Bokrétaünnep a Lynx-harcjárműgyárban | Korszerűsítik a Ganz-technikumot | Két keréken munkába | Helyi arcok, sorsok a 19–20. századból |
Bokrétaünnep a Lynx-harcjárműgyárban
2023-ban gördülhet le az első hiúz
Bokrétaünnepet tartottak Rheinmetall Hungary Zrt. 60 milliárdos beruházásában épülő zalaegerszegi Lynx-harcjárműgyárban. A projektben részt vevő szervezetek képviselői magyar és német nemzeti színű szalagokat kötöttek fel a bokrétát szimbolizáló örökzöld fára, amit egy honvédségi helikopter emelt a magasba, és tett le a tartószerkezet legmagasabb pontjára.
– Antal Lívia –
Dr.
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Magyarország egyik
legnagyobb, legfontosabb, legizgalmasabb beruházásának nevezte a Lynx-harcjárműgyár
építését, ami a magyar védelmi ipar és a magyar hadsereg fejlesztésének
zászlóshajója lesz. Mint mondta, a magyar haderő modernizációját nem lehetett
halogatni. A kormány ezért döntött a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési
program megvalósítása mellett, melynek célja, hogy Magyarország védelmét a
Magyar Honvédség teljes körűen tudja biztosítani. Kiemelte, hogy ehhez az itt
gyártott 218 Lynx páncélozott gyalogsági harcjármű is hozzájárul majd.
Mindemellett fontosnak tartotta azt, hogy a magyarországi beruházások a hazai
gazdaság teljesítményét magas hozzáadott értékek előállításával növeljék. A
zalaegerszegi beruházást ezek közé sorolta, amely szintén emeli az ország
high-tech iparának színvonalát. Dr. Benkő Tibor honvédelmi
miniszter azt mondta, hogy a Rheinmetall és a magyar állam beruházásában alig
hat hónapja helyezték el a gyár első tartóoszlopát, ma pedig az építkezés első
ütemének végéhez érkeztek. Mint mondta, ez az épület a korszakváltás szimbóluma
lesz Magyarországon, mert ezzel a kormány a hazai hadiipar újrafejlesztését és
újraindítását teremti meg. Ebben az üzemben a világ jelenlegi legkorszerűbb,
legmodernebb páncélozott harcjárművét fogják gyártani, a szomszédos tesztpálya
lehetőségeinek kihasználásával. A világ sérülékeny biztonsági helyzetére utalva
azt hangsúlyozta: a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, emiatt cél, hogy a
Magyar Honvédségnek meghatározó hadereje legyen. Maróth Gáspár
védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos azt mondta: ahhoz, hogy
létrejöjjön egy valóban harmonikus együttműködés, nem elég üzletet kötnünk, nem
elég win-win szituációt teremtenünk, de kulturális azonosságnak is kell lennie.
Úgy vélekedett: Németország és Magyarország között ez a kulturális azonosság
megvan, amely jó talaja volt ennek az együttműködésnek, és amely továbbiakat hoz,
nemcsak a Rheinmetallal, hanem más német cégekkel is. Armin Papperger,
a Rheinmetall AG igazgatótanácsának elnöke is úgy fogalmazott: a Lynx-gyár
egyformán fontos a magyaroknak és németeknek, az üzem egyben a közös akarat
sikerességét is szimbolizálja. Vigh László országgyűlési képviselő,
miniszteri biztos arról beszélt, hogy elérték a 25 ezer négyzetméteren létesülő
épület legmagasabb pontját, ami 20 és fél méter. Az év végére az egész üzemet
tető alá akarják hozni, ahol várakozásaiknak megfelelően 2023-ban gördülhet le
az első Hiúz a gyártósorról. Dr. Vadvári Tibor, Zalaegerszeg
alpolgármestere azt emelte ki, hogy a járműipari tesztpálya mellett ez a
beruházás is számos lehetőséget teremt a kutatás-fejlesztés és innováció
területén, nemzetközi szinten is. A Lynx gyalogsági harcjárművek gyártása
nemcsak a várost és térségét, de a hazai ipart is erősíti, ezzel együtt a
szakképzésben és a felsőoktatásban is érezteti majd hatását. Az eseményen
dr. Palkovics László és Armin Papperger megállapodást írt
alá egy újabb, lőszergyártással foglalkozó magyar–német vállalat létrehozásáról.
Balaicz Zoltán, dr. Palkovics László és Vigh László |
Korszerűsítik a Ganz-technikumot
A védelmi ipari szakképzés feltételeit teremtik meg
A védelmi ipari szakképzés infrastrukturális feltételeinek megteremtését szolgálja a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum Ganz Ábrahám Technikumának több mint 6,5 milliárd forintból megvalósuló teljes korszerűsítése – jelentette be dr. Palkovics László az intézményben.
– AL –
Az innovációs és technológiai miniszter felidézte, hogy 2011-től a kormány
döntésének megfelelően kezdődött meg az önvezető járművek vizsgálatára is
alkalmas tesztpálya építése Zalaegerszegen, vele együtt a piaci háttér
megteremtése. Emellett a felsőoktatás, a szakképzés, valamint az infrastruktúra
fejlesztésébe fogtak. A tesztpálya számos új beruházást vonzott, így a
Rheinmetall gyalogsági harcjárműveket előállító gyára is épül környezetében.
Mint mondta, az épületek és a világszínvonalú eszközök semmit sem érnek, ha
nincs hozzá megfelelően képzett munkaerő. Ezt kívánja biztosítani a 21. századi
szakképző iskolák fejlesztési programja, amelyben egy-egy szakképzési centrum
modernizálására 5–10 milliárd közötti összeget szánnak az európai újjáépítési
alapból. Ennek keretében valósul meg a zalaegerszegi Ganz Ábrahám Technikum
teljes körű rekonstrukciója több mint 6,5 milliárd forintból. A miniszter
emlékeztetett arra, hogy a Rheinmetall gyárában várhatóan már 2023 januárjában
megkezdődik a termelés. A technikum korszerűsítésével a védelmi ipari szakképzés
infrastrukturális feltételeit teremtik meg. Vigh László
országgyűlési képviselő, miniszteri biztos úgy fogalmazott, az ország olyan erős
fejlődési spirálban van, hogy a tervezett 4 százalék helyett akár 7 százalék is
lehet év végére a gazdasági növekedés.A Ganz-technikum fejlesztésére rátérve azt
hangsúlyozta, hogy a szakképzés 21. századi körülményeinek megteremtését a
járműipari tesztpálya, a harcjárműgyár és a Metrans logisztikai központjának
építése is indokolja. Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere
azt emelte ki, hogy a város 2013 óta nem fenntartója az oktatási intézményeknek,
mégis felelősséget érez felújításuk érdekében. Így már számos nevelési és
oktatási intézmény újulhatott meg állami, uniós és saját forrásból. A
megyeszékhelyen zajló gazdaságfejlesztési beruházások amellett, hogy új
fejlődési pályára állítják a várost, szakképzett munkaerőt is igényelnek a
képzőintézmények modernizálásával együtt. Ezt szolgálja a Ganz-technikum
rekonstrukciója is.
Bali Zoltán, Gecse Péter, Balaicz Zoltán, Vigh László és Galbavy Zoltán |
Újabb kerékpárutat adtak át zalaegerszegen
A hivatásforgalmat szolgálja a Kosztolányi utcától déli irányban megépült 3,6 kilométer hosszúságú kerékpárút, amely a Zrínyi és a Posta út mellett vezet Zalaegerszeg közigazgatási határáig, érintve több céget, közte a Flexet és az ADA-t. A beruházást 257 millió forintos ráfordítással a TOP-programból valósította meg a zalai megyeszékhely önkormányzata.
– AL –
Balaicz Zoltán polgármester az átadáson elmondta, hogy a város
kerékpáros útjainak fejlesztése két szempont alapján történik. Egyrészt cél,
hogy valósuljon meg az országos kerékpárút-hálózat elérése, másrészről a
meglévők felújításával, illetve a hiányzó szakaszok megépítésével egy teljes
belső hálózat jöjjön létre. Elsőként az Ola utcát, a Gébárti-tavat és
Andráshidát kötötték össze egy 6,5 kilométeres kerékpárúttal, amelyre 406 millió
forintot fordítottak. A Berzsenyi utcában 281 méteres szakaszt újítottak fel
28,5 millió forintból. Az Alsóerdei Sport- és Élményparkhoz kapcsolódva 1,3
kilométert tettek rendbe 70 millió forintból. Mint mondta, ebbe a sorba tartozik
a déli városrészben megépült hivatásforgalmi kerékpárút, amely az itt lévő cégek
dolgozóinak biztonságos munkába járását szolgálja. Ez a 3,6 kilométeres szakasz
csak az ADA-ig, a város közigazgatási határáig tart. Folytatásáról a megyei
önkormányzat Bocfölde önkormányzatával együttműködve gondoskodik majd. A
Mindszenty teret, a Kazinczy teret és az Ola utcát érintve 2,8 kilométeres
szakasz építésébe kezdtek 182 millió forintból. Az idén várhatóan a Mindszenty
tér és Zalaszentiván közötti szakasz építését is megkezdik. A 4,5 kilométer
hosszúságú kerékpárútra 472 millió forintot fordítanak. A felsoroltak együttes
hossza 18,8 kilométer, amelyből 17,3 kilométer az új építésű kerékpárút. A most
induló projekteket hozzáadva ez öszszesen 1,4 milliárd forintos beruházást
jelent részben állami és részben európai uniós forrásból, hangsúlyozta. A
botfai, a teskándi és a csácsbozsoki kikötések tervezése is elindult.
Megépülésükkel 30 kilométerrel bővül a város kerékpárút-hálózata a ciklus
végére, jelezte a polgármester. Vigh László országgyűlési
képviselő, miniszteri biztos bejelentette, hogy a járműipari tesztpálya
közelmúltbeli nagy látogatottságú nyílt napján felbuzdulva, jövőre a város
kerékpáros bejárását tervezi, amely az első alkalom lenne. Bali Zoltán
alpolgármester a műszaki adatokról elmondta, hogy közel 750 köbméternyi
aszfaltréteget építettek be a kerékpárútba, 3500 folyóméter szegélyt raktak le,
illetve 140 folyóméteren csapadékvíz-elvezető csatornát létesítettek. A
kerékpárút nyomvonalába eső buszmegállókat térkővel látták el összesen 540
négyzetméteren, a közlekedésbiztonság érdekében. A város déli részét, illetve
Zalabesenyő, Botfa városrészeket érintő kerékpáros fejlesztés jelentőségét
Gecse Péter és Galbavy Zoltán önkormányzati képviselők
is méltatták. Az átadáson részt vettek a város kerékpáros sportegyesületei is.
Helyi arcok, sorsok a 19–20. századból
Nevezetes személyiségek, beszédes végrendeletek
Életükben ismert és elismert polgárai voltak a városnak, aztán haláluk után a nevük a feledés homályába merült. A 19–20. századi Zalaegerszeg néhány nevezetes személyiségének életéről, munkásságáról rendeztek konferenciát a minap a város dísztermében.
– pP –
Az önkormányzat és a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár közös
rendezvényén a helyi közgyűjtemények történészeinek, kutatóinak előadásait
hallgathatta meg a közönség. Szó esett többek között költőről, gyógyszerészről,
lapszerkesztőről, festőművészről, de jegyzőről, nyomdászról és honvédról is.
Persze néhányuk neve (vagy a családjuké) már ismerősen csenghet a helytörténet
iránt érdeklődők körében, de a szóban forgó személyiségek életútja eddig nem
került ilyen formában a nyilvánosság elé. Pedig azon túl, hogy sokat tettek a
városért, sorsuk tükrözi a korabeli társadalmi és politikai viszonyokat is.
Kiss Gábor könyvtárigazgató bevezetésképpen elmondta: a mostani
konferencia kapcsolódik a város hosszú távú kutatási programjához, melynek célja
Zalaegerszeg múltjának minél alaposabb feltárása, illetve az eredmények
publikálása.A tervek szerint a tudományos ülésen elhangzott előadások kötet
formájában is megjelennek, mégpedig az Egerszegi Füzetek sorozat következő
számában. A lokálpatrióta érzések elmélyítése és a helytörténeti ismeretek
bővítése egyaránt fontos a városvezetésnek, ezért van 2014 óta intenzív
együttműködés az önkormányzat és a közgyűjtemények között – fogalmazott a
konferenciát megnyitó Balaicz Zoltán polgármester. Mint mondta, a
város büdzséjében külön költségvetési keret biztosít forrást a helytörténeti
kutatásokhoz, de a TOP egyes pályázatai is segítik a munkát. Kik is voltak azok
a fontos személyiségek, akik a 19–20. században itt születtek vagy éltek, és
közéleti aktivitásukkal, szociális érzékenységükkel, vagy éppen kreativitásukkal
folyamatosan tenni akartak a közösségért? Béres Katalin történész
(Göcseji Múzeum) a szociális és kulturális tevékenységéről ismert, ám
méltatlanul elfeledett Hári Emma (1916–1998) költő életútját
elevenítette fel. Az 1930-as, '40-es években amellett, hogy a leánykongregáció
tagjaként támogatta az elesetteket, verseket írt, és kötete is megjelent. Az
életéről szóló dokumentumok az egykori polgármester, Czobor Mátyás
hagyatékával együtt kerültek a múzeum birtokába és így a kutatók látókörébe.
Megyeri Anna nyugalmazott főmuzeológus Kaszter Ödön
(1874– 1941) gyógyszerész munkásságáról szólt, akit nemcsak a (ma is álló) Szent
Lélek Gyógyszertárból ismerhettek a helyiek. A gyógytermékek árusítója ugyanis
fotózott is, képeivel bekerült a
Fényképezők
Lapjába. Dr. Kulcsár Bálint levéltáros (MNL Zala Megyei Levéltára)
Zalaegerszeg mezőváros egykori jegyzőjének, Dömötör Jánosnak
(1791–1853) közéleti szerepéről, valamint az akkori jegyzők feladatairól beszélt
előadásában. Kiemelve többek között azt, hogy az írástudók alacsony száma miatt
különösen nagy szerep hárult a jegyzőkre. Molnár András
levéltárigazgató az első egerszegi honvéd, Árvay Sándor
(1826–1914) alakját elevenítette fel, Kiss Gábor könyvtárigazgató
pedig Udvardy Ignác (1848–1920) iskolaigazgató és lapszerkesztő
munkásságát elemezve a helyi sajtótörténetet és iskolaéletet is bemutatta.
Dr. Foki Ibolya főlevéltáros Donászy Ferenc (1858–1923)
íróról, dr. Kostyál László művészettörténész, múzeumigazgató pedig
Háry Gyula (1864–1946) festőművész szerteágazó alkotói pályájáról
beszélt. Thassy Gábor (1871–1950) vármegyei tiszti főorvos és
politikus közéleti szerepvállalásait dr. Gyimesi Endre
nyugalmazott levéltár-igazgató értékelte. Mint kiderült, a főorvos volt az első
személyautó-tulajdonosok egyike a városban. Egy kevéssé ismert, ám komoly
politikai szerepet betöltő ügyvéd, Briglevics Károly (1878–1957)
viszontagságoktól sem mentes pályafutását dr. Paksy Zoltán
főlevéltáros elemezte. A konferencia utolsó előadója, Simon Beáta
levéltári könyvtáros az egykori zalaegerszegi nyomdász, Kakas Ágoston
(1878–1966) életútján keresztül nemcsak a helyi lap- és könyvkiadás, hanem a
korszakra jellemző társadalmi és politikai viták rejtelmeibe is beavatta a
hallgatóságot. A tudományos ülésen elnöklő dr. Káli Csaba, a
levéltár igazgatóhelyettese a konferencia végén megjegyezte: a folyamatosan
zajló kutatások ellenére még mindig nagyon keveset tudunk az egykor itt élt
képzőművészekről és irodalmárokról. Az pedig, hogy az iménti tíz nevezetes
zalaegerszegi közül Hári Emma személyében csupán egy hölgy
életútjával találkozhattunk, sok mindent elárul az elmúlt kétszáz év társadalmi
viszonyairól. A konferencia keretein belül mutatták be a „Zalaegerszegi
végrendeletek” könyvsorozat újabb, immár 3. kötetét, mely az 1827– 1848 közötti
időszak dokumentumait dolgozza fel. A kiadványt Csomor Erzsébet és
dr. Kulcsár Bálint levéltárosok szerkesztették. Kiss Gábor,
a könyv lektora többek között elmondta: óriási kutatómunka áll a szerkesztők
mögött, hiszen olvashatóvá és értelmezhetővé kellett tenni a korabeli iratokat.
A Zalaegerszeg város régi levéltára irategyüttes több mint 700 végrendeletet
tartalmaz, a három kötettel együtt már több mint 500 dokumentumot ismerhetünk
meg. A mostani kötetbe rendezett 168 testamentum azokba az időkbe repíti vissza
az olvasót, amikor a lakosság jó része írástudatlan volt, így mindig több
személy – városi elöljáró – előtt tettek tanúbizonyságot. A végrendeleteken
keresztül egyéni és családi sorsok, társadalmi viszonyok bontakoznak ki
előttünk, de megjelenik a vallásosság és a hit szerepe is. Vagyis egy kisváros
mindennapi életébe nyerhetünk bepillantást.