Közös gondolkodással, összefogással

Koronavírus-járvány: sikeres küzdelem és gazdasági nehézségek

A koronavírus-járvány elleni küzdelem elmúlt 18 hónapját értékelte Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere, a helyi járványvédelmi bizottság elnöke, amelyre, mint mondta, 2020. március
9-e és 2021. június 14-e között összesen 175 millió forintot fordítottak saját költségvetésből.

– AL –

Elöljáróban elmondta, hogy június 15-én megszűnt a polgármesterek különleges jogköre, így Zalaegerszegen is visszaáll a közgyűlések, bizottságok, önkormányzati testületek normál működési rendje. A védekezési feladatok összegzését azzal kezdte, hogy a város vezetése 2020. március 9-én hozta meg első intézkedését, miszerint elmaradnak a március 15-i városi ünnepségek. Mint fogalmazott, ezzel két nappal megelőzték a kormányt, amely március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet az ország területére. A napra lebontott események közül többek között megemlítette, hogy a 70 éven felüliek ellátása érdekében március 19-én indították el a Segít a város!, míg március 23-án a Zalaegerszeg összefog! programot. Aznap bejelentették, hogy a helyi lakosoknak 60 ezer textilmaszkot szereznek be, illetve az intézmények dolgozóinak összesen 9700 maszk érkezett. A képviselő-testület tagjai pedig egyöntetűen lemondtak egyhavi tiszteletdíjukról a járványügyi védekezés javára. Ebből a célból 2020 tavaszán létrehoztak egy önkormányzati alszámlát, ahova 2021. június 14-ig majdnem 16 millió forint érkezett be 224 adományozótól, kis- és nagyvállalatoktól és magánszemélyektől. A védekezésre jelentős önkormányzati forrást, összesen 175 millió forintot biztosítottak ez idáig, melynek fedezetét a költségvetés átcsoportosításával teremtették elő. A polgármester ismertette az elmúlt időszak járványügyi adatait, hozzátéve, hogy a sajtótájékoztató napján (június 16-án) 6 igazolt covidos beteget ápolnak a megyei kórházban (egyikük sincs intenzív osztályon) további 6 fő pedig teszteredményét várja. Zalaegerszegen 2020 tavasza és 2021. június 14-e között jóval több, mint 37 ezer tesztet végeztek el önkormányzati, állami és magán megrendelésre, ami kiugróan magas szám más városokhoz képest.
A koronavírus világjárvány súlyos gazdasági következményekkel bírt főként a turisztikai és a vendéglátóipari szektorra, ami az önkormányzat helyzetét is rendkívül megnehezítette, jelezte a polgármester. Mindazonáltal csatlakoztak a kormány gazdaságvédelmi és munkahelyvédelmi akciótervéhez: eltörölték a vendéglátós teraszok közterület-használati díját, továbbá engedményeket tettek a helyi iparűzési adó, valamint az építményadó tekintetében. Mint mondta, minden tétellel számolva az elmúlt időszakban közel 3 milliárd forintos kiesés jelentkezett az önkormányzat költségvetésében, amit még a legkomolyabb megszorításokkal és elvonásokkal sem tudtak volna kezelni. Szerencsére tavaly és idén is jelentős kormányzati kompenzációt kaptak, összesen 2 milliárd 208 millió forintot. A város költségvetésének alakulásáról elmondta, hogy azt 2020-ban 6,5 milliárd forinttal tervezték, de 5,9 milliárd forinttal zárták. 2021-ben már csak 4,6 milliárd forinttal tudták tervezni, ami azt jelenti, hogy 2020 elejéhez képest idén 1,8 milliárd forinttal kevesebb összegből gazdálkodhatnak. Mint mondta, a zalaegerszegiek ebből nem sokat érzékelnek, mert folyamatosan zajlanak a beruházások a Modern városok illetve a TOP-programokból. Úgy értékelt: felelős döntéseket hoztak, hogy megőrizzék a város működő- és fizetőképességét, hiszen fenn kell tartaniuk az 1269 önkormányzati dolgozót foglalkoztató intézményrendszert. Bíznak abban, hogy 2022-ben legalább már olyan költségvetést tudnak tervezni, mint a járvány előtti években. Mint mondta, az emberi kapcsolatok szenvedték el a legnagyobb támadást, ezért még nagyobb szükség van a város közösségének összetartására. Összefogás és közös gondolkodás mutatkozott meg a járvány elleni sikeres küzdelemben, amiért köszönetét fejezte ki a város minden polgárának, az együttműködő szervezeteknek, intézményeknek, hivataloknak és cégeknek.
 

vissza az elejére

A jánkahegyi kápolna jubileumán

Adomány a járvány miatt árván maradt gyerekeknek

A jánkahegyi kápolna létesítésének 25. évfordulóját ünnepelték június 13-án a Szent Antal-napi búcsú keretében. A jubileumra megújították a kis imaház mellett a 14 szobrot magában foglaló kálváriát is. A misét Molnár János, a zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia élére nemrég kinevezett plébános celebrálta.

– AL –

A rendezvényen Galbavy Zoltán, a Kertváros keleti részének önkormányzati képviselője úgy fogalmazott, hogy a kápolna a jánkahegyi gazdák közösségért végzett munkáját, szeretetét és kitartását szimbolizálja. Huszonöt év elteltével is teret adnak, hogy közösen imádkozzanak az itt élőkért és az elhunytakért. A képviselő a járványhelyzetre utalva azt mondta, sajnos az elmúlt másfél évben nagyon sok jó embert veszítettünk el; valaki ismerősét, barátját, rokonát és vannak, akik szüleiket. Gyermekek maradtak árván, kettő közülük teljesen, mert mindkét szülőt elveszítették. Mint mondta, Molnár János atyával ezért döntöttek úgy, hogy az aznapi perselypénzt, illetve adományokat a koronavírusban elhunyt szülők gyermekeinek ajánlják fel. A Zalaegerszegi Tankerületi Központnak juttatják el, hogy élelmiszert és ruhát vegyenek az árván maradtaknak. A képviselő köszönetét fejezte ki a kápolna és a kálvária építtetőinek, mely munkában részt vett: Bognár István, Horváth József, özv. Horváth Sándorné, Kovács Imre, Lóki Dezső, Pusztai János, Sári József, Tóth Gyula, Borsos Ferenc, Tulipán László, Farkas Ferenc, Hadnagy György, Szerdahelyi Károly és dr. Gyimesi Endre volt polgármester. Köszönetet mondott továbbá azoknak is, akik a kápolna és környezete megújításán dolgoztak, így a jánkahegyi polgárőröknek és vezetőjüknek, Varga Lászlónak, Baranyai Sándor gondoknak és a Városgazdálkodási Kft.-nek. Jézus szenvedéstörténetét idéző stációk faszobrait Hadnagy György, Pro Urbe Zalaegerszeg díjas iparművész készítette, a jubileumra pedig átfestette ezeket. Fehér talapzatukat Bicsák István látta el az időjárásnak ellenálló vakolattal. A polgárőr-egyesület a településrészi önkormányzat anyagi támogatását saját forintjaikkal kiegészítve vásárolta meg a felújításhoz szükséges alapanyagokat. A tagok kimeszelték a szentélyt, mészkőzúzalékkal terítették le a stációk közötti teret, amit újraszegélyeztek. A feljegyzések szerint már a két világháború között állt itt egy harangláb. Időközben az enyészetté vált, ezért a hegyi gazdák és a környék lakói 1996-ban újat emeltek. Melléje kis kápolnát építettek, amit Szent Antalnak ajánlottak fel.

vissza az elejére