Újabb tesztfelület készült el | Elmarad a Vadpörköltfesztivál | Univerzális mű, alapvető értékek |
A zalaegerszegi ZalaZONE járműipari tesztpályán elkészült az a 70 méter széles és 600 méter hosszú felület, amely az ADAS (Advanced Driver Assistance Systems), vagyis a fejlett vezetéstámogató rendszerek vizsgálatát teszi lehetővé.
– AL –
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos elmondta:
ez a pályaelem az önvezető járművek különböző közlekedési szituációkban való
biztonságos tesztelésére alkalmas. Ehhez gyalogost, kerékpárost, motorost,
szarvast imitáló dummy-bábukat illetve járműveket is alkalmaznak, vizsgálva az
önvezető technológiák viselkedését a balesetekkel és ütközésekkel járó
helyzetekben. Mint mondta, az elektromos és autonóm járművek tesztelésére
alkalmas, 45 milliárd forintba kerülő, 260 hektáron elterülő járműipari
tesztpálya már mintegy 90 százalékban kész. A modulok közül már elkészült a 300
méter átmérőjű dinamikus felület, a nyolc különböző burkolatú 200 méter
hosszúságú fékezőfelület, a nagy kezelhetőségi pálya, valamint a 1,5 kilométeres
autópálya-szakasz két végében egy-egy körforgalommal. Építés alatt áll a 18
hektáron elterülő, városi forgalmi környezetet imitáló smart city zóna, ahol a
házak látszatát keltve 600 folyóméter hoszszú homlokzatot alakítanak ki az utak
mentén. Szintén zajlik az öt különböző szintű – 5, 12, 18, 25 és 30 százalékos –
emelkedő kialakítása is, valamint a kisebb kezelhetőségi pálya építése. 2017
áprilisában vette kezdetét a járműipari tesztpálya építése, amit üzemelés közben
2022 márciusában terveznek átadni.
Tájékoztató a zalaegerszegi programokról
Nem húzhattuk tovább az időt, a hatályban lévő, rendezvényeket és
védelmi intézkedéseket is szabályozó kormányrendeletek alapján döntenünk
kellett a városi programok sorsáról.
Sajnos, ezek között van fájdalmas döntés is, hiszen a
jelenlegi országos szabályozások alapján nem tudjuk az elvárásoknak megfelelően
megszervezni a Vadpörkölt- és Borfesztivált, amely így sajnos idén is elmarad –
jelezte Facebook-bejegyzésében Balaicz Zoltán polgármester Az
elmúlt években a város egyik legnépszerűbb nagyrendezvényévé vált a Vadpörkölt-
és borfesztivál, melynek jótékonysági vadfőző eseménye 2019-ben már 104
főzőcsapatot, 800 főzésben segédkezőt és 5 ezer résztvevőt, kóstolót, jókedvű
falatozót eredményezett. Emellett a koncertek, a borutca, a szakmai programok
ugyancsak vonzották a látogatókat. Sajnos, a koronavírus világjárvány miatt
2020-ban esély sem volt a megrendezésre, idén pedig a hatályos jogi keretek
miatt nehéz döntést kellett meghoznunk. Személy szerint az utolsó pillanatig
reménykedtem benne, hogy idén újra sor kerülhet erre a vidám és valóban
közösségépítő, tömegeket megmozgató programra, hiszen 2015-től magam is évente
sokat dolgoztam a program fejlesztésén, bővítésén, ismertségén. Azonban a
hatályos országos járványvédelmi és rendezvények szervezésére vonatkozó
rendeletek ennél a nagyrendezvénynél egyrészt betarthatatlanok, másrészt nem
szerettem volna, ha feleslegesen feszültség alakul ki helyi polgárok között.
Mivel a fesztivál a zenei koncertekkel és a több tízezer résztvevővel az
országos rendelet hatálya alá esik, csak akkor lehetett volna megtartani, ha a
teljes belvárost kordonokkal zárjuk le (megnehezítve ezzel az ott lakók és
üzlettulajdonosok közlekedését), és a fesztiválra, a kordonokon belülre csak
védettségi igazolvánnyal lehetett volna belépni, melyet a beléptetésnél
egyesével ellenőrizni kellett volna, az oltási kártyával nem rendelkezők pedig
nem léphettek volna a területre. Ez nem tett volna jót a rendezvény eddig
kedvező megítélésének, hagyományos közösségépítő jellegének és vidám légkörének.
Nem szeretnénk, ha a hosszú évek munkájával felépített program sérülne, ezért
meg kellett hozni a nehéz helyzetben a legkisebb rossz döntést: idén is elmarad
a fesztivál és a vadfőzés, de reméljük, hogy 2022 őszén már valóban a 3 évvel
korábbi remek hangulatban tudjuk megszervezni. A fentiek miatt idén sem érkeznek
a régóta várt külföldi testvérvárosi delegációk. Idén nem szervezi meg a
Zalaerdő Zrt. és a kamara Soholláron a zalai vadászati évadnyitó rendezvényt,
helyette szeptember 18-án a csácsbozsoki arborétumban tartanak majd egy családi
napot. A szeptember 3-i, pénteki vadászati szakmai konferenciát megtartják a
város dísztermében, azon védettségi igazolvánnyal lehet részt venni. A Zalaerdő
Zrt. készül a Dísz térre egy bemutatósátorral, ott kerül sor a vadászkamara
szervezésében szeptember 4-én, szombaton az új vadászok avatására és a
gyermekrajzpályázatok díjainak átadására. Az Együtt a Jövőért Egyesület által
tervezett kiállítás és családi túra szintén meg lesz tartva, továbbá elkészül a
Zalai Vadles(ő) című, gyermekeknek szóló kiadvány is. Sajnos maga a fesztivál, a
szabadtéri koncertekkel, borutcával, vadfőzéssel a hatályos országos rendeletek
alapján elmarad (mint ahogy elmarad a legtöbb nagyrendezvény az ország más
részein is, így a Sziget, a Balaton Sound, a VOLT, vagy éppen a Savaria
Karnevál). Szeptember 3–4–5-én, pénteken-szombaton-vasárnap egy háromnapos,
ingyenes őszindító könnyűzenei hétvége várja majd az érdeklődőket a városi
sportcsarnokban, ahol többek között fellép majd a Magna Cum Laude, a Kowalsky
meg a Vega, a Hooligans, a New Level Empire, a Blahalouisana, Deák Bill
Gyula és még sokan mások. A belépés tehát ingyenes lesz, de a maximum 3
ezer férőhely miatt a szervezők hamarosan jelentkeznek majd a részletekkel.
Ugyanakkor a koncertekre, a zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó hatályos
országos rendeletek alapján a belépés csak védettségi igazolvánnyal lesz
lehetséges. Ugyancsak a rendezvényeket és a védelmi intézkedéseket szabályozó
kormányrendeletek alapján a szervezők úgy döntöttek, hogy idén is elmarad az
Alsójánkahegyi Sör-Virsli és Hagymásbab Fesztivál, a Landorhegyi Lecsónap, a
Kertvárosi Vigasság, a Bazitai Pogácsafesztivál, az Ebergényi Fesztivál, az Olai
Fesztivál, a Kánikula Fesztivál és a Gólyadombi Fesztivál is.
Tompagábor Kornél |
Univerzális mű, alapvető értékek
A pál utcai srácok és a vörösingesek igazsága
A történetet mindenki ismeri, hiszen generációk óta kötelező olvasmány. Nagy vonalakban talán még azok is fel tudják idézni, hogy miről szól a sztori, akik annak idején sumákoltak magyarórán és a kezükbe sem vették Molnár Ferenc regényét.
– pánczélPetra –
A színpadon persze minden más, pláne, ha egy drámai műből musical lesz. Tucatnál
is több fiatal férfi, rengeteg mozgás és egy viszonylag kicsi, raklapokkal
beépített tér jelenti a grundot (A Grundot). Ami időnként osztályteremmé, vagy
erőteljes vörös fények kíséretében füvészkertté alakul. A Kvártélyház Szabadtéri
Színház néhány hete tűzte műsorra a Grecsó Krisztián–Geszti Péter– Dés
László által jegyzett (és a Vígszínházban futó) „A Pál utcai fiúk” című
zenés játékot, melyet ezúttal Tompagábor Kornél, a zalaegerszegi
nyári színház vezetője alkalmazott színpadra. A rendezővel az új előadásról
beszélgettünk, ami úgy tűnik, sikerdarab lesz. Koppanásig elmegyünk a falig! –
mondta mindjárt a beszélgetés elején Tompagábor Kornél, utalva
arra, hogy amennyire csak lehetett, széthúzták a színpadot, hiszen rengeteg
olyan jelenet van, amikor tucatnál is több szereplő mozog a színen.
– Szabadtéri színház még nem mutatta be A Pál utcai fiúknak ezt a verzióját,
emiatt külön öröm, hogy műsorra tűzhettük az előadást. A Grecsó–Geszti–Dés trió
kitűnő munkát végzett; jó a szöveg, jók a zenék! Ehhez kellett egy ütős
szereplőgárdát találnunk. A fiúk túlnyomó többsége a kaposvári egyetem
színészképzőjéből érkezett. Az egyetem egyik tanárával, Uray Péter
rendező, koreográfussal már többször is dolgoztunk együtt.Innen jött a gondolat,
hogy valamikor jó volna egy közös produkció a diákokkal is. Az egyetemistákhoz
csatlakozott még a Zalai Táncegyüttes nyolc táncosa, valamint H. Horváth
Gyula és Hertelendy Attila színészek. Ők tulajdonképpen a
felnőttek (Rátz tanár úr, valamint Janó, a grund őre) a darabban. És persze ott
van az időnként fel-felbukkanó gyermek-Nemecsek (szellem vagy angyal?), akit
Száraz Zalán alakít. Őt már az Ózban is láthatta a közönség. Fiatal
kora ellenére komoly és precíz, nagyon szeretünk vele dolgozni. Összességében az
volt a cél, hogy ne egymáshoz hasonlító fiatal srácokból, hanem nagyon is
különböző figurákból álljon össze a Pál utcai csapat. A vörösingesek ehhez
képest „militaristábbnak” tűnnek, de ez így van jól.
–
A Pál utcai fiúk egy alapmű. Szinte mindenki olvasta, sokszor láttuk filmen,
színházban. Ehhez a musicalváltozathoz ráadásul egy slágerdal is tartozik (Mi
vagyunk a Grund), melynek hivatalos videóját több mint 15 millióan látták a
Youtubon. Nem volt félő, hogy a dal népszerűsége és a mű ismertsége miatt túl
nagy lesz az elvárás, ami esetleg kibillenti a rendezőt a realitásokból?
– Elvárás mindig van, a nézőt mindig komolyan kell venni, még a könnyedebb
műfajúnak tűnő nyári színházak esetében is. Főleg, mert az sosem cél, hogy csak
emiatt könnyedebb is legyen egy előadás. Molnár Ferenc regényét
most direkt nem vettem le a polcról, hogy a Grecsó–Geszti-féle szövegre tudjak
koncentrálni. 115 éves maga az alapmű, de most is korszerűnek, sőt
univerzálisnak gondolom. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy a tempó és az
időkezelés sokat változott azóta. Ma már gyorsabban élünk, és ezt a dinamikát,
sodró lendületet a darab ritmusában is érzékeltetni kellett. Ez a
musicalváltozat mind szövegben, mind zenében tudja ezt! Az meg szerintem csak
hozzátesz a dologhoz, hogy van egy sláger, egy „húzódal”, amit mindenki ismer. A
néző szíve megdobban, ha hallja, tud vele azonosulni, sokan meg együtt is
éneklik a dalt a színészekkel. A rendezésnél leginkább az érdekelt, hogy a két
csapatot és a sok mozgást hogyan lehet ebben a kis térben úgy összehozni, hogy a
szöveges és zenei részek egy egészet alkossanak. Miközben minden jelenet „in
medias res”, vagyis nincsenek hoszszú bevezetők, átkötések, mégis egy egész
folyamatnak látjuk.
– Említetted, hogy univerzális maga az alapmű, vagyis Molnár Ferenc
regénye. Mit értesz ezalatt? Hogy mindig van egy grund, amiért érdemes harcolni?
– Részben igen, de inkább azt érzem hangsúlyosnak, hogy a kisemberből,
vagy inkább a kiközösített emberből indul ki. Mindanynyian voltunk már olyan
helyzetben – ha csak átmenetileg is –, hogy kisbetűvel írták a nevünket, vagy ki
is törölték azt valahonnan. Legyen az család, munkahely, baráti kör,
sportegyesület, akármi. A tragédiák ugyanakkor emberibbé tesznek minket. De, ott
vannak az alapvető értékek is, mint a tisztesség, a becsület, az egy csapathoz
tartozás, az eskü ereje és az igazságkeresés. Igen ám, de kinek az igazsága? A
Pál utcai srácoké, vagy a vörösingeseké? Hiszen mindennek két oldala van. Áts
Feri annak ellenére, hogy a félelmetesnek tűnő vörösingesek vezére, nem rossz
ember. Az ellenfél elismerése is érték, ami szépen kirajzolódik a Bokával és a
Nemecsekkel való viszonyában. Erre a kamaszos tisztaságra, lelkesedésre és
őszinteségre, amire az egész mű utal, nagyon is szükségünk van. A rendező
hozzátette: az egész előadás jól illeszkedik az idén 15. évadát ünneplő
Kvártélyház stratégiájába, vagyis, hogy a 20. század több korszakából
válogassanak műveket. Bemutatva ezzel az 1900-as évek összetettségét, egészen a
'70-es, '80-as évekig. A darab kapcsán azon is sokat gondolkodott, hogy vajon mi
lehetett (volna) a Pál utcai gyerekek sorsa. A regény a 19. század végén
játszódik. Utána jött még a századforduló izgalma, aztán meg két világháború...