Egy „buszravaló” kiállítás | Két megszálló, 1331 zalai civil áldozat | Népszerű a Kisinastábor | Emlékkötet Tóth Imrének | Gyászolnak |
Pálos hét zalaegerszegen
Az egyetlen magyar alapítású férfirend történetét mutatta be az a vándorkiállítás, mely július 5–9-ig fogadta a látogatókat a zalaegerszegi Dísz téren. A „Pálosan szép az élet!” című interaktív tárlat egy átalakított buszban várta az érdeklődőket.
– pet –
A
rend tavaly ünnepelte alapításának 750. évfordulóját, ebből az alkalomból
indították útjára az országos vándorkiállítást, mely már több városban – például
Keszthelyen és Nagykanizsán – is megfordult. A rendhagyó, interaktív kiállítás
célja az, hogy ne csak a hívők, hanem a történelem iránt érdeklődők is
megismerhessék a pálosok múltját – mondta érdeklődésünkre Havasi Bálint
régész, a kiállítás helyi koordinátoraként szerepet vállaló Göcseji Múzeum
igazgatóhelyettese. A kiállítótérré alakított buszban a rend működését az
alapítástól napjaink követhették nyomon a látogatók, nyolc tematikus egységen
keresztül. A sorrend nem kronologikus, hanem bizonyos megközelítéseket,
szemléletmódot követett; az evangéliumi nyolc boldogság mondatainak alapján. A
kiállítás címe – Pálosan szép az élet! – pedig egyfajta szójáték a magyar „Párosan
szép az élet” mondásra, jelezvén; a pálos szerzetesek a párban élőkhöz hasonlóan
boldog, teljes életet élnek. Szerzetespapnak lenni nem a bezárkózást, hanem a
kiteljesedést jelenti. Mint ismert, a rendet Boldog Özséb, volt
esztergomi kanonok alapította, aki az 1241/42-es tatárjárás után lemondott
addigi méltóságáról. Javait szétosztva, társaival együtt a Pilis-hegység
rengetegébe vonult vissza és remeteségben élt. 1250-ben aztán a Szent Kereszt
tiszteletére monostort és szentélyt építettek maguknak. A tárlat háromnyelvű (magyar,
angol, lengyel), a látogatók pedig többek között QR-kóddal elérhető érdekességek,
hanganyagok, lapozgatók és filmbejátszások révén ismerkedhettek meg a
szerzetesrend történetével. Havasi Bálint hozzátette: a kiállítás
apropóján Pálos hetet szerveztek Zalaegerszegen. A Deák Ferenc
Megyei és Városi Könyvtárban Simmer Lívia régésszel közös előadást
tartottak a Zala megyei pálos kutatásokról, pálos monostorokról. De
Zalaegerszegre látogatott a pálosok tartományfőnöke, Puskás Antal
is, aki a Dísz téri buszban tartott tárlatvezetést. Ezenkívül az olai templomban
egy közös pálos-ferences misére is sor került, ami után koszorút helyeztek el
Kováts Ferenc pálos áldozópap, '56-os mártír emlékművénél a templom
melletti Mindszenty-kertben. Az eseménysorozat keretében közösségi régészeti
feltárás zajlott Zalacsány-Örvényeshegyen, a hétvégén pedig ugyanitt nyílt
ásatási napokat szerveztek. A „buszos” vándorkiállítás a Dísz térről szintén
Örvényeshegyre költözött, és a július 9–11-e között megrendezésre került piknik
ideje alatt fogadta a fesztivál látogatóit.
Bakonyi Péter |
Két megszálló, 1331 zalai civil áldozat
Forráskiadvány a német és a szovjet megszállásról
Kemény, megpróbáltatásokkal teli időszakot élt át Zala megye lakossága 1944–45-ben. Előbb a nyilas karhatalom kényszerítette „engedelmességre” a lakosságot, miközben zajlott a zsidóság deportálása. Az 1945 márciusában bevonuló orosz csapatok sem hozták el a várva várt felszabadulást. Megszállóként viselkedtek, raboltak, fosztogattak, erőszakoskodtak.
– pP –
A német és a szovjet megszállás időszakáról és a zalai civil áldozatokról szól
Bakonyi Péter levéltáros nemrégiben megjelent kötete, melyet a
Megszállástól megszállásig című tudományos konferencia keretében mutattak be a
város dísztermében. A MNL Zala Megyei Levéltárának munkatársa a korszakból
fennmaradt levéltári dokumentumok (közigazgatási iratanyagok) segítségével
mutatja be az 1944–45-ös korszak viszontagságait, az állami halotti anyakönyvek
alapján pedig a német és az orosz megszállás beazonosítható civil, vagyis
polgári áldozatait. A „Megszállók és áldozatok – Zala megye német és
szovjet megszállása, a háború polgári áldozatai 1944–1945” című kötet hiánypótló,
hiszen levéltári iratok felhasználásával még nem készült olyan forráskiadvány,
mely kifejezetten a háború legutolsó szakaszával, illetve az 1945-ös esztendővel
foglalkozott volna. Kiemelve az elnyomó katonai alakulatok tevékenységét. A
fontosabb eseményeket, a helybéliek megpróbáltatásait 339 dokumentumból
ismerhetik meg az olvasók, a kötet végén pedig a civil áldozatok
veszteséglistája található. Utóbbi a levéltárban őrzött állami halotti
anyakönyvek másodpéldányainak felhasználásával készült. A könyvet fellapozva –
némi történeti és tartalmi bevezető után – tulajdonképpen a háborús
hétköznapokkal szembesülhet az érdeklődő. Bombázások, épületkárok, a megszálló
katonaság visszaélései, az ellátásukkal kapcsolatos nehézségek, megfélemlítések,
verések, gyilkosságok, bujkálás és bújtatás, nők ellen elkövetett erőszak. Talán
e kulcsszavak mentén lehet leginkább felvillantani a legjellemzőbb történéseket,
na és a korszak hangulatát. Bakonyi Péter főleg azokat a
dokumentumokat válogatta be a kötetbe, melyek a megyében állomásozó idegen
katonaság, valamint a magyar hatóságok és a helybéli lakosság kapcsolatára
vonatkoznak. A szerkesztő több forráscsoportból válogatott: a főispáni iratokat
éppúgy áttekintette, mint az alispáni, polgármesteri, valamint a járási és
körjegyzőségi iratokat. Mint azt a bevezetésben megjegyzi: utóbbi körben
különösen nagy volt az iratpusztulás, ami nemcsak a fosztogatás, későbbi
selejtezés, vagy szakszerűtlen iratkezelés eredménye, hanem mert bizonyos
dokumentumokat már a szovjetek bevonulása előtt szándékosan megsemmisítettek a
hatóságok. A dokumentumok járásonként csoportosítva és időrendben kerültek a
kötetbe.
A könyvből kiderül, hogy 1944 március közepétől 1945 decemberének végéig 1331
polgári áldozatot sikerült a kutatónak beazonosítania. A veszteséglistát annak
alapján állította össze, hogy az anyakönyvvezetők mindig feltüntették az
elhalálozás idejét, helyét és annak okát (például légitámadás, akna, gránát,
lövési sérülés, gyilkosság). Ám az adatok és a besorolások nem mindig teljesen
pontosak, és vannak olyan tényezők, melyek nehezítik a beazonosítást. A
feldolgozott adatok szerint 1944-ben 101, 1945-ben 1230 civil áldozata volt a
háborúnak és az azt követő hónapoknak. A kiadvány külön tárgyalja a német és az
orosz megszállás időszakát; a bevezető tanulmány pedig kitér a deportálásokra, a
légi háborúra, a nyilas uralomra, a szovjet megszállásra és a nők elleni
erőszakra is. Mint arra a kötetet bemutató dr. Káli Csaba
történész, a levéltár igazgatóhelyettese is utalt: a könyv értékét többek között
az adja, hogy a helyi közigazgatási iratok felhasználásával mutatja be a zalai
eseményeket. Az ország történelme ugyanis nem ismerhető meg a vidéki források
vizsgálata és értékelése nélkül.
Egy turnussal több
A korábbi évekhez képest egy turnussal bővült a Zalaegerszegi Kereskedelmi és Iparkamara szervezte „Kisinastábor”, mely a megyebeli 6–7. osztályos diákok pályaorientációját igyekszik támogatni.
– b. k. –
Az utolsó, július elején indult tábort látogattuk meg. Ennek a turnusnak a
programja módosult a korábbiakhoz képest, mivel a nyári szünet miatt kevesebb
iskolába tudják elvinni a fiatalokat. A gyár- és üzemlátogatásoknak azonban
nincs akadálya, a kieső suliba járást pedig önismereti, érzékenyítő és kicsit
lazább programmal pótolják.
– Az igények alapján szerveztük meg idén a harmadik turnust. Ez is bizonyítja,
amiben bízunk, hogy segítséget tudunk nyújtani a pályaorientációban, amin a
résztvevő hetedikes gyerekeknek már szeptemberben gondolkodni kell. A szülői
visszajelzések is jók, a kollégák tapasztalatai is megerősítik a munkánkat.
Igyekszünk sokoldalúan, több fronton segíteni. A honlapunkon a szülőknek szóló,
folyamatosan frissülő tájékoztatóanyagok vannak, illetve szakmákat bemutató
kisfilmek. Ősztől pedig az iskolákba kihelyezett speciális technikaóra a terv –
mondta Virághné Ujj Ilona táborvezető, pályaorientációs tanácsadó.
– A cégek hogyan viszonyulnak ehhez a lehetőséghez?
– Abszolút partnerek, jól felkészülten várják a gyerekeket. Nekik is
érdekük, hogy legyen utánpótlás, akik a képzés végén vagy duális képzésben
lesznek a munkavállalóik.
– Van lazább része is a tábornak?
– Igyekszünk élményeket adni. Mivel az utolsó turnusban csak feleannyi
iskolát tudunk meglátogatni, ezért Alsónemesapátiban egy kis kemencés sütést is
beiktattunk, ami részben szakma, de inkább élménynek szánjuk. Most van idő több
önismereti foglalkozásra, illetve alkalom érzékenyítő foglalkozásra, ahol
Vízvári Dóra, a CSEÖH munkatársa és Gróf Krisztián (Zalaegerszegi
Kutyasuli) terápiás kutyája, Blanka, segítségével mutat rá a fogyatékkal vagy
sérüléssel élők nehézségeire, a helyes segítségnyújtás fontosságára.
A város egyik jelentős irodalmi figurája volt
Írók, barátok, kollégák, pályatársak emlékei, gondolatai, érzései olvashatók abban a kötetben, melyet a tavasszal elhunyt Tóth Imre József Attila-díjas költő, könyvtáros tiszteletére szerkesztettek. A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár munkatársa tavasszal hunyt el váratlanul, a minap lett volna 55 éves.
– pet –
Az emlékkönyvet – melyet 50 szerző jegyez – Szemes Péter esztéta,
a költő barátja, és Tóthné Hantos Katalin tanár, Tóth Imre
felesége szerkesztette. A kötetbemutatóra a PopUp Caféban került sor, nem
véletlenül: az underground klub adott otthon a Literaturista című irodalmi
rendezvénysorozatnak, melynek szervezője és vezetője Tóth Imre
volt. A mostani rendezvényen Cserpes Attila, a klub üzemeltetője,
Zóka Péter, a könyvet kiadó Pannónia Kulturális Egyesület alelnöke
és Hantos Katalin mondott köszöntőt. A kötetről és Tóth Imre
munkásságáról, költészetéről Szemes Péter szólt. Többek között
elhangzott: a fotókkal gazdagon illusztrált kiadvány az elmúlt tíz év egyik
legkomolyabb irodalmi teljesítménye. A helybéli pályatársak, barátok, kollégák
alkotásain túl, Kossuth-díjas író is publikált a könyvbe: mégpedig Nádas
Péter személyében. De Czegő Teréz, Farkas Ignác, Gyenes Imre, Kaj
Ádám, Karáth Anita, Kardos Endre Bozi, Kukorelly Endre, Pénzes Csaba, Turbuly
Lilla egy-egy írása is olvasható több más szerző mellett. A művek
visszaemlékezéseken, vagy közös élményeken, érzéseken alapulnak, illetve maga a
szomorú esemény ihlette őket. Ezt a könyvet egyáltalán nem tervezték, sokkal
inkább azon dolgoztak, hogy őszre elkészülhessen a költő válogatott (újabb és
korábbi) költeményeit tartalmazó kötete. Mint azt Szemes Péter
jelezte: a verseskötet mindenképpen megjelenik, találnak rá forrást. Hiszen a
város egyik jelentős szerzőjéről, irodalmi figurájáról van szó, aki talán
életében nem kapott elegendő figyelmet. Annak ellenére, hogy tagja volt a
Szépírók Társaságának, a Magyar PEN Clubnak, szerkesztője volt a Deák+Kert
irodalmi portálnak, korábban pedig a Pannon Tükörbe és más irodalmi
folyóiratokba is rendszeresen publikált. Életműve egy olyan érték, amit meg kell
őrizni, felmutatva azt az utókornak. A megemlékezés további részében a jelenlévő
szerzők olvasták fel írásaikat. Közben az asztalon végig ott volt Tóth
Imre kedvenc söre, melyet Cserpes Attila bontott fel a
rendezvény elején, mondván: Imre lélekben itt van, és velünk együtt örül a kötet
megjelenésének.
Elhunyt keresztury dezső özvegye, mara asszony
Budapesten elhunyt városunk szülöttének és díszpolgárának, Keresztury Dezsőnek a felesége. Novák Mária (vagy, ahogy mindenki szólította, Mara) férje 1996-ban bekövetkezett halála után is jó kapcsolatot ápolt Zalaegerszeggel.
Különösen a Keresztury Emlékbizottsággal, illetve a jánkahegyi Keresztury-ház egykori gondnokával, Nyakasné Túri Klárával, valamint Felföldi Lászlónéval, a Zrínyi Miklós Gimnázium volt igazgatójával. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan segítette és támogatta az író hagyatékának gondozását, bővítését. A gyászhírt Szemes Béla, az emlékbizottság titkára közölte szerkesztőségünkkel. Hozzátette: Mara asszonyt férje mellé helyezik végső nyugalomra a Farkasréti temetőben. A szertartásra július 27-én kerül sor. A várost dr. Gyimesi Endre egykori polgármester és Németh János keramikusművész képviseli, Szemes Béla pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Szervezete nevében is jelen lesz a temetésen, annál is inkább, mert egykoron Keresztury Dezső elnöke volt a szervezetnek.