Rendhagyó kötetbemutató

A kiadvány már kapható

Sajtótájékoztató keretében, vetítéssel egybekötött, rendhagyó kötetbemutatóra került sor a városházán. Báró Lehár Antal ezredes, az egykori császári és királyi 106. gyalogezred parancsnokának naplóját alapul véve íródott a könyv. Ez tudományos értekezéssel, fotókkal és kitüntetések magyarázataival kiegészülve jelent meg magyar, német és olasz nyelven az idén, a szerző születésének 145. évfordulója alkalmából. Az első világháborúban jellemző csapatélet és frontélet mellett a nevezetes II. piavei csata leírása is megtalálható a kiadványban. A 106. gyalogezredben bizonyítottan harcoltak zalai katonák is.

– B. K. –

„Csak egy hűséges szolgája urának” címmel jelent meg ez az emlékkönyv, melynek az alapját jelentő Regiment 106. naplószerű leírás 1930-ban látott napvilágot Bécsben, német nyelven, Lehár Antal tollából. A család és a tisztelegni kívánók közös vágya teljesült a kiegészített, magyar, német és olasz nyelvű kiadvány létrejöttével. Ez utóbbiak képviseletében jelen volt Fülöp András hadszíntérkutató, a Lehár-emlékévet kezdeményező Grádics Egyesület vezetője, Wolfgang Wildberger nyugállományú ezredes, az ausztriai XIX. Vadászzászlóalj egykori parancsnoka (mely a 106. ezred jogutódja), ma a Fekete Kereszt Hadisírgondozó Egyesület vezetője, Farkas Csaba, a Szülőföld Könyvkiadó részéről, valamint Gecse Péter alpolgármester. Az alpolgármester a köszönet hangján szólt és tájékoztatott, hogy nagyobb nyilvánosság bevonásával hamarosan egy szélesebb körű bemutatót is tartanak. (A kiadvány egyébként már könyvesboltokon keresztül elérhető. ) A program nagyobb részében Fülöp András mutatta be részletesebben a könyvet. Kiemelten beszélt a II. piavei csata részleteiről. A téma alapos ismerete miatt érdekességeket is meg tudott osztani a jelenlévőkkel. A kiadvány fő célját pedig így fogalmazta meg:
– Vigye hírét az emlékévnek, hírét a parancsnoknak, aki alatt, vasiak, zalaiak, a magyarokon kívül számos nemzetiség harcolt egységben, összefogva. Egy tiszteletre méltó vezetőt követtek, aki jelmondatául a „Bátran és hűséggel” felkiáltást választotta, s aki a csatákban, nem „előre!” küldte az embereit, hanem „utánam!” felszólítással az élen harcolt, többszörösen sebesülten is. Halálát (1962) is az egyik ilyen nehezen gyógyuló sérülés okozta. Mindenki hős, aki egy küzdelemben az életét kockáztatja. Az Aranyvitézség éremmel kitüntetettek, köztük Lehár Antal is, pedig különösen veszélyes helyzetekben álltak helyt. Példa lehet az életük a mai embereknek is.A könyvbemutatón elhangzott a Piave Mars, mely indulót a 106-osoknak és testvérének ajánlotta Lehár Ferenc, a nevezett parancsnok testvére.

vissza az elejére

Mázas kerámiák, érmek, grafikák

Németh jános ritkán látott alkotásai

Nemcsak a hagyományos korsók és kerámiaszobrok, hanem életének fontosabb dokumentumai is a kiállítótérbe kerültek. Fotók, vázlatok, grafikák, makettek színesítik Németh János keramikusművész Utam című kiállítását.

– pet –

A meglepetésekkel szolgáló tárlat a Keresztury VMK Gönczi Galériájában látható, a műveket dr. Kostyál László művészettörténész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a megnyitón. Nemcsak alkotásait elemezte, hanem a kiállítás címéhez kapcsolódva néhány személyes történetet is felelevenített közös utazásaikkal kapcsolatban. A külföldi kiállítások során kiderült, hogy a keramikusművész nem szereti sem a skót whisky-t, sem a kagylót, és bár kályhás családból származik, nem tud cserépkályhát építeni. A lépcsőn azonban vigyáznia kell, pláne, ha egy női kísérővel lépdel lefelé. A most kiállított alkotásokkal kapcsolatban a művészettörténész elmondta: Németh János kinyitott egy fényképalbumot, melyben útjának főbb állomásait nézhetik meg a betérők. Látszólag semmi sem más, mint eddig, mégis minden más: ritkán látható darabok kerültek elő a kezdeti időszaktól (1950-es évek) egészen a 2010-es évekig. Megelevenedik az alkotó grafikai világa; izgalmas diófapác rajzok bővítik a repertoárt, melyekből akár egy önálló kiállítást is szívesen látnánk. De monumentális köztéri vagy beltéri műveinek makettjeit, vázlatait is bemutatja az „út során”. A vázlatok sosem a végleges művet ábrázolják, hanem annak csak egyes elemeit, hiszen menet közben még minden formálódik; ahogy a rá jellemző kubusokból összeáll az egész. Meseszerű motívumokkal díszített mázas kerámiák, mitológiai, vallási szimbólumokat felvonultató domborművek, állati tulajdonságokat megelevenítő tréfás szobrok sorakoznak a galéria terében. A jellegzetes figurák között újdonságnak hat a 2000-es években készült Terrorista című szobra, mely szinte absztrakt kompozíciónak tekinthető. Érmei pedig szintén egy külön világot képviselnek. Kostyál László szerint a műveket nézve az látszik, hogy Németh János akár a grafikában, akár a hagyományos szobrászat terén nagyot tudott volna alkotni. Bármelyik kategóriában elismert művész lehetne. Szívéhez azonban már a kezdetektől a kerámia állt közel, mert egy ízig-vérig göcseji ember. Aki itt érzi otthon magát, és itthon van közöttünk – fogalmazott. Az alkotóművész megköszönte a szívhez szóló megnyitót, majd néhány történettel ő is felelevenítette életének (útjának) egy-két emlékezetes állomását. Mint mesélte: agyagos családban született és számára teljesen természetes volt, hogy kisgyermekként játékait agyagból készítette. A család műhelye egy nyüzsgő helyszín volt, sokan megfordultak ott, és a kemence körül sok sztorit hallott. Úgy érzi, hogy az ember életében meghatározó az, hogy gyermekként mit szív magába. Neki a munka sosem munka volt, hanem hivatásérzet. Ezt látta a szüleitől is. Soha nem akart világmegváltó lenni, csak igaz ember. Alkotásaival pedig többek között azt szeretné kifejezni, hogy mindig van remény és öröm. A kiállítás október 29-ig látogatható a Gönczi Galériában.

vissza az elejére

Schäffer Erzsébet

Szembenézések

A hétköznapi élet történéseiből

Az országos könyvtári napok keretében Schäffer Erzsébet Pulitzer-díjas újságíró (Nők Lapja), író volt az Apáczai-tagkönyvtár vendége. Az író-olvasó találkozón szeretetteljes szembenézések közepette, visszaemlékezések, mókás vagy fájdalmas történetek hangzottak el egy nem hétköznapi életből, hol mosolyt, hol könnyeket csalva elő.

– Bánfi Kati –

Ritkaság manapság a telt házas rendezvény, de a több mint egy tucat regény szerzőjeként jegyzett Schäffer Erzsébet közönségtalálkozója az volt. S bár gondolom, terv volt az írásairól is beszélgetni, de olyan élvezetesen előadott, színes, mozgalmas élettörténetet hallhattunk, hogy senki sem távozott hiányérzettel. Viszont kedvet kaptunk, hogy ezt a stílust a továbbiakban az írásaiban élvezzük. Jó géneket hozott mindehhez, hiszen ahogy elhangzott, édesanyja alapos megfigyelő és részletes leírásokat adó volt, egy-egy életesemény kapcsán, az édesapja pedig fantáziával megáldott. Mindehhez jött egy mesés gyerekkor és egy felnőttkori igény, hogy ne hagyja elveszni a családi történeteket, mert azokat tovább kell adni. Egyébként a szerző mindenkit erre biztat. Vallja, minden családban vannak érdekes, izgalmas sztorik. Munkásságában is fellelhető ez az egykor volt régi világ iránti elköteleződés, melynek hangulatát már a könyvek borítói is erősen sejtetnek. Az írónő számos díjat érdemelt ki, akár a szakma, akár az olvasók részéről. Legutóbb, 2018-ban a Magyar Érdemrend tiszti keresztje elismerésben részesült. A szülők egymásra találása, a nagymamák egyéni stílusa, az Ercsiben töltött gyermekévek, a társtalálás, családalapítás mellett az írónő mesélt a jelenről, az általa szabadságot nyújtó öregkorként jellemzett időszak szépségeiről, nehézségeiről, szép és fájdalmas kalandokról. Csakúgy, mint a pályája kialakulásához vezető lépcsőfokokról, fordulópontokról, ösztönző, tapasztalásokat nyújtó helyzetekről, emberekről. A középiskola után gyárba ment dolgozni, és bevallása szerint „más akartam lenni”. Ez addig-addig ment, míg végül is egyik vagány tettét írásba is adta és ekkor derült ki, van hozzá tehetsége. De az írás később nemcsak hívatásként kísérte, hanem sok éves házasság alatt a férjével is időnként párnára tett levelekkel fejezték ki a lényeges mondanivalót.  Aki nemcsak olvasni szeretné Schäffer Erzsébet írásait, hanem hallgatni is, az választhat hangoskönyvei közül, melyet maga ad elő.

vissza az elejére

Forog a cigánykerék

Október 15-től Zalaegerszegen forog a Cigánykerék, Szakcsi Lakatos Béla és Csemer Géza musicalje, Böhm György rendezésében. Szinte az egész társulatot, plusz vendégfellépőt és közreműködőket visz színre élőzenés kísérettel a kétfelvonásos darab, mely a '70-es években játszódik Budapesten, a nyolcadik kerületben, egy romák lakta házban és annak környékén. Kilakoltatásveszély, priusz, halmozott családi problémák, szegregáció és az innét való kitörési próbálkozások zenés alappal. A társadalommal és önmagukkal vívott harc, mely többnyire rosszul végződik. Ki mondja-e valaki, hogy legyen elég? Kinek mit üzen a darab? Túri Erzsébet jelmezei láttán, néhány színész szinte felismerhetetlenül szokatlan arcot, karaktert kapott, s ez a külsőségek adta másság már önmagában elgondolkodtathat.

vissza az elejére