Az alkotás erőt ad

Létsíkok versekben – barasits zsuzsannával

Saját megnevezése szerint „varázskorba” lépett augusztus végén Barasits Zsuzsanna, aki látnoki képességeiről volt eddig ismert. Most azonban születésnapjára meglepte magát, és őt is a Kalamáris Kiadó a 2016 óta íródott verseiből készült válogatással. A szándékosan zsebkönyv méretű kötetnek a közeljövőben, várható Zalaegerszegen a bemutatója. Addig is felkerestük a szerzőt egy kis előzetes információért.

– Bánfi Kati –

– Korábban már publikált verseimből készült a válogatás. Kimondottan ezekből, hiszen, ha már megjelentek, akkor már valakinek biztos tetszettek. Egyébként tartalmában vegyes, minden korosztály találhat benne magának valót. A mérete pedig azért zsebkönyv nagyságú, hogy beleférjen a táskába és a zsebbe is, így akár útközben is lehet olvasgatni. A témák az ihletettség különböző hangulatú tükrei, ezért is a Létsíkok cím.
– Mikor kezdted a verselést?
– Első, és hosszú ideig egyetlen versem 16 éves koromban íródott, amit az akkori magyartanárom, Péntek Imre jelentetett meg az általa alapított iskolai újságban. Érdekes módon a kamaszkorom ellenére nem a szerelem volt a téma, hanem a nagymamám. Az első sorokra még emlékszem: „Nézem nagyanyám sápadt, száraz arcát, ahogy morzsolja a vacsora utolját.” Aztán jött közel ötven év szünet és 2016 pünkösdjén egyszer csak jöttek újra a verssorok, valahonnét fentről, két héten belül több mint 30 versem született. És szintén az általam nagyrabecsült Péntek Imre írta az előszót az első verseskönyvemhez.
– A kötetben található a néhány hónapja elhunyt Tóth Imre költőtárs emlékére íródott vers is.
– Igen, nagyon megdöbbentett Imre halála, mert előtte napokig az járt a fejemben, hogy fel kellene hívni, el akartam neki újságolni az új verseimet. Őszinte, szókimondó barátság volt köztünk, és a kritikusom is volt. Mély lelkiségű költő, akinek a költészetében otthon éreztem magam, szeretem a verseit. Sajnos az ország más részén élő mai kortárs költőket, művészeket nehéz megismerni, mert elég belterjes lett ezen a téren a világ. Nem kellene megvárni, hogy csak a haláluk után legyenek elismertek, vagy teljesen elvesszen megismerésük lehetősége.
– Te viszont nem titkolod az új érdeklődésed.
– Azt vallom és a kortársaimnak is ezt ajánlom, hogy akkor is, ha már az egészségünk nincs teljesen rendben, de azért mindenki fogjon valami új dologba, alkosson, mert ez nagy erőt ad. És büszke vagyok, hogy megtettem és arra még inkább, hogy az unokáim is büszkék rám – teszi hozzá lelkesen.
– A korábbi spirituális érdeklődéseddel akkor már felhagytál?
– Nem, de azt megfogadtam, hogy annyi idősen, ami most vagyok, már máson is lesz a hangsúly. Kicsit élni akarok, magammal foglalkozni és az életem három csodájával, a három unokámmal. Úgy érzem, már sokat segítettem az embereknek, a Q című könyvemet is az egész emberiség javára szántam. A benne lévő információk bármikor elérhetők, és sajnos sorra válnak valóra a benne leírtak. Van még médiumírásom, azért még azokat jó lenne könyvbe rendezni. Nekem a versek és a médiumüzenetek ugyan nem egy szintről, de fentről érkeznek, és „agyalás” nélkül közvetítem őket. Vallom, hogy minden művésznek, alkotónak van extra képessége, ami egy másik világba az átjáró.
– Készítettél visszatekintést a mostani kerek születésnapodon?
– Minden évben írok visszatekintést, de az utóbbi másfél év nagyon visszavetett engem is. Nem értettem ezt az egész jelenséget. Hogy nem engedik gondolkodni az embereket, hogy állandóan csak negatív energiákkal terhelik az embereket.. Erre a válasz pedig mindig valamilyen dac szokott lenni. El voltam szomorodva, mert sok kedves barátomat vesztettem el ebben az időszakban. Megvoltam illetődve, bezárkózva az önkéntes karanténba. De még jobban elgondolkodtam és nem maradtam tétlen, ennek az eredménye ez a verseskönyv is. Nem tettem le tehát a tollat, csak a sok évre félretett költészetet vettem újra elő – és nagy izgalommal sorolja a terveket a közelgő könyvbemutatóról.

vissza az elejére

A zsidó újévet köszöntötték

Édes évet kívántak ros hásáná alkalmából

A hagyományokhoz híven barhesszel, mézzel és almával ünnepelte a Zalaegerszegi Zsidó Hitközség és a Béke-Shalom Baráti Társaság helyi szervezete a zsinagógai (idén az 5872.) újévet.

– pet –

A zsidó naptár szerint négy újév van, ebből a tisri elseje (ami szeptember 6. és október 5. közé esik) a zsinagógai újév, vagyis a Ros Hásáná ünnepe: az „Év feje” és a teremtés kezdete. A hívek ilyenkor újítják meg szövetségüket az Örökkévalóval. Mint azt Virágh Judit, a hitközség elnöke elmondta: az újév úgy viszonyul az év többi napjához, mint a fej a test többi részéhez. Hiszen az agy irányítja az életerőt a testbe. Innen is kapta az ünnep a nevét. A polgári (decemberi) szilveszterrel és újévvel ellentétben ez az ünnep nem a hangos örömködésről szól. Az újévet ugyanis tíz bűnbánó nap követi. Ros Hásáná ünnepén azonban fontos egy kis vidámság és humor is, hogy a lélek felszabadulhasson. A hitközség tagjai ilyenkor Édes évet! kívánnak egymásnak, és gyakran küldenek ismerősöknek, barátoknak, rokonoknak kicsi kártyákat, jókívánságokkal. Az év édességét és teljességét elősegítve, ekkor fogyasztják el a kerekre sütött, mákkal szórt barheszt (fonott kalácsot), valamint a mézet és az almát is. Virágh Judit felolvasta Orbán Viktor Heisler Andráshoz, a MAZSIHISZ elnökéhez írt újévi köszöntőjét. A rendezvényen részt vevő Bali Zoltán alpolgármester pedig a zalaegerszegi önkormányzat nevében fejezte ki jókívánságait. Az ünnepségen oklevelet vehetett át Preisz József örökös alelnök, akit az elmúlt 50 évben végzett áldozatos és kitartó munkájáért jutalmazott meg a közösség. Majer Miklós pedig festményeket adományozott a hitközségnek az ünnep apropóján. A rendezvényen megemlékeztek Siklósi Vilmosról, a hitközség tavaly elhunyt elnökéről. Özvegye, Siklósi Judit, a Béke-Shalom Baráti Társaság helyi vezetője rövid beszédében hangsúlyozta: a hitközség és a civil szervezet között mindig kitűnő volt a kapcsolat, reméli, hogy a különféle közösségformáló rendezvények és kulturális programok révén ez továbbra is így marad. A napokban például egy Szenes Hanna verseiből összeállított estre látogathat el a tagság. Matyéka István, a baráti társaság tiszteletbeli alelnöke hozzátette: jó volna ismét intenzívebbé tenni a korábban sikeres kulturális, művészeti találkozókat, rendezvényeket. Mint javasolta, keressenek lehetőséget arra, hogy az érdeklődők tradicionális zsidó táncokat tanulhassanak a jövőben. Ros Hásáná ünnepi fényeit Molnár Bella holokauszt-túlélő gyújtotta meg, a sófár hangját (vagyis a kosszarv kürtöt) pedig Hóbor József szólaltatta meg.

vissza az elejére

Táncházzenészek találkoztak

Nemzetközi folklórrendezvény a skanzenben

Táncházzenészek adtak randevút egymásnak és a népi kultúra kedvelőinek szeptember első hétvégéjén a Göcseji Falumúzeumban. A mai Magyarország területéről és a határon túlról érkezett 13 zenekar a skanzen négy portáján húzta a talpalávalót. A stílusos környezetben felhangzó népzene és az udvarokon táncoló párok, a szép nyári napot idéző időjárás egy békebeli korba repítette vissza a résztvevőket és érdeklődőket.

– b. k. –

– Hetedik alkalommal rendezzük meg a találkozót. Az első négy évben Szentendrén voltunk, majd egy pályázatnak köszönhetően minden évben más vidéki helyszínre települt ki egy-egy hétvégére a program. Ópusztaszer és Nyíregyháza után már tavaly jöttünk volna Zalaegerszegre, de a körülmények miatt halasztani kellett a találkozót az idénre – mondta Mohácsy Albert, a rendezvény szakmai vezetője. – Több generáció van most együtt, az idősebbek mellett a lelkes fiatalok, a Kárpát-medence különböző pontjairól, sokféle hangszerrel. A rendezvény második napján nem nyilvános, szakmai programot is tartunk.
– Mennyire mennek jól manapság a táncházak?
– Jövőre lesz 50 éves a táncházmozgalom, 1972 májusában volt az első ilyen – erdélyi, falusi minta alapján rendezett – öszszejövetel Budapesten. Úgy gondolom, napjainkban is van rá érdeklődés, igény, a műfaj ismét felszálló ágban van, és a pályázatoknak köszönhetően szerencsére anyagi támogatása is biztosított.
– Elégedettek a zalaegerszegi helyszínnel?
– Nagyon szép hely, éppen megfelelő a mérete is, jó a hangulata, talán a nyíregyházihoz lehetne hasonlítani. A célunk, hogy minden évben más skanzenbe vigyük el a rendezvényt, ezért országszerte sok helyszínt megnéztünk már, és ez alapján is csak jó véleményt mondhatok a Göcseji Falumúzeumról.

vissza az elejére

Dr. Ribiczey Pál

Az idei kullancsfőszezon vége felé

A szövődményekről dr. ribiczey pállal

Az enyhe telek idején életképesek maradnak a kullancsok ősszel és télen is, számuk nő, így a fertőzött egyedek száma is több lehet. Nemcsak erdőkben, hanem parkokban vagy akár a kiskertekben is találkozhatunk velük. A fő szezonjuk (május–június, illetve augusztus), azonban már lecsengőben van. Az idei fertőzési adatokról érdeklődtünk a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban.

– b. k. –

Dr. Ribiczey Pállal, az I. belgyógyászat és infektológiai osztály részlegvezető infektológus főorvosával beszélgettünk a témáról.
– A kullancs okozta fertőzések két legnagyobb csoportját a vírusos agyhártyagyulladás és a baktérium okozta Lyme-kór teszik ki. Az előbbi betegség, talán köszönhetően annak, hogy egyre többen kérnek védőoltást, csökkenni látszik. Egyébként a vírusos betegséget okozó kullancsok száma magas Zala és Vas megyében, illetve a szomszédos Ausztriában. Aki védőoltás nélkül elkapja ezt a betegséget, annak az immunrendszerének magának kell megküzdenie a kórral, mivel a vírus ellen hatásos gyógyszer nem létezik. A baktérium kiváltotta Lyme-kór az egész ország területén hasonló mértékben van jelen. A bőrpírral járó heveny betegséget antibiotikummal kezeljük. Az esetek 95 százaléka szövődménymentesen gyógyul, de mivel előre nem tudjuk, ki lenne a maradék 5 százalék, ezért mindenki antibiotikumot kap, akinél a jellegzetes bőrelváltozás észlelhető.
– Milyen ez az elváltozás?
– Öt centiméternél nagyobb, és egyre táguló bőrpír, ami nem viszket, nem fáj, ezért bizonyos testrészeken nehezebb észrevenni. Az esetlegesen beszakadt kullancstestrész, azonban okozhat viszketést. Illetve még előfordul úgynevezett vándorló bőrpír, ami a testen több helyen megjelenő piros foltot jelent. A bőrelváltozás annyira jellegzetes, hogy laborvizsgálat nélkül is felállítható a diagnózis.
– A szövődményes esetek milyen kimenetelűek?
– Szövődményként ízületi, idegrendszeri gyulladás vagy szívizomgyulladás jelentkezhet. Ez már laboratóriumi vizsgálatot is szükségessé tesz. A szövődményes panaszokra is antibiotikum-kúrát adunk, és még a riasztóbb tünetek, például az arcidegbénulás is kezelhető ezzel a lehetőséggel. Persze, mint minden betegségnél, itt is előfordulhat rossz kimenetel, de ez nagyon ritka. A kullancs azonban még több betegséget is terjeszthet, mint például a tularémia (nyúlpestis), mely korábban fertőzött vadnyúl húsának feldolgozásával kapcsolatban fordult elő.
– Átlagos volt az év a kullancsfertőzések szempontjából?
– Mivel első körben a háziorvoshoz kell fordulni, és nekik van jelentéskötelezettségük a szövődménymentes Lyme-kóros betegekről, ezekről az adatokról nincs tudomásom. A szövődményes, illetve a vírusos elváltozások terén pedig átlagos év volt – mondta a főorvos. (Mellékletben látható az elmúlt 10 év statisztikája, forrás KSH). Mivel a kullancsok a hideg mellett a szárazságot sem tűrik jól, ezért ha csapadékosabb lesz a vénasszonyok nyara, akkor még számítani lehet az előfordulásukra. Zárt, világos színű ruhában, riasztószerrel felszerelkezve menjünk túrázni. Aki pedig gyakran jár munkája vagy hobbija révén erdőbe, annak ajánlott a védőoltás február környékén történő beadatása, hogy a szezonra kialakuljon a védettség. (A térítésköteles oltást 3–5 évente kell ismételni, és már gyerekeknek is adható.) Fontos tudni azt is, hogy a kullancsot alulról megemelve távolítsuk el, lehetőleg speciális eszközzel, mert ha a potrohát megnyomjuk a csipesszel, belefecskendezhetjük a kórokozókat a bőrbe.

vissza az elejére