Valódi közösségként | Bringapark az Alsóerdőnél | Alkotóhéten az Ady-gimi elsősei | Szabadtéri szentmise |
A megfontoltan gazdálkodó város kialakításáról a GreenTech konferencián
![]() |
![]() |
Fontos a diákok szemléletformálása is. | Bali Zoltán előadása közben. |
A klíma- és környezetvédelem, az energiatudatosság, a mobilitás és a digitalizáció témakörét ölelte fel a második alkalommal megrendezett GreenTech Zalaegerszeg Zöldenergia és Fenntarthatóság szakkiállítás, konferencia a járműipari tesztpálya fogadóépületében. A kormányzati, önkormányzati, intézményi és vállalati szereplők mellett diákok is részt vettek a rendezvényen, amely a pályaorientáció és a környezettudatos szemléletformálás jegyében is zajlott szeptember 23-án és 24-én.
– Antal Lívia –
Balaicz Zoltán polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott,
elkötelezték magukat az életminőséget, a technológiaváltást, a versenyképességet,
az együttműködő képességet és a jövőképet jelentő ügy mellett. A magyar városok,
így Zalaegerszeg is, a jövőben is aktív szerepet vállal a klímavédelemben.
Továbbra is környezettudatos fejlesztéseket hajtanak végre, legyen szó
napelempark létesítéséről, elektromos buszok beszerzéséről, az egészséges ivóvíz
biztosításáról, a hulladékgazdálkodás fejlesztéséről. A közgyűlés által
egyhangúlag elfogadott környezetvédelmi akcióterv és klímastratégia mentén
kívánnak cselekedni annak érdekében, hogy az erőforrásokkal megfontoltan
gazdálkodó várost alakítsanak ki. Vigh László országgyűlési
képviselő, miniszteri biztos azt emelte ki, hogy a benzin- illetve gázolaj-üzemű
járműveket fel fogják váltani az elektromos meghajtásúak, amelyek tesztelése a
járműipari tesztpályán is folyik. A környezet megkímélése, a
károsanyag-kibocsátás csökkentése csakis térhódításukkal érhető el. Dr.
Sifter Rózsa kormánymegbízott a megye egyedi természeti adottságai
kapcsán azt hangsúlyozta: kötelességünk vigyázni rá, és megőrizni mostani
állapotában a jövő generációja számára. Jelezte, hogy a környezetvédelem terén
bővült a kormányhivatal jogköre. Önálló hulladékgazdálkodási hatóságot
állítottak fel, melynek feladata a jogellenesen elhelyezett hulladékok
felszámolása, a hulladékradar-applikáción érkezett bejelentések kivizsgálása, és
a szükséges intézkedések megtétele. Bali Zoltán alpolgármester
Zalaegerszeg, a jövő városa címmel tartott előadást. Mint mondta, ebben a város
vezetése hat feltételt határozott meg. A természeti értékek megóvása
tekintetében legyen zöld, az intézményrendszer működtetése és fejlesztése terén
legyen energiatudatos, a felelős vízgazdálkodás szempontjából pedig kék. Legyen
továbbá mobilis és digitális és egyben közösségformáló is. A város valódi
közösségként tudjon együttműködni ezen célok elérése érdekében. A továbbiakban
arról beszélt, hogy Zalaegerszeg önkormányzata milyen fejlesztéseket hajtott
végre illetve hajt végre a jövő városa kialakítása érdekében. Idesorolta a köz-
illetve nevelési-oktatási intézmények energetikai korszerűsítését, a
napelemparkok létesítését. Jelezte, hogy az intézményrendszer energiatakarékos
ellátását szolgálva távhővezetékek kiépítését is tervezik a szennyvíz
hőtartalmának hasznosításával. A zöldfelületi stratégia részeként faültetési
programot indítottak, amelyben már több mint hétezer új fát ültettek el
városszerte. A felelős hulladékgazdálkodás kapcsán megemlítette a búslakpusztai
depónia bővítését, egy modern hulladékválogató rendszer beállítását és új
szemétgyűjtő járművek beszerzését. Az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében
zajlik a keleti vízbázis korszerűsítése. Ugyanígy a szennyvíztelep felújítása,
hiszen a Kis-Balaton és a Balaton védelme szempontjából nem mindegy, milyen
vizet engedünk a Zala folyóba. A klímaváltozás, illetve a nagy nyári esőzések
okán a csapadékvíz hasznosítására is megoldást keresnek. Az alpolgármester
kiemelte továbbá, hogy eddig 7,5 kilométer új kerékpárutat építettek, a
tömegközlekedést pedig elektromos buszokkal teszik zöldebbé. A digitalizáció
terén több applikáció, honlap fejlesztése is zajlik, amelyek a különböző
intézményekkel való kommunikációt segítik a városlakók számára. Ugyanezt
szolgálja a közterekre kihelyezett négy infotorony. Végül azt hangsúlyozta, hogy
a jövő városa lakóinak összetartó közösséget kell alkotniuk, ezért is cél
Zalaegerszeg brand-ként, márkaként való erősítése.
Pumpáló mozgással hajtani a kerékpárt
Helyi kezdeményezésre, állami támogatásból valósult meg két hónap alatt az Alsóerdő melletti bringapark, melyet csütörtökön avattak fel a ZKSE utánpótláscsapatának részvételével.
– pet –
A mintegy 5000 négyzetméteres ügyességi kerékpárospark rangos hazai és
nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas lesz. Az avatáson Szabó
Zoltán ötletgazda, a Zöld Irány Egyesület vezetője és a Zalaegerszegi
Kerékpáros Sportegyesület utánpótláscsapatának edzője többek között elmondta:
örül, hogy egy ilyen kiváló helyszínen valósulhatott meg a beruházás, hiszen a
park kerékpárúton, biztonsággal közelíthető meg. A felépítéshez a forrást a
Magyar Kerékpáros Szövetség és az EMMI biztosította, a területet pedig a város
bocsátotta a rendelkezésükre. A bringapark létrejötte egy elismerés és pozitív
visszajelzés is számukra. Azt jelzi, hogy jól működik az utánpótlás-nevelés. Az
egyesület keretein belül negyven 5–16 év közötti fiatal edz. Az elmúlt években
22 bajnoki címet és közel ugyanennyi kupaversenyt nyertek. Öten az XCO
cross-country olimpiai szakágban az utánpótlás-válogatott tagja. Mindez azt
jelzi, hogy az ország legeredményesebb bringásai Zalaegerszegről kerülnek ki –
mondta Szabó Zoltán.
Hozzátette: a felmerülő ingatlanok közül azért az alsóerdei helyszínt
választották, mert az erdő már évek óta otthont ad különféle kerékpáros
versenyeknek, a jövőben pedig ezt az ügyességi parkot is be szeretnék kapcsolni
a versenyprogramba. De ugyanígy az utánpótláscsapat edzéseibe is.A park
létrejöttét üdvözölte Balaicz Zoltán polgármester és Vigh
László országgyűlési képviselő is. Az avatáson többek között elhangzott:
10 millió forintos állami támogatásból két hónap alatt épült fel a park, ami egy
újabb sportolási, kikapcsolódási helyszínt biztosít nemcsak a sportolók, hanem a
lakosság számára is. Annál is inkább, mert egy olyan sportot népszerűsít, ami az
egész család számára jó időtöltést, egészséges kikapcsolódást jelent. Minden
beruházás, ami a mozgást támogatja, az egészségünket védi, vagyis érdemes erre a
célra minél többet költeni, mert akkor annál kevesebb összeg megy el orvosságra
– fogalmazott az országgyűlési képviselő. Az avatáson az egyesület versenyzői
tartottak bemutatót, de a résztvevő politikusok is kipróbálhatták a pályát. Az
úgynevezett pump track avagy pumpapálya lényege, hogy a hullámos terepen
elsősorban nem pedálozással, hanem pumpáló mozgással kell hajtani a kerékpárt.
Alkotóhéten az Ady-gimi elsősei
Gébárti-tó:
a monokrómtól a színesig
A témára és az adott feladatra koncentráló oktatás; kreatív, egyéni munka; közös elemzésen, beszélgetésen alapuló értékelés. Ezek voltak a legfőbb irányelvek azon az alkotóhéten, melyen az Ady Endre Művészeti Gimnázium első évfolyamos diákjai vettek részt a Gébárti-tó partján.
– pP –
A rajzoláshoz és a festéshez az ihletet természetesen a tó környezete adta,
hiszen mi is lehet inspirálóbb, mint a zöldben, kékben bővelkedő táj, valamint a
különös árnyak, fények és tükröződések. Az egyhetes tábor feladatait Monok
Balázs, az iskola rajz- és vizuális kultúra tanára, valamint
Tánczos György művésztanár állította össze, és ők voltak az alkotóhét
vezetői is.
Monok Balázs ottjártunkkor elárulta: a monokrómtól haladtak a
színek felé. Vagyis a gyerekek ceruzarajzzal kezdtek, majd jött a vizes alapú
pác és a színes akvarellek.
– Öt napon át, reggeltől délutánig vagyunk kint a diákokkal, így kizárólag a
rajzra tudnak koncentrálni. Egy képzőművészeti irányultságú gimnáziumi
osztálynál különösen fontos ez. Ráadásul első évfolyamosokról van szó, akik most
ismerkednek egymással, a tanárokkal és az intenzívebb művészeti képzéssel is.
Egy ilyen szabadtéri alkotóhét a tanuláshoz és a közösségépítéshez is ideális. A
tavalyi digitális oktatás után pedig mind a tanárok, mind a gyerekek számára
felüdülést jelent. Az is jól látszik, hogy itt három nap alatt fejlődnek annyit,
mint az iskolai keretek között egy hónap alatt. Hiszen most nem kell más
tantárgyra figyelniük, más órákra felkészülniük – tette hozzá. A fent említett
technikákon túl, a fiatalok a különféle kompozíciós megoldásokhoz is kaptak
instrukciókat, de az egyéni látásmód ugyanilyen lényeges volt. A tanítás minden
nap „kipakolással” zárult, vagyis mindig egyben megnézték az összes elkészült
alkotást, hogy lássák, ki, hová jutott el. Ezeken a csoportos megbeszéléseken a
diákok egymást is segíthették néhány ötlettel, vagy éppen inspirációt
szerezhettek egy-egy újabb munkához.
– A tanulók jó része „szűz kézzel” indult, tehát nem volt komolyabb művészetis
előképzettsége. Magunk is meglepődtük, hogy mennyire erős ez a 30 fős osztály.
Nagyon jó alkotások születtek az elmúlt napokban; a gyerekek nyitottsággal
álltak neki a feladatoknak, és mertek kísérletezni. Még a digitális világból is
sikerült kirángatni őket, hála a nyugodt környezetnek és a célirányos
feladatoknak. A telefonokat és a laptopot persze nem dugtuk el, mert szükség van
rájuk. Fotók és videók is készültek/készülnek a tábor mindennapjairól, ami az
iskola honlapján és Facebook-oldalán érhető el. A dokumentálás és a promóció
része a munkának – mondta Monok Balázs. Az alkotóhét gondolata nem
előzmények nélküli: az 1990-es években volt már hasonló tábor, ráadásul akkor
kint is aludt a csapat. Ezeken még Gábriel József, Farkas Ferenc, Fischer
György, Frimmel Gyula, Horváth M. Zoltán művésztanárok irányították a
több évfolyamból érkezett gyerekek munkáját – idézte fel a korábbi időket
Tánczos György. A tábor a 2000-es évek elején elhalt, pár éve viszont
újból felmerült, hogy jó volna megszervezni; ha nem is „ottalvós” formában.
Közbeszólt viszont a kézművesek házának felújítása, majd a Covid, ám idén
sikerült az első évfolyamos gimiseknek megszervezni az alkotóhetet.
– Örülök ennek a hétnek, mert sokkal koncentráltabb az oktatás, több idő jut az
elméletre és a gyakorlatra is. Ráadásul hamarabb megismerkedhetünk az új
diákokkal, ami bent az iskolában több hónapot is igénybe vehet. Mindenki egy
külön kis egyéniség, itt próbáljuk ennek megfelelően instruálni, értékelni őket.
Sokszor nemcsak rajztanárnak, hanem picit pszichológusnak is kell lenni. Egyéni
sorsok, történetek jönnek elő munka közben, a kamaszkor összes problémáival –
tette hozzá Tánczos György, aki maga is leült a tópartra festeni a
tanítványok közé. Elárulta: nem az volt a feladat, hogy hatalmas méretű munkák
kerüljenek ki a diákok kezei közül. Inkább több, kisebb rajzot, festményt vártak
tőlük mindennap. A lényeg az volt, hogy minél jobban ráérezzenek egy-egy
technikára, vagy minél jobban belemélyüljenek az egyes kompozíciók adta
lehetőségekbe. Így gyorsan kiderült, hogy kinek mi az erőssége, vagy, hogy min
kell még esetleg csiszolni. Volt, akinek a diópác jött be, másoknak meg az
akvarell sokszínűsége. A negyedik napon meg már-már impresszionista stílusban
vibrált a tó a fákkal a sok-sok papírlapon; és az azok alapján készült
videóklipen.
Idén sem szervezhette meg a Páterdombi Településrészi Önkormányzat a Páterdombi Búcsút és a hozzá kapcsolódó rendezvényeket.
Így csak a vasárnapi szabadtéri szentmisére került sor az
ONCSA-keresztnél, melyen részt vett Balaicz Zoltán polgármester és
Gecse Péter alpolgármester, a városrész önkormányzati képviselője
is. A városvezetés reméli, hogy a 2019-es utolsó nagy búcsú után jövőre,
2022-ben már újra teljes értékű rendezvényt lehet szervezni sporteseményekkel és
forgataggal együtt, hiszen a páterdombi összetartó közösség jelentős értékeket
halmozott fel, és szeretnék újraépíteni az emberi kapcsolatokat, melyeket a
járvány megtépázott.