A hosszú életű népek titkai | Ünnepeltek, emlékeztek | Retró és adventi véradó hét | Széchenyi Mikrohitel GO! — Széchenyi Lízing GO! |
Évekkel nőtt az átlagéletkor
Gyógyító gondolatok elhangzása után gyógyító ételek kóstolóját kínálja az az ingyenes programsorozat, mely október 23. és december 11. között várja az érdeklődőket Zalaegerszegen. Az öt témakör közül a hosszú életű népek életmódjába betekintő estre látogattunk el.
– b. k. –
Az
előadást Frend László életmódoktató, adventista lelkész tartotta
az érdeklődőknek. A világ leghosszabb életű népei életmódjáról és étrendjéről
vett példákat hozott fel, mintegy összehasonlításképpen a nagyvárosi kultúrákhoz
képest.
– Nagyon sok minden elérhető manapság, jó és nem jó irányba vivő dolog, bár maga
az egészséges életmód nem új keletű. Megnőtt a várható élettartam a modern
orvoslásnak köszönhetően, miközben fiatalságkultusz van, az öregedéshez való
pozitív viszonyulás, akár 7 és fél évvel meghosszabbíthatja az életet a
kutatások szerint. Fontos tehát, hogy mit tartunk az öregedésről. Ha nem
figyelünk az idősekre, azt a folyamatot is figyelmen kívül hagyjuk, ami a saját
öregedésünk része. Viszont nemcsak tovább élünk, de előbb is betegszünk meg, így
a betegen töltött évek száma is meghosszabbodott. Nem mindegy, hogy milyen
minőségben éljük ezeket a többletéveket. Az sem könnyíti meg a helyzetet, hogy
az orvoslás a betegségre koncentrál és nem az egészség fenntartására. Így
keveset tudunk az egészségben megélt, vidám, hosszú életkorról, azokról a
kultúrákról, ahol nem félnek megöregedni, ahol az időseket nem elkülönítik,
hanem nagy becsben tartják. Ezért igyekezzünk ezektől a népektől, kultúráktól
okulni, tanulni – majd ez előadó statisztikákat mutatott a világon várható
átlagéletkor alakulásáról az utóbbi évtizedek során. Például Zala megye is szóba
került, ahol 1990 és 2013 között közel hét évvel nőtt az átlagéletkor (nőknél 80
év, férfiaknál 72 év). Majd néhány népcsoport titkaiba tekinthettek be az
érdeklődők.
– A hunzák magas hegységben élnek, ősi kultúrával, ősi életmóddal. Fő táplálékuk
a sárgabarack. Az öregek feltűnően jókedvűek, nagy a vitalitásuk, kerülik őket a
betegségek. Jobb hegymászók, mint a serpák, napi 60 kilométert tesznek meg.
Általánosan jellemzi őket a jóindulat. Sok gyümölcsöt, zöldséget, tejtermékeket,
gabonaféléket és kevés húst esznek, zsírt egyálalán nem fogyasztanak. Abházia
lakói naponta úsznak hideg vízben, egyébként is rengeteget mozognak, napi
tevékenységük sok munkából áll. De nélkülözik az érzelmi stresszt, nincs
fogalmuk a sietségről, hajtásról. Hat generációra visszamenőleg van kifejezésük
a családtagokra, de pontos életkorukat nem ismerik. Az idősek roppant nagy
megbecsülést kapnak, az emberek státusza emelkedik az életkorral együtt. Hosszú,
tevékeny élet jellemző itt. A gyereknevelés is nagy hangsúlyt kap, viszont a
maximális fegyelmezési mód a dicséret-visszatartás. A gyermekek tiszteletben
nőnek fel. Táplálékuk 99 százalékban növényi, olajos magvak is helyet kapnak, de
napi 2000 kalóriánál nem esznek többet. A legjobban dokumentált hosszú életű nép
Okinawában él. A legboldogabb hosszú életű nép pedig Vilcabamba-ban. Azt
gondolják, azzá válnak, amit adnak. Az előadást követően a főzőkör vegetáriánus
ételek bemutatójával és kóstoltatással igyekezett ötleteket adni az étkezés
reformálásban.
45 éves a nyugdíjas pedagógus egyesület
Kéthetente találkoznak, kirándulnak, képzik magukat, kézműveskednek, jótékonykodnak és főleg tartják a kapcsolatot, a közösséghez tartozással is őrzik aktivitásukat. 1976-ban Szeglet Lajos (aki jelen volt a rendezvényen), ötlete nyomán indult útjára a ma már 45 éves történet, mely sok szép élménnyel gazdagította a pedagógusok életét.
– b. k. –
Kezdetben csak a Kilián-iskola (ma Liszt-iskola) pedagógusai alkották a klubot,
Szeglet Lajos kezdeményezésére. A kirándulások alkalmával azonban
másokat is invitálták maguk közé, így kezdett terjedni a kör, s nőtte ki magát
az egész várost átfogó Nyugdíjas Pedagógus Egyesületté. 1996-tól Oroszy
Zoltán vezetése idején aztán nem pedagógusok is (hozzátartozók,
ismerősök) is csatlakozhattak a tagsághoz. Az egyesületet 2012 óta Iványi
Ildikó szervezi, vezeti. Rövid visszaemlékezéssel köszöntötte az ünneplő
tagokat a jubileum tiszteletére rendezett vacsorán.
– Míg általában az egyesületek havi rendszerességgel találkoznak, mi minden
hónap második és negyedik keddjén gyűlünk össze a székhelyünkön, a Keresztury
VMK-ban. Előadókat szoktunk meghívni ezekre az alkalmakra. Rendszeresek a
kirándulások, melyeket Kerkay Katalin kezdett szervezni, majd
Oroszy Zoltán idején voltak jelentősek. Akkoriban szinte egész
Európát bejárta a tagság. Most, hogy már idősödött a mag, inkább hazai
kirándulásokat szervezünk, és egészen különleges helyekre jutottunk el így is.
Három évig volt rendszeres a hidegtálkészítő tanfolyamunk, megtanultunk
papírkosarat készíteni, de tartottunk divatbemutatót is. Jellemző még a
csoportra a jótékonykodás. Karácsonykor mindig viszünk ajándékot a Családok
Átmeneti Otthonába, ahogy beteg társainkat is látogatjuk, segítjük. De
alkalmanként is összefogunk jó ügy érdekében, például a horvátországi
földrengéskor is adományoztunk, ahogy erdélyi árváknak is. Mondhatjuk, hogy az
egyesület által szervezett Szabadegyetemből nőtte ki magát a mai Szenior
Akadémia, annak elődjének tekinthető. Az életünket még mozgalmasabbá tette,
amióta az Idősek hónapját ünneplik. Ennek szinte minden versenyén, programján
képviseljük magunkat. Most az évfordulón egy kicsit ünnepelünk, közös vacsorával
és bár nem vagyunk mulatozósak, azért egy kis zenei aláfestés is lesz. A
programon részt vett Balaicz Zoltán, úgyis mint polgármester, mint
az Idősügyi Tanács elnöke és mint 14 évig gyakorló pedagógus. Köszöntötte a
tagságot, köztük személyes ismerőseit, mentorait is. Személyes tapasztalatait
felidézve hangsúlyozta a pedagógus pálya szépségét. Végül az évforduló kapcsán
oklevelet adott át (az ünnepi rendezvény részben önkormányzati támogatással
valósult meg, korábban is volt példa segítségnyújtásra, a polgármester személyes
keretéből támogatta az egyesület doberdói kirándulását). Az ünnepi műsorban az
egyesület énekkara és tagsága mellett felléptek a Kodály utcai óvodások,
valamint az Ady- és Deák-iskola diákjai. A rendezvényen a korábbi évek élményeit
fotókiállítás elevenítette fel, és megemlékeztek a már elhunyt tagtársakról is.
zalaegerszegen és nagykanizsán is számítanak a segítőkre A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Zalaegerszegen és Nagykanizsán véradó hetet rendez november végén és december elején, hogy a karácsonyi ünnepek alatt is elegendő vérkészlet álljon rendelkezésre. Előtte, november 27-én köszöntötték volna az önkéntes véradókat, de az ünnep a járvány miatt idén is elmarad. A jeles dátumról azonban nem lehet megfeledkezni, hiszen a magyar véradók napjának megrendezése Zala megyéből indult.
– AL – |