Egy „buszravaló” kiállítás

Pálos hét zalaegerszegen

Az egyetlen magyar alapítású férfirend történetét mutatta be az a vándorkiállítás, mely július 5–9-ig fogadta a látogatókat a zalaegerszegi Dísz téren. A „Pálosan szép az élet!” című interaktív tárlat egy átalakított buszban várta az érdeklődőket.

– pet –

A rend tavaly ünnepelte alapításának 750. évfordulóját, ebből az alkalomból indították útjára az országos vándorkiállítást, mely már több városban – például Keszthelyen és Nagykanizsán – is megfordult. A rendhagyó, interaktív kiállítás célja az, hogy ne csak a hívők, hanem a történelem iránt érdeklődők is megismerhessék a pálosok múltját – mondta érdeklődésünkre Havasi Bálint régész, a kiállítás helyi koordinátoraként szerepet vállaló Göcseji Múzeum igazgatóhelyettese. A kiállítótérré alakított buszban a rend működését az alapítástól napjaink követhették nyomon a látogatók, nyolc tematikus egységen keresztül. A sorrend nem kronologikus, hanem bizonyos megközelítéseket, szemléletmódot követett; az evangéliumi nyolc boldogság mondatainak alapján. A kiállítás címe – Pálosan szép az élet! – pedig egyfajta szójáték a magyar „Párosan szép az élet” mondásra, jelezvén; a pálos szerzetesek a párban élőkhöz hasonlóan boldog, teljes életet élnek. Szerzetespapnak lenni nem a bezárkózást, hanem a kiteljesedést jelenti. Mint ismert, a rendet Boldog Özséb, volt esztergomi kanonok alapította, aki az 1241/42-es tatárjárás után lemondott addigi méltóságáról. Javait szétosztva, társaival együtt a Pilis-hegység rengetegébe vonult vissza és remeteségben élt. 1250-ben aztán a Szent Kereszt tiszteletére monostort és szentélyt építettek maguknak. A tárlat háromnyelvű (magyar, angol, lengyel), a látogatók pedig többek között QR-kóddal elérhető érdekességek, hanganyagok, lapozgatók és filmbejátszások révén ismerkedhettek meg a szerzetesrend történetével. Havasi Bálint hozzátette: a kiállítás apropóján Pálos hetet szerveztek Zalaegerszegen. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Simmer Lívia régésszel közös előadást tartottak a Zala megyei pálos kutatásokról, pálos monostorokról. De Zalaegerszegre látogatott a pálosok tartományfőnöke, Puskás Antal is, aki a Dísz téri buszban tartott tárlatvezetést. Ezenkívül az olai templomban egy közös pálos-ferences misére is sor került, ami után koszorút helyeztek el Kováts Ferenc pálos áldozópap, '56-os mártír emlékművénél a templom melletti Mindszenty-kertben. Az eseménysorozat keretében közösségi régészeti feltárás zajlott Zalacsány-Örvényeshegyen, a hétvégén pedig ugyanitt nyílt ásatási napokat szerveztek. A „buszos” vándorkiállítás a Dísz térről szintén Örvényeshegyre költözött, és a július 9–11-e között megrendezésre került piknik ideje alatt fogadta a fesztivál látogatóit.

vissza az elejére

Bakonyi Péter

Két megszálló, 1331 zalai civil áldozat

Forráskiadvány a német és a szovjet megszállásról

Kemény, megpróbáltatásokkal teli időszakot élt át Zala megye lakossága 1944–45-ben. Előbb a nyilas karhatalom kényszerítette „engedelmességre” a lakosságot, miközben zajlott a zsidóság deportálása. Az 1945 márciusában bevonuló orosz csapatok sem hozták el a várva várt felszabadulást. Megszállóként viselkedtek, raboltak, fosztogattak, erőszakoskodtak.

– pP –

A német és a szovjet megszállás időszakáról és a zalai civil áldozatokról szól Bakonyi Péter levéltáros nemrégiben megjelent kötete, melyet a Megszállástól megszállásig című tudományos konferencia keretében mutattak be a város dísztermében. A MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa a korszakból fennmaradt levéltári dokumentumok (közigazgatási iratanyagok) segítségével mutatja be az 1944–45-ös korszak viszontagságait, az állami halotti anyakönyvek alapján pedig a német és az orosz megszállás beazonosítható civil, vagyis polgári áldozatait.  A „Megszállók és áldozatok – Zala megye német és szovjet megszállása, a háború polgári áldozatai 1944–1945” című kötet hiánypótló, hiszen levéltári iratok felhasználásával még nem készült olyan forráskiadvány, mely kifejezetten a háború legutolsó szakaszával, illetve az 1945-ös esztendővel foglalkozott volna. Kiemelve az elnyomó katonai alakulatok tevékenységét. A fontosabb eseményeket, a helybéliek megpróbáltatásait 339 dokumentumból ismerhetik meg az olvasók, a kötet végén pedig a civil áldozatok veszteséglistája található. Utóbbi a levéltárban őrzött állami halotti anyakönyvek másodpéldányainak felhasználásával készült. A könyvet fellapozva – némi történeti és tartalmi bevezető után – tulajdonképpen a háborús hétköznapokkal szembesülhet az érdeklődő. Bombázások, épületkárok, a megszálló katonaság visszaélései, az ellátásukkal kapcsolatos nehézségek, megfélemlítések, verések, gyilkosságok, bujkálás és bújtatás, nők ellen elkövetett erőszak. Talán e kulcsszavak mentén lehet leginkább felvillantani a legjellemzőbb történéseket, na és a korszak hangulatát. Bakonyi Péter főleg azokat a dokumentumokat válogatta be a kötetbe, melyek a megyében állomásozó idegen katonaság, valamint a magyar hatóságok és a helybéli lakosság kapcsolatára vonatkoznak. A szerkesztő több forráscsoportból válogatott: a főispáni iratokat éppúgy áttekintette, mint az alispáni, polgármesteri, valamint a járási és körjegyzőségi iratokat. Mint azt a bevezetésben megjegyzi: utóbbi körben különösen nagy volt az iratpusztulás, ami nemcsak a fosztogatás, későbbi selejtezés, vagy szakszerűtlen iratkezelés eredménye, hanem mert bizonyos dokumentumokat már a szovjetek bevonulása előtt szándékosan megsemmisítettek a hatóságok. A dokumentumok járásonként csoportosítva és időrendben kerültek a kötetbe.
A könyvből kiderül, hogy 1944 március közepétől 1945 decemberének végéig 1331 polgári áldozatot sikerült a kutatónak beazonosítania. A veszteséglistát annak alapján állította össze, hogy az anyakönyvvezetők mindig feltüntették az elhalálozás idejét, helyét és annak okát (például légitámadás, akna, gránát, lövési sérülés, gyilkosság). Ám az adatok és a besorolások nem mindig teljesen pontosak, és vannak olyan tényezők, melyek nehezítik a beazonosítást. A feldolgozott adatok szerint 1944-ben 101, 1945-ben 1230 civil áldozata volt a háborúnak és az azt követő hónapoknak. A kiadvány külön tárgyalja a német és az orosz megszállás időszakát; a bevezető tanulmány pedig kitér a deportálásokra, a légi háborúra, a nyilas uralomra, a szovjet megszállásra és a nők elleni erőszakra is. Mint arra a kötetet bemutató dr. Káli Csaba történész, a levéltár igazgatóhelyettese is utalt: a könyv értékét többek között az adja, hogy a helyi közigazgatási iratok felhasználásával mutatja be a zalai eseményeket. Az ország történelme ugyanis nem ismerhető meg a vidéki források vizsgálata és értékelése nélkül.

vissza az elejére

Népszerű a Kisinastábor

Egy turnussal több

A korábbi évekhez képest egy turnussal bővült a Zalaegerszegi Kereskedelmi és Iparkamara szervezte „Kisinastábor”, mely a megyebeli 6–7. osztályos diákok pályaorientációját igyekszik támogatni.

– b. k. –

Az utolsó, július elején indult tábort látogattuk meg. Ennek a turnusnak a programja módosult a korábbiakhoz képest, mivel a nyári szünet miatt kevesebb iskolába tudják elvinni a fiatalokat. A gyár- és üzemlátogatásoknak azonban nincs akadálya, a kieső suliba járást pedig önismereti, érzékenyítő és kicsit lazább programmal pótolják.
– Az igények alapján szerveztük meg idén a harmadik turnust. Ez is bizonyítja, amiben bízunk, hogy segítséget tudunk nyújtani a pályaorientációban, amin a résztvevő hetedikes gyerekeknek már szeptemberben gondolkodni kell. A szülői visszajelzések is jók, a kollégák tapasztalatai is megerősítik a munkánkat. Igyekszünk sokoldalúan, több fronton segíteni. A honlapunkon a szülőknek szóló, folyamatosan frissülő tájékoztatóanyagok vannak, illetve szakmákat bemutató kisfilmek. Ősztől pedig az iskolákba kihelyezett speciális technikaóra a terv – mondta Virághné Ujj Ilona táborvezető, pályaorientációs tanácsadó.
– A cégek hogyan viszonyulnak ehhez a lehetőséghez?
– Abszolút partnerek, jól felkészülten várják a gyerekeket. Nekik is érdekük, hogy legyen utánpótlás, akik a képzés végén vagy duális képzésben lesznek a munkavállalóik.
– Van lazább része is a tábornak?
– Igyekszünk élményeket adni. Mivel az utolsó turnusban csak feleannyi iskolát tudunk meglátogatni, ezért Alsónemesapátiban egy kis kemencés sütést is beiktattunk, ami részben szakma, de inkább élménynek szánjuk. Most van idő több önismereti foglalkozásra, illetve alkalom érzékenyítő foglalkozásra, ahol Vízvári Dóra, a CSEÖH munkatársa és Gróf Krisztián (Zalaegerszegi Kutyasuli) terápiás kutyája, Blanka, segítségével mutat rá a fogyatékkal vagy sérüléssel élők nehézségeire, a helyes segítségnyújtás fontosságára.

vissza az elejére

Emlékkötet Tóth Imrének

A város egyik jelentős irodalmi figurája volt

Írók, barátok, kollégák, pályatársak emlékei, gondolatai, érzései olvashatók abban a kötetben, melyet a tavasszal elhunyt Tóth Imre József Attila-díjas költő, könyvtáros tiszteletére szerkesztettek. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársa tavasszal hunyt el váratlanul, a minap lett volna 55 éves.

– pet –

Az emlékkönyvet – melyet 50 szerző jegyez – Szemes Péter esztéta, a költő barátja, és Tóthné Hantos Katalin tanár, Tóth Imre felesége szerkesztette. A kötetbemutatóra a PopUp Caféban került sor, nem véletlenül: az underground klub adott otthon a Literaturista című irodalmi rendezvénysorozatnak, melynek szervezője és vezetője Tóth Imre volt. A mostani rendezvényen Cserpes Attila, a klub üzemeltetője, Zóka Péter, a könyvet kiadó Pannónia Kulturális Egyesület alelnöke és Hantos Katalin mondott köszöntőt. A kötetről és Tóth Imre munkásságáról, költészetéről Szemes Péter szólt. Többek között elhangzott: a fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány az elmúlt tíz év egyik legkomolyabb irodalmi teljesítménye. A helybéli pályatársak, barátok, kollégák alkotásain túl, Kossuth-díjas író is publikált a könyvbe: mégpedig Nádas Péter személyében. De Czegő Teréz, Farkas Ignác, Gyenes Imre, Kaj Ádám, Karáth Anita, Kardos Endre Bozi, Kukorelly Endre, Pénzes Csaba, Turbuly Lilla egy-egy írása is olvasható több más szerző mellett. A művek visszaemlékezéseken, vagy közös élményeken, érzéseken alapulnak, illetve maga a szomorú esemény ihlette őket. Ezt a könyvet egyáltalán nem tervezték, sokkal inkább azon dolgoztak, hogy őszre elkészülhessen a költő válogatott (újabb és korábbi) költeményeit tartalmazó kötete. Mint azt Szemes Péter jelezte: a verseskötet mindenképpen megjelenik, találnak rá forrást. Hiszen a város egyik jelentős szerzőjéről, irodalmi figurájáról van szó, aki talán életében nem kapott elegendő figyelmet. Annak ellenére, hogy tagja volt a Szépírók Társaságának, a Magyar PEN Clubnak, szerkesztője volt a Deák+Kert irodalmi portálnak, korábban pedig a Pannon Tükörbe és más irodalmi folyóiratokba is rendszeresen publikált. Életműve egy olyan érték, amit meg kell őrizni, felmutatva azt az utókornak. A megemlékezés további részében a jelenlévő szerzők olvasták fel írásaikat. Közben az asztalon végig ott volt Tóth Imre kedvenc söre, melyet Cserpes Attila bontott fel a rendezvény elején, mondván: Imre lélekben itt van, és velünk együtt örül a kötet megjelenésének.

vissza az elejére

Gyászolnak

Elhunyt keresztury dezső özvegye, mara asszony

Budapesten elhunyt városunk szülöttének és díszpolgárának, Keresztury Dezsőnek a felesége. Novák Mária (vagy, ahogy mindenki szólította, Mara) férje 1996-ban bekövetkezett halála után is jó kapcsolatot ápolt Zalaegerszeggel.

Különösen a Keresztury Emlékbizottsággal, illetve a jánkahegyi Keresztury-ház egykori gondnokával, Nyakasné Túri Klárával, valamint Felföldi Lászlónéval, a Zrínyi Miklós Gimnázium volt igazgatójával. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan segítette és támogatta az író hagyatékának gondozását, bővítését. A gyászhírt Szemes Béla, az emlékbizottság titkára közölte szerkesztőségünkkel. Hozzátette: Mara asszonyt férje mellé helyezik végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. A szertartásra július 27-én kerül sor. A várost dr. Gyimesi Endre egykori polgármester és Németh János keramikusművész képviseli, Szemes Béla pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Szervezete nevében is jelen lesz a temetésen, annál is inkább, mert egykoron Keresztury Dezső elnöke volt a szervezetnek.

vissza az elejére