Pénzes Csaba

Friss szemléletet hozott a város életébe

40 éves a vmk – az istván, a királlyal ünnepeltek

Kezdetben még landorhegyi művelődési házként emlegették, aztán mire megépült, már nyilvánvalóvá vált, hogy sokkal inkább a város művelődési központja lesz. Negyven évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a VMK, mai nevén Keresztury Dezső Városi Művelődési Központ.

Részlet az előadásból.

– pet –

Az 1981. novemberi avatást egy szintén 1981-ben indult történettel, mégpedig az ország egyik legismertebb rockoperájával, az István, a királlyal ünnepelték. Szörényi Levente és Bródy János ugyanis ekkor írta meg – Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján – a zenei művet. A bemutatásra azonban csak 1983-ban került először sor. A dalokon korosztályok nőttek fel, és sikere ma is töretlen. Talán ennek is köszönhető, hogy egy helyi adaptáció született belőle. A zalaegerszegi előadás előtt Pénzes Csaba (aki Farkas Ignáccal együtt rendezte a darabot) érdeklődésünkre elmondta: az eredeti terv az volt, hogy 2020. augusztus 20-a alkalmából mutatják be az akkor éppen húszéves csácsi István-szobornál. Gyakorlatilag erre szerveződött össze a Hevesi Sándor Színház színészeiből (Bot Gábor, Debrei Zsuzsa, Hertelendy Attila, Kovács Virág, Szakály Aurél, Bellus Attila) és a város rockéletének néhány ismert figurájából (Dolgos Dodó Péter, Gál Szabolcs, Pál Kriszti) álló stáb. A produkciót az önkormányzat és a csácsi településrészi önkormányzat is támogatta. A pandémia azonban közbeszólt, már a próbafolyamatok is akadoztak, és az első díszelőadás sajnos elmaradt. A rendező hozzátette: csak arra volt lehetőségük, hogy egy „zártkapus” főpróbát tartsanak. A zalaegerszegi István a király egy rövidített változat, ám mint azt Pénzes Csaba elárulta, úgy állították össze a dramaturgiát, hogy a lényegi részek nem sérültek, a fő csapás, vagyis az István–Koppány, István–Sarolt konfliktus, továbbá a feleségek, főurak jellegzetes karakterei, valamint monológjai és dialógusai ugyanúgy benne vannak. A rendező úgy véli, hogy ezzel az előadással méltó módon ünnepli meg a város a VMK 40. évfordulóját. Annál is inkább, mert amennyire mérföldkőnek számított az ország kulturális és zenei életében a rockopera, Zalaegerszeg számára hasonlóan jelentős lépés volt a művelődési központ létrehozása. Pénzes Csaba kérdésünkre elmondta, hogy 1981 végén már ő is itt dolgozott animátorként. Berke Gyula kollégájával az volt a feladatuk, hogy a 14–16 éves fiatalokat felkarolják nekik szóló, őket érdeklő programokkal. Később ő némi kitérők után a színházhoz került, ám máig szívesen gondol vissza a kezdeti időkre. Úgy érzi, hogy a '80-as évek elején, amikor már „puhult” az államrendszer, sikerült itt egy szellemi műhelyt kialakítani. A VMK megnyitása azért volt fontos, mert gyűjtőhelye lett a város fiatal értelmiségeinek, akik a változások szellemében rengeteg újító ötletet, friss szemléletet hoztak a kulturális életbe. A díszelőadás előtt a résztvevőket köszöntötte Flaisz Gergő, a Keresztury VMK igazgatója, és Balaicz Zoltán polgármester. Az igazgató úgy fogalmazott: egy olyan intézményben dolgoznak nap mint nap, ahol kiemelt figyelmet szentelnek az emberekre, igényes programokkal szórakoztatva a közönséget. Hozzátette: hat éve vezeti az intézményt, és van két olyan kolléga, akiktől rengeteget tanult, hiszen a kezdetek óta itt dolgoznak. Nagy Johannának és Gorisek Attilának ezért külön is megköszönte a támogatást. Balaicz Zoltán beszédében megemlékezett többek között az elmúlt negyven év igazgatóiról. Bíró Lászlóról és Kováts Flóriánról, akik már nincsenek köztünk, valamint Jagasics Béláról, Kondor Anitáról és Garamvölgyi Györgyről, akik a maguk idejében a lehető legjobb tudásuk szerint szolgálták a várost és annak kulturális életét. A 40. évforduló alkalmából a polgármester kitüntető oklevelet adományozott az intézménynek. A VMK aulájában néhány régi fotó és egy plakátkiállítás keretében a látogatók is felidézhetik az elmúlt negyven év főbb eseményeit.

vissza az elejére

A Zrínyiek emlékezete

401 éve született az író-hadvezér

Tavaly ünnepeltük volna Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulóját, ám a járvány miatt az idei esztendőre csúszott át a megemlékezés. A témával kapcsolatban néhány héttel ezelőtt történeti konferenciát rendeztek a város dísztermében, most pedig a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozata a Deák-könyvtárral, valamint a Zrínyi-gimnáziummal közösen szervezett tanácskozást.

– pet –

Az eseménynek a könyvtár adott otthont, ahol a házigazda intézmény vezetője, Kiss Gábor bevezetésképpen elmondta: idén Zrínyi születésének 401., halálának pedig 357. évfordulójára emlékezünk. Nem is az a fontos, hogy ezek kerek számok legyenek, hiszen Zrínyi Miklós olyan nagy formátumú és nagy hatású személyisége a magyar történelemnek, hogy mindig lehet rá emlékezni. Az emlékkonferencián Velkey Péter, a humánigazgatási osztály vezetője mondott köszöntőt. Kevés olyan személyiség van, aki mind a történelem/hadtörténelem, mind pedig az irodalom terén az „élbolyba” tartozik – fogalmazott. Hozzátette: bár Zrínyi műveit a mai fiataloknak már nem olyan egyszerű olvasni, mégis fontos, hogy megismerjék eposzát, vagy legalább néhány anekdotáját, hiszen ezek jelentése ma is aktuális lehet. Zrínyi Miklós úgy volt magyar, hogy közben horvát is volt, és úgy volt horvát, hogy közben magyar is volt. Figurája így a két nemzet szimbiózisának is jelképe. A Zrínyiek múltjáról, a család eredetéről, ősi fészkéről, vagyis a Zrin várról és annak környékéről beszélt a rendezvény első előadója, Mihovics József újságíró, író, aki hosszú évek óta kutatja a magyar– horvát történelmi és kulturális kapcsolatokat. Többek között elhangzott: e várban született 1508-ban Zrínyi Miklós (horvátul Nikola Subic Zrinski) szigetvári hős, akinek dédunokája az a Zrínyi Miklós, akire ma emlékezünk, és aki dédapja hősi tetteit megénekelte. A középkori várból sajnos mára csak a rom maradt. Az előadó mindenkinek javasolja, hogy egyszer tegyen egy horvátországi kirándulást a Zrínyiek ősi földjén, a Zrin-hegységben, valamint a Krka folyó környékén. Bár szűk utak és szerpentinek vezetnek erre, de megéri az utazást. A magyarországi, horvátországi és szlovéniai Zrínyi-kultuszról, és a témában zajló kutatásokról beszélt dr. Zágorec-Csuka Judit, a lendvai 1. Számú Kétnyelvű Általános Iskola könyvtárosa. Többek között elhangzott: nemcsak a két Zrínyi Miklósnak, hanem szinte az egész Zrínyi-családnak kultusza van a három országban, persze leginkább az író-hadvezérre emlékezünk. Akárcsak most. Az elmúlt évtizedekben rengeteg konferencia, tudományos kutatás foglalkozott a Zrínyiekkel. Mindegyik országban vannak hagyományőrző csoportok, fesztiválok, melyek Zrínyi Miklósra emlékeznek, ezenkívül intézmények, közterek is viselik nevét. Azt keressük a Zrínyiekben, ami összeköti a három nemzetet – fogalmazott az előadó.
A rendezvény további részében Szemes Béla, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zala Megyei Tagozatának elnöke Keresztury Dezső: Nehéz méltóság című, témába illő drámáját elemezte, majd a Zrínyi Miklós Gimnázium diákjainak műsora következett. Az emlékkonferencia délután koszorúzással zárult a gimnázium udvarán, ahol a névadó szobra előtt tisztelegtek a résztvevők. Az iskolában az évforduló alkalmából az ezt megelőző napon tablókiállítás nyílt, mely szintén a Zrínyi-családra emlékezik.

vissza az elejére

Év végi programok

Az ünnepvárás jegyében

November 25-én megnyílik az Egerszegi advent, a Zegasztár gálaestre a színházban december 5-én kerül sor.

A városi Mikulás-ünnepséget december 6-án tartják. A középkori zalaegerszegi vár animációs kisfilmjének december 8-án lesz a bemutatója. A 600 éves városi jubileumi záróeseményére, Mihály deák városbíró szobrának avatására, a Zalaegerszegért díjak átadására pedig december 16-án kerül sor. A fejedelem című darab színházi díszbemutatója december 17-én, az újévi fényjáték a klímavédelem jegyében pedig január 1-jén lesz.

vissza az elejére

vissza az elejére

Adventi kalendárium a közösségi oldalon

Újabb tárgyakat mutat be a múzeum a karácsonyi szezonban

A tavalyi nagy sikerre való tekintettel a Göcseji Múzeum idén is jelentkezik Facebook-oldalán az Adventi kalendáriummal.

A múzeum munkatársai december 1-jétől 24 napon át az Adventi kalendárium elvéhez hasonlóan mindennap kinyitnak egy képzeletbeli ablakot, ahol bemutatnak egy-egy műtárgyat – tájékoztatott Szényi Krisztina kommunikációs munkatárs. Hozzátette: az előző évihez hasonlóan egy ismert, vagy kevésbé ismert múzeumi munkatárs mesél az adott tárgyról, és a hozzá fűződő érzéseiről. A személyes írással még közelebb hozza az alkotást az olvasóhoz. A kiválasztott tárgyak kivétel nélkül a leendő „Elődeink élete” című életmód-történeti kiállítás anyagából valók. A virtuális programmal már a 2022 márciusában nyíló, új állandó kiállítást szeretné népszerűsíteni az intézmény. A Facebookon bemutatott tárgyak mindegyike szerepel majd a tárlaton. Az adventi időszak alatt többek között Dandi Kis Károly hegedűjét, Czobor Lacika mellszobrát, Morandini emlékkönyvét, ezenkívül egy utazóórát, egy miniatűr konyhabútort, egy középkori kályhacsempét és egy hírlövő mozsarat is megismerhetnek az érdeklődők; az adott múzeumi munkatárs személyes élményével együtt.

vissza az elejére