Kerámiák magas tüzeléssel | Népmesék és népszerű mesék | Kicsiknek és nagyoknak rendez | Lapszám- és kötetbemutatót is tartottak |
Fazekastalálkozó gébárton
Szakmai konferenciával és kiállítással vette kezdetét az Országos Fazekas- és Keramikustalálkozó Zalaegerszegen. Az augusztus 25-i nyitó napon többek között a nyugat-dunántúli fazekas oktatásról, a szakképzés és felnőttképzés jelenlegi helyzetéről és az utánpótlás-nevelésről esett szó.
– pet –
A Gébárti Regionális Népi Kézműves Alkotóházban rendezett eseményen a szakmai
előadásokat követően egy tárlat is nyílt. A Jurta kiállítótérben tíz
nyugat-dunántúli fazekas- és keramikusmester, népi iparművész – köztük például
Csuti Tibor és Horváth Csaba – mutatta be alkotásait.
A kiállítást dr. Nagy-Pölös Zoltán etnográfus ajánlotta az
érdeklődők figyelmébe, aki nemcsak a bemutatott mesterművekről, hanem magukról
az alkotókról is beszélt. A tárlaton hagyományos technikával készült edényeket
éppúgy lehetett látni, mint modernebb kivitelezésű használati vagy dísztárgyakat.
A klasszikus mázasedényeken túl, repesztett mázas kerámiákat és magas tüzeléssel
készített tárgyakat szintén bemutattak. Sőt, kávéscsészéket is, amik korábban
ritkaságnak számítottak a fazekasportékák között. Augusztus 26–29-én került sor
az Országos Fazekas- és Keramikusvásárra, mely az előző évben a járvány miatt
elmaradt. Skrabut Éva, a rendezvényt szervező Zala Megyei
Népművészeti Egyesület vezetője érdeklődésünkre elmondta: picit szűkebb körben
szervezték most meg a hagyományos rendezvényt, és csak a Kézművesek Háza udvarán
állítottak fel standokat. Bíztak benne, hogy ha nagy fesztivált nem is, de ezt a
kisebb találkozót sikerül idén lebonyolítani. Bizonyos elemeket viszont
átemeltek a „régi életükből”, így árusításra, játszóházra, nyitott műhelynapokra
is sor került. Sőt, szombat este látványégetésen is részt vehettek az
érdeklődők. A találkozó keretein belül megrendezték továbbá az országos szakmai
tábort is, melynek témája a magas tüzelésű égetési technika volt. A résztvevők
munkáit hétfőn egy zárókiállításon mutatták be.
Évadnyitó a bábszínházban
Úgy indítják az évadot, hogy tulajdonképpen hivatalos évadzáró sem volt, hiszen a Griff Bábszínház társulata egész nyáron dolgozott. Sem a próbákkal, sem az előadásokkal nem álltak le. Ez a furcsa időszak a járványnak köszönhető, ami teljesen új helyzet elé állította a bábszínházat is.
–
pet –
A lezárásokat követő májusi nyitás után viszont sikerült „kijátszaniuk” az
összes bérletes előadásukat – fogalmazott Szűcs István igazgató a szerdai
évadnyitó társulati ülésen. Az ősszel induló 2021/2022-es évadot ezért új lappal
indíthatják.
Az elmúlt hónapokat értékelve elmondta: a járvány miatt az iskolai csoportokkal
alig tudtak találkozni, hiszen a diákok online oktatásban részesültek. Emiatt
leginkább az óvodásoknak szóló bérletes előadásaikat mutatták be a közönségnek.
Remélik, hogy a következő hetekben, hónapokban nem lesznek komolyabb
korlátozások, és újból fogadhatják az iskolásokat is. Az idei évad repertoárjába
főleg népmesék, illetve kedvelt, nagy népszerűségnek örvendő mesék kerültek. A
gyerekek többek között a Csalóka Pétert, a Csipkerózsikát, Az égig
érő fát, az Ilók, Mihók és más bolondságok című mesét láthatják, de a Pim a
földimalac, a Lenka és Palkó, és a Széttáncolt cipellők is műsoron marad. Az
adventi időszakra egy Nemes Nagy Ágnes-összeállítással készülnek, Hóesésben
címmel. 2022 márciusában pedig egy végzős egyetemi hallgató, Ecsedi Csenge
vizsgaelőadását is láthatják a nézők. A fiatal rendező az Árgyélus királyfi
történetét viszi színre. Szűcs István arról is beszámolt, hogy
tavaly is és idén is a legtöbb előadásuk pályázati források révén valósult meg,
ezenkívül több darab koprodukcióban készült. Jó kapcsolatot ápolnak többek
között a győri és a szatmárnémeti társulattal. Utóbbi városban részt vettek a
Partiumi Magyar Napok fesztiválon, ahol három előadással is bemutatkozhatott a
Griff Bábszínház. A társulat életében nagy változások nem történtek, mivel
azonban Lajhó Máté felvételt nyert a színművészeti egyetemre, új
bábszínészt kellett keresniük. A társulathoz Nagyváradról szerződött át
Vári Vivien, aki a kolozsvári és a marosvásárhelyi egyetemen végzett. Az
igazgató jelezte: jövőre esedékes a színház épületének teljes felújítása, mely a
bábszínház által használt helyiségeket is érinti. A felújítás idejére a társulat
az Apáczai Művelődési Központba költözik. Az évadnyitón részt vett Balaicz
Zoltán polgármester is, aki a társulatot köszöntve elmondta: dicséret
illeti a Griff Bábszínházat, hiszen a vírushelyzet idején, a legnehezebb
pillanatokban is a lehető legtöbbet próbálták kihozni magukból. Bízik benne,
hogy nem lesznek komoly megszorítások, így minden egykori néző visszatalálhat a
színházba. Az egyik legfontosabb feladat ugyanis az, hogy az emberi kapcsolatok
és ezzel együtt a város közösségi élete – melyet megtépázott a járvány – ismét
megerősödjön.
Színész és rendező egy lakásban
Bábelőadás- és monodráma-rendezéssel mutatkozik be remélhetőleg a közeljövőben a zalaegerszegi közönségnek Ecsedi Csenge Berta, végzős színházrendező, bábrendező, a Kollázs Kulturális Egyesület alelnöke.
– Bánfi Kati –
– A napokban érkeztél haza a novai táborból. Milyen élményekkel?
– Évek óta járunk oda színjátszó táborba, ahogy az országban még számos egyéb
településre. Csernák Enikő drámapedagógussal közösen vezetjük az ötnapos tábort,
ahová 6–14 éves gyerekek jönnek. Az önkormányzat hirdeti ezt a lehetőséget a
falubelieknek, amivel már 8–9 éve élnek is. Korábban még anyu (Ecsedi
Erzsébet színművésznő) is a csapat tagja volt, de ő most már „tanítási
nyugdíjba” vonult. Minden évben a résztvevőket érintő problémákat mérjük fel
először az improvizációs játékok során, és ezek alapján írom meg a második nap
éjjelén azt a szövegkönyvet, amiből a tábor végi előadás készül. Idén olyan
felvetés volt, amivel még nem foglalkoztunk, ez pedig az internetes világ, a
virtuális valóságban ért zaklatások, bántalmazások, és a digitális szocializáció.
Elég elszomorítóak a tények, de meggyőződésem, hogy ebből a világból a
művészetek jelentik a kikapaszkodást. A művészetnek valamely ága iránt szinte
mindenki fogékony.
– Az online élettel kapcsolatban a te korosztályodnak is komoly problémái
vannak mostanában.
– Végzős rendezőként (Színház- és Filmművészeti Egyetem) most értünk volna el
oda, hogy négy év végén azt a darabot, azokkal és olyan módon rendezzük, ahogy
mi szeretnénk, ez meghiúsult. Az online tanítás művészeti iskoláknál nem igazán
eredményes, és a színházaknál kétéves csúszás a valóság, ami nagyon megnehezíti
az elhelyezkedésünket.
– Miért ezt a szakot választottad?
– Drámapedagógiára jelentkeztem, és anyu javaslatára rendezőnek is. Mindkettőre
felvettek volna, és ez utóbbi mellett döntöttem.
– Anyukádat elég hamar szembesítetted javaslatának a gyakorlati oldalával.
– A kényszerű itthonmaradás is szülte a helyzetet. Mivel az a ritka
felállás volt, hogy egy színész és egy rendező került egy lakásba, és
egyikünknek a színpad hiányzott, a másiknak nem volt kit, mit rendezni. Anyunak
hiányzott a kihívás, nekem egy kortárs darab rendezése. Belevágtunk az
egyszemélyes monodrámába, a „Mintapinty”-be. Jó volt együtt dolgozni.
– Ezenkívül még mi szükséges egy rendezőnek?
– Pszichológia, logisztika, széles irodalmi ismeretek, naprakészség.
És egy olyan problémafelvetés, ami a színész és a rendező számára is fontos. A
cél pedig, hogy ezt megmutathassuk úgy a nézőknek, hogy nekik is fontos.
– Milyen a te stílusod?
– Ezt csak kívülálló tudja megmondani. („Egyéni stílusa van, meglepő
ötletei, jó meglátásai, érzésből rendez” teszi hozzá Ecsedi Erzsébet).
De biztos, mindenkinek van ilyen, mert én is felismerek másokat a munkáik
alapján.
– Gyerekeknek vagy felnőttnek szóló előadásokat szeretnél inkább rendezni.
– Mindkettőt. A Griff Bábszínházban a mostani évadban én rendezem az
Árgyélus királyfit, és reméljük, hogy a Mintapintyet is be tudjuk mutatni.
Lapszám- és kötetbemutatót is tartottak
Új rovatvezető a pannon tükörnél
Új vezetője van a Pannon Tükör folyóirat versrovatának. Juhász Tibor költő, szerkesztő a lap legfrissebb számának megjelenése alkalmából mutatkozott be.
A Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett kulturális találkozón Kiss Gábor könyvtárigazgató, majd dr. Gyimesi Endre, a lapot kiadó Pannon Írók Társaságának elnöke köszöntötte a megjelenteket. A köszöntés most azért is fontos volt, mert a lapszámbemutató nem csak az online térben zajlott, hanem az érdeklődők aktív részvétele mellett. A szervezők már régóta vártak erre a pillanatara. Az új rovatvezető, Juhász Tibor többek között elmondta: Salgótarjában született, jelenleg a Debreceni Egyetem doktorandusz hallgatója. Tanulmányai mellett a KULT.er felelős szerkesztője, valamint a Kortárs Online és a pozsonyi Irodalmi Szemle online változatának szerkesztőjeként is tevékenykedik. A fiatal szerzőnek már több önálló kötete is megjelent. Azt szeretné, ha a Pannon Tükör szerzői és a rovatvezető között kialakulna egyfajta dialógus, amitől még jobbá válhatnak a szövegek. A folyóirat legújabb számáról Bubits Tünde főszerkesztő szólt. A lapban új műfordítások, versek, kritikák, interjúk olvashatók. Kiemelte többek között a helytörténetrovatot, melyben Kulcsár Bálint levéltáros írt tanulmányt egy 19. századi, Zalaegerszegen járt vándorszínész-társulat előadás-sorozatáról. A „keszthelyi sorok” között pedig megtalálható Szálinger Balázs, Cséby Géza és Müller Róbert egy-egy írása is. A Pannon Tükröt most Király-Horváth Hajnalka festőművész alkotásai díszítik, akivel egy nagyobb interjú is készült a 40. születésnapja alkalmából. A lapszámbemutatót kötetbemutató követte. A közelmúltban megjelent ugyanis Nagygéci Kovács József (kritikus, a Pannon Tükör főszerkesztő-helyettese és online főszerkesztője) „Fésülködj, ne hadarj, húzd ki magad!” című könyve. A kiadvány az elmúlt öt-hat év általa írt kritikáiból válogat. Elhangzott: a tréfásnak tűnő cím egy Hankiss Elemér-idézet, illetve anekdota. Hankisst édesapja ezekkel a jótanácsokkal engedte el az életbe. Ennél persze többről szólnak. Nagygéci Kovács József kritikusként például a rendezettségre, a kiállásra, az artikulációra asszociál, melyek mind számon kérhetők egy-egy alkotáson. A könyv prózai művek, versek és más írások kritikáit is tartalmazza.