Iványi Ildikó, Bubits Tünde, Csősz Katalin és Gerencsér Katalin

Elismerés Bubits Tündének

Kalliopé-díjjal jutalmazták a magyartanárt

A Deák Ferenc Technikumban (vagy korábbi nevén Deák SZKI-ban) eltöltött több évtizedes pedagógiai munkájáért elismerésben részesült Bubits Tünde magyar–ének szakos tanár, a Pannon Tükör folyóirat főszerkesztője.

– pet –

A Kalliopé-díjat a jelenleg Franciaországban élő Jutteau Csősz Katalin alapította tavaly, a zalaegerszegi nyugdíjas pedagógus klub közreműködésével. Az elismeréssel édesapjára, a népszerű pedagógusra, Csősz József (1938– 2019) magyar–történelem szakos tanárra emlékeznek. 2020-ban a Zrínyi-gimnázium tanárát, Bajnóczy Zoltánt tüntették ki, idén pedig Bubits Tündére esett a kuratórium (Gerencsér Katalin és Iványi Ildikó) választása. A díjat évente az a magyartanár kaphatja, akinél nem zárul be 45 perc után a tanterem ajtaja. Vagyis a tanórai foglalkozásokon túl is sokat tesz a diákokért, az irodalom megszerettetéséért és a tehetségek felkarolásáért. Gerencsér Katalin magyartanár Bubits Tündéről többek között elmondta: magyar–ének szakos tanárként már 31 éve van a pályán. A tanítás mellett költői, írói, szerkesztői munkássága is ismert, sőt a Canterina kamarakórus alapítóját is tisztelhetjük benne. A megyei könyvtárban tartott, kreativitásra ösztönző, rendhagyó irodalomóráit is sokan kedvelték. Mind oktatási módszerével, mind főszerkesztői munkásságával arra tanít mindannyiunkat, hogy ne csak egyetlen művészi formában leljük örömünket (legyünk akár alkotók, vagy befogadók), hanem váljunk nyitottá a társművészetek iránt is. Mindez egy olyan életformát jelent, amelyik hisz a szó és a művészet erejében.

vissza az elejére

Dala Hajnalka

Terjed az egyedülélő életmód

Eu-kutatás: a felnőttek 41 százaléka nem él párkapcsolatban

Az emberi történelem során először fordul elő, hogy a társadalom alapja nem a család, hanem egyre inkább az egyén kerül előtérbe. Ilyen még nem történt, nincs rá tapasztalat és azt sem tudjuk, hova vezet majd. Az egyedülélésre szoktatás kezdődik már a különszobás, kulcsos gyerekekkel, aztán az egyre gyakoribbá váló válásokkal, a kitolódott életkorral. Amerikai szociológusok már foglalkoznak a jelenséggel, bár elismerik, a gyakorisághoz képest kevésbé kutatott témáról van szó. Dala Hajnalka szociológus véleményét kérdeztük a hazai vonatkozások kapcsán.

– Bánfi Kati –

– Magyarországon gyerekcipőben jár még a jelenség vizsgálata. Többnyire a népszámlálási adatokból lehet kiszűrni néhány információt, de ezek sem célzott kérdések. Hiszen nem csak a hajadonok/nőtlenek, gyermektelenek, özvegyek élhetnek egyedül. A kép ma már sokkal árnyaltabb. Más a megítélése is. A Szex és NewYork című filmsorozat sokat segített a szemléletváltásban, ahogy az egyedüllétről gondolkodtak. A szereplők életmódja, életstílusa a legtöbb közép- és kelet-európai számára unikumként hatott. Ez már teljesen más világ, mint egykor a megbélyegzett „vénlányok”, „agglegények” kora, akik többnyire azért maradtak pár nélkül, mert a szülőkről való gondoskodást választották, aztán meg kiöregedtek a párkeresésből. Az egyedülélést nem kell összekeverni a magányossággal, és az sem kell, hogy ezek egymásból következzenek. Világszerte nő a „szinglik” száma, egyre inkább választott életmódról van szó. Eleinte a magasabban iskolázott, jó anyagi körülmények között élők között volt jellemző. Viszont amikor a szegényebb életkörülmények között élők választják ezt az életformát, ott könnyen el lehet szigetelődni a világtól.
– Honnan indult ez az egész?
– A jóléti állam, az egyén fontosságának erősödése, az önmegvalósítás előtérbe helyezése, a közösségi média terjedése, a női munkavállalás, a fogamzásgátlók, mely a gyermekvállalás idejét kitolja a karrier javára. Globális probléma, hogy a reprodukciós szempontból érintett korcsoportra is jellemző az egyedülélés, aminek eleinte csak az előnyeit látják, később a hátulütőket. Ma egyre jellemzőbbek a tartós kapcsolatok helyett az úgynevezett „látogatókapcsolatok”, amikor mindkét fél külön lakásban, saját egzisztenciával él, és kényelmes módon időnként találkoznak. Ennek a negatív oldala, hogy nincs egymás iránti felelősség, és az alkalmazkodóképesség elsorvad. Európai kutatások szerint a felnőtt lakosság negyvenegy százaléka nem él párkapcsolatban. Ennek részben oka a bizalomvesztés, amit gyerekkori tapasztalat hozhat. Illetve napjainkban elsődleges a saját egzisztencia kialakítása, esetleg divathobbiknak élés. Egyre inkább érdekkapcsolatok dominálnak, és ezért nehéz párt találni.
– A közösségi média szerepe?
– Bár látszólag kapcsolódást jelent, de jellemzően rövidek az interakciók, nem lehet elmélyülten beszélgetni, és így elmélyülten kapcsolódni sem. A megoldást a minőségi kapcsolat adhatja. A magány érzésével mindenki találkozik az élete során, ám nem mindegy, hogy ez milyen tartósan van jelen. Belesüllyedni nem szabad. A magányos időszakok megélése a személyiségfejlődés része. Azt is látjuk, hogy a házasság nem garancia sem a boldogságra, sem az elégedettségre. A munkában motiválható lehet az otthoni kapcsolatok hiánya. Jellemző is, hogy átalakulnak a kollegiális kapcsolatok, elmosódik a vonal a munka és a magánélet között.
A kérdés komplex, összetett. Az biztos, hogy ma már nem ciki egyedül élni, és aki ráérez az ízére, megáll a lábán, vannak barátai, lehetősége mélyebb beszélgetésekre, aktív életet él, annak egész kényelmes életmód.

vissza az elejére

Tóth Ágnes

Ötéves a MOFE

ParaArt design műhely, csetreszkert, hagyományőrzés

Öt éve alakultak, hagyományt őriznek, barátságokat ápolnak, jótékonykodnak, hasznosan töltik a szabadidejüket. A Mozgássérültek és Fogyatékkal Élők Egyesülete az egész megyében aktív, székhelyük Egerváron található. Ahogy azt a nonprofit egyesület vezetője elmondta, bár egész Zalában segítenek, mégis csak akkora tagságra törekszenek, amely felelősen átlátható, összetartható. Viszont minden rendezvényük nyitott a nagyközönség számára.

– B. K. –

Csetreszkert és ParaArt Design Műhely, „Majdnem elfelejtett értékeink” hagyományőrző programsorozat, nudlisodró vándorkupa. Ezekről a magyarázatra váró kifejezésekről is beszélgettünk Tóth Ágnes elnökkel. Egerváron a volt téeszirodát kapták meg az egyesületet támogató helyi önkormányzattól ingyenes használatra. Itt tartják havi rendszerességgel a beérkezett adományokból, csetreszekből, azaz kevésbé értékes, de kedves tárgyakból börzéjüket. A befolyt összeget részben a helyi civil szervezeteknek ajánlják fel, valamint kiegészítik önkéntes tevékenységük költségeit.
– Jó lenne, ha minél többen tudnának a Csetreszkert létezéséről, hisz nagyon sok kincs, retró dolog van nálunk, ami a gyűjtőknek is hasznos lenne, és a vásárlással egyben nemes célt is támogatnának. A nagyobb adományokkal mi keressük meg a rászorulókat az egész megye területén. Ehhez partnerségben állunk a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal, kisebbségi egyesületekkel, illetve számos szervezettel, intézménnyel, magánszeméllyel a megye egész területén. Szintén a másoknak már kevésbé hasznos alapanyagokból dolgozunk a ParaArt Design Műhelyben, ahol így újrahasznosítunk számos dolgot. Például kidobandó pólókból, ruhákból különböző dísztárgyak, szezonális jellegű díszek, párnák készülhetnek. Mostanában ily módon, részben újrahasznosított anyagokból sírdíszek is készültek.
– A hagyományőrzés mit takar önöknél?
– Főleg elfelejtett ételek, konyhatechnikai eljárások továbbadását. Így álltunk ki például hagyományos süteményekkel Zalaegerszegen az Apáczai Művelődési Központban a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvényen. De lassan elveszőben van például a káposztasavanyítás módszere is, amit szintén nyilvánosan mutatunk be. És hogy legyen egy kis vidámság is, a konyhai bemutatókat nudlisodró versennyel kapcsoljuk össze, amivel kupát lehet nyerni. De szintén hagyományteremtő szándékkal részt veszünk a minket érintő világnapok valamilyen megünneplésében. Kirándulásokat szervezünk a tagságnak, melyhez saját kisbuszunkat használjuk, amit mi is ajándékba kaptunk. Valamint rendszeresen tartunk szakmai programokat is szakértő előadók részvételével.

vissza az elejére

vissza az elejére

Zalaegerszeg-Alsóerdő komplex turisztikai fejlesztése TOP-6.1.4-16-ZL1-2017-00001 Az Alsóerdei Sport- és Élménypark biztonságos megközelíthetősége érdekében Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata a konzorciumi partnerrel, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel közösen kiépíti a közlekedési kapcsolatokat. A konzorciumi partner feladata az állami közúton forgalomosztályozós, balra kanyarodó sávos csomópont építése a gyalogos és kerékpáros átvezetés felépülő jelzésképű jelzőlámpa védelmében. Az önkormányzati közúton járdaépítés, közlekedésszervezés az északi oldalon, Azáleás utca burkolatépítése valósul meg.

vissza az elejére