A hosszú életű népek titkai Ünnepeltek, emlékeztek Retró és adventi véradó hét Széchenyi Mikrohitel GO! — Széchenyi Lízing GO!

A hosszú életű népek titkai

Évekkel nőtt az átlagéletkor

Gyógyító gondolatok elhangzása után gyógyító ételek kóstolóját kínálja az az ingyenes programsorozat, mely október 23. és december 11. között várja az érdeklődőket Zalaegerszegen. Az öt témakör közül a hosszú életű népek életmódjába betekintő estre látogattunk el.

– b. k. –

Az előadást Frend László életmódoktató, adventista lelkész tartotta az érdeklődőknek. A világ leghosszabb életű népei életmódjáról és étrendjéről vett példákat hozott fel, mintegy összehasonlításképpen a nagyvárosi kultúrákhoz képest.
– Nagyon sok minden elérhető manapság, jó és nem jó irányba vivő dolog, bár maga az egészséges életmód nem új keletű. Megnőtt a várható élettartam a modern orvoslásnak köszönhetően, miközben fiatalságkultusz van, az öregedéshez való pozitív viszonyulás, akár 7 és fél évvel meghosszabbíthatja az életet a kutatások szerint. Fontos tehát, hogy mit tartunk az öregedésről. Ha nem figyelünk az idősekre, azt a folyamatot is figyelmen kívül hagyjuk, ami a saját öregedésünk része. Viszont nemcsak tovább élünk, de előbb is betegszünk meg, így a betegen töltött évek száma is meghosszabbodott. Nem mindegy, hogy milyen minőségben éljük ezeket a többletéveket. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy az orvoslás a betegségre koncentrál és nem az egészség fenntartására. Így keveset tudunk az egészségben megélt, vidám, hosszú életkorról, azokról a kultúrákról, ahol nem félnek megöregedni, ahol az időseket nem elkülönítik, hanem nagy becsben tartják. Ezért igyekezzünk ezektől a népektől, kultúráktól okulni, tanulni – majd ez előadó statisztikákat mutatott a világon várható átlagéletkor alakulásáról az utóbbi évtizedek során. Például Zala megye is szóba került, ahol 1990 és 2013 között közel hét évvel nőtt az átlagéletkor (nőknél 80 év, férfiaknál 72 év). Majd néhány népcsoport titkaiba tekinthettek be az érdeklődők.
– A hunzák magas hegységben élnek, ősi kultúrával, ősi életmóddal. Fő táplálékuk a sárgabarack. Az öregek feltűnően jókedvűek, nagy a vitalitásuk, kerülik őket a betegségek. Jobb hegymászók, mint a serpák, napi 60 kilométert tesznek meg. Általánosan jellemzi őket a jóindulat. Sok gyümölcsöt, zöldséget, tejtermékeket, gabonaféléket és kevés húst esznek, zsírt egyálalán nem fogyasztanak. Abházia lakói naponta úsznak hideg vízben, egyébként is rengeteget mozognak, napi tevékenységük sok munkából áll. De nélkülözik az érzelmi stresszt, nincs fogalmuk a sietségről, hajtásról. Hat generációra visszamenőleg van kifejezésük a családtagokra, de pontos életkorukat nem ismerik. Az idősek roppant nagy megbecsülést kapnak, az emberek státusza emelkedik az életkorral együtt. Hosszú, tevékeny élet jellemző itt. A gyereknevelés is nagy hangsúlyt kap, viszont a maximális fegyelmezési mód a dicséret-visszatartás. A gyermekek tiszteletben nőnek fel. Táplálékuk 99 százalékban növényi, olajos magvak is helyet kapnak, de napi 2000 kalóriánál nem esznek többet. A legjobban dokumentált hosszú életű nép Okinawában él. A legboldogabb hosszú életű nép pedig Vilcabamba-ban. Azt gondolják, azzá válnak, amit adnak. Az előadást követően a főzőkör vegetáriánus ételek bemutatójával és kóstoltatással igyekezett ötleteket adni az étkezés reformálásban.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Ünnepeltek, emlékeztek

45 éves a nyugdíjas pedagógus egyesület

Kéthetente találkoznak, kirándulnak, képzik magukat, kézműveskednek, jótékonykodnak és főleg tartják a kapcsolatot, a közösséghez tartozással is őrzik aktivitásukat. 1976-ban Szeglet Lajos (aki jelen volt a rendezvényen), ötlete nyomán indult útjára a ma már 45 éves történet, mely sok szép élménnyel gazdagította a pedagógusok életét.

– b. k. –

Kezdetben csak a Kilián-iskola (ma Liszt-iskola) pedagógusai alkották a klubot, Szeglet Lajos kezdeményezésére. A kirándulások alkalmával azonban másokat is invitálták maguk közé, így kezdett terjedni a kör, s nőtte ki magát az egész várost átfogó Nyugdíjas Pedagógus Egyesületté. 1996-tól Oroszy Zoltán vezetése idején aztán nem pedagógusok is (hozzátartozók, ismerősök) is csatlakozhattak a tagsághoz. Az egyesületet 2012 óta Iványi Ildikó szervezi, vezeti. Rövid visszaemlékezéssel köszöntötte az ünneplő tagokat a jubileum tiszteletére rendezett vacsorán.
– Míg általában az egyesületek havi rendszerességgel találkoznak, mi minden hónap második és negyedik keddjén gyűlünk össze a székhelyünkön, a Keresztury VMK-ban. Előadókat szoktunk meghívni ezekre az alkalmakra. Rendszeresek a kirándulások, melyeket Kerkay Katalin kezdett szervezni, majd Oroszy Zoltán idején voltak jelentősek. Akkoriban szinte egész Európát bejárta a tagság. Most, hogy már idősödött a mag, inkább hazai kirándulásokat szervezünk, és egészen különleges helyekre jutottunk el így is. Három évig volt rendszeres a hidegtálkészítő tanfolyamunk, megtanultunk papírkosarat készíteni, de tartottunk divatbemutatót is. Jellemző még a csoportra a jótékonykodás. Karácsonykor mindig viszünk ajándékot a Családok Átmeneti Otthonába, ahogy beteg társainkat is látogatjuk, segítjük. De alkalmanként is összefogunk jó ügy érdekében, például a horvátországi földrengéskor is adományoztunk, ahogy erdélyi árváknak is. Mondhatjuk, hogy az egyesület által szervezett Szabadegyetemből nőtte ki magát a mai Szenior Akadémia, annak elődjének tekinthető. Az életünket még mozgalmasabbá tette, amióta az Idősek hónapját ünneplik. Ennek szinte minden versenyén, programján képviseljük magunkat. Most az évfordulón egy kicsit ünnepelünk, közös vacsorával és bár nem vagyunk mulatozósak, azért egy kis zenei aláfestés is lesz. A programon részt vett Balaicz Zoltán, úgyis mint polgármester, mint az Idősügyi Tanács elnöke és mint 14 évig gyakorló pedagógus. Köszöntötte a tagságot, köztük személyes ismerőseit, mentorait is. Személyes tapasztalatait felidézve hangsúlyozta a pedagógus pálya szépségét. Végül az évforduló kapcsán oklevelet adott át (az ünnepi rendezvény részben önkormányzati támogatással valósult meg, korábban is volt példa segítségnyújtásra, a polgármester személyes keretéből támogatta az egyesület doberdói kirándulását). Az ünnepi műsorban az egyesület énekkara és tagsága mellett felléptek a Kodály utcai óvodások, valamint az Ady- és Deák-iskola diákjai. A rendezvényen a korábbi évek élményeit fotókiállítás elevenítette fel, és megemlékeztek a már elhunyt tagtársakról is.

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Retró és adventi véradó hét

zalaegerszegen és nagykanizsán is számítanak a segítőkre

A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Zalaegerszegen és Nagykanizsán véradó hetet rendez november végén és december elején, hogy a karácsonyi ünnepek alatt is elegendő vérkészlet álljon rendelkezésre. Előtte, november 27-én köszöntötték volna az önkéntes véradókat, de az ünnep a járvány miatt idén is elmarad. A jeles dátumról azonban nem lehet megfeledkezni, hiszen a magyar véradók napjának megrendezése Zala megyéből indult.

– AL –

Dr. Szabó Gyuláné, a Zalai Kőolajipari Vállalat vöröskeresztes alapszervezeti titkára az üzemi véradók nevében kezdeményezte még 1987-ben a Magyar Vöröskereszt Kongresszusának, hogy legyen a véradóknak is egy országosan jegyzett napja. Felvetésében azzal érvelt, hogy a véradók is megérdemelnek egy napot az év 365 napjából, amikor csak őket ünneplik – idézte fel a történteket dr. Baracskai Józsefné, az MVK Zala Megyei Szervezetének igazgatója. – A zalai kezdeményezés alapján döntött úgy az Országos Végrehajtó Bizottság, hogy az első véradók napja központi ünnepséget Zalaegerszegen rendezi meg. Az eseményre 1988. november 27-én került sor a Hevesi Sándor Színházban, ahol a megyék és a főváros önkéntes véradóit, vöröskeresztes képviselőit, véradásszervezőit valamint a vérellátó szolgálatok vezető orvosait köszöntötték.
– Tudnak-e idén ünnepséget tartani?
– November 27-re Keszthely és Zalaegerszeg helyszínekkel szerveztünk volna ünnepséget, hogy kifejezzük köszönetünket a 40-szeres és az e feletti véradóknak. Miután ez 250 embert érintett volna, nem akartunk kockáztatni. Maguk a véradók is kérték, hogy halasszuk el a járvány miatt. Így sajnos, de érhető okból, az ideiről is le kell mondanunk. De ebben a nehéz helyzetben is biztosítani kell a szükséges vérmennyiséget az életmentő beavatkozásokhoz, amihez elengedhetetlen a véradók folyamatos segítségnyújtása.
– A véradó hetet hol és mikor tartják?
Zalaegerszegen november 22-e és november 26-a között várjuk a véradókat a Zárda utca 4. szám alatti területi vérellátóban, hétfőn 8-tól 18 óráig, kedden és szerdán 8-tól 15 óráig, csütörtökön 8-tól 19 óráig és pénteken 8-tól 13 óráig. A retró véradáson sörrel, becsomagolt virslivel, valamint ajándékkal is kedveskedünk. Ugyanígy Nagykanizsán is, ahol december 6-a és 10-e között adventi véradásra várjuk a véradóinkat a Táborhely u. 4. szám alatti Kanizsa Centrumban, hétfőn 10-től 15 óráig, kedden 14-től 18 óráig, szerdán 9.30-tól 13.30-ig csütörtökön és pénteken 14-től 18 óráig. Aki segíteni szeretne családtagjának, ismerősének tervezett műtétjeihez támogató, irányított véradáson vehet részt. Ez esetben nem követelmény a véradó és a beteg vércsoport-egyezősége, mivel a levett vér az országos készletbe kerül, a kedvezményezett beteg pedig a központi készletből kap számára alkalmas vérkészítményt. Az akcióheteken kívül is számítunk a véradókra, és ezúton is köszönjük egész éves önzetlen segítségüket, és jó egészséget, kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk mindannyiuknak!

 

 

 

 

 

vissza az elejére


Varga Miklós

Széchenyi Mikrohitel GO! — Széchenyi Lízing GO!

Elérhető a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál

A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványnál (ZMVA) is elérhető a Széchenyi Kártya Program vállalkozások számára kialakított két legújabb finanszírozási konstrukciója, a mikrovállalkozások beruházási céljait segítő Széchenyi Mikrohitel GO! és a Széchenyi Lízing GO! termékek. A Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2014. szeptember óta VOSZ Pontként fogadja a vállalkozások Széchenyi Kártya Program termékeihez kapcsolódó igényeit.

– A Széchenyi Kártya Program keretében az említett új finanszírozási konstrukciókat tudjuk ajánlani ügyfeleinknek. Az új termékek megjelenésük óta nagy népszerűségnek örvendenek, amelyre felkészültünk. A zalaegerszegi irodánkban két, míg a nagykanizsai irodánkban egy munkatársunk szinte csak ezzel foglalkozik – kezdte a tájékoztatást Varga Miklós, a ZMVA ügyvezető igazgatóhelyettese.
– Milyen feladatot látnak el?
A két új termék kiközvetítésében VOSZ Pontként befogadjuk a vállalkozások kérelmét, annak feldolgozása után továbbítjuk a pénzügyi szervezetek felé. Az ügyfeleink főként Zala megye régióból keresnek bennünket, de természetesen a megye határain túli igényeket is tudunk kezelni. Kapacitásbővítésünk miatt rövid határidővel tudjuk a kérelmeket befogadni és feldolgozni.
– Mely vállalkozások és mely feltételekkel élhetnek a két új finanszírozási forma lehetőségével?
– A Széchenyi Mikrohitel GO! hitelt a tíz főnél kevesebb főt foglalkoztató vállalkozások igényelhetik maximum 50 millió forint erejéig. Tízéves futamidőre, évi fix 0,5%-os kamattal érhető el. A törlesztésre két év türelmi idő kérhető. Új vagy használt ingatlan- és gépvásárlásra, kapacitásbővítésre, valamint hitelkiváltásra használható fel, amelyhez 10% önerő szükséges. A Széchenyi Lízing GO! minimum egy- és maximum tízéves futamidejű, évi fix 0,5%-os kamatozású finanszírozási lehetőség, amelynek minimum összege egymillió forint, maximumöszszege egymilliárd forint. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára széles körű felhasználhatóságot biztosít agrárcélú és nem agrárcélú lízingügyletekre, új vagy használt személygépjármű, haszongépjármű, gép, berendezés, immateriális javak és ingatlan finanszírozására is. Mindkét finanszírozási forma kezdő, vállalkozások számára is elérhető. Bízunk abban, hogy minél több vállalkozás tud élni a lehetőséggel, hogy fejlesztési elképzelésük megvalósuljon ezen pénzügyi megoldások segítségével.

 

 

 

 

 

vissza az elejére