Molnár János plébános

Bensőséges, ünnepélyes

Az egyházi év adventtel kezdődik

Az egyházi év kezdete és vége eltér a polgári naptári rendszertől. Ennek kapcsán kértünk egy kis tájékoztatást Molnár János atyától, a kertvárosi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Plébánia lelkipásztorától.

– B. K. –

– Mit jelent pontosan az egyházi év?
– Bizonyára sokan meglepődnek azon, hogy az általánosan használt „időszámítás” mellett létezik egy ettől eltérő beosztású évkör is. Az egyházi évben a liturgikus időszakok alapján ünnepeljük hitünk valamennyi nagy eseményét. Az egyházi év adventtel kezdődik, amely körülbelül 4 hétig tart. Idén advent 4. hete is szinte egy teljes hét lesz, hiszen december 24. péntekre esik. Ekkortól van a karácsonyi időszak, amely január 6-ot, vízkeresztet követő vasárnapig, vagyis Jézus megkeresztelkedésének az ünnepéig tart. Ezt követi a farsang hamvazószerdáig. Hamvazószerdától a húsvét előtti szerdáig van a nagyböjt időszaka. Nagycsütörtökkel kezdődik a szent három nap. Majd a húsvéti időszak hét héten keresztül tart, pünkösdig. A pünkösd utáni rész az évközi idő, egészen adventig. Ehhez a fajta év végéhez érkeztünk meg most, november végén. Így zárul be a kör. Ezt nevezzük liturgikus évnek, vagy egyházi évnek.
– A polgári év vége és az új esztendő első napja hangos, mulatozós jellegű. Az egyházi év kezdetének mi a szokásrendje?
– Ünnepélyes ez is, bár itt nem annyira a hangos ünneplésen, hanem a bensőségességen van a hangsúly, ezzel tud hatni az emberre. Az adventi időszakot átlengi a várakozás csodája. A hajnali szentmisék különlegessé teszik és megszentelik a napokat. A megszokottól eltérő, kora reggeli időpont, a még sötétben lévő reggel 6 óra, amikor kezdődik a szentmise. De amire véget ér az istentisztelet, már fény dereng, és erre a felébredt fényre léphetnek ki a hívek a templomból. Rorate misének is szokták hívni ezeket az alkalmakat, mert hagyományosan elhangzik az az ősi ének, aminek a latin szövege így hangzik: „Rorate coeli de super”, vagyis harmatozzatok egek felülről! Ezek a szavak arról szólnak, hogy Jézus Krisztus eljövetelét várjuk vagyis, hogy megszülessen a Messiás. Az adventi koszorún sorra meggyulladó gyertyák egyre több fényt hoznak a sötétségbe. A hideg télben a pici gyertya lángja jelképezi a tűz forróságát. Az advent szimbolikája meg tudja ragadni a mai embert is.
– Az egész advent a karácsony megünneplésére készít?
– Az advent szó jelentése: úrjövet. Így tehát az Úr érkezésére várunk. Hármas eljövetelről szoktunk beszélni: Az első 2000 évvel ezelőtt volt, amikor már eljött hozzánk; a második pedig az úgynevezett végidei eljövetele, amikor mindenki előtt nyilvánvaló lesz Jézus hatalma és dicsősége. Adventben az első eljövetel ünnepére, a karácsonyra várakozunk, de várjuk a második eljövetelt is. A szentírás szakaszai mindkettőre utalnak advent idején. És van még a kegyelmi eljövetel, ami minden szentmisében jelenvalóvá válik.
  – Említette a roráte miséket, de milyen szimbolikája van még az adventnek?
  – A lila, mint a bűnbánat színe, amelyet advent harmadik vasárnapján felvált a rózsaszín, vagyis az örvendezés színe. A bűnbánattartás egyik része lehet a böjt is. Nevezhetjük ezt az időt „kisböjtnek”, ha a húsvétot megelőző a nagyböjt. A visszafogottságot jeleníti meg az is, hogy az oltár díszítése is szerényebb, és a miséken az orgona is visszafogottabban szólal meg. Szokásban van még a Szent Család-járás, amikor karácsony előtt kilenc napon át családok látogatják meg egymást, továbbadják, „szállást adnak” a Szent Családot ábrázoló képnek és közösen készülődnek. A gyermekek szívesen készítenek adventi kalendáriumot, amely segít az időt kegyelemként megélni.
– Sokan vesznek részt az éjféli misén szenteste, de kevesen tudják, hogy szilveszteréjjel is mód van imával zárni a polgári évet is, például a Mária Magdolna-templomban ilyenkor is van éjféli mise.
– Nálunk, a Kertvárosban szilveszter délutánján 16 órakor van év végi hálaadó szentmise és közös imádság. Van mit megköszönnünk az idei évben is. Ezután mindenki ünnepel odahaza, majd éjfélben közös imádságra, az egyház hivatalos imájára, zsolozsmára várjuk a híveket. Sokan el sem tudják képzelni, hogy milyen meghitt, hogy imádsággal hagyjuk magunk mögött az óévet és lépünk át az új esztendő első perceibe.
– Az egyházban szoktak tematikus időszakokat is meghirdetni. Mire helyezik a hangsúlyt az új egyházi évben?
– Valóban vannak ilyen tematikus évek, miként például az idei esztendőben december 8-ig tart a Szent József-év. 150 évvel ezelőtt nyilvánították Szent Józsefet az egyetemes egyház őrévé. Ez volt idén az apropó, hogy kérjük Szent József pártfogását családjainkra és egész egyházunkra. És ezzel párhuzamosan futott az ún. Amores Laetitia családév, hiszen öt éve jelent meg Ferenc pápa azonos című írása a családokkal kapcsolatban. Idén a Szinódus kerül a figyelem középpontjába, amelyben a pápa minél többeket be szeretne vonni egy közös gondolkodásba arról, hogy miként élje meg az egyház a küldetését, miként tudná még jobban megszólítani az embereket és közelebb vinni őket Istenhez.
 

vissza az elejére

Kulturális célú támogatások

A közeljövőben összesen 26 millió forintnyi, kulturális célra fordítható támogatás érkezik a városba Fekete Péter, az EMMI államtitkárának jóvoltából. A részletekről az épülő KISZÖV-székházban (volt Korona Szálló) tartott sajtótájékoztatót Vigh László országgyűlési képviselő és Balaicz Zoltán polgármester.

Az eseményen részt vett Böjte Sándor Zsolt önkormányzati képviselő és Tóth László, a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem vezetője is. A polgármester arról tájékoztatott, hogy Vigh László közreműködésével, az EMMI államtitkárával együttműködve, 13 millió forintot kap a város arra a célra, hogy a felújítás alatt álló volt Korona Szálló nagytermébe hangszereket vásároljanak. A tervek szerint egy versenyzongora kerül majd a terembe, hiszen az épület kulturális és közösségi színtérré alakul, ahol rangos eseményeket (többek között koncerteket, felolvasóesteket) rendeznek a jövőben. Ezzel is emelve a helyi kulturális élet színvonalát. A sajtótájékoztatón elhangzott: az EMMI által biztosított támogatási összegből 3 millió forintot a skanzen orgonafelújítására fordítanak, 10 millió forintból pedig a Városi Hangverseny- és Kiállítóterem világításrendszerét korszerűsítik. Tóth László hozzátette: a minőségi programok elengedhetetlen feltétele a megfelelő infrastruktúra, ami a hangszerekre is vonatkozik. Örül, hogy a zsinagóga versenyzongorája után a megújuló Korona Szállóba is kerülhet egy profi hangszer.

vissza az elejére

Emléktábla az Arany Vitézeknek

Lehár-emlékünnep a munkácsy mihály technikumban

Báró Lehár Antal, az egykori császári és királyi 106. gyalogezred parancsnoka születésének 145. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést a ZSZC Munkácsy Mihály Technikumában. Az eseményen felavatták a Tiszti Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett parancsnok és a zalaegerszegi 6. honvéd huszárezred három, Arany Vitézségi Éremmel elismert katonájának emléktábláját.

– AL –

Fülöp András hadszíntérkutató elmondta, a zalaegerszegi megemlékezéssel zárul a Lehár-emlékév, amit idén 40 rendezvény kísért Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyékben, valamint Ausztriában és Olaszországban. Annak a főtisztnek az alakját idézték meg, akire az első világháborúban és az azt követő zűrzavaros időszakban Magyarországnak és azon belül Nyugat-Magyarországnak szüksége volt. Hiánypótló kiadványként pedig kiadták Lehár Antalnak a 106. gyalogezred történetéről német nyelven írt kötetét magyar nyelven. Mint fogalmazott, most a Munkácsy Mihály Technikumban négy nagyszerű katona – báró Lehár Antal, vitéz Kárpáti József, vitéz Erdélyi József és vitéz Papp János – emléktábláját avatják fel, amelyeket a Szent György-lovagrend és a Grádics Egyesület ajánlott fel Zalaegerszeg városának. Vizlendvai László, a Zalaegerszegi Szakképzési Centrum főigazgatója azt mondta, báró Lehár Antal végig hű maradt elveihez, egy elvet vallott, ami királyhűség volt. Amellett, hogy kiváló stratéga és katona volt, a lövészet oktatásában is jeleskedett. Emléktáblája méltó helyre került a Munkácsy Mihály Technikumban, ahol idén indult el a honvédkadét-képzés. Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos a trianoni békediktátumra utalva úgy fogalmazott, báró Lehár Antal abban a korszakban élt, amikor idegen hatalmak kényének kitéve akkora árat fizettünk, amit több mint száz esztendeje nyögünk. Dr. Dukai Miklós önkormányzati helyettes államtitkár azt hangsúlyozta, azokra is gondolni kell, akik kevésbé ismertek a szélesebb közvélemény előtt. A Lehár-család ugyanis nemcsak páratlanul tehetséges zenészeket adott az országnak, hanem egy, az elveihez végsőkig hű és azokért küzdeni is tudó tisztet, aki az első világháború után 1919-től 1921-ig reguláris csapataival védte Magyarország nyugati határait.  A megemlékezésen részt vettek a zalaegerszegi 6. honvéd huszárezred katonáinak leszármazottai.

vissza az elejére

Új kérdések és válaszok

30 éves a kész zalaegerszegen

Fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége zalaegerszegi csoportja. 1991 novemberében alakultak, s az eltelt három évtizedet idézték fel a Városi Hangverseny- és Kiállítóteremben rendezett ünnepségen.

– B. K. –

Az országos KÉSZ 1989-ben jött létre, de hamar igény mutatkozott vidéki csoportok létrehozására, köztük elsők között Zalaegerszegen is. Karitatív munka, testi-lelki épülést segítő előadások és programok, kirándulások, Mindszenthy bíboros emlékének őrzése, többek között ezeket a feladatokat vállalta fel a havonta találkozó, jelenleg 69 főt számláló tagság.  Az ünnepségen a köszöntések sorát Vigh László országgyűlési képviselő, miniszteri biztos kezdte. Elmondta, a keresztény értékek mellett áll ki a kormány, és ezzel kapcsolatban népszavazást is kezdeményez. A tavaszi választásokon is majd nem pártokat, hanem az általuk képviselt értékeket kell választani. Szép szóval is lehet tenni a dolgokért, de az értékekért kőkeményen ki kell állni, küzdeni kell. Ezen a téren példát kell mutatni, fogalmazott.  Balaicz Zoltán polgármester szintén gratulált a jubiláló egyesületnek, és oklevelet adott át a csoport jelenlegi és korábbi elnökének, László Ferencnének és dr. Bocsákné dr. Gerencsér Erzsébetnek. A két vezető visszaemlékezett az eltelt évtizedek eseményeire, Sziráki Zoltán pedig a Mindszenty- örökség ápolásáról szólt röviden. A programon részt vett Makláry Ákos, a KÉSZ országos elnöke, valamint dr. Császár Zoltán, a KDNP megyei választmányának elnöke.
– Sokat változott a világ, de van, ami ugyanaz maradt. Az ember belső, lelki átalakulása hit nélkül nem lehetséges. Most is változást szeretnénk, ami a kereszténység talaján nő ki. Új idők jönnek, új kérdésekkel, melyekre új válaszokat kell adni. Jót kell tenni jól, hidaknak kell lenni, mely a jó szándékokat összekapcsolja – mondta többek között Makláry Ákos. Császár Zoltán pedig a fiatalabb korosztály szószólójaként beszélt, ígéretet téve a keresztény értékek megőrzésére. Az ünnepségen megemlékeztek az elhunyt tagtársakról. A rendezvényen közreműködtek a történelmi egyházak képviselői áldásokkal, Szép Mátyás és Kerkay Katalin szavalattal, ifj. Horváth Károly és Kálmán Karolina szakrális népzenével, valamint az Albatrosz Tánc Sport Egyesület.

vissza az elejére