Címlap

A városi séták általában a Deák térről indulnak.

A városi séták felértékelődtek

Nemcsak turistákat, helyieket is várnak

Egészen a karácsonyi időszakig készül izgalmas és informatív városi sétákkal a zalaegerszegi Tourinform-iroda. A vírushelyzet április 8-án tette lehetővé számukra az újranyitást, és azóta azt tapasztalják, hogy a turistáknak még mindig fontos a biztonság, az egészség megőrzése.

– pet –

Tuboly Andrea irodavezető lapunknak elmondta: sokan kifejezetten olyan programokat keresnek, ahová nem kell a védettségi igazolvány, vagyis nagy az igény a szabadtéri, természetközeli rendezvények, kirándulási lehetőségek iránt. Ebben a helyzetben felértékelődik a városi séták szerepe, viszont a pandémia miatt 30 főben maximalizálták a létszámot. Mind a helyiek, mind pedig az idelátogató turisták számára vonzóak a séták, így az iroda munkatársai ebben az évben bővített kínálattal készülnek.
– Kétféle sétatípust alakítottunk ki. Az egyik az úgynevezett Garantált séták, melyeket a városba látogató turistáknak ajánlunk. Öt téma köré csoportosítottuk ezeket. Már az előző években is népszerű volt a „Zalaegerszeg titkai”, a „Tornyok árnyékában – séta a szakrális látnivalók körül”, valamint a „Régimódi történetek Zalaegerszegen” című belvárosi kirándulás. Más-más szemszögből megközelítve, de összességében mindegyik a város múltját, építészetét, régi helyeit, történeteit és figurát ismerteti meg az érdeklődőkkel – fogalmazott.
Hozzátette: újdonságként két sétával bővítették a repertoárt. A „Leg-leg-leg Zalaegerszeg” című séta arra próbál választ adni, hogy miben lehet a „legek” városa a zalai megyeszékhely, felhíva a figyelmet a legkisebb, legnagyobb épületre és más furcsaságokra. Ezt a túrát főleg a kisgyerekes családoknak ajánlják, hiszen a legkisebb korosztálynak is szeretnének figyelemfelkeltő, játékos módon érdekességekkel szolgálni. A „Meghökkentő történetek – ahogy még nem gondoltál Zalaegerszegre” séta pedig a 16 éven felüli turistákat célozza meg. A rendhagyó kirándulás a város épületei mentén idéz fel vicces, pikáns, botrányos, sőt kísérteties történeteket. Az irodavezető felhívta a figyelmet arra is, hogy a Garantált sétákra kell jegyet váltani, ám most már bérletet, sőt ajándékkártyát is lehet vásárolni. Elsősorban a városunkba érkező vendégeket várják, de természetesen a helyiek is vásárolhatnak jegyet, vagy elhozhatják azokat a rokonaikat, barátaikat, akik épp náluk töltik a szabadidejüket.
– A séták másik típusa viszont kifejezetten a helybélieknek szól. A Fedezd fel Zalaegerszeget sorozat sétái ingyenesek, de a létszámkorlátozás miatt regisztrálni kell. A séták a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesülettel közösen valósulnak meg, és itt tényleg az a cél, hogy a helyi polgárok jobban megismerjék a város titkait, tehát szükség van egy előzetes tudásra, helyismeretre. A nyitás után a Páfrányok útjára szerveztünk kirándulást, ilyen természetjáró túra lesz még a nyár folyamán. Cél az is, hogy mindig bemutassunk egy-egy városrészt is. Idén a Landorhegy kerül terítékre. Szeptember végén pedig a turizmus világnapjához kapcsolódóan olyan épületekbe szeretnénk bevinni a jelentkezőket, melyekbe civilként nem nagyon lehet bejutni. Készülünk a karácsonyi ünnepkörre; felnőtteknek és gyerekeknek is szervezünk az adventi időszakhoz kapcsolódó sétákat. Tuboly Andrea azt is elárulta a város támogatásával és egy pályázat segítségével tourguide hangtovábbító rendszert vásároltak, ami egyrészt lehetővé teszi, hogy a séták résztvevői tisztábban hallják a túravezetőt, közben pedig egymástól is biztonságos távolságban maradhatnak, ha a vírushelyzet úgy kívánja. Az eszközöket pedig használat után rendszeresen fertőtlenítik. Az iroda célja az, hogy tavasztól az év végéig tartalmas időtöltést nyújtsanak mind az idelátogatóknak, mind pedig az itt élőknek. Ebben nagy szerepe van a városi sétáknak, melyek az elmúlt években a világ szinte minden városában turisztikai termékek lettek.

vissza az elejére

Katonai veszteségek, civil áldozatok

Megszállás és „felszabadúlás” 1944–47 között

Olajhelyzet, bombázás, hadikórházak, gettósítás, erőszak, zabrálások, polgári és katonai áldozatok. Néhány kulcsfontosságú szó, mellyel röviden leírható az 1944–45-ös esztendő. A második világháború 22 milliárd forintos vagyoni veszteséget és hozzávetőleg 950 ezer fős emberáldozatot jelentett az országnak.

– pánczélPetra –

Az érintett időszak főbb eseményeiről és azok társadalmi, politikai hatásairól a közelmúltban rendeztek konferenciát a város dísztermében. Az eseményen Balaicz Zoltán polgármester mondott köszöntőt. A Megszállástól megszállásig – „A második világháború és következményei Zala megyében, 1944–47” című tudományos ülésen hat zalai és három fővárosi előadó értekezett a témáról a legfrissebb kutatások tükrében. A német megszállástól a felszabadúlásig, vagy inkább a „felszabadúlásig” (az egyik előadó ezzel a nyelvi humorral utalt arra, hogy a rendszerváltozásig nem lehetett megszállásnak nevezni a szovjetek bevonulását) terjedő időszak szinte minden családot személyesen is érintett valamilyen formában. A konferencián elnöklő dr. Gyimesi Endre történész, a Zala Megyei Levéltár egykori igazgatója például a rendezvény elején az asztalra helyezve mutatta be azokat a repeszdarabokat, melyek elhunyt rokonaira emlékeztetik. Az épp vacsorához készülődő család a Keszthelyt ért bombázás során vesztette életét 1944 novemberében.Dr. Cseh Valentin történész (Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum) a zalai olajipar 1944–45-ös helyzete kapcsán beszélt a megyét ért bombázásokról és az ezeket elhárítani, kivédeni szándékozó intézkedésekről. Mint mondta, a zalai olajmezők védelme és az ipari légoltalom kiépítése már az 1930-as évek végén fontos célkitűzés volt. Mindezek ellenére 1944 nyarán a pusztítás elérte a bázakerettyei olajmezőt; a bombázás jelentős, ám nem jóvátehetetlen károkat okozott. A történész arról is beszélt, hogy a kőolaj fontos szerepet játszott a háború során, főleg a németek számára. A zalai mezők pedig Románia átállását követően felértékelődtek. A zalai hadikórházak felállításáról, működéséről, valamint a vöröskeresztes önkéntes ápolónői tanfolyam megszervezéséről Simon Beáta levéltári könyvtáros (MNL Zala Megyei Levéltára) szólt. Előadásából többek között kiderült, Zalaegerszegen 1942-ben két épületben alakítottak ki hadikórházat; a Notre Dame zárda egyik szárnyában, valamint a Jókai úti elemi iskola (ma Csány-iskola) egyik részében, de 1944 nyarán már az állami főgimnázium épületét és igénybe vették erre a célra. A városban főleg olyan sebesülteket ápoltak, akik láb- és kézfagyás miatt kerültek kórházba. 1942 decembere és 1944 októbere között kilenc sebesültvonat futott be a zalaegerszegi állomásra, a sérültek között sok zalai katona is volt. A vonatokat tiszti küldöttség fogadta, a lábadozókat teával, cigarettával kínálták, a fekvőbetegeket pedig a vonat ablakain keresztül emelték ki a kocsikból. 1944 októberében 1016 főt ápoltak hadikórházban, megsegítésükre élelmiszergyűjtés is indult a bajtársi szolgálat keretében. A zalai nyilasmozgalomról, nyilasuralomról, illetve a zalaegerszegi és nagykanizsai gettósításról dr. Paksy Zoltán főlevéltáros számolt be. A megyeszékhelyen 1944. május közepén kezdődött a gettósítás, melynek során 3000 embert zsúfoltak össze, akiket a városból illetve annak környékéről gyűjtöttek be. Néhány hét múlva a téglagyárba szállították a foglyokat, embertelen körülmények között tartva őket, majd július elején megkezdődtek a deportálások. Kiss Gábor, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár igazgatója egy olyan témát érintett a konferencián, melyről hosszú évtizedekig egyáltalán nem lehetett beszélni. Mégpedig a leventék háború alatti viszontagságairól. A kommunizmus éveiben a leventemozgalmat fasiszta szervezetnek minősítették, ám arról kevés szó esett, hogy a mindössze 14–20 év körüli fiatalok mennyi szenvedésen mentek keresztül a háború éveiben. Többségükre éhezés, sebesülés, hadifogság várt. Csak Zala megyéből 6000 ifjú levente találta magát háborús körülmények között. Szerencsére ma már sokuk naplója, levelezése megtalálható a levéltárakban, de néhányuk életét (például a nagykanizsai Rózsás Jánosét) személyes visszaemlékezéseikből is meg lehet ismerni. Árnyaltabb és a valóságosabb képet kapva így a leventesorsokról.
A tudományos ülés második részében Illésfalvi Péter hadtörténész (HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum), majd dr. Számvéber Norbert alezredes, a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár és Térképtár igazgatója tartott előadást az 1944–45-ös, Zala megyét érintő hadműveletekről, illetve a „Bakony” karhatalmi ezred tevékenyégéről. A megye szovjet megszállásáról, a parancsra újrainduló életről, illetve annak miliőjéről, valamint a szovjet katonák zabrálásairól, erőszakos cselekedeteiről dr. Káli Csaba történész, a levéltár igazgatóhelyettese beszélt. Többek között elhangzott: az 1945-ös megszállás után a szovjetek legfontosabb célja a közigazgatási hivatalok újraindítása és a földosztás gyors végrehajtása volt. Eközben mindenről – az élet szinte minden területéről – tudni akartak; adatokat gyűjtöttek. Az erőszakos cselekedetek, fosztogatások mindennapossá váltak a megye településein. A helyzet pedig csak 1947-ben konszolidálódott, miután a katonaság és a parancsnokság kivonult, a SZEB pedig megszűnt. A hatóságok lelakott épületeket hagytak maguk után, a zalaegerszegi vármegyeháza helyiségeit fertőtleníteni, meszelni kellett. Az előadó néhány korabeli fotó bemutatásával kitért arra is, hogy az orosz katonáknak miért volt annyira fontos a karóra vagy zsebóra. (Szinte minden fotón úgy pózolnak, hogy az óra jól látszódjon a képeken.) Az óra egy értékes és fontos tárgy volt a háború alatt, hiszen csereeszköznek számított. Szinte bármit lehetett kapni érte, de a fronton lévő katonák akár haza is küldhették. A konferencián dr. Bognár Zalán tanszékvezető, egyetemi docens (Károli Gáspár Református Egyetem) jóvoltából a zalai hadifogolytáborokról, gyűjtőtáborokról is szó esett. Az előadó arról is beszélt, hogy nemcsak katonák kerültek 1945-ben hadifogságba, hanem tudatos és tervszerű akciókkal a civil lakosokat (köztük nőket is) is elvitték „munkaerőnek”. Többségük a közhiedelemmel ellentétben nem a „Gulagra”, hanem a „Gupviba” került. A rendezvény keretében mutatták be Bakonyi Péter levéltáros „Megszállók és áldozatok” című, közelmúltban megjelent dokumentumkötetét, mely Zala megye német és szovjet megszállásának iratait, illetve a háború zalai polgári áldozatainak (1331 fő) lajstromát tartalmazza. A forráskiadványt Káli Csaba mutatta be az érdeklődőknek. A konferencián pedig a szerző tartott előadást a szovjet megszállás polgári áldozatairól. (A kötetről lapunk következő számában bővebben is beszámolunk.)

vissza az elejére

Jótékonysági koncert

Filmzenék a kertmoziban

Július 2-án, pénteken 20 órától a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar filmzenei koncertet ad a kertvárosi Kertmoziban. A részletekről Balaicz Zoltán polgármester, Galbavy Zoltán önkormányzati képviselő, Tóth László zongoraművész, a szimfonikus zenekar vezetője és Flaisz Gergő, a VMK igazgatója számolt be a városházán tartott sajtótájékoztatón.

– V. Zs. –

Balaicz Zoltán dicsérte a kezdeményezést, amely Galbavy Zoltántól származik, és akinek szívügye a Kertmozi programokkal való megtöltése. A járványhelyzet után fontosnak tartja a polgármester a közösségi élet újbóli fellendülését, rendezvények megtartását, az emberek egymásra találását.Elhangzott: a mintegy kétórás hangversenyt jótékony céllal szervezték: a tankerület javaslata alapján a koronavírus-járvány miatt árván maradt három gyermeket támogatnak a becsületkasszába befolyt összegből, valamint a szolgálat közben elhunyt zalai rendőr családjának ajánlják fel a bevételt. Közös összefogás eredménye a hangverseny, melyben a VMK és a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar jó párost alkot. A koncert ingyenes, de regisztrációs jegyet kell váltani, amire mindennap lehetőség van az Ady moziban. Egy ember maximum 6 darab jegyet vehet át. A koncertet a budapesti Pejtsik Péter zeneszerző, karmester vezényli, aki országszerte dirigál nagyszabású, látványtechnikákat is felvonultató koncerteket. A hangverseny ingyenes, becsületkasszába gyűjtik a felajánlásokat. A rendezvény védettségi igazolvánnyal látogatható.

vissza az elejére

Ismét együtt a képviselők

Közgyűlési döntésekről

2020 októberében volt utoljára nyilvános testületi ülés Zalaegerszegen. A koronavírus-járvány miatt az elmúlt nyolc hónapban különleges jogrend volt érvényben, de mint Balaicz Zoltán polgármester fogalmazott, a munka nem állt meg. Minden hónapban egyeztetett a frakcióvezetőkkel, a képviselőkkel és a döntések egyetértésben születtek meg.

– V. Zs. –

A közgyűlésen egyperces néma felállással emlékeztek a koronavírusban elhunyt Dékány Endrére, aki több cikluson keresztül volt önkormányzati képviselő 2019-ig. Nyugdíjazása után is segítette a műszaki bizottság munkáját, helyére a bizottságba Herold Józsefet választották, aki le is tette az esküt a közgyűlés előtt. A napirendi pontokra rátérve módosították a 2021. második negyedévi költségvetési rendeletet. Balaicz Zoltán jelezte, hogy az év elején elfogadott mintegy 63 milliárd forintos főösszeg több mint 66 milliárd forintra nőtt. Ez elsősorban pótlólagos és kompenzációs állami támogatásoknak köszönhető. A közgyűlés újraalkotta a Pécsi Tudományegyetem zalaegerszegi kollégiumi férőhelyei elnyerésének pályázatáról szóló önkormányzati rendeletet, és módosította a települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló helyi rendeletet is. A másfél éve pusztító világjárvány és az azt kísérő gazdasági válság következtében számottevően emelkedtek a temetéssel kapcsolatos költségek. Ehhez járult még az a többletkiadás, amit a fertőző betegségekben elhunytakra vonatkozó különös eljárási szabályok alkalmazása jelent. Hatásuk a temetési segélyre jogosultak számának jelentős visszaesésében is megmutatkozik. Éppen ezért a fentiek miatt az önkormányzati rendeletben átlagos temetési költségként meghatározott összeg változtatásra szorul. A közgyűlés 600 ezer forintra emelte a költséget. A rászorulók eddig akkor kaphattak segítséget, ha a temetés költsége nem haladta meg a 400 ezer forintot. Településszerkezeti terv módosításáról is döntöttek a képviselők. Többek között lehetővé tették, hogy a Forest Hungary Kft. egy lapszabász üzemcsarnokot építsen. A polgármester szólt a városban bezárt üzemek sorsáról is, így megemlítette a ruhagyárat, ahol várható, hogy még ebben az évben „elindul valami változás” az új tulajdonosoknak köszönhetően, akiknek nagyszabású terveik vannak – fogalmazott és hozzátette: reméli, sikerrel járnak az elképzelések. A ruhagyárat 2003-ban az osztrák tulajdonos zárta be, majd a felszámolás után egy pécsi vállalkozáshoz került, aki egy részét eladta a Lidlnek, a másik részén OBI épült volna, de lakossági tiltakozások miatt ez a beruházás nem valósult meg. Folyamatosak a tárgyalások az 1995-ben privatizált sajtgyár sorsáról is. A francia tulajdonos az egyeztetések során már nem a gyártásra helyezi a hangsúlyt, hanem az ingatlanhasznosításra. A Köbtexnek olasz tulajdonosa van. Itt szintén elképzelhető az épületek bontása, mert az ingatlant csak így tudja a tulajdonos értékesíteni. A képviselő-testület újabb öt évre, 2026. október 31-ig ismét megválasztotta Horváth Istvánt a VG Kft. ügyvezetőjének. Jóváhagyták a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosítását, tájékoztató hangzott el az önkormányzat által létrehozott közalapítványok múlt évi tevékenységéről, meghatározták a közgyűlés második féléves programját.
(A közgyűlési döntésekről további részleteket lapunk következő számában olvashatnak.)

vissza az elejére