Elismeréseket adtak át a megyei ünnepi közgyűlésen

Zala megye díszpolgára címet dr. ádám veronika kapta

A közelmúltban tartotta ünnepi ülését a Zala Megyei Közgyűlés, melyen részt vett Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter. Az ünnepségen részt vevő vendégek között köszöntötték többek között dr. Vizi E. Szilveszter professzort, akadémikust, a MTA volt elnökét, Ekler Gergely és Cseresnyés Péter államtitkárokat, Vigh László országgyűlési képviselőt, miniszteri biztost, Rigó Csabát, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, dr. Sifter Rózsa kormánymegbízottat, valamint Balaicz Zoltánt és Balogh Lászlót, Zalaegerszeg és Nagykanizsa polgármesterét.

– Vadas Zsuzsa –

Dr. Pál Attila, a megyei közgyűlés elnöke ünnepi köszöntőjében utalt a koronavírus-járvány hatására, amely befolyásolta a mindennapi munkát, a társas kapcsolatokat. Felgyorsította a globális digitalizációt, új innovatív megoldások kiagyalására ösztönözte az emberiséget. Azonban a digitális technológiák nem helyettesíthetik a valódi emberi kapcsolatokat – fogalmazott. A közgyűlés elnöke szerint a zalai térség vonzerejét három tényező megfelelő együttállása növelheti hosszú távon. A színvonalas közlekedési és digitális infrastruktúra, a minőségi szakemberképzés és az innovációt támogató környezet. Ezen elvek alapján szólt a legfontosabb fejlesztésekről, melyek meghatározzák a jövőt. Jó ütemben halad a Zalaegerszeget az M7-es autópályával öszszekötő 2x2 sávos gyorsforgalmi út megépítése, A járműipari tesztpálya 90 százalékos készültségi állapotban van és önvezető autók kutatás-fejlesztését teszi lehetővé. 1945 óta a legjelentősebb hazai hadiipari gyárfejlesztés indult Zalaegerszegen. Átadásra került a ZalaZone Kutatási Technológiai Központ, mint a Zalaegerszegi Science Park első eleme. A Pannon Egyetem, valamint a MOL és a helyi cégek részvételével körforgásos gazdasági kompetenciaközpont, továbbá tudományos és innovációs park valósul meg Nagykanizsán. Az adriai-tengeri kikötők és az európai piacok között húzódó közlekedési tengelyen fekvő Zalaegerszegen elkezdődött a több mint 30 milliárd forint értékű logisztikai központ megépítése. Döntés született arról, hogy dron'emotive néven létrejövő drónkutatási központ a volt andráshidai repülőtéren kapna helyet.  Dr. Pál Attila megemlítette, jó hír, hogy újra állami tulajdonban működik a Hévíz–Balaton Airport. A Magyar Falu Program forrásaiból, 354 pályázat keretében, közel négymilliárd forint került a zalai kistelepülésekre. Az ünnepi köszöntőben elhangzott: áldozat nélkül nincs teljesítmény és nincs eredmény. A közgyűlés elnöke Zala megye nevében gratulált a kitüntetetteknek. „Tehetség, szorgalom, hűség, józanság, áldozat, türelem, megannyi erény”, mely segítséget nyújt a munkában és a közös múlt jobb megértésében. Novák Katalin, a családokért felelős tárca nélküli miniszter a felelősség fontosságáról beszélt köszöntőjében. Mint fogalmazott, bármilyen magasztos valakinek a hivatása, bármilyen magas célt fogalmaz meg önmaga számára, elsősorban a „ránk bízottakért” tartozunk felelősséggel. Ha tisztában vagyunk azzal, hogy honnan indultunk el és hová tartozunk, akkor tudunk felelősséget érezni hazánkért, családunkért. Hangsúlyozta: a kormány azért dolgozik, hogy a szakmai és szülői hivatás kiegészítse egymást, és ne kelljen lemondani egyikről sem.  A köszöntőbeszédeket követően Novák Katalin és dr. Pál Attila átadták az elismeréseket. Zala Megye Díszpolgára kitüntető címet vett át dr. Ádám Veronika professzor kimagasló tudományos munkásságáért, kutatói tevékenységéért, a hazai és nemzetközi tudományos életben betöltött szerepének elismeréseként. A Zala Megye Egészségügyéért díjat Zala megye egészségügyéért végzett áldozatos munkájáért dr. Kvarda Attila kapta. A Zala Megye Sportjáért díjat kimagasló, eredményes és közösségépítő tevékenységük elismeréséül a Keszthelyi Kiscápák Egyesület vehette át. A gyenesdiási Kapernaum szeretetotthon magas színvonalú szakmai tevékenységéért Zala Megye Szociális Gondoskodásáért díjban részesült. Zala Megye Közigazgatási Díját pedig dr. Novák Anettnek, a lovászi közös önkormányzati hivatal jegyzőjének ítélte a megyei közgyűlés. Zalai Pedagógusdíjat kapott Dömötörfi Lívia, a keszthelyi Asbóth Sándor Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium szakmai igazgatóhelyettese. Zalai Civil Társadalomért és Nemzetiségekért díjat a magyar–horvát kapcsolatok ápolásáért Kovácsné Kővágó Anna vehette át. Zala Megye Fejlesztéséért díjban részesült a Molnár Farm '90 Kft, a Zala György-díjat pedig a zenei életben betöltött, kiemelkedő előadóművészeti tevékenysége elismeréséül Német Lajos kapta, aki közel húsz éve alapította meg a Zalaapáti Harmonikazenekart. A kitüntetettek nevében dr. Ádám Veronika köszönte meg az elismeréseket. Mint fogalmazott, a szülőföld elismeri azokat, akik sokat tettek a megyéért áldozatos munkájukkal. Utalt a nagykanizsai gimnáziumi éveire, tanáraira, akik arra tanították, hogy a tehetség nagy dolog, de kitartó munka nélkül mit sem ér. Bejelentette: a megyei díszpolgári címmel járó anyagi elismerését a nagykanizsai Batthyány-gimnázium tehetséges, de nehézsorsú diákjainak megsegítésére ajánlja fel. Az ünnepi megyei közgyűlés végén Vigh László mondott pohárköszöntőt.

vissza az elejére

vissza az elejére

Czegő Teréz

Czegő Teréz aranydiplomás

„Én már zalaegerszegi vagyok"

Az idén nyáron vehette át Aranydiplomáját a Szentgyörgyi István Színművészeti Egyetemen Czegő Teréz, aki immár 51 éve járja a színészi pálya útjait. Valójában már tavaly érdemesült a jubileumi elismerésre, de csak az idén tudták átadni a címet.

– Bánfi Kati –

– Hogyan került Zalaegerszegre?
– Egy kis erdélyi faluban, Bordoson születtem, és már iskoláskoromban tornásztan, néptáncra jártam, kosárlabdáztam és tagja voltam az iskolai színjátszó csoportnak is. Volt egyszer a középiskolában egy tehetségkutató verseny, a színművészetiről jött egy tanár meghallgatni, és ő javasolta, hogy próbáljam meg a felvételit. Dehogy próbáltam meg, szegények voltunk, kilencen testvérek, így az érettségi után elmentem dolgozni. Majd egy év múlva küldött egy levelezőlapot ez a tanár, hogy miért nem próbálom meg a felvételit. Hát akkor gondoltam, megpróbálom és elsőre fel is vettek. Ösztöndíjasként tudtam elvégezni az egyetemet, majd Temesváron játszottam tizenöt évig. A férjem halála után jöttem Magyarországra. Három évig Békéscsabán dolgoztam, és 1988 óta Zalaegerszegen. Ilyen sokat még sehol nem éltem, mint itt. Én már zalaegerszegi vagyok.
– Nem is gondolt arra, hogy szerencsét próbál, mondjuk a fővárosban?
– Az ilyen próbák egy bizonyos korhoz kötöttek. Fiatalon még jól van, de abban az életkorban én már nem akartam kopogtatni sehova.
– Volt-e, van-e szerepálma?
– Nincs. Mindent eljátszottam, amire felkértek, semmit nem utasítottam vissza. Nagyon sokféle karaktert játszhattam, nem skatulyáztak be. Már a főiskolán, a záróvizsgán, egy olyan idős székely asszonyt játszottam, mint ami most vagyok, és nagyon jól sikerült. De szerettem Néró anyja lenni, vagy az „Asszony a fronton”, hercegnő, parasztasszony. Mindent. Utoljára a „Kölcsönlakás”-ban, a „Sose halunk meg”-ben és az „Elnémult harangok”-ban szerepeltem. Ami különösen szép emlék, amikor még a székely kisfalvakba vittük a szép magyar beszédet. Ott hivatásunk volt, nem mesterségünk.
– Elismerések?
– 2018-ban kaptam Gobbi Hilda-díjat. A temesvári Csiky Gergely Állami Színházban pedig örökös tag vagyok.
– A Kvártélyház a nyáron köszönte meg, hogy a Pál utcai fiúk zászlaját Ön hímezte. Hobbija a kézimunka?
– Igen. Az „Asszony a fronton”-ban szinte csak az én kézműves dolgaim adták a díszletet. Kiállítás is volt a munkáimból a színházban. Olyan nincs, hogy én leülök, amíg várok, akár, hogy a színpadra behívjanak, addig is tennem kell valamit. Most éppen csomagolok egy debreceni fellépésre.
– Az utazás mennyire megterhelő?
– Még bírom. Az „Asszony a fronton”-nal felléptem Erdélyben több helyen, és még Melbourne-ben is. Fel a repülőre, le a repülőről. Ment. Az ottani magyar közösséghez hívtak meg.
– Akkor nem az a tipikus nyugdíjas élete van.
– Húsz éve vagyok nyugdíjas, de állandóan játszom. A színészi életben az a jó, hogy egyik nap ilyen, a másik nap olyan. Még az édesanyám mondta, hogy nehogy idős korodra tudd meg, hogy örülni kell és lehet is mindennek. Ehhez tartom magam. Sok rokonom nem érte meg ezt a kort, amiben én most vagyok. Vannak az életben nehezebb helyzetek, de örülnivalót mindig lehet találni.
– Vannak a társulatban olyan tagok, akik még meg sem születtek, amikor Ön már itt játszott. Ez milyen érzés?
– Az egész színház egy nagy család. Örülök a fiataloknak, úgy fogadom őket, mint a fiatalabb családtagokat. Ahogy egykor engem is fogadtak. Öreg is kell a színházba, igaz, kevesebb.
– Az Ön védjegyei a kalapjai. Nem is lehet enélkül látni.
– Mindig hordom. Nagyon szeretem őket, sokféle van, alakítok is rajtuk. Már fiatalkoromban is hordtam, és azóta mindig.
– Tervek?
– Elkezdtem itt Zalaegerszegen a 34. évadot. Csak egészség legyen!

vissza az elejére