Határügyek, menekültkérdés, revizionizmus | Ötvenöt éves az első ABC-épület | Idén lesz múzeumok éjszakája |
Határügyek, menekültkérdés, revizionizmus
Trianon és zala megye – tudományos konferencia
A trianoni békediktátum Zala megyei hatásairól és hosszabb távú következményeiről szólt az a tudományos konferencia, melyet június 4-én, a nemzeti összetartozás napján rendeztek meg a város Dísztermében.
– pánczélPetra –
Az eseményt eredetileg a békeszerződés 2020-as, 100. évfordulójára tervezték, ám
a világjárvány miatt csak most kerülhetett rá sor. A TOP-projekt keretében
megvalósuló konferencia szakmai koordinátora dr. Paksy Zoltán
főlevéltáros, az MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa volt. A történész az
ülés előtt lapunk érdeklődésére elmondta: olyan előadókat kértek fel, akik a
témával kapcsolatban már korábban is végeztek hasonló kutatásokat. De cél volt
az is, hogy minden olyan kérdéskört érintsenek, ami releváns Zala megye
története szempontjából. Nem csak az 1919–20-as időszakot, hanem a békediktátum
hosszabb távú hatásait, vagyis az 1930-as, ’40-es évek revizionista törekvéseit
is tárgyalták. A tudományos ülésen főleg Muraköz és Muravidék került fókuszba,
hiszen a trianoni békekötés ezt a két földrajzi területet érintette leginkább
Zala megyében. Némileg azonban eltérő módon, hiszen míg Muraköz 90 százalékban
horvátok lakta vidék volt, addig Muravidék éppen fordítva; ott magyarok éltek
nagyobb számban. A népesség java része ott is maradt, mert földjük, házuk, egész
egzisztenciájuk oda kötötte őket. Mindkét területre jellemző volt azonban, hogy
a közigazgatásban dolgozók, valamint az értelmiség egy része (főleg az állami
szférában dolgozók) elmenekült szülőföldjéről az elcsatolás következtében.
Egyáltalán nem volt biztos ugyanis, hogy a jugoszláv állam alkalmazza majd őket
– mondta a történész, aki épp a muraközi megszállás és elszakadás kérdésköréról
beszélt a tanácskozáson. Míg dr. Göncz László történész, író a
muravidéki eseményekről számolt be. E két területről, illetve az azok
megtartásának érdekében született megyei memorandumról pedig dr. Foki
Ibolya főlevéltáros tartott előadást.
A
konferencia bővebben is érintette az említett menekültkérdést. Megyeri Anna
történész néhány, Zalaegerszegre került család életét bemutatva tárgyalta a
békeszerződés hatásait. Sok családnak kellett szülőföldjét elhagyva új helyen
gyökeret ereszteni. Mivel a súlyos lakáshiány miatt a fővárosban nehéz volt a
menekültek elszállásolása, ezért javasolták is nekik a vidéki letelepedést. A
belügyminiszter menekültügyi kirendeltséget szervezett szombathelyi székhellyel
Zalavármegye, Vas, Sopron és Mosonvármegyék részére. A történész előadásából
kiderült: a lakáshiány a Zalaegerszegre kerültek esetében is fennállt. A
menekültek egy része átmenetileg vagonokban lakott, részben a pózvai
hadifogolytábor barakkjaiban, illetve a vasúttal szemközt, az egykori Faragó
Béla-féle magpergető gyár területén. A vasúton menekülők számára az állam
fizette az útiköltséget, de helyben is számos gyűjtést szerveztek a
megsegítésükre. A hadifogolytáborban lakó menekült gyerekeknek ideiglenes
oktatást szerveztek, a beköltöző hivatalnokoknak, tanítóknak, tanároknak pedig
igyekeztek munkát teremteni. Az itt letelepedett menekültek először albérletben
laktak, majd csak az 1930-as évektől kezdtek telket vásárolni és építkezni. A
megyében zajló, két világháború közötti irredenta megmozdulásokat vizsgálta
Béres Katalin történész. Mint mondta, már a Károlyi-kormány idején
megalakult a Területvédő Liga, melynek – az ország sok más pontjához hasonlóan –
1920-ban Zala megyei szervezete is alakult. A cél kezdetben az volt, hogy
befolyásolni tudják a béketárgyalások menetét, ám ez nem sikerült. A békekötés
után létrejött Társadalmi Egyesületek Szervezete Központja (mely a Területvédő
Ligát is magába olvasztotta) célja főleg a revízió gondolatának fenntartása
volt. Ám az évek múltával a Trianon-ellenes érzelmek intenzitása csökkent. Ezen
a helyzeten változtatott az 1927 áprilisában megkötött olasz–magyar barátsági
szerződés, amelyben Mussolini támogatást ígért a magyar revíziós törekvésekhez.
Ez új irányt hozott a hazai külpolitikában is, amit Bethlen István
miniszterelnök éppen Zalaegerszegen – a Kazinczy téren – hirdetett meg,
határozottabb revíziós politikát ígérve. 1927 júliusában Herczeg
Ferenc író elnöklete alatt megalakult a Magyar Revíziós Liga is, mely az
integrális revíziót, vagyis az elcsatolt területek visszaszerzését tűzte ki
célul. Zala vármegye az elsők között csatlakozott az új szervezethez. A liga
aztán erőteljes tagtoborzásba kezdett, és sorra vette fel tagjai közé az egyes
városokat és községeket, de magánszemélyeket is. Zalaegerszegen azonban a
revíziós mozgalom gyengén haladt, itt nem volt olyan túlfűtött a hangulat, mint
Kanizsán – fogalmazott a történész, így a zalaegerszegi szervezetet csak
1931-ben sikerült felállítani. Így nálunk, más városokkal összehasonlítva,
néhány évvel később kerültek felállításra országzászlók és más revizionista
törekvéseket szimbolizáló köztéri alkotások. Zalaegerszeg irredenta emlékműveit,
a revíziós harangtornyot és az országzászlót az 1935-ös Göcseji hét keretében
avatták fel. A város nehéz anyagi helyzete miatt csak fából készült alkotásokra
futotta, amelyeket helyi kézművesek, iparosok készítettek. A nemesnépi harangláb
mintájára készült revíziós torony – melyet maga Herczeg Ferenc
avatott fel a Mátyás király utca és a mai Tomori Pál utca sarkán –
így is egyik különleges emlékműve lett az országnak. A konferencián – melyen
Kiss Gábor, a megyei könyvtár igazgatója elnökölt – szó esett még
többek között a trianoni döntés gazdasági hatásairól (Kaposi Zoltán
gazdaságtörténész), a magyar– szlovén nyelvhatár kérdéséről (Kovács Attila
történész) és a muravidéki családok mindennapjairól (Gordana Söveges Lipovsek
történész-levéltáros) is. Balogh Margit történész,
Mindszenty (Pehm) József életének kutatója pedig arról is beszélt, hogy
mi történt az 1941-es revízió idején, és ebben milyen szerepe volt az egykori
apátplébánosnak, illetve hogyan küzdött a vármegye Szent István-i határaiért. Az
eseményen részt vett Balaicz Zoltán polgármester is, aki a nemzeti
összetartozás napja alkalmából elmondta: június 4-dike a megemlékezés, a
számvetés és az erőgyűjtés napja. 101 évvel ezelőtt megkondultak a harangok.
Értünk szóltak, a magyarok megmaradásáért. Azt üzenték, hogy a szétszakítás
ellenére élni akarunk. Ugyanakkor a Trianonhoz vezető útról, abban a magyarság
felelősségéről, az általunk elkövetett hibákról, a nemzetiségekkel szembeni
mulasztásainkról nem szabad hallgatni, sőt, azokból tanulni kell. Utóbbit
szolgálják a korszakot érintő történeti kutatások is. A mostani konferencia
anyaga a tervek szerint kiadvány formájában is napvilágot lát.
Ötvenöt éves az első ABC-épület
Kereskedelmi „stratégiák” a ruhagyári lakótelepen
Ötvenöt évvel ezelőtt, a ruhagyár mellett nyílt meg a város, sőt Zala megye első élelmiszer-áruháza. ABC, vagyis Alapvető Beszerzési Cikkek, így hívták akkoriban ezt az önkiszolgáló áruháztípust, mely – mint a neve is jelzi – a hétköznapi élet legszükségesebb termékeit kínálta. Az élelmiszertől egészen az iparcikkig.
– pP –
A megyei lap korabeli tudósítása szerint 1966. március elején nyílt meg a
ruhagyári ABC, nyilván nem véletlenül Zalaegerszeg egyik fejlődő városrészében.
Több mint négyezren laktak már ekkor a ruhagyár környékén, ám az üzlet ennél
szélesebb körből érkező vevőközönségre számított. Az első időszakban nagyjából 1
millió forint értékű árukészlettel (friss hentesáruval, zöldségekkel,
gyümölcsökkel, tartós élelmiszerekkel és műszaki cikkekkel) várták a
kuncsaftokat. Az épület a maga letisztultságával, geometrikus vonalaival a
kiépülő lakótelep egyik modern elemének számított. Az ABC mint áruházi forma az
1960-as évek közepétől terjedt el országszerte. Az első Budapesten nyílt meg
1964-ben. Az önkiszolgáló rendszer, az előre csomagolt árukészlet és a nagyobb
üzlettér azt a célt szolgálta, hogy felgyorsítsák a vásárlás folyamatát. A
korábbi „pultos” kiszolgálás ugyanis nagyon lassú volt és folyamatos sorban
állást eredményezett. Ez az állapot már nem volt fenntartható a megnövekedett
lakosságszám mellett. Pláne, mert a nők a korábbi évtizedekhez képest sokkal
nagyobb számban álltak munkába, így módosult a háztartásra fordított idejük is.
Egy pár nappal későbbi újságcikk arról számol be, hogy az ABC megjelenése –
ahogy az az újdonságokkal lenni szokott – problémákat is gerjesztett a
lakótelepen. Az itt élőket ugyanis addig három kisebb üzlet látta el. Egy
élelmiszerbolt a Gasparich és Lenin út sarkán, valamint egy másik élelmiszer-
illetve egy húsbolt a Gasparich úton. Az ABC nyitása után viszont egyből
felröppentek a hírek, hogy a három kisbolt bezár. A lakók ugyanakkor erősen
hiányoltak a környékről egy papír-írószer üzletet, hiszen egyre több iskola
nyílt a városrészben, és sem az addigi kisboltok, sem pedig az új ABC nem árult
ilyen jellegű termékeket. Szintén igény mutatkozott egy bisztró-presszó jellegű
vendéglátóipari egységre is. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya és a
városi tanács vb kereskedelmi felügyelete arra a megoldásra jutott, hogy ameddig
fel nem épül a lakótelep nagyobb vendéglátóhelye, addig a Gasparich–Lenin út
sarkán álló élelmiszerboltot átmenetileg presszóvá alakítják. Később azonban ez
lesz a papírbolt. Addig is megvizsgálják annak lehetőségét, hogy az új ABC-ben
némi profilbővítéssel hogyan lehetne írószert is árusítani (hiszen az áruház
végleges profilja még nem alakult ki). A Gasparich út másik élelmiszerüzlete a
cikk szerint a tejtermékekre „szakosodik”, a húsbolt létét pedig attól tették
függővé, hogy mennyire csökkenti le a forgalmát az ABC, illetve annak
hentesáru-részlege (ami viszont a nyitáskor még elég kicsi volt). Akárhogy is
alakult végül, mindezek a „stratégiák” és események már alapból csúszásban
voltak. A ruhagyári ABC-t ugyanis már 1965 nyarán át kellett volna adni, ám
kétszer is elhalasztották a nyitást. Így nem csoda, hogy '66 márciusában már az
első napon több száz kíváncsi vevő kereste fel a modern önkiszolgáló boltot. Az
épület azóta több felújításon is átesett, legutóbb tavaly kapott új színezést.
Menet közben az ABC, mint áruházi forma is megszűnt a rendszerváltás után, bár a
köznyelvben még sokáig fennmaradt a „megyek az ábécébe” kifejezésforma.
Szabadtéri programok és kiállítások
A város számos kulturális intézménye összefogott, hogy a hónapokon át tartó sok online program után, június 26-án végre a fizikai térben is eltölthessünk néhány kellemes nyár esti órát.
A Göcseji Múzeum, a Göcseji Skanzen, a Magyar Gáz- és Olajipari Múzeum, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem, a MimikArt Galéria és a Tourinform-iroda csatlakozott az országos Múzeumok éjszakája eseményhez, hogy egy összművészeti kulturális rendezvényre invitálják a közönséget. Ugyan a megszokotthoz képest némileg módosított helyszíneken várják a látogatókat, viszont a hagyományoknak megfelelően kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, koncertekkel, csillagászati programokkal, belvárosi tematikus sétákkal, táncházzal, könyvvásárral, kincskereséssel is készülnek a szervezők – tájékoztatott Szényi Krisztina, a múzeum kommunikációs munkatársa. A Tourinform-iroda már délelőtt belvárosi sétára hívja a családokat. A Göcseji Múzeum és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár délután a Deák térre költözik, és számos gyerekprogrammal, előadással és könyvvásárral várják az érdeklődőket. A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben megtekinthető lesz a „Hétköznapi és ünnepi szertartásosság” című herendiporcelán-kiállítás, amit egy gyönyörű pillangókiállítás is kiegészít. Az est folyamán itt egy tárlatvezetéssel is készülnek, majd Tóth László zongoraművész, az intézmény igazgatójának rövid koncertjére is sor kerül. A Kisfaludy utcában található MimikArt Galériában a város képzőművészei fogadják a látogatókat, ahol egy közös kiállításon vehet részt a közönség. A Göcseji Falumúzeumban tárlatvezetést és táncházat szerveznek, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum munkatársai pedig számos gyermekprogrammal, tárlatvezetéssel, fejlámpás barangolással és késő esti csillagászati bemutatóval készülnek a Múzeumok éjszakájára. A részletes program hamarosan elérhető lesz a múzeum honlapján, illetve az intézmények Facebook-oldalain.