idős embernek a kezébe adta a volt katona apja földi maradványait, egy olyan apáét, akivel a fia élve sohasem találkozhatott.

vissza az elejére

Parkolóbővítés az Ola utcában

Új dizájn a hulladékgyűjtő szigetek takarásában

Az Ola utcai U alakú társasház belső udvarán összesen hét új gyeprács burkolatú parkolóhelyet alakítottak ki. Egy környezetszépítő program keretében pedig acélborítású kerítéssel vették körbe a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket.

– AL –

Bali Zoltán alpolgármester a sajtóbejáráson arról beszélt, hogy Zalaegerszeg bár közepes méretű város, mégis az elmúlt években jelentősen megnőtt a gépkocsik száma. A 2020-as adatok szerint a 26 ezer háztartásra már 35 ezer gépjármű jut a városban, ami csomópontok, gyűjtőutak, elkerülőutak túlterheltségében jelentkezik a közlekedés szempontjából. A több évtizeddel ezelőtt épített lakótelepeken az akkori gépkocsiállományhoz méretezték a parkolókat, ahol csak egy-egy autó állt. Annyira kevés volt az autó, hogy az utcákon még labdázni is lehetett. Ahogy növekedett a gépjárművek száma, a Landorhegyen illetve a Berzsenyi utca környezetében jelentkezett először az a probléma, hogy az éjszaka hazatérő lakók már nem találtak parkolóhelyet. A városvezetés az igényekre reagálva igyekszik bővíteni a meglévő parkolók számát. Ez történt az Ola utcai tömbbelsőben is, ahol 3,2 millió forintból 7 új parkolóhelyet létesítettek, ami a későbbiekben további 12-vel növekedhet. Mint mondta, műszaki megoldások tekintetében arra törekednek, hogy az ne menjen a zöldfelület rovására. A parkolási gondok enyhítése érdekében a Platán sor 11–13. számú házaknál pedig egy teljesen új, 16 férőhelyes parkolót szeretnének kialakítani az elkövetkezőkben. Az Ola utcai tömbbelsőben további fejlesztéseket is terveznek, melyről Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő számolt be. Elmondta, hogy a pandémia előtt több lakossági fórumot tartottak a környék fejlesztési koncepciójáról. A parkolási gondok megoldása mellett kérés volt a járdák, utak rendbetétele. Az egyik társasháznál felújították a járdát, míg a másiknál kerékpártartókat helyeztek ki. A lakók kérésére a tömbbelsőben lévő játszóteret is bővíteni kívánják, illetve új kerítést és padokat szeretnének kihelyezni. Az U alakú tömbbelső első állomása volt annak a pilotprogramnak, amely során a két szelektív hulladékgyűjtő szigetetaacélborításos kerítéssel vették körbe az év elején. A sötétszürke takaró fémrácsban megjelenik a város logója is, felhíva a figyelmet a lakókörnyezet megóvására.

vissza az elejére