Legyen az egészség alapérték!

A drogfogyasztás megelőzéséről a zkef szakmai napján

Szakmai napot tartott a Zalaegerszegi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (ZKEF) a Windoor Sport- és Szabadidőközpontban. Az ülésen elhangzott, különösen a gyerekek és a fiatalok veszélyeztetettek, akik egyre fiatalabb korban kezdenek el drogokat használni, a felnőttség szimbólumát látva bennük.

– AL –

Az ülésen részt vevő szervezetek képviselőit Dormánné Nyakas Tünde, a polgármesteri hivatal intézményfenntartó szakreferense, a ZKEF koordinátora köszöntötte. Mint mondta, a járványügyi helyzet miatt hosszú idő elteltével tudnak ismét egy asztalhoz ülni, hogy beszéljenek olyan fontos témáról, mint például a város drogellenes stratégiájának aktualizálása. Gecse Péter alpolgármester felidézte, hogy a város közgyűlése 2001 januárjában hozta létre a Zalaegerszegi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot a civil szféra, valamint az egészségügyi és bűnmegelőzési hatóságok bevonásával. Az elmúlt időszakban rövidebb és hosszabb távú célkitűzéseket valósítottak meg, és számos programot szerveztek. A széles társadalmi és szakmai összefogáson alapuló munkát a pandémia megakasztotta, ami miatt új kihívásokkal és feladatokkal kell megküzdenie a kábítószerügyi egyeztető fórumnak. Az ezeknek való megfelelést az is indokolja, hogy meg kell újítani a város 2018-tól 2021-ig szóló drogellenes stratégiáját, mert lejár. A drogfogyasztás világméretű, de egyben országos és helyi probléma is, amelynek kezelésére misszióként kell tekinteni. Egyúttal lokális és családi szinten is keresni kell a válaszokat, hogy lehessen ellene tenni. Éppen ezért alapvető, hogy a gyermekek mellett a szülők, nagyszülők is a kellő információ birtokában legyenek. A negatív tendenciák visszaszorítását szolgáló szakmai munka célba éréséhez ugyanis ez is szükséges, hangsúlyozta az alpolgármester.  Majzik Balázs, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Drogmegelőzési Programok Osztályának osztályvezetője szintén a lokális szemlélet fontosságát hangsúlyozta. A helyi kábítószerügyi egyeztető fórumok és az önkormányzatok szerepe nélkülözhetetlen a kérdésben. Beszélt arról, hogy miután a szociális területről az egészségügyhöz került a kábítószer-megelőzés koordinációja, a szemléletmód is változott. Vagyis nemcsak az illegális drogok fogyasztása kerül szóba, hanem az alkohol és a cigaretta is, mert ezek a szenvedélyproblémák sokszor együttesen jelentkeznek a pácienseknél. Mint mondta, ennek egészségügyi oldalról való kezelése érdekében is sok-sok területnek kell öszszeadni a tudását. Egyben közös társadalmi felelősség is, hogy tegyenek ellene, illetve válaszokat találjanak megoldására. A nemzeti drogellenes stratégiában is megjelenik ez, hiszen a kábítószerek keresletének és kínálatának csökkentése a szerhasználat nélküli életmodell és az egészséget alapértékként közvetítő szemléletmód középpontba állításával, továbbá a kábítószerfüggők felépülés-központú kezelésével és ellátásával érhető el.

vissza az elejére

Mit tehetünk ma?

Emlékezés a nemzeti összetartozás napján

A magyarságot és az országot megcsonkító trianoni békediktátum elrendelésének 101. évfordulóján Zalaegerszegen a Bajcsy-Zsilinszky téren, a tavaly felállított országzászló emlékműnél került sor a megemlékezésre.

– b. k. –

A város és a megye vezetői, a testvérvárosok közül Marosvásárhely és Lendva képviselői, valamint szervezetek, intézmények delegáltjai vettek részt az ünnepségen és a koszorúzáson. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos mondott köszöntőt.
– Az összetartozás ünnepe lett ebből a napból, de nem ünnepelni jöttünk, hanem megemlékezni. 1920. június 4-én keresztre feszítették Magyarországot. Ma azt szeretnénk, hogy a határon túlon kisebbségbe került magyarságot ne tekintsék ellenségnek, hanem erőforrásnak, akik őrzik nyelvüket, kultúrájukat, a helyieknek is erőt adhatnak. Sok kérdés vetődik fel e nap kapcsán. Van-e még 100 éve a magyarságnak? Bírják-e még a határon túliak? Jogos volt-e ez a diktátum? Tehettek volna mást, mint az aláírást, az akkori vezetők? A fő kérdés azonban, hogy mit tehetünk most? A kormány az elmúlt években 100 milliárd forintot fordított arra, hogy a magyarság megmaradjon a Kárpát-medencében. Új Európát és új Magyarországot szeretnénk építeni, ahol számítunk a határon túl élő magyarokra is. Ha összefogunk, a „magyar név megint szép lesz” – mondta többek között Vigh László. Az ünnepségen a testvérvárosok képviseletében Cseh Gábor, a Marosvásárhely–Zalaegerszeg Baráti Kör Zalaegerszegért díjas elnöke (Marosvásárhely), és Magyar János, Lendva polgármestere vett részt. Szintén jelen volt Csíkszentlélekről az Esztány család, a közelmúltban felállított székelykapu alkotói. Az ünnepségen dr. Besenczi Árpád, a Hevesi Sándor Színház igazgatója, színművész Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz című versét szavalta el. Énekkel közreműködött Pál Kriszti. Az ünnepségen a magyar és a székely himnusz is elhangzott.

vissza az elejére

Festmények köszönetképpen

Nyolc olajfestményt kaptak ajándékba a zalai tűzoltók Kolozsvári Johanna Miától, köszönetképpen áldozatos és hősies munkájukért. A kunhegyesi amatőr festő szívéhez közel áll ez a hivatás, hiszen fia a helyi önkormányzati tűzoltó-parancsnokságon szolgál.

– AL –

A rokkantnyugdíjas művész fogadalmat tett, hogy Magyarország összes tűzoltóságának fest egy képet megbecsülése jeléül. Alkotásai közül nyolc darab „Köszönöm, Lánglovagok” című olajfestményt juttatott el nemrég a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz, tájékoztatta lapunkat Kósi Zsolt tűzoltó hadnagy, szóvivő. Az amatőr festő képein keresztül a tűzoltók áldozatos és hősies munkáját mutatja be. A gyönyörű festmények mostantól négy hivatásos tűzoltó-parancsnokság (Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Lenti, Keszthely), továbbá a három katasztrófavédelmi őrs (Letenye, Pacsa, Zalakaros), illetve a Zalaszentgróti Önkormányzati Tűzoltóság falát díszítik. A Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság köszöni a művésznőnek a nemes és önzetlen felajánlást, alkotói munkájához pedig további sok sikert, erőt és egészséget kíván!

vissza az elejére

Pannon Tükör-bemutató

Beszélgetés szálinger balázzsal

A Pannon Tükör kulturális folyóirat idei évi 3. számának bemutatójára június 18-án, pénteken 17 órakor kerül sor a Deák Ferenc Megyei Könyvtárban.

Az új lapszámot Bubits Tünde főszerkesztő és Nagygéci Kovács József online főszerkesztő mutatja be. Az eseményen Szálinger Balázs Al-dunai álom című kötetéről a szerzővel Bubits Tünde és Nagygéci Kovács József beszélget. A program limitált létszámú, regisztrációhoz kötött, védettségi igazolvánnyal látogatható. A házigazda Kiss Gábor és Tóth Renáta.

vissza az elejére

Ne tűnjön feledésbe a tragédia

Emlékezés a holokauszt áldozataira

1221 zalaegerszegi lakos halt meg koncentrációs táborokban az 1944-es deportálásokat követően. Összesen 375 helyi családot érintett a tragédia. Június 6-án, a holokauszt 77. évfordulója alkalmából a megyeszékhelyi zsidó temetőben emlékeztek meg mindazokról, akik elszenvedték a borzalmakat; legyenek áldozatok, túlélők vagy leszármazottak.

– pet –

Emlékezzünk, hogy soha ne tűnjön feledésbe a tragédia, amit 77 évvel ezelőtt átéltek szüleink, nagyszüleink, rokonaink – fogalmazott beszédében Virágh Judit, a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség elnöke. Mint mondta: szisztematikus kegyetlenséggel küldték halálba az embereket a fajelmélet ideológiája alapján. 1944 áprilisának végén 3009 embert zártak gettóba Zalaegerszegen. 1221 helyi lakos végezte koncentrációs táborban. Ezzel 375 család veszítette el álmait, vágyait, de emberi mivoltukat is. Pedig ez az 1221 ember és az utódaik sokat tehettek volna a városért, a közösségért, ha hagyják őket élni, munkálkodni. Így a holokauszt évfordulóján a meg nem születettekre is gondolnunk kell – hangzott el. Az ünnepségen részt vett Balaicz Zoltán polgármester is, aki mindenekelőtt megemlékezett a zsidó hitközség néhány hónapja elhunyt motorjáról, Siklósi Vilmosról. Jelezve, a járvány e téren is súlyos veszteséget okozott a városnak. A holokauszt évfordulója kapcsán elmondta: minden igazi európai közösség alapvető kötelessége, hogy emlékezzen a holokauszt áldozataira. Ma is nehéz feldolgozni mindazt, ami 1944-ben történt. Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez soha ne ismétlődhessen meg. Nem szabad félni, mert félelemben élni lehetetlen, hiszen az összetöri az emberi lelket. Ezt el kell mondani a gyermekeinknek is – fogalmazott Radnóti Zoltán. A főrabbi ezt követően a Talmud három fontos tanítására hívta fel a figyelmet ünnepi beszédében: tudd, honnét jössz, tudd, hová mész, és végül tudd, hogy majd ki előtt fogsz számot adni. A rendezvényen a hagyományoknak megfelelően a leszármazottak, valamint a társadalmi és civil szervezetek képviselői elhelyezték az emlékezés köveit a temető emléktábláinál, ahol Preisz József, a hitközség örökös alelnöke mondott rövid beszédet.

vissza az elejére