A küzdés drámája foglalkoztatja

Egymásra ható erők borbás helga képein

A kiállítás alatt szinte mindenki csak „vörös és fekete” képeknek hívta Borbás Helga alkotásait. A ZAZEE Kulturális Egyesület 8.01 online kiállításán az összes tárlatvezetőnek szemet szúrt a festőművész két titokzatos, ám látványos, erőteljes tónusú festménye.

– pP –

A nézők közül is többféle asszociáció érkezett: volt, aki belső szerveket, volt, aki az agyműködés valamely fázisát, más meg az univerzumot látta benne. A zalaegerszegi születésű, ám hosszú évek óta Bécsben élő képzőművészt e-mailen értük utol, hogy néhány kuliszszatitkot megtudjunk a művekről (persze nem konkrétan azt, hogy mit gondolt a művész).
Borbás Helga érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az online galériában bemutatott képek 2020-ban készültek, címük Decadence I–II. Egy olyan sorozat részei, amelynek témája már régóta foglalkoztatta.
– Mindig egy hitelesen felmutatott belső igazság érdekelt. Képeim valójában létezésmódok, zsigeri létformák – csatamezők. Maga a folyamat érdekel az alkotás során. A véletlenszerű és tudatosan alakított minőségekkel szeretném a feltárulkozó tudatalattit megragadni, nyers érzelmi intenzitással – fogalmazott.
De az is lényeges, hogy hol tudja ezt a folyamatot megállítani. Úgy akar meghúzni egy vonalat, mint egy eleven, élő ideg. Egymásba harapó formák, egymásra ható erők: tulajdonképpen ezek a képei mozgatórugói. A belső küzdelem foglalkoztatja, a küzdés drámája; ez a káprázatos „zúzás”. A színek közül nemcsak a vörös és a fekete fontos számára, hanem a színek maguk: kifejezőerejük, összhangjuk vagy éppen kontrasztjuk.
– A munka nálam egyszerre ösztönös és tudatos. Úgy érzem, hogy állandóan mozgásban kell tartanom a képet, ha el akarok menni a falig! Folyamatosan kockáztatnom kell, különben bedől a kép. Az öncélú, szép felület sosem érdekelt, sokkal inkább a nyers érzelmi energia, a zsigeri küzdelem.Az alkotó a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán végzett festő szakon, Tolvaly Ernő tanítványaként. Később tanított az Ady-iskolában, majd a Kölcsey-gimnáziumban. Több mint tíz éve Bécsben él. Itt 9 évig heti rendszerességgel tartott kreatív kurzust kicsiknek. Mint mondja, az élmény számított, és az általa átélhető szabadság. Most egy iskolában tanít, és mellette azon dolgozik, hogy „ne nyeljen be” teljesen az iskola. Vagyis ugyanúgy maradjon ideje és energiája alkotni. Úgy tűnik, ezzel nincs is probléma, hiszen több nemzetközi csoportos kiállításon vett részt az utóbbi években (Firenze, Bécs, London, Milánó, Róma, Athén, Berlin, Verona, Velence és a dél-koreai Gimpo). A napokban pedig egy londoni galéria weboldalán nyílt meg Shake dog címmel egy önálló, virtuális kiállítása, amely szeptemberig látható a https://www.artnumber23.uk/helga-borbas címen. Az online tér, mint bemutatkozási lehetőség, tehát nem idegen számára.
– Miután a járvány miatt bezártak a múzeumok, én is sokkal több online kiállítást néztem. Érezhető volt, hogy hirtelen a képzőművészetben is sokkal hangsúlyosabb lett az online jelenlét. Ennek pozitívumai és negatívumai egyaránt vannak. Egyrészt sokkal több emberhez ér el egy virtuális kiállítás, viszont így elmarad a közösségi élmény, hiszen a hagyományos kiállításmegnyitók mindig találkozópontok is. Másként éled meg, ha ott állsz személyesen egy festmény előtt, és be tudsz lépni a képbe. Ennek ellenére úgy érzem, hogy remek lehetőségeket rejt magában az online tér is, hiszen általa kitágul a világ.

vissza az elejére

Napi dalok és Sziámi-klasszikusok

Odett, takáts eszter és müller péter is fellép

Újabb szerzői estre készül Polgár Péter zeneszerző, gitáros. A zenésznek még a pandémia előtt, 2020 januárjában volt hasonló produkciója a JazzSzerda keretében, melyre Müller Péter Sziámit, Polgár Odettet és Takáts Esztert hívta vendégül.

– pP –

Az akkori koncert bő huszonöt év dalaiból válogatott, most – köszönhetően a járványhelyzetnek – bővült a repertoár. Június 25-én, este fél 9-től a Kvártélyház színpadán lép fel újból a csapat, hogy a ZA-KO fesztiválon szórakoztassák az alternatív zenei műfaj kedvelőit.
Polgár Péter érdeklődésünkre elárulta: ismét Eszter, Odett és Müller Péter közreműködésével áll össze a szerzői est, de néhány kísérőzenész is „adja alájuk a hangot”. Radics Igor, Monostori János, Markó Tamás és Koller László kíséri az énekeseket, és persze maga Polgár Péter, gitáron. 20 dallal készülnek, köztük újdonságokkal is, hiszen a járvány idején Müller Péter a közösségi oldalán elindított egy „Napi dal” sorozatot. Vagyis minden napra írt egy szöveget, amit gyakorlatilag bárki megzenésíthetett. Néhány dalt „bevállalt” Polgár Péter is, többek között ezeket is hallhatja a közönség.
– A Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben megrendezett koncerthez képest újdonság lesz az is, hogy a műsor elején az énekesek szólistaként mutatkoznak be egy-egy kedvenc dalukkal vagy versükkel, amit csak egy gitár kísér majd. Ezenkívül lesz Odett-, Eszter- és Sziámi-blokk, illetve mindenki énekel duettet is. A repertoárt azért is bővítettük a 2020-as esthez képest, mert úgy néz ki, hogy a budapesti Gödör Klubban, és más helyszíneken is fellépünk, és nem szeretnénk teljesen ugyanazt a produkciót vinni mindenhová. Jó, ha több dal van készleten, amiből válogathatunk – fogalmazott. Hogy Polgár Péter számára mivel telt az elmúlt egy esztendő? Mint mondja, duplán is rosszul érintette a járvány, hiszen mint hangszerkereskedő, átmenetileg be kellett zárnia a boltját, zenészként pedig másokhoz hasonlóan nem tudott fellépni. Ennek ellenére aktív időszakon van túl, mert így a dalszerzésre tudta összpontosítani az energiáit. Online formában dolgozott együtt Müller Péterrel és Takáts Eszterrel is, ebből az együttműködésből született például a „Még a csend is” című dal, amit nagyon szeret a közönség. A Kvártélyház színpadán Odett és Takáts Eszter népszerű számain túl, jónéhány – immár klasszikusnak számító – Sziámi-nóta is felcsendül. A koncertre érkezők tájékozódjanak az aktuális járványügyi szabályokról. Kedvezőtlen időjárás esetén a szerzői estet a moziban rendezik meg.

vissza az elejére

Konczér Katalin

Konferencia a kézműves értékekről

A kiállítás július végéig látható

Regionális konferencia helyszíne volt a Gébárti Kézműves Alkotóház. A Nyugat-Dunántúl népi kézműves értékeit vették górcső alá a három idesorolt megyéből az értéktárak képviselői és a jelen lévő népi iparművészek. A program részeként kézműves-bemutatóra is sor került, a témához kapcsolódó kiállítás pedig július 30-ig látható a házban.

– b. k. –

– A program egyik apropója, hogy a kézművesház bővítésekor elnyert pályázat része volt öt évre szóló szakmai munkaterv, melynek regionális rendezvényeket is kellett tartalmaznia, bár ilyen feladatoknak már korábban is eleget tettünk – mondta Prokné Tirner Gyöngyi, a kézművesek háza vezetője. – A mostani konferencia az értéktárak kézműves értékeit mutatja be Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyei szakemberek és az értéktár bizottságok elnökei közreműködésével. A kapcsolódó kiállítás pedig olyan kézműves tárgyakra épít, amelyek már megtalálhatók a nevezett értéktárakban. Nagyon sok értékünk van egyébként, több kategóriában. A kulturális kategóriába sorolt a kézművesség, mely a legtöbb értéket sorakoztatja fel. A bekerülésnek előírásai vannak, meg kell érte dolgozni. A rendezvényt dr. Vadvári Tibor alpolgármester köszöntője nyitotta meg, majd a győriek felszólalásai következtek. Dr. Pető Péter, az értéktár bizottság elnöke szólt az értéktárak felépítéséről. Helyi értékként a győri kékfestést és a cukorperecet mutatták be. A vasiak részéről Kevy Albert értéktár bizottsági elnök az értékek élményszerű átadásáról beszélt. Valamint az őrségi fazekasság múltját és jelenét ismertette Csuti Tibor népi iparművész. A végére került a házigazda megye. Konczér Katalin, a Zala Megyei Értéktár Bizottság elnöke a társadalmi kohézióról és a gazdasági értékekről szólt. Helyi érdekesség a sok kistelepülés. Az értéktárak felkutatása azonban nemcsak a 258 zalai településre terjed ki, hanem a határon átnyúló három tájegység (Göcsej, Hetés. Zalaszentgrót és környéke), településeire is. A kapcsolódó bemutató a gyékényfeldolgozásra (Kollár Jenőné) és a Pannónia csipkére (Románné Hadri Veronika) tért ki.

vissza az elejére

Gaál Károlyra emlékeztek

Kötet a néhai könyvtáros verseiből

Születésének 80., halálának 10. évfordulója alkalmából jelent meg verseskötete Gaál Károly (1940–2011) könyvtárosnak. A Deák Ferenc Városi és Megyei Könyvtár egykori munkatársának verseit a családtagok – elsősorban gyermekei Gaál Zsuzsa és Gaál Péter – kezdeményezésére szerkesztették kötetbe.

– pet –

A diákok rajzaival illusztrált füzet tizenkét költeményt tartalmaz. A Deák téren rendezett kötetbemutatón Kiss Gábor könyvtárigazgató elmondta: Gaál Károly Zalaegerszegen született, felsőfokú tanulmányait Budapesten és Szombathelyen végezte. 1963–72-ig, majd 1985–89 között dolgozott a megyei könyvtárban. A két időszak között pedig a zalalövői művelődési ház igazgatójaként tevékenykedett. Érzékeny lelkű ember volt, aki szívesen fogalmazta meg gondolatait versekben, de festéssel is próbálkozott. Könyvtárosként szavalókört szervezett: az Arany János Körben országosan ismert írókat, költőket is vendégül látott. A '80-as évek közepén egy súlyos betegség miatt fejezte be a könyvtári munkát, ám a versírást nem hagyta abba. A kilencvenes években felnőtteknek és gyermekeknek szóló versei jelentek meg kötetekben. Előbbit Bedő Sándor festőművész, utóbbit a mostanihoz hasonlóan diákok illusztrálták. A legújabb, „Embernek szól” című kiadványt Orbán Ildikó grafikus tervezte – és ahogy Kiss Gábor fogalmazott – sok jó ember közös munkája, összefogása kellett ahhoz, hogy megszülessen a kötet. A rendezvényen minden közreműködőnek, támogatónak köszönetet mondtak, az illusztrációkat készítő öt diák pedig ajándékot is átvehetett. A kötetbemutatón a Tarsoly Erdélyi Mezőségért Egyesület zenélt, Gaál Zsuzsa és Gaál Péter pedig édesapjuk egy-egy versét szavalta el.

vissza az elejére