Bokrétaünnep a Lynx-harcjárműgyárban Korszerűsítik a Ganz-technikumot Két keréken munkába Helyi arcok, sorsok a 19–20. századból

 

Bokrétaünnep a Lynx-harcjárműgyárban

2023-ban gördülhet le az első hiúz

Bokrétaünnepet tartottak Rheinmetall Hungary Zrt. 60 milliárdos beruházásában épülő zalaegerszegi Lynx-harcjárműgyárban. A projektben részt vevő szervezetek képviselői magyar és német nemzeti színű szalagokat kötöttek fel a bokrétát szimbolizáló örökzöld fára, amit egy honvédségi helikopter emelt a magasba, és tett le a tartószerkezet legmagasabb pontjára.

– Antal Lívia –

Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Magyarország egyik legnagyobb, legfontosabb, legizgalmasabb beruházásának nevezte a Lynx-harcjárműgyár építését, ami a magyar védelmi ipar és a magyar hadsereg fejlesztésének zászlóshajója lesz. Mint mondta, a magyar haderő modernizációját nem lehetett halogatni. A kormány ezért döntött a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program megvalósítása mellett, melynek célja, hogy Magyarország védelmét a Magyar Honvédség teljes körűen tudja biztosítani. Kiemelte, hogy ehhez az itt gyártott 218 Lynx páncélozott gyalogsági harcjármű is hozzájárul majd. Mindemellett fontosnak tartotta azt, hogy a magyarországi beruházások a hazai gazdaság teljesítményét magas hozzáadott értékek előállításával növeljék. A zalaegerszegi beruházást ezek közé sorolta, amely szintén emeli az ország high-tech iparának színvonalát. Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta, hogy a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában alig hat hónapja helyezték el a gyár első tartóoszlopát, ma pedig az építkezés első ütemének végéhez érkeztek. Mint mondta, ez az épület a korszakváltás szimbóluma lesz Magyarországon, mert ezzel a kormány a hazai hadiipar újrafejlesztését és újraindítását teremti meg. Ebben az üzemben a világ jelenlegi legkorszerűbb, legmodernebb páncélozott harcjárművét fogják gyártani, a szomszédos tesztpálya lehetőségeinek kihasználásával. A világ sérülékeny biztonsági helyzetére utalva azt hangsúlyozta: a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, emiatt cél, hogy a Magyar Honvédségnek meghatározó hadereje legyen. Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos azt mondta: ahhoz, hogy létrejöjjön egy valóban harmonikus együttműködés, nem elég üzletet kötnünk, nem elég win-win szituációt teremtenünk, de kulturális azonosságnak is kell lennie. Úgy vélekedett: Németország és Magyarország között ez a kulturális azonosság megvan, amely jó talaja volt ennek az együttműködésnek, és amely továbbiakat hoz, nemcsak a Rheinmetallal, hanem más német cégekkel is. Armin Papperger, a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke is úgy fogalmazott: a Lynx-gyár egyformán fontos a magyaroknak és németeknek, az üzem egyben a közös akarat sikerességét is szimbolizálja. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról beszélt, hogy elérték a 25 ezer négyzetméteren létesülő épület legmagasabb pontját, ami 20 és fél méter. Az év végére az egész üzemet tető alá akarják hozni, ahol várakozásaiknak megfelelően 2023-ban gördülhet le az első Hiúz a gyártósorról. Dr. Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere azt emelte ki, hogy a járműipari tesztpálya mellett ez a beruházás is számos lehetőséget teremt a kutatás-fejlesztés és innováció területén, nemzetközi szinten is. A Lynx gyalogsági harcjárművek gyártása nemcsak a várost és térségét, de a hazai ipart is erősíti, ezzel együtt a szakképzésben és a felsőoktatásban is érezteti majd hatását. Az eseményen dr. Palkovics László és Armin Papperger megállapodást írt alá egy újabb, lőszergyártással foglalkozó magyar–német vállalat létrehozásáról.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Balaicz Zoltán, dr. Palkovics László és Vigh László

Korszerűsítik a Ganz-technikumot

A védelmi ipari szakképzés feltételeit teremtik meg

A védelmi ipari szakképzés infrastrukturális feltételeinek megteremtését szolgálja a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Technikumának több mint 6,5 milliárd forintból megvalósuló teljes korszerűsítése – jelentette be dr. Palkovics László az intézményben.

– AL –

Az innovációs és technológiai miniszter felidézte, hogy 2011-től a kormány döntésének megfelelően kezdődött meg az önvezető járművek vizsgálatára is alkalmas tesztpálya építése Zalaegerszegen, vele együtt a piaci háttér megteremtése. Emellett a felsőoktatás, a szakképzés, valamint az infrastruktúra fejlesztésébe fogtak. A tesztpálya számos új beruházást vonzott, így a Rheinmetall gyalogsági harcjárműveket előállító gyára is épül környezetében. Mint mondta, az épületek és a világszínvonalú eszközök semmit sem érnek, ha nincs hozzá megfelelően képzett munkaerő. Ezt kívánja biztosítani a 21. századi szakképző iskolák fejlesztési programja, amelyben egy-egy szakképzési centrum modernizálására 5–10 milliárd közötti összeget szánnak az európai újjáépítési alapból. Ennek keretében valósul meg a zalaegerszegi Ganz Ábrahám Technikum teljes körű rekonstrukciója több mint 6,5 milliárd forintból. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a Rheinmetall gyárában várhatóan már 2023 januárjában megkezdődik a termelés. A technikum korszerűsítésével a védelmi ipari szakképzés infrastrukturális feltételeit teremtik meg. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott, az ország olyan erős fejlődési spirálban van, hogy a tervezett 4 százalék helyett akár 7 százalék is lehet év végére a gazdasági növekedés.A Ganz-technikum fejlesztésére rátérve azt hangsúlyozta, hogy a szakképzés 21. századi körülményeinek megteremtését a járműipari tesztpálya, a harcjárműgyár és a Metrans logisztikai központjának építése is indokolja. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere azt emelte ki, hogy a város 2013 óta nem fenntartója az oktatási intézményeknek, mégis felelősséget érez felújításuk érdekében. Így már számos nevelési és oktatási intézmény újulhatott meg állami, uniós és saját forrásból.  A megyeszékhelyen zajló gazdaságfejlesztési beruházások amellett, hogy új fejlődési pályára állítják a várost, szakképzett munkaerőt is igényelnek a képzőintézmények modernizálásával együtt. Ezt szolgálja a Ganz-technikum rekonstrukciója is.
 

 

vissza az elejére


Bali Zoltán, Gecse Péter, Balaicz Zoltán, Vigh László és Galbavy Zoltán

Két keréken munkába

Újabb kerékpárutat adtak át zalaegerszegen

A hivatásforgalmat szolgálja a Kosztolányi utcától déli irányban megépült 3,6 kilométer hosszúságú kerékpárút, amely a Zrínyi és a Posta út mellett vezet Zalaegerszeg közigazgatási határáig, érintve több céget, közte a Flexet és az ADA-t. A beruházást 257 millió forintos ráfordítással a TOP-programból valósította meg a zalai megyeszékhely önkormányzata.

– AL –

Balaicz Zoltán polgármester az átadáson elmondta, hogy a város kerékpáros útjainak fejlesztése két szempont alapján történik. Egyrészt cél, hogy valósuljon meg az országos kerékpárút-hálózat elérése, másrészről a meglévők felújításával, illetve a hiányzó szakaszok megépítésével egy teljes belső hálózat jöjjön létre. Elsőként az Ola utcát, a Gébárti-tavat és Andráshidát kötötték össze egy 6,5 kilométeres kerékpárúttal, amelyre 406 millió forintot fordítottak. A Berzsenyi utcában 281 méteres szakaszt újítottak fel 28,5 millió forintból. Az Alsóerdei Sport- és Élményparkhoz kapcsolódva 1,3 kilométert tettek rendbe 70 millió forintból. Mint mondta, ebbe a sorba tartozik a déli városrészben megépült hivatásforgalmi kerékpárút, amely az itt lévő cégek dolgozóinak biztonságos munkába járását szolgálja. Ez a 3,6 kilométeres szakasz csak az ADA-ig, a város közigazgatási határáig tart. Folytatásáról a megyei önkormányzat Bocfölde önkormányzatával együttműködve gondoskodik majd. A Mindszenty teret, a Kazinczy teret és az Ola utcát érintve 2,8 kilométeres szakasz építésébe kezdtek 182 millió forintból. Az idén várhatóan a Mindszenty tér és Zalaszentiván közötti szakasz építését is megkezdik. A 4,5 kilométer hosszúságú kerékpárútra 472 millió forintot fordítanak. A felsoroltak együttes hossza 18,8 kilométer, amelyből 17,3 kilométer az új építésű kerékpárút. A most induló projekteket hozzáadva ez öszszesen 1,4 milliárd forintos beruházást jelent részben állami és részben európai uniós forrásból, hangsúlyozta. A botfai, a teskándi és a csácsbozsoki kikötések tervezése is elindult. Megépülésükkel 30 kilométerrel bővül a város kerékpárút-hálózata a ciklus végére, jelezte a polgármester. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos bejelentette, hogy a járműipari tesztpálya közelmúltbeli nagy látogatottságú nyílt napján felbuzdulva, jövőre a város kerékpáros bejárását tervezi, amely az első alkalom lenne. Bali Zoltán alpolgármester a műszaki adatokról elmondta, hogy közel 750 köbméternyi aszfaltréteget építettek be a kerékpárútba, 3500 folyóméter szegélyt raktak le, illetve 140 folyóméteren csapadékvíz-elvezető csatornát létesítettek. A kerékpárút nyomvonalába eső buszmegállókat térkővel látták el összesen 540 négyzetméteren, a közlekedésbiztonság érdekében. A város déli részét, illetve Zalabesenyő, Botfa városrészeket érintő kerékpáros fejlesztés jelentőségét Gecse Péter és Galbavy Zoltán önkormányzati képviselők is méltatták. Az átadáson részt vettek a város kerékpáros sportegyesületei is.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Helyi arcok, sorsok a 19–20. századból

Nevezetes személyiségek, beszédes végrendeletek

Életükben ismert és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19–20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.

– pP –

Az önkormányzat és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár közös rendezvényén a helyi közgyűjtemények történészeinek, kutatóinak előadásait hallgathatta meg a közönség. Szó esett többek között költőről, gyógyszerészről, lapszerkesztőről, festőművészről, de jegyzőről, nyomdászról és honvédról is. Persze néhányuk neve (vagy a családjuké) már ismerősen csenghet a helytörténet iránt érdeklődők körében, de a szóban forgó személyiségek életútja eddig nem került ilyen formában a nyilvánosság elé. Pedig azon túl, hogy sokat tettek a városért, sorsuk tükrözi a korabeli társadalmi és politikai viszonyokat is. Kiss Gábor könyvtárigazgató bevezetésképpen elmondta: a mostani konferencia kapcsolódik a város hosszú távú kutatási programjához, melynek célja Zalaegerszeg múltjának minél alaposabb feltárása, illetve az eredmények publikálása.A tervek szerint a tudományos ülésen elhangzott előadások kötet formájában is megjelennek, mégpedig az Egerszegi Füzetek sorozat következő számában. A lokálpatrióta érzések elmélyítése és a helytörténeti ismeretek bővítése egyaránt fontos a városvezetésnek, ezért van 2014 óta intenzív együttműködés az önkormányzat és a közgyűjtemények között – fogalmazott a konferenciát megnyitó Balaicz Zoltán polgármester. Mint mondta, a város büdzséjében külön költségvetési keret biztosít forrást a helytörténeti kutatásokhoz, de a TOP egyes pályázatai is segítik a munkát. Kik is voltak azok a fontos személyiségek, akik a 19–20. században itt születtek vagy éltek, és közéleti aktivitásukkal, szociális érzékenységükkel, vagy éppen kreativitásukkal folyamatosan tenni akartak a közösségért? Béres Katalin történész (Göcseji Múzeum) a szociális és kulturális tevékenységéről ismert, ám méltatlanul elfeledett Hári Emma (1916–1998) költő életútját elevenítette fel. Az 1930-as, '40-es években amellett, hogy a leánykongregáció tagjaként támogatta az elesetteket, verseket írt, és kötete is megjelent. Az életéről szóló dokumentumok az egykori polgármester, Czobor Mátyás hagyatékával együtt kerültek a múzeum birtokába és így a kutatók látókörébe. Megyeri Anna nyugalmazott főmuzeológus Kaszter Ödön (1874– 1941) gyógyszerész munkásságáról szólt, akit nemcsak a (ma is álló) Szent Lélek Gyógyszertárból ismerhettek a helyiek. A gyógytermékek árusítója ugyanis fotózott is, képeivel bekerült a Fényképezők Lapjába. Dr. Kulcsár Bálint levéltáros (MNL Zala Megyei Levéltára) Zalaegerszeg mezőváros egykori jegyzőjének, Dömötör Jánosnak (1791–1853) közéleti szerepéről, valamint az akkori jegyzők feladatairól beszélt előadásában. Kiemelve többek között azt, hogy az írástudók alacsony száma miatt különösen nagy szerep hárult a jegyzőkre. Molnár András levéltárigazgató az első egerszegi honvéd, Árvay Sándor (1826–1914) alakját elevenítette fel, Kiss Gábor könyvtárigazgató pedig Udvardy Ignác (1848–1920) iskolaigazgató és lapszerkesztő munkásságát elemezve a helyi sajtótörténetet és iskolaéletet is bemutatta. Dr. Foki Ibolya főlevéltáros Donászy Ferenc (1858–1923) íróról, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumigazgató pedig Háry Gyula (1864–1946) festőművész szerteágazó alkotói pályájáról beszélt. Thassy Gábor (1871–1950) vármegyei tiszti főorvos és politikus közéleti szerepvállalásait dr. Gyimesi Endre nyugalmazott levéltár-igazgató értékelte. Mint kiderült, a főorvos volt az első személyautó-tulajdonosok egyike a városban. Egy kevéssé ismert, ám komoly politikai szerepet betöltő ügyvéd, Briglevics Károly (1878–1957) viszontagságoktól sem mentes pályafutását dr. Paksy Zoltán főlevéltáros elemezte. A konferencia utolsó előadója, Simon Beáta levéltári könyvtáros az egykori zalaegerszegi nyomdász, Kakas Ágoston (1878–1966) életútján keresztül nemcsak a helyi lap- és könyvkiadás, hanem a korszakra jellemző társadalmi és politikai viták rejtelmeibe is beavatta a hallgatóságot. A tudományos ülésen elnöklő dr. Káli Csaba, a levéltár igazgatóhelyettese a konferencia végén megjegyezte: a folyamatosan zajló kutatások ellenére még mindig nagyon keveset tudunk az egykor itt élt képzőművészekről és irodalmárokról. Az pedig, hogy az iménti tíz nevezetes zalaegerszegi közül Hári Emma személyében csupán egy hölgy életútjával találkozhattunk, sok mindent elárul az elmúlt kétszáz év társadalmi viszonyairól. A konferencia keretein belül mutatták be a „Zalaegerszegi végrendeletek” könyvsorozat újabb, immár 3. kötetét, mely az 1827– 1848 közötti időszak dokumentumait dolgozza fel. A kiadványt Csomor Erzsébet és dr. Kulcsár Bálint levéltárosok szerkesztették. Kiss Gábor, a könyv lektora többek között elmondta: óriási kutatómunka áll a szerkesztők mögött, hiszen olvashatóvá és értelmezhetővé kellett tenni a korabeli iratokat. A Zalaegerszeg város régi levéltára irategyüttes több mint 700 végrendeletet tartalmaz, a három kötettel együtt már több mint 500 dokumentumot ismerhetünk meg. A mostani kötetbe rendezett 168 testamentum azokba az időkbe repíti vissza az olvasót, amikor a lakosság jó része írástudatlan volt, így mindig több személy – városi elöljáró – előtt tettek tanúbizonyságot. A végrendeleteken keresztül egyéni és családi sorsok, társadalmi viszonyok bontakoznak ki előttünk, de megjelenik a vallásosság és a hit szerepe is. Vagyis egy kisváros mindennapi életébe nyerhetünk bepillantást.
 

 

 

 

 

 

vissza az elejére


 

 

 

 

 

vissza az elejére