Művészi papírvadászat | Irodalom és képzőművészet találkozása | Másokért emlékplakettet adtak át | Méltó megemlékezés | Születésnapi shabby-koncert |
Holland alkotó kollázsképei a D'clinicben
A járvány miatt ugyan kevesebb alkotóval, de nyár óta újra várja a művészeket a D'clinic Studios rezidenciaprogram. Pál Katja festőművész páterdombi műterme július eleje óta fogad képzőművészeket a világ minden tájáról. A közelmúltban egy holland festő, Astrid Vlasman zárókiállításán vehettek részt az érdeklődők.
–
pet –
A művésznő – aki afféle papírvadászatot folytatott Zalaegerszegen az elmúlt négy
hétben – a hollandiai Leidenben él és alkot. Főleg kollázstechnikával
foglalkozik, ám művei sokkal inkább tűnnek festménynek. A városunkban eltöltött
egy hónap alatt a környék papírgyűjtő konténereiben talált „szemetet” használta
fel alkotásaihoz. A művészi papírvadászat során nagy mennyiségű plakátra akadt,
melyeket a stúdióba vitt és első körben színek szerint szétválogatott. Később a
papírt apró darabkákra tépte, majd egy vázlat felrajzolása után kartonra
ragasztotta a pici, színes papírfecniket. Persze nem véletlenszerűen, hiszen a
végeredmény néhány festménynek is beillő, figurális alkotás lett. A nagyméretű,
ülő nőket ábrázoló képeket az itteni környezet ihlette. Sőt, az egyik
tulajdonképpen önarcképnek is tekinthető, hiszen Astrid saját tükörképe alapján
készítette el a művet. A képzőművészt a páterdombi stúdió kertjében álló nyírfa
is megihlette; főleg miután egy heves vihar megtépázta a fát. A lehulló ágakat,
gallyakat előbb színes vázákban helyezte el a műterem padlóján, majd a
kollázstechnikát folytatva, vázákat formált a papírdarabkákból, és azokba is
ágakat tett. Egy másik falon pedig egy magyar könyv lapjaira rajzolt zöld színű
vázákat, melyek sorba rendezve egy egységes „felületté” váltak a néző számára.
Az alkotó célja az, hogy elhasznált anyagokból, mások kidobott papírjaiból
teremtsen valami újat. Vagyis, hogy a papír új életre keljen a fantáziája és a
munkája révén. A stúdiót vezető Pál Katja érdeklődésünkre elmondta:
sajnos a járvány miatt némi csúszásban van a rezidenciaprogram. Főleg olyan
alkotók jöttek a nyár folyamán, akiknek tavaly kellett volna. Egyelőre csak egy,
maximum két művész tud biztonsággal dolgozni a páterdombi műteremben a korábbi
négy helyett. Ez is kissé megakasztja a folyamatot, de legalább sikerült idén
elindítani az alkotótábort. A tervek szerint az ősz első felében további
művészek érkeznek..., ha nem lesznek komolyabb korlátozások az országok között.
Irodalom és képzőművészet találkozása
Márai-ihlette illusztrációk, „nem divatos” módon
Nem a szép, kedves, vonzó, ezotériába hajló divatképek világát követi. Az ő illusztrációinak megértéséhez türelemre, gondolkodásra van szükség. Néha az se baj, ha a befogadó kutat egy picit, és utánaolvas néhány dolognak.
– pP –
A zalaegerszegi születésű, ám már egy ideje Albertirsán élő Miklosovits
László grafikusművész legújabb albumának bemutatójával vette kezdetét a
megyeszékhelyen az idei ünnepi könyvhét. A 92. könyvünnepet a járvány miatt
szokatlan időpontban, szeptember elején tartják meg országszerte. A Deák
Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban rendezett találkozón Miklosovits
tavaly megjelent kötetét ismerhették meg az érdeklődők. A „Hommage á Márai
Sándor 1900–2020” című albumot, illetve a benne rejlő grafikai műveket –
mint azt a neve is sejteti – Márai Sándor művei és életútja
inspirálta. A grafikussal Kiss Gábor könyvtárigazgató beszélgetett,
a művészt Velkey Péter humánigazgatási osztályvezető is
köszöntötte. Bevezetésképpen elhangzott: igényes kiadvány született, melyet öröm
kézbe venni. A könyv szép példája annak, amikor az irodalom találkozik a
képzőművészettel. Az illusztráció itt – mint a legtöbb esetben – nemcsak
valaminek a kísérete, kiegészítése, hanem önálló alkotás. Sokszorosan igaz ez
Miklosovits László grafikáira. Az alkotóművész számos népszerű hazai és
világirodalmi mű könyvborítójának tervezője volt az 1960-as évektől kezdve. De
kiemelten foglalkozott Arany János életművével; rengeteg
balladához, vershez készült grafika. Nemcsak szövegeket illusztrált, vagy
irodalmi művekhez készített saját fantáziája alapján illusztrációkat, hanem írók,
költők portréit is megrajzolta. Jó kapcsolatot ápolt többek között Nagy
Lászlóval és Keresztury Dezsővel, utóbbival éppen az
Arany János-kutatás „hozta össze”. A grafikusművész azt mondja, sok
kollégája beleesik abba a hibába, hogy az illusztráció elkészítésénél szigorúan
csak a szöveget követi. Szerinte a műfaj ennél öszszetettebb, és sokszoros
asszociációt kíván az alkotótól. A Márai-kötet kapcsán úgy fogalmazott: „ő nem
úgy vette magára a divatos írót, mint egy divatos gatyát”. A divatvilág színeit
idéző, sokak számára vonzó és könnyen értelmezhető képi világ távol áll tőle.
Márai nyelvezete csalós; finoman, látszólag könnyedén fogalmaz, ám képekben,
mondanivalóban és érzelmekben rettenetesen gazdag. A jó grafikához meg kell
találni a szöveg magját. Miklosovits ráadásul nemcsak az irodalmi művek alapján
készíti el alkotásait, hanem az életrajzok, sorsok után is folyamatosan kutat.
Márai esetében is felhasználta az író életének egyes – és néhol tragikus –
mozzanatait. A szerző múltja évtizedek óta foglalkoztatja. A „Hommage á
Márai Sándor 1900–2020” című kötetben hetven grafika szerepel, ezenkívül
számos olyan híres és kevésbé ismert személyiségtől (irodalomtörténészektől,
íróktól, műfordítóktól, muzeológusoktól) olvasható idézet, akik valamilyen
formában kötődtek Márai Sándorhoz.
Preisz József, Virágh Judit, Árvai József és Kovács Károly |
Másokért emlékplakettet adtak át
A zsidó újév (Rós Hásána) közeledtével, a koronavírus járvány miatt egy év kihagyás után ismét sor került a Másokért emlékplakett átadására. A Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Remény Támogatási Közalapítvány által adományozott elismerést ezúttal Árvai József kapta.
Virágh Judit, a hitközség elnöke elmondta: a két szervezet két évtizede úgy döntött, hogy díjat hoz létre azok számára, akik jót tesznek másokért, önzetlenül segítenek, toleránsak. A díjat bárki megkaphatja, aki megfelel e feltételeknek. Árvai Józsefnek a múlt évben kellett volna átvennie az emlékplakettet. Az oklevelet még az azóta elhunyt Siklósi Vilmos, a hitközség akkori elnöke írta alá, de a járvány miatt nem tudták megtartani az ünnepséget. Árvai Józsefet így jellemezte: szakmáját tekintve villanyszerelő, ezermester, poéta, és csupa nagybetűvel ember. Toleráns, önzetlen és fontosnak tartja a mások elfogadását. Gratulált és köszöntötte az elismerést kapott Árvai Józsefet Preisz József, a hitközség örökös tiszteletbeli alelnöke, aki néhány szóval megemlékezett Siklósi Vilmosról is. Kovács Károly, a Remény Közalapítvány kuratóriumának elnöke felidézte az elmúlt másfél év nehézségeit, a járvány okozta „bezártságot”. Mint fogalmazott, ilyen időszakban még jobban kell figyelnünk és tennünk egymásért.
Megvalósult a három a magyar igazság törvénye, kétszeres elhalasztás után, végül sikerült bemutatni az István, a király rockopera rövidített változatát, Pénzes Csaba és Farkas Ignác Jászai Mari-díjas színész rendezésében. Az előadók többségében a Hevesi Sándor Színház művészei, valamint néhány legendásan „nagy hang” Zalaegerszeg zenei életéből. A színpad és az események keretéül szolgáló koreográfiát a Zalai Táncegyüttes tagjai adták, Kósa Ruben művészeti vezető elképzelései alapján.
Az eredeti mű rövidített változatát az államalapítási ünnep előestéjén mutatták be a csácsi Szent István-szobor tövében, nagy érdeklődés mellett, és a zalaegerszegi közönségnek nem kellett csalódnia. Az először 1983-ban előadott műnek bizarr aktualitást adott az újfajta kényszerpálya, amire jelenleg a világ került, a döntések nehézsége és ki tudja mekkora súlya. A döntés lényege, hogy nem tudjuk, milyen lett volna/lenne a másik út. Ez a rejtélyfelvállalás a nehézségek egyike, a modern, idegen, „kissé” erőltetett vagy az ősi, génjeinkben, családi rendszerünkben velünk hozott rendszer menjen-e tovább. István szerepében Bot Gábor színművész, vele ellenben Koppány, Dolgos Péter, kiemelkedően karakteres énekhanggal. Kettőjüket békítő szándékkal, szívből jövő imákkal, Koppány lánya, Kovács Virág finom feltűnései adják. Az akár kiméletlen új útra térésre inspiráló István anyja, Sarolt, Debrei Zsuzsanna hiteles, határozott megfogalmazásában, kortalanul. Szintén telitalálat hangválasztás volt Torda táltos szerepére Gál Szabolcs. István feleségét Pál Kriszti alakította érett hangján. Üdítő volt a megszokott szerepeitől eltérő szerepkörben látni Szakály Aurélt (Laborc). Hertelendy Attilának Asztrik főpapként zengett a hangja, míg Bellus Attilára az énekmondó szerep jutott. A jó hangzás még Kovács Kata korrepetitornak és Köves Marcell hangmérnöknek is köszönhető. A díszlet és a jelmez pedig Polgár Péter munkája.
30 évesek, és a nyolcadik lemezük készül
30 évesek, és a nyolcadik lemezük készül
– pet –
Kránitz Tóni, a zenekar alapítója, frontembere és menedzsere
lapunknak többek között elmesélte: az elmúlt évtizedekben körülbelül ezer
koncertet adtak, számos fesztivál vendégei voltak, valamint 7 lemezük jelent
meg. A nyolcadikon épp most dolgoznak, a tervek szerint jövőre debütál a saját
dalokból álló kiadvány.
– Nem nevezném unalmasnak az elmúlt harminc évet, hiszen folyamatosan történt
valami. A sok fellépésen, utazáson és munkán túl rengeteg tagcserét is megélt a
zenekar, tulajdonképpen én vagyok az egyedüli alapítótag a csapatban. Volt egy
korábbi formációnk, a Blues Mission, ami megszűnt, miután a tagok zöme
csatlakozott a kilencvenes évek elején Zala megyébe költöző Müller Péter
Sziámihoz. Egyedül maradtam, új zenésztársakat kellett keresnem. Ebben a
helyzetben találkoztam Angyal Tibor „Endzsi” énekessel, akivel
aztán a Shabby Blues Band alapítói lettünk. A bandához Radics Igor
(dob), Pál Fecó (basszusgitár) és Gedeon Attila „Gida”
is csatlakozott. Ez lett az első felállás. A 30 éves jubileumi koncertre
szeptember 11-én kerül sor az Apáczai Művelődési Központban. A Zalaegerszegi
Rockzenekarok Fesztiválja című eseményen fellép még a Van Halen Memorial, és a
Körzeti Stúdió is. A koncertek ingyenesen látogathatók. Kránitz Tóni
hozzátette: a születésnapi bulin sokan ott lesznek a régi tagok közül, de
Pércsi Beáta énekes is közreműködik, akivel az utóbbi időben többször
dolgoztak együtt. Ami a most készülő, nyolcadik albumot illeti, kizárólag
saját szerzeményekből áll össze a lemez. Tizennégy új dal hallható majd rajta,
melynek zenéjét és szövegét többségében Gedeon Attila írta, két
szám pedig Gál Szabolcs szerzeménye. Szeretnék, ha a
lemezbemutatóra a 2022-es Egerszeg Fesztiválon kerülhetne sor. A lemezt amúgy a
járványhelyzet ihlette; a pandémia időszakát használta fel a Shabby csapata az
alkotásra. A furcsa élethelyzetre utal az album címe is, „Szomorú boldogság”.
Tóni kérdésünkre elmondta, hogy műfaját tekintve egy vérbeli, „amerikás” rhythm
and blues lemezről van szó, ami egyfajta tiszteletadás a hajdan volt nagy
elődöknek. A szülinapi koncerten néhány szám már hallható lesz az új lemezről. A
közönség az ősz folyamán találkozhat még a Shabby Blues Banddel: a zenekar
szeptember 25-én, Egerváron lép fel a Lord után.