Az alkotás erőt ad | A zsidó újévet köszöntötték | Táncházzenészek találkoztak | Az idei kullancsfőszezon vége felé |
Létsíkok versekben – barasits zsuzsannával
Saját megnevezése szerint „varázskorba” lépett augusztus végén Barasits Zsuzsanna, aki látnoki képességeiről volt eddig ismert. Most azonban születésnapjára meglepte magát, és őt is a Kalamáris Kiadó a 2016 óta íródott verseiből készült válogatással. A szándékosan zsebkönyv méretű kötetnek a közeljövőben, várható Zalaegerszegen a bemutatója. Addig is felkerestük a szerzőt egy kis előzetes információért.
|
Barasits Zsuzsanna |
– Bánfi Kati –
– Korábban már publikált verseimből készült a válogatás. Kimondottan ezekből,
hiszen, ha már megjelentek, akkor már valakinek biztos tetszettek. Egyébként
tartalmában vegyes, minden korosztály találhat benne magának valót. A mérete
pedig azért zsebkönyv nagyságú, hogy beleférjen a táskába és a zsebbe is, így
akár útközben is lehet olvasgatni. A témák az ihletettség különböző hangulatú
tükrei, ezért is a Létsíkok cím.
– Mikor kezdted a verselést?
– Első, és hosszú ideig egyetlen versem 16 éves koromban íródott, amit
az akkori magyartanárom, Péntek Imre jelentetett meg az általa
alapított iskolai újságban. Érdekes módon a kamaszkorom ellenére nem a szerelem
volt a téma, hanem a nagymamám. Az első sorokra még emlékszem: „Nézem nagyanyám
sápadt, száraz arcát, ahogy morzsolja a vacsora utolját.” Aztán jött közel ötven
év szünet és 2016 pünkösdjén egyszer csak jöttek újra a verssorok, valahonnét
fentről, két héten belül több mint 30 versem született. És szintén az általam
nagyrabecsült Péntek Imre írta az előszót az első verseskönyvemhez.
– A kötetben található a néhány hónapja elhunyt Tóth Imre költőtárs
emlékére íródott vers is.
– Igen, nagyon megdöbbentett Imre halála, mert előtte napokig az járt a
fejemben, hogy fel kellene hívni, el akartam neki újságolni az új verseimet.
Őszinte, szókimondó barátság volt köztünk, és a kritikusom is volt. Mély
lelkiségű költő, akinek a költészetében otthon éreztem magam, szeretem a verseit.
Sajnos az ország más részén élő mai kortárs költőket, művészeket nehéz
megismerni, mert elég belterjes lett ezen a téren a világ. Nem kellene megvárni,
hogy csak a haláluk után legyenek elismertek, vagy teljesen elvesszen
megismerésük lehetősége.
– Te viszont nem titkolod az új érdeklődésed.
– Azt vallom és a kortársaimnak is ezt ajánlom, hogy akkor is, ha már az
egészségünk nincs teljesen rendben, de azért mindenki fogjon valami új dologba,
alkosson, mert ez nagy erőt ad. És büszke vagyok, hogy megtettem és arra még
inkább, hogy az unokáim is büszkék rám – teszi hozzá lelkesen.
– A korábbi spirituális érdeklődéseddel akkor már felhagytál?
– Nem, de azt megfogadtam, hogy annyi idősen, ami most vagyok, már máson
is lesz a hangsúly. Kicsit élni akarok, magammal foglalkozni és az életem három
csodájával, a három unokámmal. Úgy érzem, már sokat segítettem az embereknek, a
Q című könyvemet is az egész emberiség javára szántam. A benne lévő információk
bármikor elérhetők, és sajnos sorra válnak valóra a benne leírtak. Van még
médiumírásom, azért még azokat jó lenne könyvbe rendezni. Nekem a versek és a
médiumüzenetek ugyan nem egy szintről, de fentről érkeznek, és „agyalás” nélkül
közvetítem őket. Vallom, hogy minden művésznek, alkotónak van extra képessége,
ami egy másik világba az átjáró.
– Készítettél visszatekintést a mostani kerek születésnapodon?
– Minden évben írok visszatekintést, de az utóbbi másfél év nagyon
visszavetett engem is. Nem értettem ezt az egész jelenséget. Hogy nem engedik
gondolkodni az embereket, hogy állandóan csak negatív energiákkal terhelik az
embereket.. Erre a válasz pedig mindig valamilyen dac szokott lenni. El voltam
szomorodva, mert sok kedves barátomat vesztettem el ebben az időszakban.
Megvoltam illetődve, bezárkózva az önkéntes karanténba. De még jobban
elgondolkodtam és nem maradtam tétlen, ennek az eredménye ez a verseskönyv is.
Nem tettem le tehát a tollat, csak a sok évre félretett költészetet vettem újra
elő – és nagy izgalommal sorolja a terveket a közelgő könyvbemutatóról.
Édes évet kívántak ros hásáná alkalmából
A hagyományokhoz híven barhesszel, mézzel és almával ünnepelte a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Béke-Shalom Baráti Társaság helyi szervezete a zsinagógai (idén az 5872.) újévet.
– pet –
A zsidó naptár szerint négy újév van, ebből a tisri elseje (ami szeptember 6. és
október 5. közé esik) a zsinagógai újév, vagyis a Ros Hásáná ünnepe: az „Év
feje” és a teremtés kezdete. A hívek ilyenkor újítják meg szövetségüket az
Örökkévalóval. Mint azt Virágh Judit, a hitközség elnöke elmondta:
az újév úgy viszonyul az év többi napjához, mint a fej a test többi részéhez.
Hiszen az agy irányítja az életerőt a testbe. Innen is kapta az ünnep a nevét. A
polgári (decemberi) szilveszterrel és újévvel ellentétben ez az ünnep nem a
hangos örömködésről szól. Az újévet ugyanis tíz bűnbánó nap követi. Ros Hásáná
ünnepén azonban fontos egy kis vidámság és humor is, hogy a lélek
felszabadulhasson. A hitközség tagjai ilyenkor Édes évet! kívánnak egymásnak, és
gyakran küldenek ismerősöknek, barátoknak, rokonoknak kicsi kártyákat,
jókívánságokkal. Az év édességét és teljességét elősegítve, ekkor fogyasztják el
a kerekre sütött, mákkal szórt barheszt (fonott kalácsot), valamint a mézet és
az almát is. Virágh Judit felolvasta Orbán Viktor Heisler
Andráshoz, a MAZSIHISZ elnökéhez írt újévi köszöntőjét. A rendezvényen
részt vevő Bali Zoltán alpolgármester pedig a zalaegerszegi
önkormányzat nevében fejezte ki jókívánságait. Az ünnepségen oklevelet vehetett
át Preisz József örökös alelnök, akit az elmúlt 50 évben végzett
áldozatos és kitartó munkájáért jutalmazott meg a közösség. Majer Miklós
pedig festményeket adományozott a hitközségnek az ünnep apropóján. A
rendezvényen megemlékeztek Siklósi Vilmosról, a hitközség tavaly
elhunyt elnökéről. Özvegye, Siklósi Judit, a Béke-Shalom Baráti
Társaság helyi vezetője rövid beszédében hangsúlyozta: a hitközség és a civil
szervezet között mindig kitűnő volt a kapcsolat, reméli, hogy a különféle
közösségformáló rendezvények és kulturális programok révén ez továbbra is így
marad. A napokban például egy Szenes Hanna verseiből összeállított
estre látogathat el a tagság. Matyéka István, a baráti társaság
tiszteletbeli alelnöke hozzátette: jó volna ismét intenzívebbé tenni a korábban
sikeres kulturális, művészeti találkozókat, rendezvényeket. Mint javasolta,
keressenek lehetőséget arra, hogy az érdeklődők tradicionális zsidó táncokat
tanulhassanak a jövőben. Ros Hásáná ünnepi fényeit Molnár Bella
holokauszt-túlélő gyújtotta meg, a sófár hangját (vagyis a kosszarv kürtöt)
pedig Hóbor József szólaltatta meg.
Nemzetközi folklórrendezvény a skanzenben
Táncházzenészek adtak randevút egymásnak és a népi kultúra kedvelőinek szeptember első hétvégéjén a Göcseji Falumúzeumban. A mai Magyarország területéről és a határon túlról érkezett 13 zenekar a skanzen négy portáján húzta a talpalávalót. A stílusos környezetben felhangzó népzene és az udvarokon táncoló párok, a szép nyári napot idéző időjárás egy békebeli korba repítette vissza a résztvevőket és érdeklődőket.
– b. k. –
– Hetedik alkalommal rendezzük meg a találkozót. Az első négy évben Szentendrén
voltunk, majd egy pályázatnak köszönhetően minden évben más vidéki helyszínre
települt ki egy-egy hétvégére a program. Ópusztaszer és Nyíregyháza után már
tavaly jöttünk volna Zalaegerszegre, de a körülmények miatt halasztani kellett a
találkozót az idénre – mondta Mohácsy Albert, a rendezvény szakmai
vezetője. – Több generáció van most együtt, az idősebbek mellett a lelkes
fiatalok, a Kárpát-medence különböző pontjairól, sokféle hangszerrel. A
rendezvény második napján nem nyilvános, szakmai programot is tartunk.
– Mennyire mennek jól manapság a táncházak?
– Jövőre lesz 50 éves a táncházmozgalom, 1972 májusában volt az első
ilyen – erdélyi, falusi minta alapján rendezett – öszszejövetel Budapesten. Úgy
gondolom, napjainkban is van rá érdeklődés, igény, a műfaj ismét felszálló ágban
van, és a pályázatoknak köszönhetően szerencsére anyagi támogatása is
biztosított.
– Elégedettek a zalaegerszegi helyszínnel?
– Nagyon szép hely, éppen megfelelő a mérete is, jó a hangulata, talán a
nyíregyházihoz lehetne hasonlítani. A célunk, hogy minden évben más skanzenbe
vigyük el a rendezvényt, ezért országszerte sok helyszínt megnéztünk már, és ez
alapján is csak jó véleményt mondhatok a Göcseji Falumúzeumról.
Dr. Ribiczey Pál |
Az idei kullancsfőszezon vége felé
A szövődményekről dr. ribiczey pállal
Az enyhe telek idején életképesek maradnak a kullancsok ősszel és télen is, számuk nő, így a fertőzött egyedek száma is több lehet. Nemcsak erdőkben, hanem parkokban vagy akár a kiskertekben is találkozhatunk velük. A fő szezonjuk (május–június, illetve augusztus), azonban már lecsengőben van. Az idei fertőzési adatokról érdeklődtünk a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban.
– b. k. –
Dr. Ribiczey Pállal, az I. belgyógyászat és infektológiai osztály
részlegvezető infektológus főorvosával beszélgettünk a témáról.
– A kullancs okozta fertőzések két legnagyobb csoportját a vírusos
agyhártyagyulladás és a baktérium okozta Lyme-kór teszik ki. Az előbbi betegség,
talán köszönhetően annak, hogy egyre többen kérnek védőoltást, csökkenni
látszik. Egyébként a vírusos betegséget okozó kullancsok száma magas Zala és Vas
megyében, illetve a szomszédos Ausztriában. Aki védőoltás nélkül elkapja ezt a
betegséget, annak az immunrendszerének magának kell megküzdenie a kórral, mivel
a vírus ellen hatásos gyógyszer nem létezik. A baktérium kiváltotta Lyme-kór az
egész ország területén hasonló mértékben van jelen. A bőrpírral járó heveny
betegséget antibiotikummal kezeljük. Az esetek 95 százaléka szövődménymentesen
gyógyul, de mivel előre nem tudjuk, ki
lenne
a maradék 5 százalék, ezért mindenki antibiotikumot kap, akinél a jellegzetes
bőrelváltozás észlelhető.
– Milyen ez az elváltozás?
– Öt centiméternél nagyobb, és egyre táguló bőrpír, ami nem viszket, nem
fáj, ezért bizonyos testrészeken nehezebb észrevenni. Az esetlegesen beszakadt
kullancstestrész, azonban okozhat viszketést. Illetve még előfordul úgynevezett
vándorló bőrpír, ami a testen több helyen megjelenő piros foltot jelent. A
bőrelváltozás annyira jellegzetes, hogy laborvizsgálat nélkül is felállítható a
diagnózis.
– A szövődményes esetek milyen kimenetelűek?
– Szövődményként ízületi, idegrendszeri gyulladás vagy szívizomgyulladás
jelentkezhet. Ez már laboratóriumi vizsgálatot is szükségessé tesz. A
szövődményes panaszokra is antibiotikum-kúrát adunk, és még a riasztóbb tünetek,
például az arcidegbénulás is kezelhető ezzel a lehetőséggel. Persze, mint minden
betegségnél, itt is előfordulhat rossz kimenetel, de ez nagyon ritka. A kullancs
azonban még több betegséget is terjeszthet, mint például a tularémia
(nyúlpestis), mely korábban fertőzött vadnyúl húsának feldolgozásával
kapcsolatban fordult elő.
– Átlagos volt az év a kullancsfertőzések szempontjából?
– Mivel első körben a háziorvoshoz kell fordulni, és nekik van
jelentéskötelezettségük a szövődménymentes Lyme-kóros betegekről, ezekről az
adatokról nincs tudomásom. A szövődményes, illetve a vírusos elváltozások terén
pedig átlagos év volt – mondta a főorvos. (Mellékletben látható az elmúlt 10 év
statisztikája, forrás KSH). Mivel a kullancsok a hideg mellett a szárazságot sem
tűrik jól, ezért ha csapadékosabb lesz a vénasszonyok nyara, akkor még számítani
lehet az előfordulásukra. Zárt, világos színű ruhában, riasztószerrel
felszerelkezve menjünk túrázni. Aki pedig gyakran jár munkája vagy hobbija révén
erdőbe, annak ajánlott a védőoltás február környékén történő beadatása, hogy a
szezonra kialakuljon a védettség. (A térítésköteles oltást 3–5 évente kell
ismételni, és már gyerekeknek is adható.) Fontos tudni azt is, hogy a kullancsot
alulról megemelve távolítsuk el, lehetőleg speciális eszközzel, mert ha a
potrohát megnyomjuk a csipesszel, belefecskendezhetjük a kórokozókat a bőrbe.