E-City app telefonon és kültéri terminálon | A hatékonyabb újrahasznosításért | A franciáknak bejön az absztrakt |
E-City app telefonon és kültéri terminálon
Hasznos információk turistáknak és helyieknek
A Smart City projekt legújabb elemeiről tartottak sajtótájékoztatót a Sportcsarnok előtti téren, ahol többek között bemutatták a nemrég elhelyezett kültéri, érintőképernyős információs terminált is.
– pet –
A TOP-pályázat keretében megvalósuló Smart City-program célja a város
turisztikai vonzerejének növelése, illetve, hogy elősegítse a Zalaegerszegre
érkező turisták tájékozódását, információszerzését, mégpedig a jövő intelligens
technológiai megoldásaira alapozva. Az eszközfejlesztéssel természetesen a
helybéliek is sok hasznos információhoz juthatnak. Balaicz Zoltán
polgármester elmondta: a digitális technikák és az infokommunikáció fejlesztése
során 200 millió forintot fordítottak különféle interaktív eszközök beszerzésére,
telepítésére. A projekt részeként korábban már átadták Zalaegerszeg belvárosi
wifizónáját. A város közterein, ötvenhárom jeladó eszköz segítségével, mintegy 1
kilométer átmérőjű körben bárki ingyenesen használhatja az internetet saját
okoseszközén keresztül. A másik fontos fejlesztés az internetes kommunikációra
és a mobil eszközök használatára épülő e-City Turisztikai Portál, valamint az
e-City Turisztikai Mobil Applikáció. Utóbbi mind androidos, mind IOS
platformokra
letölthető az „áruházakból”. Az e-City app lehetőséget nyújt ahhoz, hogy
megismerjük, felfedezhessük Zalaegerszeget, hiszen többek között tájékoztatást
ad az aktuális programokról, a túrázási lehetőségekről, a vendéglátóhelyekről,
szálláshelyekről és a város nevezetességeiről is. A projekt részeként
telepítésre került három kültéri érintőképernyős, interaktív információs
terminál, három pár kültéri moduláris okospad, valamint gyerekek számára egy
okos játszóeszköz is. Ezek négy helyszínen – a Piac téren, a Dísz téren, az
autóbusz-pályaudvaron és a sportcsarnok előtti téren – állnak a turisták és a
helybéliek rendelkezésére. A mobil appon és a kültéri információs tornyokon
ugyanaz az alkalmazás fut, ugyanolyan tematika mentén – hangzott el. Régi ígéret
volt, hogy „okos”-várossá alakul Zalaegerszeg. A közlekedési lámpák
átalakításától kezdve az e-információs pontokig számos ötlet felmerült, melyek
közül a Smart City-projektnek hála, sok minden meg is valósult – mondta
Vigh László országgyűlési képviselő. A fiatal korosztályok biztos, hogy
szívesen használják majd az új eszközöket, hiszen ez az ő világuk – tette hozzá.
Dr. Káldi Dávid, a belvárosi körzet önkormányzati képviselője is
örömtelinek nevezte a fejlesztést. Mint fogalmazott, amikor a város 2015-ben
megalkotta a turisztikai koncepcióját, az volt a cél, hogy Zalaegerszeg ne csak
a múlt és a jelen, hanem a jövő városa is legyen. A most átadott eszközök az
utóbbi szemléletet képviselik. Nemcsak a turistákat, hanem a zalaegerszegieket
is arra buzdítja, hogy töltsék le telefonjukra az e-City applikációt, hiszen
ezzel tényleg friss és gyors információkhoz juthatnak például a szórakozási
lehetőségekkel kapcsolatban. De az aktuális közlekedési információk és az orvosi
ügyeletek is megtalálhatók rajta. A mobilos alkalmazás és az információs
terminál kiépítésének előzményeiről Bali Zoltán alpolgármester,
projektfelelős szólt. Mint mondta, az eszközfejlesztés szakmai összefogás
eredménye; a műszaki osztály, a Zalaegerszegi Tourinform-iroda és több helyi
informatikai cég is sokat tett azért, hogy minden a tervek szerint valósuljon
meg. Egyelőre a már említett négy helyszínen érhetők el az információs
terminálok és az okospadok (melyek telefontöltésre és kerékpárpumpálásra is
alkalmasak a pihenésen túl), de a jövőben szeretnék ezt bővíteni a most zajló
építkezésekhez kapcsolódóan. Arra törekednek, hogy minden olyan térre, vagy
intézmény közelébe létesüljenek kültéri okoseszközök, ahol várhatóan sok ember
fordul meg.
A hatékonyabb újrahasznosításért
A zalaegerszegi búslakpusztai hulladéklerakó telepen kapacitásbővítő beruházás zajlik. A több mint kétmilliárd forintba kerülő fejlesztés a szelektíven gyűjtött hulladék korszerűbb és hatékonyabb kezelésére irányul. Ezt teszi lehetővé a beépített, optikai elven működő, automata válogatórendszer, amellyel az újrahasznosítható hulladékokat nyerik vissza.
Horváth Márton, Balaicz Zoltán, Bali József,
Vigh László és Bauer Arnold az új hulladékválogató berendezései előtt. |
– Antal Lívia –
Balaicz Zoltán polgármester a sajtóbejáráson azt mondta, a város
klímastratégiájának és cselekvési tervének egyik elemeként valósul meg a
környezetkímélő hulladékgazdálkodást szolgáló fejlesztés. Ismertette a beruházás
részleteit: a tervezésre 104 millió forintot, a hulladékválogató csarnok
technológiai fejlesztésére 909 milliót, egy új 720 négyzetméteres tároló
építésére 284 milliót, a lerakó két hektárral való bővítésére 675 millió
forintot és közműfejlesztésre 43 millió forintot fordítanak. A polgármester
jelezte továbbá, hogy a folytatásban gépek, berendezések és a
környezettudatosságot szolgáló programok megvalósítására is lesz lehetőség.
Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos arról
beszélt, hogy a Föld lakossága 2050-re eléri a 9 milliárdot, súrolva azt a 10
milliárdos lélekszámot, ami már veszélyezteti a földi létet. Kiemelte, hogy a
kormány több intézkedést is hozott, melyek egyike az egyszer használatos műanyag
termékek kivonása. A hulladéklerakó fejlesztésével kapcsolatban azt
hangsúlyozta, fontos a szétválogatás korszerűsítése, de az lenne a legfontosabb,
hogy a válogatás után ne is maradjon olyan anyag, amit a földbe kell helyezni.
Ahhoz, hogy ez elérhetővé váljon, szemléletváltás is kell.Bali József,
a Zalaispa Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Nonprofit Zrt.
elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a megyében Zalaegerszeg gesztorságával öt
helyszínen valósítanak meg fejlesztést a KEHOP-prgogram keretében. A
megyeszékhelyi búslakpusztai hulladéklerakót három projekt érinti. Technológiai
fejlesztésként óránként 2,5 tonna hulladék feldolgozására képes automata
válogatórendszert építettek be. Ennek része két optikai válogató és egy
ballisztikus szeparátor. Ezek válasszák szét a papírt és a műanyagot, a
műanyagot színre is, amely által értékesíthető másodnyersanyagot kapnak. A
maradék hulladék tárolására egy 720 négyzetméteres csarnokot építenek. A betelt
hulladékdombot két hektárral bővítik, hogy ártalmatlanításuk is megoldott
legyen. Mindezzel olyan komplex rendszert hoznak létre, amellyel hoszszú távon
tudják biztosítani a modern hulladékgazdálkodást Zalaegerszegen, emelte ki.
Horváth Márton, a Zalai Közszolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető
igazgatója arról tájékoztatott, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék (papír,
műanyag, fém és társított) Zalaegerszegről és 55 környező településről érkezik a
2008 óta üzemelő válogatóba. Az új technológiával átálltak az automatizált
rendszerre. A méret, alak, anyag és szín szerint osztályozott hulladékot kézi
válogatással a folyamat végén ellenőrzik, így csak a „tiszta” hulladék kerül a
bálázóba. Bauer Arnold, a Zala-Müllex Kft. ügyvezető igazgatója
azt mondta, Zalaegerszegen éves szinten 25 ezer tonna hulladék képződik,
amelynek jelentős része a hulladéklerakóba kerül. Miután betelt, az elmúlt egy
évben Körmendre szállították, ami 100 millió forintos többletköltséggel járt. A
hulladéklerakó bővítésével ez a kiadás megtakarítható. A fejlesztés, a közúti
szállításból eredő finomporszennyezés megszűnésével, a környezet védelme
szempontjából is jelentős.
Nagy Kálmán |
A franciáknak bejön az absztrakt
Biennálé párizsban, jubileumi tárlat a vmk-ban
Párizsban járt ősszel, és nyitott kapukat döngetett. Utóbbira igazából nem volt szükség, hiszen elmondása szerint tárt karokkal várták, szívesen fogadták.
– pP –
Annak ellenére, hogy Nagy Kálmán festőművész nem Párizsban él és
alkot, a szerencsének köszönhetően (bár mint mondja, nem hisz a véletlenekben)
mégis eljutott a francia főváros egyik legnagyobb kortárs képzőművészeti
fesztiváljára. A Portes Ouvertes (Nyitott Kapuk) biennálét 1991 óta kétévente
rendezik meg az Artistes de Ménilmontant (AdM) egyesülethez tartozó alkotók
számára. Az idei – szeptember 23–26. között zajló – esemény a 30. évfordulót
ünnepelte.
– Tulajdonképpen a Facebooknak köszönhetem, hogy eljutottam a párizsi
biennáléra. Miután a közösségi oldalra elkezdtem feltenni a festményeimről
készült fotókat, megtalált két korábbi ismerősöm, akik menedzselni kezdték a
művészi tevékenységemet. Egyiküknek volt kapcsolata a párizsi egyesülettel, azon
belül is a Magyarországról elszármazott Lengyel Jenő-Pál
festőművésszel. Ő még kisgyerekkén került Párizsba az 1956-os eseményeket
követően. Azóta is ott él és alkot – magyarázta a francia összeköttetéseket
Nagy Kálmán.
Az AdM egyesület 170 képzőművészt tömörít, szinte kivétel nélkül absztrakt
alkotókról van szó, így a zalaegerszegi művész festményei beleillettek a képbe.
Egy zsűrizést követően tavaly beválogatták az egyesület tagjai közé.Innen már
egyenes út vezetett az idei biennáléra, ahová húsz újabb alkotását vitte ki.
– Ezt a négynapos képzőművészeti fesztivált nagyjából úgy kell elképzelni, mint
a Velencei Biennálét. Párizs-szerte kisebb-nagyobb kiállítások nyíltak. Ötven
helyszínen lehetett látni a szervezethez tartozó művészek tárlatait. Abban a
megtiszteltetésben részesültem, hogy ugyanabban a kiállítótérben mutathattam be
műveimet, mint Lengyel Jenő-Pál. Ezúton is köszönöm neki a
lehetőséget. Az alkotó hozzátette: nemcsak vendéglátói fogadták nagy
szeretettel, hanem a közönség is nyitott és érdeklődő volt. Az absztrakt
művészet iránt sokan lelkesednek Párizsban, a biennálé helyszínei nyüzsögtek,
folyamatosan érkeztek a látogatók hozzájuk is. Mint meséli, arra is alig maradt
ideje, hogy kicsit sétáljon a városban. Úgy néz ki, hogy a biennálén való
szereplés újabb lehetőségeket is hoz számára; egy párizsi galéria máris
érdeklődik a művei iránt, jövő tavasszal pedig – ha minden jól alakul – Nizzában
lesz egy kiállítása. Hamarosan a zalaegerszegiek is találkozhatnak Nagy
Kálmán alkotásaival, hiszen november 9-én a Gönczi Galériában nyílik meg
a 65. születésnapja alkalmából rendezett jubileumi tárlat. A kiállításhoz egy
120 oldalas, keménytáblás, színes katalógus is készül. A kötetbe a korábbi és
újabb festményein túl egyik novellája is bekerült, valamint a róla szóló
újságcikkekből is válogat. Kérdésünkre azt felelte: neki alapvetően jót tett a
járványhelyzet miatti bezárkózás, még ha sokszor egyedül is érezte magát. Közben
viszont rengeteget dolgozott, sok új festménye született. Képei letisztultabbá
váltak; az ég, vagy még inkább a víz kékje a maga egyszerűségében, ám
hangsúlyosan jelenik meg újabb művein. (Hazatérve például „Párizs felett az ég”
címmel festett újabb képet.) Emellett szívesen dolgozik feketével, bár mint
meséli, beletelt egy időbe, mire rájött, hogy a háromféle fekete árnyalat közül
hozzá a „korom” áll a legközelebb. Műtermében most is épp ilyen festmények
készülnek. Azt mondja, sok hangulat van még benne, amiket a közeljövőben
szeretne „kifesteni” magából. A végeredmény pedig néha önmaga számra is
meglepetés, mivel nem tervezi meg tudatosan, hogy mit alkot. Addig és annyit
változtat a képein, amig befejezettnek nem érzi őket.